Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-09 / 212. szám
1 1 KULTÚRA 2006. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT „Visszaálmodott középkor”: film Pásztó műemlékeiről- Egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan régen még köztünk volt Rajeczky Benjamin - mondja Gaál István Kossuth-díjas filmrendező, amikor a nála jó harminc esztendővel idősebb ciszterci perjelről, a jelentős zenetudósról beszél. Mesehősnek, bibliai cipónak nevezi, akinek a lénye megsokszorozta a szeretetet, akiből áradt a humánum. Gaál István szerencsésnek vallja magát, hogy atyai barátjaként tisztelhette „Béni bácsi”-t, akinek portréját, munkásságát meg is örökítette egyik művében. Mindez „betétként” megjelenik Shah Timor „Pásztói műemlékek” című dokumentumfilmjében, jelezvén, hogy az épített értékek sora feltétlenül kiegészítendő néhány meghatározó személyiséggel is. Ugyancsak szükségszerű - éppen az eredendő cél szempontjából hogy a bevezetőben szó essék Pásztó sajátos történelméről. A település 1407-ben lett (mező)város Zsigmond király kiváltság- levele révén. E rangját ugyan a kiegyezés után elveszítette, 1984-ben azonban másodszor is várossá minősítették. S, hogy e cím manapság mit takar, azt érzékeltetik a film kezdő képsorai, amelyek jól láttatják különlegesen szép fekvését is. Nem véletlenül nevezte a Salgótarjánban született, de Pásztón gyerekeskedett és oda mindmáig sok szálon kötődő Gaál István „varázs- völgy”-nek a Mátra és a Cserhát hegység, valamint a Zagyva folyó határolta tájat. A műemlékek élén a filmben a Múzeum téri több mint nyolcszázéves Szent Lőrinc-plébánia- templom kapott helyet, amelyet dr. Varga Lajos váci segédpüspök szakavatott kommentálásával ismerhetnek meg a nézők. A teljes szinkronban lévő kép és a szöveg alapján megtudni, hogy a templomnak különböző korszakai voltak, amelyek nyomai napjainkban is láthatók az ablakokon, falakon és a torony építésén is. A film érzékletesen ábrázolja a templom jellemzőit, köztük a szentélyt, a fő-és mellékoltárokat, a Má- ria-oltárt, a szószéket, a kegyúri, illetve temetőkápolnát. A mai Pásztó fő látványosságát jelentő, a régi városközpont helyén található romkert bemutatása a régészeti ásatások történetével kezdődik. Az 1960-as évek közepén kezdődött munkáról dr. Valter Ilona régész, a törtéA nevezetes romkert a Pásztói Múzeum épületével és a millenniumi emlékművel nettudományok doktora „mesél”. Szavai nyomán kibontakozik az a folyamat, amely révén felszínre hozták a TŰI. századi ciszterci apátság előtti bencés monostor romjait is. Ugyancsak Valter Ilona szól a kovácsműhelyről, valamint Európa legelső feltárt üveghutájáról, amely ennélfogva különleges értéke a romkertnek. Nem kevésbé a középkori úgynevezett Oskolamesterház bő negyedszázaddal ezelőtt feltárt és alapos szakmai hozzáértéssel, sok-sok ötlettel kialakított, berendezett emlékhely, amelyet jelenlegi formájában 1984-ben tettek láthatóvá a nagyközönség részére. Ez ma Magyarországon az egyetlen XV. századból rekonstruált mezővárosi polgárház. Gabonavermeiből a török elől elrejtett korabeli használati eszközök, szerszámok is előkerültek. A „visszaálmodott középkor” - ahogyan Valter Ilona fogalmaz - Vladár Agnes építészeti munkáját is dicséri. Az egykori kántortanító házának látnivalóit Shah Timor filmje szemléletesen, érdekfeszítően, lényegre koncentráltan mutatja be. Dr. Hír János múzeumigaz jj gató - végül is mint ' témagazda - értelemszerűen többször is meg szólal a filmben. Egyebek mellett elmondja, hogy a Pásztói Múzeum 1984 októberében a megyei múzeumi szervezet legfiatalabb egységeként jött létre profilját tekintve a természet- tudományi gyűjtemény gondozójaként. A nyolcvanas évek végén került a valahai ciszterci rendház helyére. Az évek során kialakult, bővült az intézmény jellege. 1992-ben itt hozták létre azt a két szobát is, amelyet helyet ad a bevezetőben említett állandó Rajeczky-kiállításnak. A film e szakaszában beszél mély empátiával, határtalan szeretettel Gaál István az 1989-ben elhunyt Rajeczky Benjáminról, aki nemcsak a panteiszti- kus természetszemléletet mélyítette el benne, hanem a hasznosi Bikaréten a síelés alaplépéseire is megtanította. Az egyházában, a pedagógiában, a tanítványai körében és a zenetudományban egyaránt nagy tekintélyű Rajeczky Shah Timor. Pásztó műemlékei DVD-n a Csohány Galéria, az Oskolamesterház és a Szent Lőrinc-templom Benjamin szobrát a szintén nagyon rangos művész, Szervátiusz Tibor készítette a templomkert oldalába. A másik „nagy pásztói” Csohány Kálmán kétszeres Munkácsy-díjas grafikusművész volt, aki itt született és ugyancsak ide tért meg örök nyugovóra is. Bár tevékenysége zömmel Budapesthez kötötte - de mint Shah Gabriella művészettörténész elmondja -, sokat tett szülővárosáért. Egyrészt azzal, hogy rajzaiban gyermek- és ifjúkora megannyi jellegzetes helyi figuráját örökítette meg, másrészt pedig azzal, hogy megpezsdítette Pásztó művészeti életét, megalapozott ott egy rangos kortárs gyűjteményt. Saját alkotásaiból több mint 150 látható a róla elnevezett galériában, amely 2001- ben nyitotta meg kapuit egy olyan régi iskolaépületben, amelybe 1931 és ’34 között ő maga is járt. Műveiből jó néhányat a film is bemutat. Ugyancsak nem maradhatott ki a rangos alkotások közül a templom déli oldalán 1988-ban felállított Zsigmond-szobor (Kiss Sándor szobrászművész és Vadász György építész munkája) és a romkertet 2000 óta ékesítő millenniumi emlékmű, amelyet Kiss Sándor kezdett el és - férje halála miatt - Lesenyei Márta szobrászművész fejezett be. A bronz szoborcsoport azt a jelenetet ábrázolja, amint Szent István király felajánlja a magyar koronát a kisdedet karjaiban tartó Szűz Máriának. Az ígéretes tehetségű Shah Timor rendezője, operatőre és a vágója is volt 2005/2006-ban készült remek filmjének. A narrátor dr. Fodor Miklós, a támogató az Alterra Építőipari Kft. és a Sodrásban Alapítvány volt. Az alkotó köszönetét mondott a Pásztói Múzeum munkatársainak, Brunda Tibornak, Maksó Évának, Szikói Richárd- nak, s a Magyar Televíziónak is. A „Pásztó műemlékei” című film fontos dokumentuma a jövőre 600 éves város szellemi életének: egyrészt rögzíti a legfontosabb látnivalókat, a helyben élőkben is tudatosítja értékeiket, másrészt kedvet csinál a város meglátogatásához. Figyelemre méltó, hogy a távoli Afganisztánból muzulmánként érkezett, Baglyasalján élő fiatalember, Shah Timor miként tud belehelyezkedni egy másik kultúrába és mennyi fogékonyságot mutat új hazája iránt. Jóllehet ebben felesége - mint a „rendező munkatársa” - Shah Gabriella is segít neki. A film ősbemutatója a hét elején volt Pásztón. Csongrády Béta Munkáival fizetünk... Az iparművészeti szakma legrangosabb kitüntetésével, a Ferenczy Noémi-díjjal elismert Vagyóczky Károly festő- és grafikusművész kiállítása nyílt meg szeptember 5-én a Madách Imre Városi Könyvtár galériájában. Szabó Andrea Balassagyarmat Bizonyára nem véletlen az, hogy az alkotó számos rangos kitüntetés mellett - Tótfalusi Kis Miklós-díj, Magyar Köztársasági Érdemrend - a Horváth Endre-díjat és a Pro Űrbe Balassagyarmat elismerést is megkapta. Rögtön felmerülhet a kérdés: egy budapesti származású művész miként válhat eny- rtyire „gyarmativá”. Ahogyan Oroszlánná Mészáros . ^ Ágnes könyvtár- igazgató köszöntő szavaiból kiderült: Vagyóczky Károly harminc éve írta be magát a város történeté . _ be, mégpedig Kovalcsik Andrásnak, a honismereti kör elnökének köszönhetően. A balassagyarmati származású világhírű pénzjegytervező grafikusművész, Horváth Endre hagyatéka, nővére, Rebmann Rókusné jóvoltából a Helytörténeti Gyűjteménybe került a honismereti kör elnökének hathatós közbenjárására. Balassagyarmat ezáltal a pénzjegytervezők és nyomdászok valóságos Mekkájává vált, ahová Vagyóczky Károly - mint Horváth Endre szellemi örököse - is sokszor ellátogatott. 1979-ben, az első Horváth Endre-emlékna- pon ő tartott előadást a rézmetszés történetéről. Nemrégiben - mint a Pénzjegynyomda nyugalmazott művészeti osztályvezetője - diófapácokat, rézmetszeteket, ceruzarajzokat ajándékozott a Csillagháznak Horváth Endre hagyatékának bsztü ,r09IÖ iJ.tkCp kiegészítéseként. Dr. Feledy Balázs művészeti író megnyitóbeszédében feltette a költői kérdést: vajon ki a legismertebb magyar képzőművész. - Nem biztos, hogy e tény tudatosul bárkiben is, de minden bizonnyal Vagyóczky Károly a legismertebb képzőművészünk, aki az új magyar bankjegysort megalkotta. Bankjegyei - elég, ha Rákóczi, Széchenyi, Bethlen, Deák arcképeit idézzük magunk elé - igazi műalkotások, melyek történelmi tudatot is árasztanak magukból. - A Képzőművészeti Főiskola befejezése után, ahol grafika szakon szerzett diplomát, az alkotót a grafikai technikák, a rézmetszés foglalkoztatta leginkább. Az 1970-es évektől alakult ki immár legendás kapcsolata a Pénzjegynyomdával. Szimultán lett képgrafikus - mely tágabb teret ad a művészi vízióknak - és alkalmazott grafikus, aki bélyeg- és pénztervezéssel foglalkozott. Tervezői munkásságát min- dig is a szemé- ' jj lyesség, a kreati- t vitás, a műgond, a precíz, sziszte- S matikus mun- 71 kamódszer, az alkotói alázat, az elmélyült- ség és nem utolsósorban a rendkívüli i .i i /11 n I. i s hatotta át, s a pici részletekben is nagy dimenziókat volt képes megnyitni - emelte ki Feledy Balázs, hozzátéve: 2000-től foglalkozik festészettel is Vagyóczky Károly. Főleg utazási élményeit örökíti meg, s leginkább a nagybányai iskola örökségét viszi tovább. A plein air festészet erőteljes fény-árnyék hatása, a megkapó színvilág és a különleges felületkezelés sugárzik át a műveken - mondta a méltató, aki hozzátette: a Vagyóczky-művek legalább olyan szépet alkotnak, mint a természet maga... JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Vegyen nyakkendőt, Joli néni! Ma már elengedhetetlen az üzleti életben.”. Szerencsés nyertesünk: Molnár Lászlóné, Somoskőújfalu, Somosi u. 134. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését szeptember 14-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St., Alkotmány út 9.), az 1000 Ft- os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!
