Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-11 / 213. szám
Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2006* MÁTRANOVÁK CSIKÓ ISTVÁN BÉLA Alpolgármester: RÉPÁS LÁSZLÓ Jegyző: DR. LACZKÓ ILONA Polgármesteri Hivatal: 3143 Mátranovák, Petőfi út 1. sz. Telefon: 32/363-357; 32/363-460 E-mail: matranovak@profinter.hu Ügyfélfogadás: hétfő-csütörtök: 8.00-16.00 péntek: 8.00-14.00 Helyi adók: Gépjárműadó Iparűzési adó 2% Lakosság létszáma: 1941 fő Nevezetességek: Bányász Emlékház Római katolikus templom Bányatelepi kaszinó Kirándulóhelyek: Mátracserpuszta Nyírmed, Cserkész-kút Neves ünnepek: július második hétvége: Falunap Autós rali Szabadtéri szilveszter és tűzijáték A juharlevél meghonosodott A másfél évtizede visszahozott önállóság az utóbbi néhány évben eredményekben, gondokban egyaránt bővelkedett, utóbbihoz tartozik például a költség- vetési támogatás, a lakosság csökkenése. Az egészségügyi ellátásban háziorvosi, védőnői szolgálat, s vállalkozó fogorvos áll a lakosság rendelkezésére. Különféle gépekre egymillió forintot meghaladó összeget fordítottak. A szociális szférában jelentős és kedvező előrelépést jelentett a Többcélú Kistérségi Társulás. A házi gondozás, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat területén jelentős megtakarítást sikerült elérni. A területen olyan jó szakemberek dolgoznak, akiket helyben nem valószínű, hogy sikerült volna biztosítani. A jelzőrendszeres szociális házi gondozásba 50 idős, egyedül álló, rászoruló ember kapcsolódott, akik örülnek ennek a lehetőségnek. A sport, kultúra területére jut egyre kevesebb a költségvetésből. Utóbbit a település nagy létszámot foglalkoztató üzeme, a Bombardier Kft. támogatja. A községi könyvtár a lakosság és az iskola tanulóinak egyaránt rendelkezésére áll. Hagyományos, nagy tradíciókkal bír a település amatőr színjátszása. Mátranovák egyik - ma már ritkaságszámba menő - jellemzője: van munkalehetőség helyben. A kanadai érdekeltségű Bombardier Transportation Hungary Kft., valamint a SINUS-KER. Kft. közel ezer főnek biztosít munkát. Figyelemreméltó érdekesség: Mátranovák ilyen szempontból régiós falu, a közeli településeken kívül az észak-magyarországi megyékből (Hevesből és Borsodból) is, több mint 15 településről járnak dolgozók (Eger, Ózd, Pétervására, Váraszó, Miskolc stb.). Azt mondják: itt csak az nem dolgozik, aki nem akar. Sajnos, felfedezhető egyfajta téves szemlélet, hozzáállás is, egyfelől a külföldi tulajdonos miatt (pedig most már tényleg úgy tűnik meghonosodott a juharlevél Mátranovákon). Másrészt a szociális törvény bizonyos rétegeket nem ösztönöz a munkavállalásra, hiszen a rendszeres szociális segélyek a családi pótlékkal együtt egyfajta biztos bevételt jelentenek. A kistérségi közmunkaprogramba rendszeresen bekapcsolódnak. Általában 20-40 főt foglalkoztatnak többek között vízelvezető árkok tisztítása, temető rendben tartása, az intézmények környékének rendezése során, természetesen költségkímélő céllal. Az igazsághoz tartozik, hogy az érintettek hozzáállása a munkához sokszor vált ki bírálatot, kritikát a lakosság körében. A településen polgárőrség működik 22 fővel. Az önkormányzat igyekszik támogatni például üzemanyagköltséghez való hozzájárulással, láthatósági mellények vásárlásával stb. A polgármesteri hivatal, a képviselő-testület nem a hatalom gyakorlását, hanem a lakosság szolgálatát tekinti tevékenysége alapjának. A testületi ülések nem a politikai vita színterei. Egyre nyilvánvalóbbá vált: az együttműködés hozhat eredményesebb, gazdaságosabb működést. A Bárnával közös körjegyzőség létrehozása 2005. január 1- jén is a gazdaságosság jegyében történt. A bátonyterenyei kistérségi iroda dolgozói mind az ön- kormányzat, mind pedig a vállalkozók segítését tanácsadás, pályázatírás útján érdemben oldják meg. Elismerés, $ a további tervek csikó istván Béla polgármester életében 2006. március 15-e be- aranyozódott: ekkor vehette át a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetését. Az államigazgatásban, s a Mátranovákon eltöltött évtizedek elismerése rejlik e „keresztben”, vagy a „kereszt alatt”? 1976-tól tanácselnöke, 1991-től polgármestere a településnek. Emellett elnöke a bátonyterenyei kistérség területfejlesztési társulásának. Olyan intézkedések, tettek megvalósítását tervezi, amelyek a lakosság jó közérzetének javítását szolgálják, biztosítják. Intézmények továbbfejlesztése, településszépítés, útfelújítások, a turizmus fejlesztése, néhány a sok közül. Meggyőződése, hogy a település fejlesztése, fejlődése az egész testület kötelessége, felelőssége, s mindezt az emberek között is meg kell mutatni. A közelmúlt közel egymilliárdos fejlesztése véleménye szerint azt igazolja, hogy nincs szégyellnivaló, s természetes, hogy vannak más elgondolások is. pengő György, generációk Gyuri bácsija, az örök tanító. 1969-ben került Cserpusztára, 1973, a körzetesítés óta benn, a faluban tanít. Kezdetben matematikát, fizikát oktatott, majd 14 évig napközis volt, aztán 3-4. osztályban a matematika rejtelmeivel ismertette meg kis tanítványait. 42 évnyi munka után ment nyugdíjba, három évet azért még a „törvényes pihenőből” is ráhúzott. Több cikluson keresztül volt tanácstag, önkormányzati képviselőként az első ciklust tölti, s elhatározása: az utolsót. Elfáradt, s igazán a sok elvonás, az önkormányzatok egyre nehezebb helyzete aggasztja, s reméli, a szigorítások nem teszik lehetetlenné az intézmények működését. földi gyula a többgenerációs juhászcsalád XXI. századi képviselője a századhoz méltó módon viszi tovább a családi tradíciót. Egyrészt olyan módon gazdálkodik, ami igazodik a ma lehetőségeihez, alkalmat teremtve a paraszti, a juhász hagyományok életben tartására, megelevenítésére, s közreadására. Másrészt él a változások hozta lehetőséggel, az eredményes gazdálkodáshoz szükséges feltételek megteremtésben. Az őshonos, hagyományos állattartás kiegészült egy másik, ha úgy tetszik, szenvedéllyel: megmutatni, bemutatni, kiállítani magát a termelést (állattartást) eszközeivel, használati tárgyaival, a pásztorélet emlékeivel, relikviáival. Úgy látja, a lakosság és az önkormányzat külön életet él, az itt élők informálása nem kielégítő. Jobban kell az összefogás lehetőségével élni. Indul a választásokon, polgármesterjelöltként nem a választásokat, hanem a lakosságot szeretné megnyerni. KiSBALi zsolt karosszérialakatosi végzettséget szerzett, jelenleg a MÁV alkalmazásában áll a kisterenyei állomáson. Második ciklusát tölti a testületben. Amit munkájukban hiányosságként fogalmaz meg, az a település rendezése, szépítése, az idegenforgalom szempontjából potenciális helyek helyreállítása (pl. Nyírmed), vagy rendben tartása, rendben tartatása a privatizáció miatt (pl. Cserkészkút) elmaradt. Ami előbbre mozdítaná a település fejlődését, az a helyi vállalkozók fokozottabb segítése, támogatása Hasonlóan fontosnak tartaná a bányakaszinó hasznosítását, egyfelől az épület szépsége, a bányászhagyományok miatt, másfelől a programok, a régi szép mozgalmas élet „visszahozatala” szempontjából. Nagyobb figyelmet és támogatást érdemelnek a művelődési ház csoportjai is, az ifjúsági színpad, a táncklub is, hiszen az idejáró fiatalok kulcsszereplői a település jövőjének. bállá istván jelenleg már nyugdíjas, korábban a BM állományában szolgált. Felesége a művelődési ház vezetője, fiuk most kezdi tanulmányait a pécsi tudományegyetemen. Négy évvel ezelőtt először kapcsolódott a települést irányító testület munkájába. Most meglehetősen egyértelmű kritikával illeti a négy év történéseit. Úgy érzi, nem tették meg mindazt, amit kellett volna, tehetetlenségként, majdhogynem szégyenként éli meg az el nem ért eredmények hiányát. Eltervezett, eldöntött határidők, intézkedések, konkrét teendők elmaradását. A lakosságot jobban be kellett volna vonni a település életének alakításába, nyitottabban kellett volna dolgozni. A lakossági kezdeményezések, hagyományápolás nagyobb teret érdemeltek volna. Reméli, a közeljövőben sikerül a szennyvízhálózat zökkenőmentes befejezése, s hogy sikerül biztosítani a csapadékvíz elvezetését is. Távlatokban pedig - bár már nem kíván indulni a választásokon - sikerül felrázni a települést, nagyobb lendületet adni a fejlesztéseknek. répás László alpolgármester kötődése a településhez szüleit, munkáját, gyermekeit tekintve abszolút egyértelmű. Gépipari technikumot végzett, majd a Ganznál helyezkedett el, jelenleg utódüzeménél, a Bomberdier Kft- nél dolgozik, az előgyártó üzem művezetője. Fia, Zoltán ugyanitt csoportvezető, lánya, Lilla az egri főiskolán tanul, a hároméves unoka, Dominik kistestvére a napokban érkezik. Az alpolgármester életének mindig is velejárója volt a mozgalmasság, a különféle társadalmi munkák. Volt ifjúsági vezető, a szülői munkaközösség tisztségviselője. Második ciklusban képviselő (az előző 1994-98 között volt), jelenleg nehezíti a települések életét, hogy az egyre nagyobb elvárásokhoz, feladatokhoz egyre kevesebb forrás párosul, a képződő bevételekből nem tudnak fejlesztésekre fordítani. Óriási eredmény a szennyvízhálózat kiépítése, de a többi szükséges nagy beruházás (pénzügyi) háttere még nem körvonalazódott. Pontosabban az összefogás, társulás lehetősége ad(hat) megfelelő perspektívát a jövőben. Erre már bizonyíték a Bárnával közös körjegyzőség. DR. VÁRALJAI BÉLA a település orvosa alkalmazotti minőségben. így hát saját bőrén nap mint nap tapasztalja a sokat hallott mondatot: az egészségügy mostohagyermek. 1974-ben került a faluba, 13 éve két körzetet lát el, hiszen nincs jelentkező. Pillanatnyilag még Mátraszele betegei is hozzá tartoznak. Ironikusan jegyzi meg: ez idáig még mindig nem sikerült megfejtenie, hogy hová kerülnek az egészségügy finanszírozására szánt összegek. Pedig már a tanácsi rendszerben is tisztségviselő volt, a váltás után most már negyedik ciklusban képviselő. Többet várt az eltelt időszaktól, hiszen az eladósodás, a csőd széle nem igazán nagy eredmény. 64 éves, s büszke arra, hogy még soha senki nem jelentette fel munkája, hivatása kapcsán, szigorú, az elveihez következetesen ragaszkodó embernek tartja magát. A vállalkozói státusz megszerzését most már nem tartja időszerűnek. Négy felnőtt gyermeke közül egy fiú autóbusz-vezető, két fiú a Bombardier dolgozója, lánya agrármérnök, s valamennyien a szülői házban, otthon élnek. IFJ. SIPOS ERVIN ide született, itt tanult, s itt dolgozik. A gyöngyösi mezőgazdasági szakközépiskola elvégzése után 23 évig a helyi termelőszövetkezetben dolgozott (növénytermesztés, növényvédelem), 2002-ben váltott. A Bombardier diszpécsere a forgácsoló üzemben. Családi tradíció a közéleüség, ami éppen adott volt a különféle szervezeteknél. Korábban volt tanácstag, egy ciklusban a megyei testületnek is tagja. A rendszerváltás óta folyamatosan képviselő. A kezdetek nagy lendületét megtorpanni látja, jelenleg stagnálás van, a fenntartásért küzdenek, s minimálisak a fejlesztések, nincs egyenletes fejlődés. Előrelépést a helyzethez való igazodásban látja, a LEADER program, a pályázatok lehetőségében. Zsákfalu lévén Novákon sok jó történhet a természeti kincsek „megnyerése”, a környezet szépítése kapcsán, az idegenforgalom, turizmus területén. Fiai a gépiparista Dániel, s főleg a főiskolán földrajz- vidék- és településfejlesztést hallgató Gábor akár ötletekkel is szolgálhatnak ehhez. BAKÓ CSABÁNÉ a magyar-ének szakos, majd tanügy- igazgatási, pedagógiai szakértői diplomát is szerzett iskolaigazgató végigjárta a pedagógia minden területét. A második ciklusban nyerte el választói bizalmát (mint a testület egyedüli nő tagja), s készül a harmadik ciklus megmérettetésére is. Vallja, hogy mint a község egyik legnagyobb intézményének vezetője, jó, ha nem csak a számok oldaláról látja a valóságot, másképpen ítél, ha az emberi oldalát ismeri. A Vörös- kereszt területi, illetve országos ifjúsági tanácsának tagja, Kiváló vöröskeresztes pedagógus, Kiváló nevelő, 2ooó-ban szakszervezeti munkájáért megkapta az Eötvös József-érdemérem ezüst fokozatát. Mint a különféle bizottságok tagja, igyekszik a legoptimálisabb döntések meghozatalához hozzájárulni hivatása és a vöröskeresztes munka során szerzett információi alapján. Az anyagi lehetőségek kedvezőtlenebbre fordulása miatt látja nehezebbnek a ciklus gazdálkodását. Mindenem a család! - vallja, két felnőtt fia van, mindketten diplomások, egyikük már alapított családot. BARTHA GYÖRGY, a gépészmérnök végzettségű független képviselő 1975-ben a „Ganz révén” került Mátra- novákra. Húsz évig dolgozott az üzemben, majd a környékbeli középiskolákban tanított mérnök-tanárként. 1999-ben szerzett mérnök-tanári diplomát. Jelenleg a salgótarjáni gépipari szakközépiskolában tanít. Nem elégedett a képviselő-testület munkájával. Szerinte a kötelező feladatokban, a területfejlesztés területén, az épített és természetes környezet védelmében gyenge eredményt tudnak felmutatni. Jelentős módon eladósodott az önkormányzat. Amikor négy éve indult, nagyon érdekelte a település fejlődése, szeretett volna a falu helyzetén javítani. Az önkormányzati vezetők munkáját, az elhatározások végre nem hajtását, a következetlenséget fogalmazta meg indokként, s hát önkritikaként is. Az ő fia is a Bombardier dolgozója, minősített hegesztő, lánya a gazdasági főiskola idegenforgalmi szakán tanul.
