Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-30 / 254. szám
ß 2006. OKTOBER 30., HÉTFŐ GAZDASAG Támogatásból fejlesztettek KiSKUNMAJSA A családi gazdasággal bonyodalmak járnak A kiskunmajsai Farkas-tanyán agrár-környezetgazdálkodás folyik. A lovak egészséges szénát kapnak. Jól haladnak az őszi munkák A TERVEK SZERINT az idén 1,7 millió hektáron történik az őszi vetés - mondta Benedek Fülöp államtitkár pénteken. Az őszi árpa, a rozs és a tritikálé vetése már befejeződött, az őszi búza vetése körülbelül 70 százalékon áll. A kukorica betakarítása mintegy 40 százalékos, a termésátlag 6,6-6,7 tonna hektáronként. ló a répatermés is, hektáronként mintegy 48-49 tonna. Privatizáció a mezőgazdaságban AZ ÁLLAMI VAGYONT kezelő ÁPV Zrt. piacra dobta három földművelésügyi kezelésben lévő gazdasági társaság többségi részvénycsomagját. Eladó az Agroster Zrt., a Geodéziai és Térképészeti Zrt., valamint az Országos Mesterséges Termékenyítő Zrt. Az egyfordulós pályázatok beadási határideje november 24. A minisztérium azzal indokolja a döntést, hogy takarékossági okokból válik meg több háttérintézménytől és vállalkozástól. A térképészeti vállalat egyébként jelentős nyereséggel működött. Kárenyhítési kérelmek A SZAKMAI SZERVEZETEK által előre jelzett 500-zal szemben majdnem 1300 támogatási kérelem érkezett a madárinfluenzával kapcsolatos kárenyhítésre. így már biztos, hogy a visszaosztás után egy-egy jogcímre kevesebb pénzt kapnak majd a gazdálkodók. A veszteségek hat típusára fordítható pénz összesen 2,5 milliárd forint, de a különböző típusú jogcímek között nem lehet átcsoportosítani. Pannon A kiskunmajsai Farkas László családi gazdaságának jól jött az agrár-környezetgazdálkodási támogatás. NVT A kiskunmajsai Farkas László 1988 óta foglalkozik önállóan gazdálkodással. Akkor váltotta meg szüleitől a tanyát. A megművelt szántóterület ma már - az 1992-től elkezdett vásárlások után - összesen mintegy 80 hektár, ebből 10 hektár a bérelt. Gazdálkodási formájuk a családi gazdaság, amelynek Farkas László és felesége mellett a mezőgazdasági technikumot végzett nagylány is tagja, mindhárman külön-külön őstermelők is egyúttal. „A családi gazdaságról azt mondták, hogy van egy közös terület, azon közösen végezzük a munkát, közös a jószág, közös a bevétel, így a jövedelem is” - emlékeztet a gazdálkodó, aki szerint ez eddig jól is. lenne. Farkasék ugyanis a földvásárlások kapcsán úgy gondolták, legyen úgy minden, mint ahogy az a családi tulajdonú vállalkozásokban is szokásos. Azaz - Farkas László szülei kárpótíása kapcsán viszszaka- pott területek kivételével - legyen a közösen vásárolt föld a férj és feleség közös tulajdonában, fele-fele arányban. Nem is lett volna gond ezzel, ha nem olyanok a családi gazdálkodás szabályai, mint amilyenek. Jobb lett volna, ha a családnak nem kellett volna bele- mennie abba az abszurd helyzetbe, hogy a gazdálkodó a feleségétől bérli a nem saját tulajdonában lévő földterületeket. „Ez ugyanis egy nagy marhaság, hogy stílusos legyek” - ösz- szegzi véleményét sommásan a gazdálkodó. A húshasznú szarvasmarhák Farkas László feleségének tulajdonában vannak. Ezt egy ideig úgy hidalták át, hogy írásban kölcsönösen igazolták „egymásnak”, hogy a férj tulajdonában van a földek egy része - már ami nem fele-fele arányban közös -, a feleség tulajdonában pedig a szarvasmarhák. Ebből következően a családi gazdaság keretein belül használja a feleség a férj földjét, illetve működik a családi gazdaság. Az összesen mintegy 400 ezer forintot jelentő kiegészítő támogatást ugyanakkor éppen amiatt nem kapták meg, mert a szarvasmarha-állomány nem Farkas László nevén volt, holott a család 1988 óta tart teheneket. Az erről szóló határozatot különben a kérelemhez képest 15 hónap múlva kapták csak meg, az elutasító döntést nem befolyásolta az sem, hogy időközben Farkas László a családi gazdálkodás minden elemét a „saját nevére íratta”. Elnyertek ugyanakkor a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási keretében a saját tulajdonukban lévő szántóföldek kétharmadára - mintegy 40 hektárra -, illetve négy hektár kivételével a legelőkre hektáronként körülbelül 20 ezer forintos támogatást. Ez nem volt sok, összesen mintegy 800 ezer forint, de ezt a támogatást szinte számukra találták ki - véli a gazdálkodó. A támogatás segítségével fejlesztettek is. A meglévő területhez vásárolt még 8 hektár homokos földet, az idén pedig épületet újítottak fel. A számlára egy nagyobb összegben érkező támogatás azért is jól jön, mert a jószágok értékesítéséből származó csekély eredményből „jószerivel nem látszik semmi”. Saját földjeit megpróbálta a tanya köré csoportosítani, az így egy tagból álló birtoktól különállóan csak egy háromhektáros volt tsz-részarányföld, illetve a bérelt területek vannak. Ezt a 7 hektár területet egykor Farkas László apósa és anyósa kapta dolgozói földtulajdonként a helyi állami gazdaságtól. Most pedig várják az árverést, amelyen licitálhatnak majd a magyar állam tulajdonában lévő „sajátjukra”. Az agrár-környezetgazdálkodás előnye az agrár-környezetgazdálkodási támogatás fejében például azt kellett vállalni, hogy a szarvasmarhák legeljenek, illetve hogy a gazdálkodók ne műtrágyázzák a földeket. Ezt pedig minden gond nélkül meg tudják oldani. Támogatja tehát óz unió azt, amit amúgy is tennének. Az interneten rangsorolták az erdőtelepítési kérelmeket Befejezték azoknak a kérelmeknek a feldolgozását, amelyeket még nyáron nyújtottak be az erdőtelepítést igénylők a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Az 1987 támogatási kérelem feldolgozásában közreműködött az Állami Erdészeti Szolgálat is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében több mint 19 ezer hektárra igényeltek erdőtelepítési támogatást a gazdák. Ez a területnagyság meghaladja a támogatható mértéket, mivel a rendelkezésre álló idei keretösszeg mindössze 15 ezer hektár támogatását teszi lehetővé. A túligénylés miatt az MVH kénytelen volt pontozni és rangsorolni. Összesen 8,5 milliárd forintot ítéltek meg azoknak, akik most kaptak lehetőséget a támogatott erdőtelepítésre. A pontozás eredménye megtekinthető a hivatal külső honlapján (www.mvh.gov.hu). Az adatbázisban szereplő erdőrészleteken a telepítés megkezdhető, az írásos határozatokat a következő napokban postázza a hivatal. A telepítések fele Bács-Kiskun, Somogy és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében történik, jelentősen növelve az őshonos állomány arányát. ■ Bálái F. István Tartalék tejkvótákat kínál az MVH Az országos tejkvótatartalék terhére 70 millió kilogramm közvetlen értékesítési kvótára tett közzé pályázati felhívást a minap a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. A pótlólagos kvótakiosztással azoknak a tejtermelőknek akarnak segíteni, akiknek eddig nem volt lehetőségük tejkvótát vásárolni vagy bérelni, és szeretnék a termelésüket legalizálni. A kvótaigényléseket január 15-ig lehet benyújtani az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.-nek. A mezőgazdaság 1200 milliárdot kap a következő években vidékfejlesztés Az agrárium nagy forrásbővülés előtt áll Az unió új költségvetési időszahM9E NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV kában - 2007 és 2013 között - az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervben 1200 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokra. Ez csaknem ötvenszázalékos forrásbővülést jelent az agrárium számára. Az európai uniós csatlakozás óta eltelt két esztendőt tanulóidőnek nevezte Ficsor Ádám. A földművelésügyi tárca szakállamtitkárát a vidékfejlesztési támogatások fel- használásának tapasztalatairól és a továbblépés lehetőségeiről kérdeztük. „Az uniós csatlakozása óta az Agrár- és Vidékfejlesztési Opetöbb mint 100 milliárd forint beruházási támogatást használtak fel a mezőgazdaságban. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) programjainak révén még ennél is nagyobb összeggel, mintegy 190 milliárd forinttal lehetett támogatni a gazdálkodókat. Az NVT-programok között vannak nagyon sikeresek és kevésbé népszerűek” - mondta a szakállamtitkár. Kedvelt projekt volt a gazdálkodók között például a termelői csoportok támogatásának igénybevétele. Az Új Magyarortében folytatódnak a korábbi programok. Az erdőtelepítési és a termelői csoportok támogatására várhatóan 2007-2008-ban még lehet újra pályázni. Az agrár-környezetgazdálkodási programban új belépésre azonban már csak 2009 második felében lesz lehetőségük a gazdálkodóknak. A jövőre induló új vidékfejlesztési tervnek egyik legfontosabb stratégiai fejlesztési iránya az állattenyésztés lesz. „Mivel kevésbé volt népszerű a gazdák körében a kedvezőtlen tett program, a pályázati feltételekben kisebb technikai módosítást hajtunk végre. Erre a jogcímre új támogatási kérelmeket 2009-től lehet majd benyújtani. Hasonlóképpen változtatunk a félig önellátó gazdaságok és a korai nyugdíjazás jogcímen igényelhető támogatások kiírási feltételein” - mondta Ficsor. A továbblépés lehetőségeiről szólva a szakállamtitkár elmondta: jövőre indul az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv. A stratégiai terv gyakorlatilag a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programjának (AVOP) és a Nemzeti Vidék- fejlesztési Tervnek (NVT) az ősz--------------j. £.i—1 f B&flHS és 2013 között mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokra mintegy 1200 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ez közel ötvenszázalékos forrásbővülést jelent a mezőgazdaság számára. A stratégiai tervben többek között a környezetkímélő gazdálkodás támogatására 30-37 százaléknyi, a vidéki kisvállalkozások modernizálására pedig 10-14 százalék jutna a fent említett összegből. A vidékfejlesztési támogatásokból az elkövetkező hét évben legalább 50 ezer gazdaság részesülhet Az előirányzott fejlesztési forrásokba nem tartoznak bele a közvetlen földalapú agrártámogatások, ezekkel együtt a mező- gazdaság az elkövetkező hét évben összesen mintegy 2500 milliárd forintra számíthat. A kormánynak a stratégiát, illetve a konkrét operatív programokat október közepéig kellett megküldenie Brüsszelbe jóváhagyásra. Az első pályázatokat előreláthatólag jövő év márciusáprilisban lehet majd benyújtani, kifizetésekre pedig az év TrnrrÁn hnmilViAt (ini’ ■ A jövőre induló vidékfejlesztési terv stratégiája' nak egyik legfontosabb fejlesztési iránya az állattenyésztés lesz.
