Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-24 / 249. szám
2 2006. OKTÓBER 24., KEDD NÓGRÁD MEGYE Méltósággal ünnepelt Nógrád megye Kopjafa az áldozatok tiszteletére Csesztve községben Október 22-én az 1956-os forradalom és szabadság- harc áldozatainak emlékére kopjafát avattak Cseszt- vén. A megemlékezés ünnepi szónoka dr. Barta László, megyei főjegyző volt, aki szerint mindany- nyian ugyanazt a történelmet éljük, de mindannyiunk története más és más. A nagy, sorsfordító események ugyanazok, hatásaik azonban különbözőek térben és időben. 1956-ban a nógrádi emberek sokféleképpen reagáltak attól függően, hol érte őket a történelmi vihar szele. Az apró falvak lakói a rádió bizonytalan, sercegő híradásaira hagyatkozhattak csupán és az időről időre hazavetődő szemtanúk beszámolóira. A főjegyző szerint a mai ember elképzelni sem tudja, hogyan látta az akkori eseményeket egy csesztvei gazda, aki a földet művelte és ősszel legnagyobb gondja a szántás, a vetés és az állatok téli elesége volt. De a gyerekei már Balassagyarmaton tanultak, vagy dolgoztak. Esetleg még távolabb. És ebből a távolból előbb remény-, aztán félelemkeltő, aggasztó hírek jöttek. Bizonyára hallott a budapesti eseményekről, hallotta a rádióban beolvasott kiáltványokat. A szomszéd - ahogyan eáte megjött a városból - elmondta, miképp vonulnak a diákok Balassagyarmat főutcáján és éneklik a pápai himnuszt. Az újság különös dolgokat írt: a városi munkások, a Tarján környéki bányászok sztrájkolnak, nemzetőrségek alakulnak, a rettegett ÁVH szerteszalad. Megint más azt meséli, hogyan választottak forradalmi tanácsokat a környékbeli falvakban. Meg hogy Mindszenty bíboros úr elhagyhatta a felsőpetényi kastélyt. Aztán teherautók jöttek, hogy élelmet vinnének a fővárosba, mert összeomlott a közellátás. Milyen kiszolgáltatott is a városi ember - gondolta a gazda. De azt is gondolta, hogy ott távol nagy dolgok forognak. Annyi ember hiába csak nem megy az utcára. Nagy dolgok, nagy szavak, nagy eszmék: Demokrácia. Alkotmányosság. Nemzeti függetlenség.- Bizony: ezek valóban fontos dolgok - hangsúlyozta dr. Barta László. Hogy az ember maga dönthet saját sorsa felől, hogy a faluközösség maga irányíthatja életét. Hogy a nemzet független és erős. Hogy ne a török, az osztrák, a német, vagy az orosz mondja meg, mi a jó nekünk. Érti és érzi ezt a csesztvei, a palán- ki, a gyarmati ember is. Ezért ez a forradalom, s ezért állít most kopjafát a helyi önkormányzat, mert tudja, hogy emlékek nélkül nincs ember és nincs közösség. Kopjafát állít mindazok emlékére, akik ezekért az eszmékért az életüket adták. Kopjafát állít az eszmékért, melyek különös láncba fonják a nemzet múltját, jelenét és a jövőjét. Végezetül dr. Barta László arra kért mindenkit: Emlékezzünk, hogy a múlttal együtt ne tűnjön el jelenünk és ne tűnjenek el közös céljaink. Emlékművet avattak a forradalom évfordulóján DiÓSjenŐ. A községben nem csupán az ötletekben nincs hiány, hanem megvan a kellő kurázsi a megvalósításhoz is. Legalábbis ezt tapasztalhattuk az 1956-os forradalom évfordulójára szervezett ünnepségen. A sikernek sokan örvendtek. Talán még sohasem voltak ennyien együtt egy nemzeti ünnepen a Börzsöny lábánál meghúzódó faluban. A történet egy évvel ezelőtt kezdődött. Az ötlet Bán Gábor erdészben fogalmazódott meg. Nem volt ugyanis Diósjenőn egy olyan emlékmű, ahol méltóképp megrendezhették volna az ünnepségeket A március 15-i ünnepségeken is az első világháboAz emlékmű és az alkotók rús obeliszk lábához helyezték el a koszorúkat. A megvalósításra is két helybeli vállalkozott. Egyikük sem első ízben mutatkozott be alkotóként. Dovák B. József, az általános iskola rajztanára remekművű tűzzománc stációi díszítik a katolikus templom falait, Fricz János Szent Flórián emlékműve pedig a község egyik parkjában látható. Kettejük ösz- szefogásával, közös munkájával született meg az 1956-os forradalom tiszteletére felállított jelkép. Fő motívuma az eget a földdel összekötő életfa, melyhez meséink, történeteink, álmaink többsége kapcsolható. Az életfa derekán a nemzeti lobogó, melynek közepéről kivágott címer helyén egy pelikán látható. A pelikán a szülői szeretet, illetve Krisztus önfeláldozásának szimbóluma, gyakran látható alakja, képmása a tabernákulumok, az oltári- szentség-tartók és a szószékek oldalán. A hozzá fűződő legenda szerint a pelikán csőrével felhasítja a saját mellét, hogy vérével táplálni tudja fiókáit. így vált az önfeláldozás jelképévé, akárcsak a fél évszázaddal ezelőtti hősök nemzetünk történetében. A diósjenői ünnep az emlékműhöz méltó volt. Méltatta a forradalom jelentőségét Tóth János polgármester, messze zengő szavalatával emelte fényét Oszter Sándor színművész, áldást mondott Hörömpő Gergely református lelki- pásztor, megfogadandó ta- nác s oka t Győry Csaba plébános úr. Köszöntőt mondott Bállá Mihály ország- gyűlési és Csabuda Péter önkormányzati képviselő is. Az ünnepi programot diósjenői előadók tették színessé. A rendezvény szervezésében szerepet vállalt a Civildió egyesület, mely az utóbbi hónapokban több ízben is sikerrel mozgatta meg a falu népét. Úgy tűnik Diósjenőn elindult valami. Rájöttek, hogy az összefogás csodákra képes. Olyan eredményeket lehet általa elérni, melyek sokáig emlékezetesek maradnak! ■ V.J. Rendezvények 1956 emlékére Pásztó. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója tiszteletére emlékkiállítás nyílt pár napja a városi könyvtárban. Az érdeklődők november 10-ig látható. Bátonyterenye. „Egy mondat a zsarnokságról” címmel csütörtökön, a kisterenyei művelődési ház és könyvtárban tartott összejövetelén a Kastélykerti Társalgó az 1956-os forradalom és szabadságharc tükrében tekintette át a magyar irodalmat, az adott időszak eseményeit: Határőrök és rendőrök elismerése, előléptetése Elismerték a Nógrád megyei határőrök és rendőrök munkáját az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 17. évfordulója alkalmából szervezett központi és helyi ünnepségeken az elmúlt hét végén: az évfordulón több helyszínen is adtak át elismeréseket. Budapest/Balassagyarmat/Salgótarján. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter soron kívül előléptette határőr századossá Horváth István főhadnagyot. A határőrség országos parancsnoka 55. születésnapja alkalmából festményt ajándékozott Éli Zoltán határőr ezredesnek. A szervezet rendészeti főigazgatója dicséretben és jutalomban részesítette Pintér Károly századost, gazdasági főigazgatója pedig dicséretben és jutalomban részesítette Kőhalmi László alezredest. Dúzs József dandártábornok, a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság igazgatója a határőrséggel történt eredményes együttműködés, valamint a rendészeti ismeretek oktatása és annak szervezése során végzett kiemelkedő munkája elismeréseként dicséretben és jutalomban részesítette Csank István Csaba köziskolai tanárt Ezen túlmenően soron kívül előléptetett 12 főt, dicséretben és jutalomban részesített 28 főt, míg 14 főt fizetési fokozatban előresorolt. Ünnepeltek az évfordulón a nógrádi rendőrök is. Dr. Petrétei József Kelemen Antal József nyugállományú rendőr alezredest soron kívül előléptette nyugállományú ezredessé, valamint Görgényi Zoltán főtörzsőrmestert zászlóssá. Az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Bene László altábornagy a szolgálatteljesítésben nyújtott kimagasló tevékenysége elismeréséül soron kívül rendőr alezredessé léptette elő Ringeisen Tamás és Koncsek Zoltán László őrnagyokat. Őrnaggyá léptette elő Buda Gábor és Sárközi Tamás századosokat, főhadnaggyá pedig Brunczel Attila és Vincze Viktor hadnagyokat. Dr. Armós Sándor dandártábornok, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője Bakos Péter és Kótner Zoltán törzszászlósokat soron kívül főtörzszászlóssá léptette elő, Kovács István és Maczák Attila zászlósokat pedig törzs- zászlóssá. Munkakörében végzett tevékenysége elismeréséül főmunkatársi címet adományozott továbbá Varga Gézánénak. „Egy nép kiáltott, aztán csend lett” Ceted. - Megtisztelő számomra, hogy itt idézhetem fel a magyar közelmúlt véresen induló, de gyászba forduló, ám örökbecsű eseményeit - ezzel a mondattal kezdte ünnepi beszédét Juhász Attila, a Pofosz megyei elnöke, aki maga is átélte a forradalmat. Amint mondta: az 1956-os események párját ritkító visszhangot váltottak ki a világban, hiszen az akkori nemzetközi sajtó- orgánumok címlapon közölték a magyarországi eseményeket. Október 23-a a legrangosabb nemzeti ünnepeink egyike, mely magába sűrít dicsőséget, tragédiát, éltető erőt, gyászt, reményt és tanulságot. - A legtöbb forradalom nem kezdeményezés, hanem válasz az állam értelmetlen politikájára - idézte Fóti Sándor szavait az elnök. Majd hozzátette október 23-án a lyukas zászló alatt egyetértésben gyűlt össze vállvetve idős és fiatal, munkás és paraszt, vasutas és diák, közalkalmazott és katona. S bár tudhatták, hogy erejük kevés, ám azt is tudták, hogy igazuk van - hangsúlyozta Juhász Attila. „Egy nép kiáltott, aztán csend lett” - írta akkoriban Márai Sándor. A Pofosz megyei elnöke arra kérte a jelenlévőket, legyen ez a csend a főhajtás csendje. így tisztelegve a kétezer áldozatra, köztük több mint ezer harminc év alatti áldozat előtt, a négyszáz halálraítélt és közülük 367 kivégzett elítélt előtt, azok előtt, akiket kínzásokkal megöltek és ismeretlen tömegsírban elhelyeztek. S főhajtás a salgótarjáni áldozatok előtt. Juhász Attila beszédében kihangsúlyozta 1956. október 28- át, amikor Cereden megalakult a nemzeti bizottság élén Bucsok Józseffel, az elnökhelyettes Világosi Gyula, a titkár Czene Ferenc Géza volt. Frankovics József vezetésével pedig létrejött a helyi nemzetőrség is. Sajnos az akkori hatalom pozíciójának erősítése miatt mondvacsinált bűnösöket keresett, s a községben Czene Búrja Béla, Czene Peti János és Czene Petro József személyében találta meg azokat. Annak ellenére, hogy többen is tanúskodtak a vádlottak mellett, Czene Búrja Bélát és Czene Peti Jánost börtönbüntetésre ítélték. Czene Petro Józsefre nem sikerült rábizonyítani a koholt vádakat, így őt elengedték. Beszéde végén Juhász Attila arra kérte a helyieket, méltón emlékezzenek a hősökre és legyenek büszkék rájuk. Az ünnepi beszéd után átadták a posztumusz díjakat. Elismerésben részesültek: Bucsok József, Czene Ferenc Géza, Frankovics József, Czene Búrja Béla, Czene Peti János és Czene Petro József. A díjátadót követően a helyi asszonykórus ceredi nótákat adott elő, majd felléptek a helyi általános iskola tanulói, akik előadásukban felidézték a forradalom eseményeit, majd elénekelték a Honfoglalás című dalt.
