Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-20 / 247. szám
6 2006. OKTÓBER 20., PÉNTEK mmmmmmm:nmv’’rrrwi!::: ma—bbmwüiH . mk : i Ne utazgasson az, aki tartozik az államnak EDDIG 664 adózó útlevelét vonta be az APEH adóhátralék miatt. A törvény tízmillió forint feletti tartozás esetén ad lehetőséget erre. Az APEH osztályvezetője, Várszegi György szerint a módszer nem hatékony, mert az Európai Unióba bárki útlevél nélkül utazhat. Milliárdokat hoznak a bezenyei kaszinók HATÁLYBA LÉPETT a GyŐr- Moson-Sopron megyei bezenyei kaszinókomplexum koncessziós szerződése. Egy év múlva kezdheti meg működését öt kaszinó, amelyektől egyenként egy- milliárdot kap az állam. Nem félnek a bankok devizahitelek bedőlésétől nem veszélyes a bankszö- vetség szerint, hogy az utóbbi időben jócskán megnőtt a lakosság által felvett devizahitel-állomány. A pénzintézetek ígérik, kiemelten tájékoztatják ügyfeleiket. Nyitóérték: Záréérték: 22 365 22 422 A BUX-index 2006. október 19-én 22 600 22 500 22400 22300 22200 22100 22 000 21900 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2006.10.19. Részve# Graphisoft ; 1600 +4,85 203 Mól 20950 +1,21 4383 Fotex 596 +0,51 131 MTelekom 930 +0,43 2 813 Synergon 1019 +0,39 204 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Linamar 2400-3,23 40 OTP 7125-1,86 130116 Egls 25895-1,18 939 Richter 43000-0,58 4842 BorsodChem 2 915-0,03 822 A BUX-index az elmúlt napokban 23400 23000 ........................22719 22600 22 518 22200 21800 21400 21000 20600 22505 22429 22562 22 226 10.10 10.11 10.12 10.13 10.16 10.17 FORRÁS; BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. október 19-én. /Ft $/Ft /$ 4 4 f 264,31 210,32 1,26-2,77 Ft-2,66 Ft +lcent Túl nedves a kukorica intervenció Az Európai Bírósághoz fordul a magyar kormány A tavalyi kukoricatermés egyes európai országokban- EU-25 összesen 49 762* Világ összesen 694 576* *ezertonna rr Ország Mennyiség (ezer tonna) Franciaország 13226 Olaszország 10 622 Románia 9965 Magyarország 9050 Ukrajna 7100 Spanyolország 3951 Németország 3811 Törökország 3500 Görögország 2300 Ausztria 1605 Bulgária 1586 Szlovákia 943 Csehország 575 FORRÁS: WWW.FAO.ORG - EUROPRESS-GRAFIKA Az Európai Bírósághoz fordul a magyar kormány, ha életbe lép az Európai Bizottság által szerdán elfogadott szigorú kukoricaintervenciós szabályozás. Egyes becslések szerint a magyar tengeri harminc, mások szerint húsz százaléka nem felel meg az új feltételeknek. Tóth Marcella Az Európai Bizottság szerdán elfogadta az intervenciós gabona- felvásárlásra felajánlható kukorica minőségi elvárásainak szigorítását. Ennek lényege, hogy bevezetik a hektolitersúly-mé- rést a kukoricánál. Az új szabály szerint egy hektoliter kukorica tömege nem haladhatja meg a 71-73 kilogrammot. A termés nedvességtartalma 14,5 százalék helyett 13 százalék lehet. A tört szemek arányát pedig 10-ről 5 százalékra, a hősérült szemekét pedig 3-ról 0,5 százalékra kell csökkenteni. Kovács László, az EU-bizottság magyar tagja a testület ülésén kérte, hogy a bizottság egy évvel halassza el az új követelmények bevezetését. Kérését azonban elutasították. Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök egy héttel korábban tiltakozó levelet küldött Jósé Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének. A kormányfő jelezte, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja a kedvezőtlen kukorica-intervenciós feltételeket, s ha kell, az Európai Bírósághoz fordul a magyar gazLesz piaca a magyar tengerinek? dálkodók érdekeinek védelmében. Az agrártárca vezetője, Gráf József tegnap megerősítette a miniszterelnök szavait. Elsősorban az kifogásolható, hogy a szabályozást menet közben, az aratás vége felé változtatta meg a bizottság. Most először fordult elő a közösségi agrárpolitikában olyan döntés, amely alapvető piacszabályozási kérdésben akkor avatkozik be, amikor már nem lehet a megváltozott feltételekhez alkalmazkodni. A uniós felvásárlási szabályok szigorítása miatt várhatóan az idei termés húsz százaléka marad ki az intervenciós lehetőségből - mondta el érdeklődésünkre Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal sajtófőnöke. Máhr András, az agrártárca szakállamtitkára október elején még borúlátóbb volt, amikor úgy vélekedett, hogy a magyar kukorica közel felét zárná ki a bizottság a feltételek módosításával. Az elmúlt két év tapasztalatai alapján évente az összes termés körülbelül harminc százaléka került be intervenciós alapba, a többi a szabad piacon talált gazdára. Szakértők szerint nem kell aggódniuk a gazdáknak az uniós felvásárlás szigorítása miatt. Jelenleg a szabadpiacon 105 eurót (mostani árfolyamon 27 700 forintot) is adnak egy tonna kukoricáért, miközben az Európai Unió intervenciós árként csak 101,3 eurót (26 700 forintot) garantál. A 2004/2005-ös intervenciós időszakban 2,2 millió tonna, a 2005/2006-os időszakban pedig 3,2 millió tonna kukoricát adtak el a magyar gazdák az uniónak. A szabad piacon a kukorica- exporthoz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adja ki a kiviteli engedélyeket. Az unióba lépés óta 74 magyar cég kapott engedélyt kukorica exportjára, s az engedélyek száma meghaladja a 480-at. Az eddig engedélyezett mennyiség több mint 183 ezer tonna. A fő célpiac pedig Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Románia, de rendszeres az Export Svájcba is. Intervenciós felvásárlás A 2005/2006-OS GAZDASÁGI ÉVBEN Gabona Felvásárolt fajtája mennyiség Az összes arányában Kukorica 3198* 76% Búza 926 22% Árpa 93,3 2% Cirok 0,6•EZER TONNA Kemény csűrték várhatók a jövő évi béremelési tárgyalásokon Nem kizárt, hogy megállapodás nélkül állnak majd fel az asztaltól a szociális partnerek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban jövő pénteken kezdődő bér- tárgyalások után. A következő évi keresetnövelés mértékét meghatározó tárgyalásokon várhatóan azonos véleményt képvisel majd a kormány képviselője és a munkaadói oldal. Az eddigi értesülések szerint a munkáltatók legfeljebb három-négy százalékos bruttó béremelést javasolnak majd, ami egybecseng a kormány törekvéseivel. Ez azonban azt jelentené, hogy a jövőre várható hat százalék körüli infláció mellett négy százalékkal csökkenne a keresetek reálértéke. A szakszervezetek azonban nem hajlandók elfogadni, hogy kevesebbet érjenek a bérek. Emiatt a bruttó keresetek 8-10 százalékos növelését irányozzák elő - ismerte el a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetségének törekvéseit Pataky Péter, az érdekképviselet megbízott elnöke. ■ Nyolc-tíz százalékos növekedést várnak el a szakszervezetek. A kormányzatnak mindenképpen érdeke a mértéktartó bérajánlás. A hírek szerint a köz- igazgatásban dolgozók kereseteit befagyasztanák, így visszás lenne, ha a versenyszférában komolyabb mértékű emelést javasolna a kormány. Az állami tulajdonban vállalatok mellett a versenyszférában is több helyen ragaszkodnak a szakszervezetek az OÉT-ajánlásban lévő béremelési mértékhez. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára azonban nem tartja kizártnak, hogy nem születik ajánlás. A szakszervezetek szerint viszont erre mindenképpen szükség van - hangsúlyozta Pataky Péter. Eddig egyetlen alkalommal, 1995-ben nem tudtak megállapodni a következő évi béremelés mértékében a szociális partnerek. ■ V. G. Várni kell még az ezer forintos kft-re elnapolva Csak két-három év múlva csökkenhet a szükséges tőke Pályamódosító hitel a kirúgott közszolgáknak Egyelőre álom marad, hogy ezer forinttal is lehet kft.-t alapítani. Az igazságügyi tárca korábbi tervezete szerint 2007 januárjától csökkent volna ezer forintra a mostani hárommillióról a kft. alapításához szükséges törzstőke. Ez a javaslat azonban kikerült a tervezetből - mondta el érdeklődésünkre Győri Enikő, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium címzetes vezető tanácsosa. A jegyzett tőke leszállítása a középtávú célok között szerepel. A mostani elképzelések szerint 2008-ban vagy 2009-ben lehet majd ezer forinttal kft.-t alapítani. A bevezetést részben azért halasztják el. mert több szakmai szervezet - egyebek között a Legfelsőbb Bíróság és a Magyar Ügyvédi Kamara - nem támogatja a minimális tőkeelvárást. Véleményük szerint ugyanis úgy még kevésbé lehetne biztosítani a hitelezők védelmét. A szervezetek elismerték, hogy a hárommilliós törzstőke sem jelent nagyobb garanciát. Véleményük szerint emellett attól is tartani lehet, hogy az alacsony minimumtőke bevezetésekor a betéü társaságok tömegesen alakulnának át kft.-vé. A korlátolt felelősségű cégforma azért néDSzerű. mert a tulajdonosok csak a bevitt vagyonuk erejéig felelnek a működésért. A betéti társaságok tagjai viszont a személyes vagyonukat is kockáztatják, ha rosszul működtetik a cégüket. Két év múlva általánossá válhat a két munkanapos cégbejegyzés, azaz a zártkörűen működő részvénytársaságokra is kiterjesztik ezt. Az idén júliusban hatályba lépett új cégtörvény szerint a kkt.-k, a bt.-k és a kft.-k alapításánál kérhető az úgynevezett egyszerűsített cégeljárás. Ennek feltétele, hogy szerződésmintát kell használni, és elektronikusan kell kérni a bejegyzést. Ez utóbbi 2008-tól már nemcsak lehetőség, hanem kötelező előírás lesz. Egyelőre mindössze azzal vigasztalódhatnak a vállalkozások, hogy a cégalapítás és az adatváltozás bejegyzéséhez jövőre már nem kell közjegyző, az ügyvéd is ellenjegyezheti a vezető tisztségviselő aláírásmintáját. Ezzel az elképzeléssel a Magyar Közjegyzői Kamara is egyetért. Más ügyletekből azonban nem kívánja kihagyni a tárca a közjegyzőket. így továbbra is hozzájuk kell fordulni a hiteles másolatokért, és - a korábbi ígéretekkel ellentétben - a lakáshitelt felvevők sem mentesülnek ez alól a teher alól. ■ Tóth M. Hárommillió forint összegű pályamódosító hitelt vehetnek fel a közszférából elbocsátottak vállalkozás elindításához. Azok kaphatják meg, akiket július elseje és december vége között bocsátanak el a közszférából. További feltétele a hiteligény- lésnek, hogy az elbocsátás előtt legalább egy évet - pályakezdőknek legalább hat hónapot - kellett megszakítás nélkül a közszférában dolgozni. A Magyar Fejlesztési Bank Rt. más hitelintézeteken keresztül körülbelül hatszázalékos kamattal folyósítja a forintalapú hitelt. A kölcsönt tízéves futamidővel lehet igényelni, s három év múlva kell elkezdeni törleszteni. ■ ■ Jövőre már nem kell közjegyzőt igénybe venni a cégalapításhoz és a változások bejegyzéséhez.
