Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-21 / 248. szám

2006. OKTÓBER 21, SZOMBAT 5 KULTÚRA PLUSZ - FÜLEK A művelődés végvára Füleken A gimnázium múltja és jelene Fülek vára a régió legnagyobb múltú, leggyakrabban látogatott mű­emléke, érthető hát, hogy a köztudatban jobbára csak ez van jelen, pedig Füleken nem csak a várnak van múltja, és nem csak a múltból él a város. A várba igyekvő turistabuszok többnyire a város közepén álló, a maga nemében ugyancsak monumentális műemlék, a Berchtold grófok hajdani kastélya előtt parkolnak le, és mielőtt elin­dulnának úti céljuk felé, vetnek néhány pillantást erre az egyemele­tes épületre is, melynek bejárata mellett a hivatalos tábláról leolvas­ható az itt található közintézmény neve: gymnázium - gimnázium. A távolabbról érkező talán elcsodálko­zik a kétféle helyesíráson, melynek ma­gyarázata az, hogy ebben az iskolában két nyelven, magyarul és szlovákul folyik az oktatás. Aki benyit a kovácsolt vasráccsal díszített bejárati ajtón, további feltűnő ket­tősséget tapasztalhat: a fafaragássokkal dí­szített, boltozatos előcsarnokban a már­ványkandalló és zöld mázas cserépkályha szomszédságában számítógép képernyője világít - a gimnázium alkalmazottainak neve, munkahelyükre érkezésük, távozá­suk ideje látható rajta... A falakon és állványokon hivatalos és kevésbé hivatalos közlemények, hirdeté­sek, műsorajánlatok, képes beszámolók, olvashatók, tanulmányozhatók. Ha éppen nincs szünet, akkor pedig - mint minden iskolában - diákok jönnek-mennek, han­goskodnak, „mobiloznak”, „esemeseznek” az előcsarnokban, a földszinti, vagy eme­leti folyosókon. Az idén 55 éves füleki gimnáziumban, az észak-nógrádi, dél-gömöri régió egyetlen magyar tannyelvű gimnáziumában, a mű­velődés újkori végvárában, a múltból örö­költ környezetben éli jelenét, legszebb di­ákéveit 261 diák, készülve a továbbtanulás­ra, a nagybetűs életre. Nógrádban a gimnáziumi, illetve annak megfelelő szintű oktatásról a legrégibb ada­tok a 17. századból valók. Olyan iskola, ahol az elemi oktatás - olvasás, írás, számtan és hittan - latin nyelvvel, „grammatikával”, történelmi, némi filozófiai ismeretanyag­gal bővült, és így gimnáziumnak nevezte­tett, a történelmi Nógrád megyében három volt. A szécsényi ferencesek iskolája, csak­úgy mint a füleki lutheránusok gimnáziu­ma csak néhány évtizedet élt meg. Az első füleki gimnázium a 17. század el­ső felében létezett a véghelyi kiváltságok­kal bíró Füleken. 1645-ben, I. Rákóczi György hadjárata idején Kemény János hadvezér ütött rajta „az várason”. Ez szol­gáltatott okot arra, hogy az iskola patrónu- sa, Bakos Gábor saját birtokára, a közeli Osgyánba telepítse át a gimnáziumot. Ott, Kishontban jó hírű evangélikus gimnázi­umként működött tovább, amíg át nem he­lyeztetett Rimaszombatba, hogy ott 1853- tól „egyesült protestáns főgimnáziumként” éljen és virágozzon évtizedeken át A losonci református gimnázium a 17. század közepétől a 19. század végéig a me­gye egyetlen folyamatosan működő, állan­dóan fejlődő középfokú tanintézete volt, melynek jelentősége meghaladta Losonc, sőt a megye határait is. 1870-től állami gim­náziumként létezett 1919-ig, amikor is csehszlovák, de magyar párhuzamos osz­tályokkal működő reálgimnáziummá szer­vezték át. Az 1938-as visszacsatolás után megalakult „Magyar Királyi Állami Gimná­zium” 1939-ben felvette Kármán József ne­vét. Az újabb államfordulat után, 1945 ta­vaszán megszűnt Losoncon a magyar nyel­vű gimnáziumi oktatás. Az érettségi előtt álló diákok többsége Salgótarjánban fejez­te be tanulmányait... A felvidéki magyarok hontalanságának elmúltával Losonc és magyarlakta környé­ke fiataljai csak 1951-től részesülhetnek is­mét anyanyelvi - magyar gimnáziumi ok­tatásban. 306 évvel az első füleki gimnázi- ’um megszűnte után, az 1951/52-es tanév kezdetén a nagy múltú vár alatt, a Koháry István építette barokk templom előtt, lel­kes, boldog diákcsapat gyülekezett. Meg­nyitotta kapuját Csehszlovákia második magyar tannyelvű gimnáziuma (az első a komáromi volt)! Létrejötte alulról jövő kezdeményezés eredménye, szülők, helybeli lakosok, pe­dagógusok, kultúrszervezet-vezetők és ta­gok, városi nemzeti bizottsági képviselők kitartó munkájának gyümölcse, eleget té­ve azon szülőknek, akik gyermekeik szá­mára anyanyelvi oktatást igényeltek. 1951 szeptemberében egy osztállyal, 43 diákkal nyűt meg a füleki magyar gimnázium. A kérelmezők maguk gondoskodtak helyisé­gekről, a legszükségesebb felszerelésről és megfelelő végzettségű pedagógusokról. Az iskola igazgatója Matusek Rudolf lett. Raj­ta kívül dr. Molnár Zoltán, Frenyo Győző, dr. Lóska Lajos, Tóth Lajos, Kuloványi La­jos és Pálenyik László alkották az első tan­testületet. Az iskola indulásakor a Királyhelmectől Ipolyságig húzódó magyarlakta területről gyűjtötte egybe a tanulni vágyó magyar fi­atalokat A távolabbról érkezettek részére internátust is létesítettek. A magyar tan­nyelvű iskolák fokozatos kiépülésével a füleki gimnázium felvevőterülete egyre szűkült. A későbbiekben három járás - a losonci a nagykürtösi és a rimaszombati - fiataljai látogatták az iskolát Ez a jelenre is érvényes. A kezdeti években állandóan növekedett a tanulók létszá­ma. 1953-ban már párhuza­mos osztályokat is nyitottak. Az első érettségi vizsgákat 1954-ben tartották. A tantestület fokozatosan bővült kialakult egy törzsgár­da, mely munkájával megala­pozta az iskola hírnevét és ki­nevelte az utánpótlást is. Kondracsin László (igazgató, 21 éven át), Kálosi János, Vassányi Aurél, Kovács Sán­dor voltak azok, akik az alapí­tókkal együtt, illetve őket kö­vetve nevükkel fémjelezték a hivatalosan különbözően ne­vezett, de a köztudatban egy­szerűen csak füleki gimiként élt iskolát. Az ő tanítványaik, illetve immár azok tanítvá­nyai alkotják a mai tantestü­let zömét is. Az iskola, alapításától egé­szen 1964-ig kedveződen kö­rülmények között működött a hajdani olvasókör épületében. Két osztály- termet 1952-ben maguk a diákok, pedagó­gusok és szülők építettek. 1964 decembe­rében az akkor „általános középiskolának" nevezett oktatási intézmény átköltözhetett az Ifjúság utcai új iskola épületeibe. 1971- ben - ismét gimnázium név alatt - költö­zött az iskola jelenlegi helyére, a műemlék kastélyépületbe. 1973-ban az akkori kerületi nemzeti bi­zottság iskolaügyi szakosztálya eldöntötte, hogy a magyar tannyelvű gimnáziumot és az 1956-ban létesített szlovák gimnáziu­mot egyesíti, persze az érintettek - peda­gógusok, szülők, diákok - megkérdezése és beleegyezése nélkül. Először közös igaz­gatóságot hoztak létre, majd a szlovák tan­nyelvű osztályok fokozatosan átköltöztek a kastélyba, a magyar gimnázium épületébe. Húsz évvel az első érettségi után, az Ipolyvarbótól Losoncon, Füleken át a Medvesaljáig húzódó összefüggő magyar­lakta terület első és egyetlen, akkor már jó nevű, a köztudatba beépült, és ezért (is) önálló létre jogosult magyar tanítási nyel­vű gimnáziuma tehát gyakorlatilag meg­szűnt Az oktatás a magyar, illetve szlovák „tagozat” osztályaiban folytatódott. Az ösz- szevonás után gondot okozott az osztályok, szaktantermek elhelyezése, ezért a magyar osztályok számát 3-ról 2-re csökkentették, korlátozták a szomszédos járásokból felve­hető tanulók számát 1990 tavaszán, a rendszerváltást követő demokratizálódási, decentralizálódási, ön­szerveződési folyamatba illeszkedve a füleki gimnáziumban is - mint akkortájt sok összevont iskolában és más mestersé­gesen létrehozott egységekben - felmerült a szétválás, a két különböző tannyelvű ta­gozat önállósulásának gondolata, ez azon­ban nem valósult meg. A régió nemzetiségi összetételének meg­felelően a füleki gimnáziumban általában évfolyamonként két magyar és egy szlo­vák tanítási nyelvű párhuzamos osztály van. Az idei, 55-ik tanévben 172-en látogat­ják a magyar, 89-en pedig a szlovák tan­nyelvű osztályokat A füleki gimnazisták zöme a két helybe­li általános iskolából, továbbá a losonci, nagydaróci, ragyolci és gömöralmágyi isko­lákból érkezik. Sokan közülük szüleik, sőt immár nagyszüleik nyomában járnak. A je­lenlegi 21 fős tantestület tagjai többségben ugyancsak füleki diákok voltak. A gimná­zium ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett'legutóbbi nagyszabású öregdi­ák-találkozót is a családias légkör jellemez­te, a volt füleki diákok ismerik, számon tartják, fél szavakból is megértik egymást. 55 év alatt a Füleki Magyar Tannyelvű Gimnáziumban, illetve a későbbi, jelző nél­küli gimnázium magyar osztályaiban 2684-en érettségiztek nappali tagozaton, és további 80-an az úgynevezett „esti isko­lában”, gyarapítva, gazdagítva a cseh/szlo- vákiai magyar értelmiség sorait. Közülük sokan lettek ismert, elismert személyisé­gek, mint például DurnyMiklós, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke, parla­menti képviselő, Agócs Valéria, a szlovák rádió frekvenciatanácsának elnöke, Csúsz Péter, a besztercebányai megyei önkor­mányzat képviselője, a losonci járási hiva­tal volt vezetője, Ádám Zita, a szlovákiai magyar pedagógusszövetség előző elnöke, Molnár Rozália, a szlovák közbeszerzési hivatal korábbi igazgatója, a Kárpát-me­dence szerte ismert Szvorák Kati népdal­énekes, vagy a legfiatalabb korosztályból Kerekes Éva, a szolnoki Szigligeti Színház művésze, hogy csak néhányat említsünk az említésre méltók hosszú sorából. Hogy mit jelentett és jelent ma is a füleki alma mater a magyar nyelvű oktatásnak, műve­lődésnek azt azon is le lehet mérni, hogy a losonci járás 17 magyar tannyelvű iskolá­jából 14-nek az igazgatója volt füleki ma­gyar diák, csakúgy mint az ott, illetve or­szágszerte, Pozsonytól Ágcsernyőig sok­sok iskolában tanítók százai. Hogy a füleki gimnáziumnak nemcsak múltja, de pezsgő jelene, és tudatos jövőké­pe is van, annak legékesebb bizonyítéka a számítástechnika hangsúlyos jelenléte az iskolában. A szlovákiai magyar tannyelvű gimnáziumok közül elsőként itt nyitottak és rendszeresítettek informatika irányzatú osztályokat. Az idén tizenkettedik évfolya­mába lépett INFOPROG-programozói, illet­ve felhasználói versenyt annak idején az is­kola tanáraiból alakult Pro Futuro (A Jövő­ért!) polgári társulás indította el viszonylag szűk körben a felvidéki magyar középisko­lások számára a Rákóczi-szövetség támoga­tásával. Mára ez a verseny nemzetközi mé­retűvé nőtte ki magát, és már a szlovák ok­tatási minisztérium is felvette a támoga­tott iskolai rendezvények közé. A versenyt kezdettől fogva támogató, társrendezőként szervező salgótarjáni Pénzügyi és Számvi­teli Főiskolának köszönhetően az INFOPROG-ot immár két helyszínen, Füle­ken és Salgótarjánban is megrendezik, nö­vekvő számú résztvevővel határokon in- nenről és túlról. Az informatikai irányultság, a lépéstar­tás legfrissebb eredménye, a füleki gimna­zisták legújabb lehetősége, a Cisco Networking Academy-program, azaz a lo­kális Cisco hálózati akadémiai képzés ta­valyi bevezetése. A számítógépes hálózatok tervezésével, kialakításával, a berendezé­sek felügyeletével kapcsolatos ismereteket nyújtó angol nyelvű képzés nemzetközileg elismert certifikációs vizsgára készít fel. A „ciszkós terem”, ahogy a füleki gimnazis­ták a helyiséget elnevezték a gimnázium közelmúltban kialakított, korszerűen be­épített tetőterében található, ugyanott még három teremben folyik informatikaokta­tás, illetve lehetőség van multimediális eszközök hasz­nálatára. Aki a kötelező órá­kon túl internetezni, „imélezni” óhajt, annak óra­közi szünetben, vagy tanítás után rendelkezésére áll egy boltíves könyvtárszoba a föld­szinten is. A tetőtér-beépítés lehetősé­get adott egy, „aula” efféle multifunkciós nagyterem ki­alakítására is, ahol állandó helyet kapott a hatezer köte­tes diákkönyvtár. A tágas tér a legkülönbözőbb rendezvé­nyek - a karácsonyváró mű­sortól a sikeres érettségizők ünnepélyes megajándékozá­sáig - helyszínéül is szolgál. Itt próbál és tart ősbemutatót a gimnázium büszkesége, az Apropó diákszínpad is. Ha a fentiek azt sugallták, hogy a gimnáziumban eluralkodott a „technokrácia”, akkor he­lyesbítenünk kell, mert a ha­gyományos, humán művelt­ség sem szenved csorbát: a magyar, illetve szlovák nyelv és irodalom mellett emelt óraszámban tanítják az ide­gen nyelveket - angolt és/vagy németet, ugyanakkor elválaszthatatlan része az is­kola életének a színjátszás is. Az 1993 óta folyamatosan működő di­ákszínpad a Révkomáromban évente megrendezett amatőr színjátszók feszti­váljáról már számos fődíjat, nívódíjat, egyéni alakítási és rendezői díjat hozott haza Fülekre. Az „apropósok” az-idén a 760 éves királyi oklevél „főszereplőjé­nek” Fulkó lovagnak a történetét vitték színre, természetesen nagy sikerrel. Mint lelkes vándorszínészek azóta is jár­ják a produkcióval a környéket, legna­gyobb élményük persze a budapesti elő­adás volt, melyre a Lánchídon került sor. Legutóbb Erdélyben jártak az apropósok és a Szamosújvár melletti Válaszúton léptek fel az „Égtájak fesztiválja” kereté­ben. A gimnázium tanárai által kínált szak­körök széles palettáján mindenki talál­hat egy, vagy akár több olyan tevékeny­séget, melynek keretében elmélyítheti a tanítási órán szerzett ismereteit, vagy egyszerűen csak érdeklődésének meg­felelően töltheti szabad idejét - diákújsá­got szerkeszthet, multimédiális eszkö­zökkel fejlesztheti kreativitását, táncol­Molnár László, a füleki gimnázium igazgatója hat, sakkozhat, a gimnázium hatalmas pincéjében lévő „konditeremben” izma­it építheti, természeti szépségeket fedez­het fel, vagy népi kézművesmesterségek titkait sajátíthatja el. A tanítási órákon, vagy azokon kívül szerzett ismereteiket, továbbfejlesztett ké­pességeiket a tanulók különféle versenye­ken, regionális, országos, sőt nemzetközi megmérettetéseken érvényesíthetik: ma­gyar és szlovák vers- és prózamondóverse­nyekről, a szép magyar és szlovák beszéd seregszemléiről, angol, német, matemati­ka, fizika, biológia, kémia, történelem tan- tárgyolimpiászokról, különböző műveltsé­gi vetélkedőkről hozzák a megérdemelt dí­jakat a füleki gimnazisták. A gimnázium vezetése és tanári kara tudatában van annak, hogy egy vidéki, viszonylag kis tanintézetnek szerteága­zó, működő kapcsolatokra van szüksége, hogy minden téren naprakész lehessen. Hazai és külföldi - elsősorban magyaror­szági - iskolákkal, intézményekkel, alapít­ványokkal sikerült a gimnázium igazga­tóságának valamint a tanárok és öregdi­ákok polgári társulásának, a Pro Futurónak jó kapcsolatokat kiépíteni és gyümölcsözően működtetni. A salgótarjáni PSZF mellett rendsze­res az együttműködés a Balassi Bálint Megyei Könyvtárral is. Kölcsönös látoga­tásokban nyilvánul meg a baráti kapcso­lat a bátaszéki II. Géza Gimnáziummal. Március 15-én a város magyar szerveze­teinek emlékműsora keretében a füleki gimnazisták - tanárok és diákok - a Rá­kóczi-szövetség által szervezett diákcso­portokat látnak vendégül. A határokon ■átnyúló kapcsolattartás egyedülálló pél­dája a Kultúrák közti kommunikáció né­ven működő Kárpát-medencei osztály, melynek diákjai öt országból verbuvá­lódnak, és évente más-más helyszínen együtt töltenek egy hetet, ismerkednek egymással, megismertetik egymást szü­lőföldjükkel. A budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumból indult kezdeményezést a fülekiek öröm­mel fogadták, és már több éve aktívan részt vesznek benne. Az idei október első hetét Füleken töltötte 26 diák és 8 tanár Budaörs­ről, Miskolcról, Hajdúnánásról, Beregszász­ról, Sepsiszentgyörgyről, Szabadkáról és Lendváról. Rendhagyó órákon és sportna­pon vettek részt a füleki gimnáziumban, bejárták a várat, kirándultak Somoskőre, Losoncra, Rimaszombatba, sőt Zólyom és Selmecbánya érintésével Pozsonyba is el­látogattak. A rendezvény fővédnöke, Csáky Pál parlamenti képviselő, Szlovákia volt miniszterelnök-helyettese személyesen nyitotta meg a Kárpát-medencei osztály füleki „tanhetét”. Jövőre a füleki gimisták utaznak Szabadkára és Beregszászra. Mint maga a város, Fülek, az 55 éves gimnázium is a múltat ismerve, a hagyo­mányokat ápolva, a jelen lehetőségeit ki­használva építi a jövőt. Mint a magyar mű­velődés egyik felvidéki végvára, nem felej­ti hajdani tanára, igazgatóhelyettese, dr. Lóska Lajos író, népművelő (1912-1987) intő szavait, melyeket a füleki gimnázium alapítása 40. évfordulóján rendezett első nagy öregdiák-találkozón mondott: „Egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk nemzetiségi létünkről, meg kell őriznünk, és utódainkkal is őriztetnünk édes anya­nyelvűnket, támogatnunk kell iskolánkat... mert csak így adhatunk itteni létünk shakespeare-i drámai kérdésére - lenni, vagy nem lenni - pozitív választ: voltunk, vagyunk, és leszünk.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom