Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-08 / 211. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2006- ROMHÁNY Polgármester: TOLNAI JÁNOS Alpolgármester PAULOVICS LÁSZLÓ Jegyző: PAJZSNÉ OR. RÓNASZEGI ZSÓFIA Polgármesteri hivatal: 2654 Kossuth út 63. tel.: 35/355-011. fax: 35/ 355-232. Hétfő-szerda: 8-16 óráig Péntek: 14 óráig. Orvosi rendelő: Batthyány út 3. tel.: 35/ 355-257. Gyógyszertár: Zrínyi út 18. Lakosságszám: 2420 fő 0-14 éves 418 15-18 éves 130 19-60 éves 1470 60 év feletti 402 Gazdaság: Vállalkozások száma: 150 Helyi adó: Gépjárműadó: 1000 Ff/100 kg iparűzési adó mértéke: az adóalap 2 százaléka magánszemélyek kommunális adója 3000 Ft/év Civil szervezet: Polgárőrség Népdalkórus Jeles napok: Falunap Szüreti mulatság Nevezetességek: Rákóczi mogyorófája Turul emlékmű Római katolikus templom Bereczki-szobor Lókos hídja Történelmi múlt, nehéz jelen, formálódó jövő TOLNAI JÁNOS polgármester régi szereplője a helyi közigazgatásnak, hiszen már 1974- ben adószedőként dolgozott a telepü­lésen. Kis kitérő után 1994-ben választották meg polgármester­nek. Hivatásnak tartja a köz szol­gálatát és ebben a szellemben dolgozik a községért. Mindez persze nem olyan egyszerű, ha 60 millió forinttal kevesebb a költségvetési összeg, amihez csak 12 milliót kaptak segítség­ként. Ebben a választási ciklus­ban a szennyvízberuházást sze­rették volna megoldani, de nem biztos, hogy sikerül, noha jóváha­gyott tervekkel rendelkeznek ám de erre most éppen nem lehet pá­lyázni. Készen állnak a 16 tanter­mes iskola tervei is, s eddig már kétszer is beadták rá a pályáza­tot. Remélik, hogy harmadszor talán bejön. Tavaly 2,4 milliárd forint összegű pályázati témájuk volt, de azokat pénz hiánya miatt utasították el. Nehezen értik, hogy Romhány, mint a kistérség második legnagyobb települése, Diósjenő, és Rétság után, még­sem sikerül pályázati pénzt sze­rezniük. Pályáztak faluközpont kialakítására, amire a megye pénzt kapott, de Hollókő, Salgó­tarján Kazár, meg Szécsény mel­let nekik nem jutott belőle 300 millió. Most már arra összponto­sítanak, hogy ha sikerülne a szennyvízberuházás, legyen hoz­zá elegendő saját erő. Ha az isko­la is sikerülne, sokat lépnének előre. Az utcákat, járdákat sem lehet felújítani, amíg a szenny­vízcsatornát el nem készítik. A rendezési tervet sem lehet ezek hiányában alakítani. Fejtörést okoz, hogy tovább csökkennek a helyi munkalehetőségek. Új üzem nem települ náluk, csak a meglévők működnek. Pedig megvettek egy 17 hektáros terü­letet, amit ingyen is odaadnának bárkinek, csak telepítsen mun­kahelyeket. A vállalkozók kicsik és gyengék. A kultúrát jól szol­gálja a 300 fős művelődési ház. Sok a rendezvény, s már negye­dik éve rendeznek szüreti mulat­ságot is. Féltőn ápolják a törté­nelmi múltat. A romhányi csatá­ról ünnepi ülésen emlékeznek meg, kultúrműsort rendeznek. Az iskola háromnapos Rákóczi- napokat tart minden tavasszal, ahová más települések iskoláit hívják meg. Fáradt vándorokat vár a Fáradt Vándor Tóth Sándor valamikor jármű­lakatosnak tanult, dehogy akart ő üzletvezető lenni. Később kira­katrendező, majd dekoratőr lett, s akkor cseppent bele a vendég­látásba, azóta műveli ezt a ne­héz foglalkozást. A közkedvelt Fáradt Vándor panziót 1987-ben egy rokonával kezdte építeni. A találó elnevezést is a társa talál­ta ki. Ám akivel kezdte a ven­déglátást, visszaköltözött a fővá­rosba, s a nyakán maradt az üz­let. A panzió tulajdonosa a fia, az üzletet azonban ő vezeti A tizen­nyolc éve üzemelő, barátságos, vendégcsalogató panzió nem­csak a településen átutazók fi­gyelmét kelti fel, sokan vissza­térnek egy-egy ebédre, néhány napos kikapcsolódásra is. A pan­ziónak az a varázsa, hogy aki egyszer ide betért, újra vissza­tér. A településen átutazók kö­zül sokan csak ide tévednek, egy italra, egy gyors étkezésre, de később visszajönnek és az isme­rőseiket is ide küldik. Ezen a szép vidéken különösen gyako­riak a vadászok, de itt szállnak meg a gyárhoz érkező külföldiek is. Nyaranta működik itt egy an­gol nyelvű tábor, ahová a tenge­rentúlról érkeznek negyvenen, őket is itt szállásolják el. Nagyon sok már a törzsvendég. A külön­féle hirdetésekre jönnek ide Pécsről, Szegedről, Kecskemét­ről, Miskolcról is. A még fejlesz­tés alatt álló épületben 34 vendé­get tudnak elhelyezni. Az étte­rem 120 férőhelyes, de egyszer­re 160 embert is le tudnak ültet­ni. A most készülő teraszon pedig 40-50 szórakozni vágyó­nak lesz helye. Rendszeresen kí­nálnak ételújdonságokat a ked­ves vendégeknek, de helyi speci­alitásokat is lehet választani. Las­san befejeződik az 1987 óta tartó fejlesztés, amely három részben történt meg. Szeretnék még a panzió közvetlen környezetét is rendezettebbé, szebbé tenni. A távolabbi panoráma ugyanis le­nyűgöző. A Fáradt Vándor panzió tulajdonosa működtet a települé­sen egy pizzériát is a fiataloknak, természetesen diszkóval. Évköz­ben különféle rendezvényeket tartanak és kezd szokássá válni, hogy itt rendezik a ballagást, szü­letésnapot, lakodalmat. Az idén pedig hosszabb idő után szeret­nének ismét szilveszteri mulat­ságot is rendezni. Januártól kezd­ve pedig sorra jönnek a különbö­ző bálok, s ez a szezon márciusig tart majd. ARCOK A KEPVISELO-TESTÜLETBŐL n iFj. molnár sándorné korábban már szerzett tapaszta­latokat a képviselői munkában. Azonban mindig újabb problémák merülnek fel, amelyek újabb megoldásokat követelnek. Az általános iskolában harmincöt éve taní­tó asszony diákjainak száma kiteszi egy kisebb város lét­számát Képviselőként legfontosabb célkitűzése, hogy az emberek jól érezzék magukat a faluban, gazdagítva az emberiértékeket A képviselői munka sok düemmával, problémával jár s nem is hálás. A testület tagjai szerencsére jól együtt hídnak működ ni, s közösen könnyebb a teher. AJt varga csabáné a kecskeméti óvónőképző főiskolán végzett óvónő az idén kapta a 25 éves jubileumi elis­merést. Bizony meglepte, amikor „kezdőként” éppen a pénzügyi bizottság elnöke lett. De hát a választáso­kon ő kaptafa második legtöbb szavazatot. Hamar rá­jött, hogy nem egyszerű eredményeket produkálni, különösen akkor, amikor kevés a pénz. Az önkor­mányzat önhibáján kívül veszteséges. A pedagógusok, közalkalma zottak 50 százalékos béremelésére az első alkalommal kaptak támo gatást, tavaly pályázattal sikerült 30 millió forintot kapniuk. PAULOvics Lászlót alpolgármesternek választották. Ezt a fontos tisztséget felvállalta és megbeszélték a polgár- mesterrel, hogy Romhánynak olyan irányban kell to­vább haladni, amely nagyobb fejlődést eredményez. A település mindennel rendelkezett már a 90-es évek ele­jén, amire támogatást adtak. Most viszont a szenny­vízelvezetéssel bajlódnak, mert a falu csak egy része csatornázott. Az itt lévő nagyüzemektől nem számíthatnak jelentő­sebb támogatásra. Az önkormányzatnak meg nincsenek olyan nagy vagyonrészei, amelyeket mobilizálni lehetne. Éppen ezért keresni kell a gazdálkodás új formáinak lehetőségét kovács Balázs pedagógusként természetesen az okta­tási bizottság elnöke. Tanulók járnak hozzájuk Két- bodonyból, Kisecsetről, Tereskéről, Szátokról és Bánkról is. Testnevelést, földrajzot és médiaismeretet tanít A gye­rekek szeretik, pedig keveset lehet adni nekik hetente egy órában. Évek óta szeretnének egy új iskolát építeni, de eddig még nem sikerült. Negyedszázada tanít Romhányban, testnevelést Büszke rá, hogy tornában megyebajnoksá­gok sorát nyerték, atlétikai bajnokaik voltak. Nyolc éve már, hogy a mű­vészi teremkerékpározással foglalkozik, Magyarországon a romhányi szakosztály az egyik legjobb utánpótlás-nevelő központ rottek kornél „kényszerből” három bizottságban is mű­ködik. Az infrastrukturális és települési bizottság elnö­ke, valamint tagja a pénzügyinek és a környezetvédelmi­nek. Panaszolja, hogy az önkormányzati támogatási po­litikától mást vártak, mert az önkormányzatokra egyre több feladatot raknak, de a szükséges anyagi támogatást nem kapják meg hozzá. A jelenlegi pénzekből a szinten tartást sem tudják megoldani. A jelenlegi támogatások mellett nehéz megvalósítani valamit is. Dicsekvésre nincs okuk, ha csak néhány ro­mos ház felújítását nem tartják eredménynek. grolyó László a környezetvédelmi bizottság elnöke. - A falu ipari település volt, s olyan dolgokat örökölt, ame­lyeket nem sikerült még felszámolni - mondja. A hely­zet javítása érdekében szeretnének csatlakozni a nógrádmarcali hulladékkezelési programhoz. - A kör­nyezetvédelemre az önkormányzatnak nincs annyi pén­ze, amennyi kellene, de ha sikerül csatlakoznunk az em­lített programhoz, szeretnénk megoldani a szelektív hulladékkezelést Ahogyan a szennyvíz elvezetését is, mert a településen működő csator­na is elavult már. Ez a kétmilliárdos program meghiúsult, mert a kör­nyező három település kilépett belőle. dr. jakubecz József a rendszerváltás óta helyi képvise­lő, és két választási időszakban pedig tapasztalatokat szerzett a megyei közgyűlésben is. Az orvos képviselő sze­rint a falu egészségügyi, szociális ellátásának tárgyi és személyi feltételei kellően biztosítottak. Nekem az a feL adatom a testületben - mondja - hogy segítsem ennek a területnek a jó működését A doktor úr gondolkodásában, életvitelében nagy szerepet kap a közművelődés és a sport Életkora ellenére biztos tagja a 30-40 fős teniszező csapatnak. Véleménye szerint a legnagyobb gondot az üzemek környezetszennyeződése okozza. sagyibó Sándor barátok, ismerősök ösztönzésére vál­lalta ezt a feladatot. Elsősorban a fiatalok gondjainak megoldásában szeretne segíteni. A sport- és ifjúsági bizottság elnökeként tevékenykedik azért, hogy ki­zökkentsék őket a semmittevésből. Annak, hogy ed­dig nincs számottevő előrelépés, ennek pénzügyi okai is vannak, meg a fiatalok tartózkodása is. A fiatalok a diszkókat részesítik előnyben és máshonnan is jönnek a telepü­lésre. A sportot szeretné megkedveltetni a fiatalokkal és a szórako­zást, kultúrát összekötni a sporttal, hogy hét végéken ne csak kocs­mavándorlás legyen. dr. sági Péter kezdetben a pénzügyi bizottság elnöke volt, jelenleg a számvizsgáló és ellenőrző bizottság veze­tője. Egykor a helyi ificsapatban rúgta a bőrt, most pe­dig már az öregfiúk csapatában játszik. Azt mondja, hogy testületi képviselőként kevés ráhatást lehet gyako­rolni a falusi történésekre, sokkal többet számít az, hogy milyen polgármester és jegyző van. Romhány szerinte j jó anyagi helyzetben van, magas a helyi adóbevételük, amit jobban is ki lehetne használni. A tisztaságra, rendre, a garázdák megfékezésére nagyobb figyelmet kellene fordítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom