Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-19 / 246. szám

2 2006. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK NOGRÁD MEGYE „Azok az ötvenes évek" - Egy bátonyterenyei kiállítás képei Dolgozni kell, nem listázni (Folytatás az 1. oldalról) A képviselő szerint Székyné dr. Sztrémi Melinda programja si­lány, ami azért is baj, mert nin­csenek hónapjaink arra, hogy ki­munkáljunk egy városfejlődést elősegítő programot. Ötletek, pro­jektek kellenek ahhoz, hogy 2007 elején a szó szoros értelmé­ben „rá tudjunk repülni” az unió által kínált forrásokra. Dóra Ottó fontosnak tartotta elmondani, hogy annak idején megyei köz­gyűlési elnökként sok vád érte amiatt, hogy saját embereit ülte­ti be bizonyos állásokba. Érdekes, hogy a megye után a városon is három alpolgármestert választot­tak. A képviselő szerint a helyzet nem nagyon érthető, bár az egyetlen MDF-es képviselő „meg­vásárlására” szükség volt. A vá­rost irányító fideszes többség sze­rint ezzel együtt is olcsóbb a köz­gyűlés, hiszen hat helyett két ta­nácsnokot választottak. Dóra Ottó utalt a polgármester asszony programjára, amelyben szerepel, hogy a civilek járdát építenek, valamint megakadá­lyozzák a fiatalok elvándorlását. Ehhez képest megszüntették a ci­vil, valamint az ifjúsági tanács­nok posztot, de sikerült egy het­venéves embert alpolgármester­ré választani, aki Dóra Ottó sze­rint nyilván nagy tapasztalattal és bölcsességgel rendelkezik, de a napi gyakorlatból elég régen ki­esett. A képviselő nem nagyon érti azt sem, hogy mi szükség van át­világításra, hiszen az elmúlt öt­hat évben többször világították át a várost, amely sok millióba került. Tudnivaló, hogy a város je­lentős mértékben eladósodott, hitel- felvételi lehetősé­gei szűkek, várha­tóan komoly prob­lémát okoz a mű­ködőképesség fenntartása, ugyanakkor nem hallottunk egyetlen elképzelést sem arról, hogy miből finanszírozzák az el­képzeléseket - mondta Dóra Ot­tó, majd hozzátette: - Ha most hetekig-hónapokig átvilágítga- tunk akkor feltehetjük a kezün­ket és figyelhetjük amint elhúz mellettünk Eger, Gyöngyös, Mis­kolc, Tiszaújváros. A közgyűlésen megalakult a Somoskőújfalu leválását tárgyaló bizottság, amelybe a párt nem de­legált tagot. Ennek oka, hogy a felkérés múlt hét pénteken érke­zett, két nappal az alakuló ülés előtt. A másik ok, hogy a bizott­ságnak érdemben kell tárgyal­nia, ezért meg kell határozni a mandátumát. Dóra Ottó elmondta: az utóbbi időben fideszes önkormányzati képviselők különböző listákkal közlekednek Salgótarjánban arra vonatkozóan, hogy kiket kell ki­rúgni a város intézményeitől, cé­geitől. A frakcióvezető ezzel kap­csolatban azt üzeni a rivális poli­tikai pártnak, hogy „dolgozni ké­ne, nem listázni”. Az MSZP képviselőcsoportja konstruktív ellenzékiségre ké­szül, minden ügyet segítenek, ami a város ügyét szolgálja, vala­mint ígérik, ostorral hajtják a vá­rost vezető koalíciót a gyorsabb érdemi munka érdekében. Anyanyelvűnket őrzik Sz. F. Kukorica-fajtabemutató Palotáson Nógrád megye természeti adottságai nem igazán ked­veznek a kukorica termesztésének. Az állattartással foglalkozó gazdák többsége azonban mégis termel siló­vagy szemes kukoricát, saját szükségleteinek kielégí­tésére. A fajtaválaszték kulcsfontosságú lehet a gazda­ságosság szempontjából, ezért is tart nagy érdeklődés­re számot a palotásiak mai kukoricabemutatója. Szécsény. Együtt töltötték októ­ber közepének hétvégéjét a szécsényi és a szegedi diákok. A Gábor Dénes szakközépiskola tíz tanulója és vezetőjük, Némethné dr. Balázs Katalin ta­nárnő a Körösi gimnázium anya­nyelvápoló körének hívására ér­kezett Szécsénybe. Mint már hírt adtunk róla, a két középisko­lában működő „Beszélni nehéz!” kör még 2003-ban lépett „test­vérszövetségbe”, s kapcsolatai­kat évente egymásnál tett látoga­tások keretében ápolják. Az idén is tartalmas, színes napokat él­tek meg együtt. A szegediek október 13-án, pénteken késő délután érkeztek, így a vacsora utáni szécsényi vá­rosnézésnek különös, romanti­kus hangulatot adtak a felújított régi városrész fényei. A három nap közül talán a szombati volt a legizgalmasabb: programjaikon végigkísérték az ifjú nyelvműve­lőket a Duna Televízió felvételt ké­szítő munkatársai. Délelőtt a gim­náziumban dr. Serfőzőnédr. Fábi­án Erzsébet polgármester asszony köszöntötte a vendégeket, majd rendhagyó szakköri ülés kereté­ben együtt oldotta meg a két cso­port a Nyelvőrző című tévémű­sor aktuális feladványát Kerekes Barnabás vezetésével. Aztán a szintén Szegedről érkezett Szabó Mária tanárnő anyanyelvi csapat­játékra hívta a résztvevőket. Az ebéd és egy kis szieszta után a délutánt Rimócon töltöt­ték, ahol az ízesen hangzó palóc nyelvjáráson túl megcsodálhat­ták a palóc építkezési formákat, a rimóci népviseletet, s a jól sike­rült nap jól sikerült lezárásaként a palóc táj ízeinek hódolhattak: a rimóciak sztrapacskáVal és tú­rós lepénnyel vendégelték meg őket. A falumúzeumban Beszkid Andor polgármester fogadta a vendégeket, majd a két hagyo­mányőrző együttes tagjai toll- fosztás közben rimóci története­ket és énekeket adtak elő. A ba­bamúzeumban Kiss Bertalanná, Kobela Andrásáé, Gólyán Miklósáé és Jusztin Istvánné se­gítségével leány- és legényöltöz­tetésre került sor, majd a falu templomát Urus Attila plébános mutatta be. A nap során forgatottakból ké­szült összeállítás előreláthatólag november 5-én 9 óra előtt lesz megtekinthető a Duna Televízió Nyelvőrző műsorában, illetve be­számol majd róla a Kossuth rádió „Beszélni nehéz!” műsora is. Az anyanyelvápoló körök atyjaként számon tartott Derne László pro­fesszor úr egészségügyi okokból nem tudott megjelenni, telefo­non azonban felhívta a Körösi gimnáziumot, s a program vala­mennyi résztvevőjét sajnálatánál is nagyobb irigykedéséről bizto­sítva azt üzente: lélekben mind­végig velük van, otthonából sze­retettel gondol rájuk. A vasárnapi napon aztán az or­szág határán is túllépve ízelítőt kaphattak fiataljaink a szlováki­ai palóc nyelvhasználatból a füleki vár megtekintése során, majd rövid losonci séta után meglátogatták és megkoszorúz­ták „a nagy palóc”, Mikszáth Kál­mán szklabonyai szülőházát A hét végén megállapodtak ab­ban is, hogy Szécsényben a Gyar­matiné Rostás Ida tanárnő által már működtetett beszédművelő kör mellett létrehoznak egy kört Vinczéné Hurják Mónika tanárnő vezetésével az általános iskolás korosztály számára, amely szin­tén testvérkapcsolatba lép a szege­di Karolina Általános Iskola és Gimnázium nyelvművelő körével. Azt remélik, hogy ezek a szemé­lyes kapcsolatok motiválják majd fiataljainkat, hogy az idegen nyel­vek tanulása mellett ne hagyják elveszni, elszürkülni saját anya­nyelvűk értékeit sem, azaz - Mi­kes Kelemen híres mondatát kis­sé elferdítve - úgy szeressék már az angolt, hogy el ne felejthessék szép magyar nyelvünket. Az intervenciós árak alakulá­sa és a gazdaságosan termelhe­tő növényfajok számának csök­kenése miatt felértékelődik a kukorica jelentősége. Igen szép számú nemesítőház - hazai és külföldi egyaránt - számos faj­ta-, illetve hibridválasztékkal je­lenik meg a piacon. A gazdák a bőség zavarával küzdve kell, hogy kiválasszák a számukra legkedvezőbb vető­magot. Nagy segítség lehet, hogy azonos termőhelyen több nemesítőház, még több fajtájá­ról kaphatnak termesztési infor­mációkat. Ezért arra vállalkozott a palotási székhelyű Páltelek Kft., az Agromag Kft. és a Syngenta Kft., hogy 21 fajtából álló kísérletet mutatnak be a tér­ség - Pest, Heves és Nógrád me­gye - gazdálkodóinak, 2006. ok­tóber 19-én. A jelentős területen gazdálko­dó Páltelek Kft. további célja a fajtakísérletből eredően az, hogy olyan új fajtákat honosítson meg a térségben, amelyek minden te­kintetben megfelelnek a modern nagyüzemi technológiára épülő kukorica termesztés kritériuma­inak, amellett, hogy figyelembe veszik a választott fajtáknak azt a nem elhanyagolható tulajdon­ságát, hogy a termesztett növény minél jobban elviselje a helyi környezeti adottságokat, éghaj­lati és domborzati viszonyokat.- A jövőben a bioenergia irán­ti fokozott érdeklődés okán vár­hatóan növekszik a kereslet az alapanyag-növények, így a ku­korica iránt, ami kitörési pont­ként szolgálhat a mezőgazdasá­gi üzemek jelentős része számá­ra - mondta el érdeklődésünkre Harmos Ferenc, a társaság ügy­vezetője Igazgatója. Jelentős az a körülmény is, hogy mint korszerű gazdálko­dást folytató nagyüzem, a Páltelek Kft. a jövőben szerepet kíván vállalni a kistérségben mű­ködő gazdálkodókkal, ősterme­lőkkel kialakítandó termelési in­tegráció koordinálásában. Ezen tevékenység egyik alappillére le­het a jó minőségű vetőmagok el­terjesztése. A kft. a jövőben is együtt kíván működni a jelen be­mutatót szervező nemesítő­házakkal annak érdekében, hogy széles körben tudja hasz­nosítani a jelen fajtakísérlet so­rán megszerzett szakmai tapasz­talatokat. ▲ TNL Kerekes Barnabás tanár úrral összehangoltan dolgoztak a szakkörösök

Next

/
Oldalképek
Tartalom