Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-25 / 250. szám

2006. OKTÓBER 25., SZERDA 3 BALASSAGYARMATI NAPLÓ Vállalkozók a változásról Sz. Andrea Balassagyarmat. Mint ismeretes, az október elseji önkormányzati választásokon a jobb­oldal aratott győzelmet Balassagyarmaton. A város ismert vállalkozóit az új városveze­téssel kapcsolatos elvárásaikról kérdeztük. Csonka László, a Három Testőr Vagyonvédelmi Kft. tulajdonosa, ügyvezető igaz­gatója a helyi vállalkozók helyzetbe hozását tartja a legfontosabbnak.- Minden választás alkal­mával feltűzik zászlajukra a politikusok a helyi kis- és középvállalkozá­sok támogatását. A választások elmúltával aztán nem sok valósul meg az ígéretekből. Tanulva az előzőek hibáiból, az új városve­zetéstől azt várom el, hogy ahol csak lehet, próbálják meg a helyi vállalkozásokat hely­zetbe hozni. Az elmúlt 17 év tapasztalatai alapján mondom: ha a döntéshozók kiké­rik a vállalkozók véleményét olyan projek­tekben, amelyekben az ő szaktudásuk el­engedhetetlen, a vállalkozó erkölcsileg már elismerve érzi magát és szívesen ki­fejti álláspontját. A vélemény kikérése nem kerül pénzbe, s a vállalkozó esetleg új információval láthatja el a döntéshozót. Az erkölcsi elismerés hatására pedig a vállal­kozó is jobban hozzájárul a település min­dennapjaihoz, adakozóbbá válik. Nem le­het elvárni a vállalkozók segítségét, ha fi­gyelembe se veszik őket. A közbeszerzési eljárásokat is lehetne úgy módosítani, hogy a helyi vállalkozások előnyt élvez­hessenek, s a fővállalkozókat szintén úgy kellene irányítani, hogy lehetőség szerint helyi vállalkozókat vegyenek igénybe munkájukhoz. Tóth András, a XHÉNIA Aluradiátor és Szerkezet­gyártó Kft. ügyvezető igazga­tója a személyes kapcsolat el­sődlegességét emelte ki:- Elvárom a város polgár- mesterétől azt, hogy ne fe­ledkezzen meg róla: a megválasztásakor két lábon járó ember volt. Ezentúl se zár­kózzon el „az elefántcsonttoronyba”, ke­resse fel a vállalkozókat, kérje ki a vélemé­nyüket, hallgassa meg a problémáikat. Ne felejtse el, hogy az emberek többsége azért szavazott rá, mert elhiszik neki, hogy meg fogja valósítani azokat a célokat, amelyeket a kampányában megígért. Jó lenne, ha sze­mélyes kapcsolat jönne létre a városveze­tés és a vállalkozók között, s a polgármes­ter lobbizna a beruházásoknál a helyi vál­lalkozások érdekében. Sinágel József, a Svejk vendéglő tulajdo­nos-üzletvezetője egy vállalkozói fórum lét­rejöttének célszerűségét hangsúlyozta:- Elsődleges szempont az, hogy vonja­nak be minket a komolyabb döntésekbe. Össze kellene hívni a vállalkozókat, hogy elmondhassák ötleteiket fórumok kereté­ben. Itt van például az Óváros tér ügye, amivel kapcsolatban a szolgáltatások te­rén biztos lennének elképzeléseink. Na­gyon fontosnak tartom azt, hogy legyen miért eljönnie a turistának Balassagyar­matra. Rendezvényekre, helyrehozott ide­genforgalmi látványosságokra lenne szük­ség - ez bele kell, hogy férjen a városveze­tés koncepciójába. Úgy érzem, a városban a fiatalok sincsenek lekötve. Az uszoda mellett egy szabadidőközpont létrehozása is lényeges lenne. Sok esetben nem is a pénzen múlik egy-egy ötlet megvalósítá­sa. A gyerekek például az úttesten fociz­nak, mert nincs elég futballpálya. A vállal­kozók kapcsolatrendszerét felhasználva akár társadalmi munkában is „össze lehet­ne dobni” egy-egy ilyen pályát. Elsősorban gyarmatiak vagyunk és lokálpatrióták, ezért nagyon fontos a pártállástól független összefogás a városért. Mikor ragadjuk mag a változtatás lehetőségét, ha nem most, amikor az uniós pénzek bejönnek az or­szágba?! Ügyesen kell pályázni, ehhez egy­két pályázatíró szakember alkalmazására is szükség van. Az biztos, hogy a vállalko­zók minden jó kezdeményezést támogat­nak majd. „Engedd, hogy segítsünk” Sz. A. A pillanat öröme Szabó Andrea Balassagyarmat. „Engedd, hogy segítsünk” címmel nyert támo­gatást a Gondoskodás Közhasz­nú Egyesület uniós pályázati for­rásból. A műhelymunka kereté­ben az egyesület nyitott konfe­renciát szervezett intézményve­zetők, szociális szakemberek és önkéntesek számára, akik mun­kájuk során kapcsolatba kerül­nek munkanélküliséggel érin­tett családokkal. Bemutatták a városban európai forrásokból épülő nagy humán erőforrás fej­lesztési projekteket. Elsőként Herczeg Hajnalka, a Gondoskodás Közhasznú Egye­sület elnöke számolt be az „En­gedd, hogy segítsünk” elnevezé­sű programról. Mint mondta, a projekt célja a hátrányos helyze­tűek minél komplexebb segíté­se, a széles körű összefogás megteremtése, a gyermekes munkanélküliek elhelyezkedé­si esélyeinek javítása. A 2007 júniusában záruló képzési prog­ram az önkéntes dolgozókat és a szociális szakembereket egy­aránt támogatja: számítástech­nikai, személyiségfejlesztési és kommunikációs képzést bizto­sít a szociális területen műkö­dőknek, hogy megfelelő taná­csot tudjanak adni az állást ke­resőknek. A pályázati tevékeny­ségre és az együttműködés ki­alakítására szintén nagy hangsúlyt fektet a projekt, amely 85 fő képzését vállalta. A programon belüli csoport- vezető képzésről Pálinkás Zoltánná, a központi óvoda igaz­gatója beszélt. Szó esett arról is, hogy az egyesület intézményes keretek mellett népszerűsíti az alternatív gyermekellátási for­mákat, s a családi napközi veze­téséhez és a házi gyermekfel­ügyelet ellátására felkészítő tan­folyamot is szerveznek. A „Megoldás munkáltatóknak és megváltozott munkaképessé­gű munkavállalóknak” elneve­zésű program, vagyis a „négy M” programja tavaly augusztus 1-jén indult el mintegy 7,4 mil­lió forintos pályázati pénzből - tudtuk meg Hajas György regio­nális programigazgatótól. A brit mintán alapuló programot a Fog­lalkoztatáspolitikai és Munka­ügyi Minisztérium, illetve a Za­la Megyei Munkaügyi Központ támogatja. A projekt személyi­ségprofilú. A munkatársak „mélyinterjút” folytatnak a je­lentkezőkkel, akik speciális problémákkal küzdenek, és egészségi állapotuk, családi kö­rülményük, mentális állapotuk, életvitelük személyre szabott el­bírálást igényel. Az egyesület vállalt szolgáltatása: olyan álla­potba próbálják juttatni a leg­alább ötven százalékban meg­változott munkaképességűeket, a rokkantjáradékosokat és rok­kantnyugdíjasokat, hogy vissza­kerülhessenek az elsődleges munkaerőpiacra, s olyan állásle­hetőséget, munkakört találja­nak, amelyet el tudnak látni. A HEFOP az oktatásért Nóg- rád megyében című előadás ke­retében Ivicz Erika, az ESZE Köz- gazdasági és Számítástechnikai Iskola igazgatója a nők vállalko­zóvá válásának támogatásáról beszélt. Kajdy Lászlóné, a család- segítő és gyermekjóléti szolgá­lat igazgatója a szociáüs terüle­ten működő állami és önkor­mányzati szervezetek együttmű­ködési modelljéről szólt, amely azt célozza meg, hogy a rászoru­ló családoknak minél komple­xebb módon tudjanak segíteni. Balassagyarmat a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfor­dulója alkalmából a „Nógrád me­gye díszpolgára” kitüntető cím­ben részesült dr. Magyar Pál, 1956 emblematikus balassa­gyarmati alakja, a forradalmi bi­zottság egykori titkára. Az ügyvédként tevékenykedő dr. Magyar Pált 1956. október 27-én az ideiglenes nemzeti ta­nács végrehajtó szervének, a for­radalmi bizottságnak titkárává választották, míg dr. Daróczi Gusztáv, a város legtekintélye­sebb jogásza lett a szervezet el­nöke. Biztosították a vagyoni, személyi védelmet, illetve a vá­ros üzemeinek, intézményeinek működését. 1957. február 12-én tartóztatták le Magyar Pált, akit 1958 márciusában halálra ítél­tek. Végül is júniusban született meg a jogerős ítélet, amelynek során nyolc évet kapott. 1962- ben szabadult egyéni kegyelem­mel. Segédmunkásként dolgo­zott a Váci Cementműnél, majd a szigetszentmiklósi vízműnél. Két évtized után tevékenykedhe­tett ismét jogászként. 1972-ben rehabilitálták. A 86 éves, csontritkulással küszködő dr. Magyar Pál a fővá­rosban él. Kitüntetése átvétele előtt rövid beszélgetést folytat­tunk vele.- Hogyan gondol vissza 1956- ra most, ötven évvel az események után?- Szinte megrohamoznak az emlékek. Párhuzamosan a szé­pek és a borzalmasak. A forra­dalom győzelmének napjaiban a rend, a tisztaság, a tisztesség uralkodott Balassagyarmaton és környékén, semmiféle atroci­tás nem történt. Egy búzasze­met sem loptak el. A városban a kórházon és a zsidó aggok há­zán kívül a börtön volt a legna­gyobb intézmény. Mintegy há­romszáz köztörvényes bűnözőt tartottak fogva: tolvajokat, rab­lókat, gyilkosokat. Egyetlen em­bert sem engedtünk szabadon közülük, bár nagy volt rajtunk a helyi és a budapesti nyomás a foglyok szabadon bocsátására vonatkozólag. Őrizni tudtuk a rendet, s ez szép, csodálatos emlék. De borzalmas arra visz- szagondolnom, hogy azzal az indokkal ítéltek halálra első fo­kon, miszerint a párttitkár nem kapott a gépkocsijába üzem­anyagot. Országos sztrájk kö­vetkeztében a benzinkutak készlete fogyóban volt. Én való­ban elrendeltem, hogy senki nem juthat üzemanyaghoz, csak a mentők, a tűzoltóság és a rendőrség. Ez lett hát a párt­titkár súlyos sérelme és elle­nem a legfőbb vádpont.-Jogi pályája a forradalomban való részvétele miatt megakadt.- Igen. Pedig nagyon szeret­tem a hivatásomat. Mindig kitű­nő eredménnyel vizsgáztam. Vé­gigjártam a bíróság, az ügyész­ség lépcsőfokait. A szegények ügyvédjeként dolgoztam, felka­rolva a házasságon kívül szüle­tett gyermekek sorsának rende­zését az egész megye területén. De aztán jöttek a segédmunká­val eltöltött évek...- Ifjúkorának és forradalmi te­vékenységének színhelyére, Ba­lassagyarmatra jár-e még?- Ritkán. Beteg, nehezen moz­gó öregember vagyok. Csak au­tóval tudok közlekedni, de a lá­nyomnak négy gyereke van és nagyon elfoglalt. A 92 éves nővé­rem Gyarmaton él. Ő is egyedül. Ő fűz tehát leginkább a város­hoz. Mindenszentek táján azért mindig hazamegyek, hiszen a szüleim ott nyugszanak a gyar­mati temetőben.- Visszagondolva: érdemes volt?- Olyan zűrzavaros, zagyva korban élünk, hogy azt mon­dom: a végkimenetelt tekintve nem volt érdemes. De talán a pil­lanat, a percek öröméért igen. A tiszta, virágos Balassagyarmatért Sz. Andrea Balassagyarmat. A Palócország Főváro­sáért ’99 Közalapítvány által meghirde­tett, több kategóriában zajló városszépí- tési verseny eredményeit hirdették ki a napokban a polgármesteri hivatalban, ahol elsőként Medvácz Lajos polgármes­ter és SelmecziZoltán humánszolgáltatá­si osztályvezető köszöntötte a megjelen­teket és a versenyhez kapcsolódó rajzpá­lyázat ifjú résztvevőit. Moór Mátyás főépítész nyújtotta át a „Séta a városban” című rajzpályázat dí­jait. Az óvodások ötéves korcsoportjá­ban Ferencz Rita (Nyitnikék tagóvoda) lett az első, a hatéves korcsoport győz­tese Csordás Péter (Nyitnikék tagóvo­da). Az általános iskolások az „így óvom környezetemet” témában rajzoltak. Az első és második osztályos tanulók kö­zött Pap Luca (Szabó Lőrinc Általános Iskola) vitte el a pálmát, a harmadik­negyedik osztályosok győztese Révész Kata lett, aki szintén a Szabó Lőrinc Ál­talános Iskola diákja. Láng Mihály, a város volt főkertésze köszöntőszavaiban kiemelte: a Palóc­ország Fővárosáért ’99 Közalapítvány rendkívül nagy erőfeszítést tesz a lakó- környezet szebbé tételéért - elég, ha a Dénes Andrea kuratóriumi elnök által meghirdetetett fa örökbefogadási ak­cióra gondolunk. A versenyre idén hét kategóriában negyven pályázó jelent­kezett, s a bíráló bizottság az év során három alkalommal tekintette meg a helyszíneket. A „legszebb lakóházi környezet” kategóriában Páris Marian­na, Veres Pálné út 38. szám alatt élő la­kos lett az első. A legszebb lakótelepi Bartha Elemér út lett, a legszebb virá- környezetet a Szontagh út 6/c mond- gos erkéllyel pedig Vidámi Viktor di- hatja magáénak. A legszebb üzleti kör- csekedhet a Patvarci út 20. számú ház- nyezetben a Mikszáth út 34. alatt Ba- ban. Szabó Jenőné, Fő út 30. alatti la- logh József tevékenykedik, a legszebb kos a palóc hagyományőrző lakóházi intézményi környezetben a Játékvár környezet megteremtésében győzedel- tagóvoda működik. A legszebb utca a meskedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom