Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-05 / 208. szám
4 2006. SZEPTEMBER 5., KEDD NÓGRÁD MEGYE Bányásznapi megemlékezések Nógrádban Emléktábla, bányaavatás, elismerés a hűségnek Augusztus végén - szeptember elején - a hagyományoknak megfelelően Nógrád megye valamennyi hajdani bányásztelepülésén megemlékeztek az 56. bányásznapról. Megkoszorúzták az emlékhelyeket, tisztelegve annak az 1200 bányásznak emléke előtt, akik bányabalesetben veszítették életüket és elismerték azok hűségét - közel 120 nyugdíjasét - akik 50-60 éve tagjai a bányászszakszervezetnek. A megemlékezéseket szinte mindenütt a bányászszakszervezet alapszervezetei, a helyi ön- kormányzatok és a civil szervejár, külszíni fejtés „nyitása” a helyi bányászoknak jelentene munkahelyet és olcsóbb szenet a lakosságnak. Elismeréssel beszélt a szakszervezet érdekvédelmi munkájáról, hagyomány- őrző tevékenységéről. A BDSZ javaslatára a kormány 1 millió forinttal támogatta a leginkább rászoruló idős bányászokat, amelyből Nógrádba 180 ezer forint jutott. Segít a rászorulókon az az alapítvány is, amelyet a bányászok hoztak létre és ma is ők tartanak fenn. A bányásznapi megemlékezésen köszöntötte a szakszervezeszen fiatalon érkezett a salgótarjáni szénmedencébe és 1889- 1897 között salgótarjáni bányaigazgató volt. Működése alatt a nógrádi bányákba európai színvonalú technika került, megvalósult a bányák villamosítása, nagy teljesítményű szivattyúkat, szellőztető ventillátorokat alkalmaztak, s megépült az első modern osztályozómű. Szociális érzékenységét mutatja, hogy szívügyének tekintette a bányászlakások építését, az oktatás, az egészségügy támogatását. Horn János megköszönte a salgótarjáni Il-es alapszervezetnek, Nagy Mátranovákon a Déli I. bejáratánál koszorúztak zetek rendezték, több helyen - Vizsláson, Bátonyterenyén - együtt a település napjával. Salgótarján I-es alapszervezetében szomorú aktualitása volt az emlékezésnek: néma főhajtással tisztelegtek a közelmúltban elhunyt elnökük, Fiikor Balázs emlékének. A bányásznapi emlékbeszédet Rákos József, a BDSZ Nógrád Megyei Nyugdíjas Bizottságának elnöke tartotta. Szólt a nógrádi bányászkodás másfél évszázados történetéről, kiemelve, hogy fénykorában a nógrádi szénmedencében 3,2 millió tonna szenet termeltek évente és 14 600 embernek jelentett biztos megélhetést a bánya, a szén. Biztatónak mondta, hogy Ménkes-Dorogháza környékén kutatófúrások kezdődtek a szénvagyon „feltérképezésére”. Ha a munka eredménnyel ti tagokat Dóra Ottó, a megyei önkormányzat elnöke és Méhes András, a városi önkormányzat alelnöke. Tizennyolcán vehettek át elismerést 50, illetve 60 éves szakszervezeti tagságukért. „Szükség és veszedelem esetén csak egymás között találhatnak segítséget... Intézményeikhez ragaszkodnak, a nemes hivatásuk öntudatából fejlődött komolyság, a szakmájuk iránt való lelkesedés és szoros, testvéries összetartás a bányász érzelmek megnyilvánulása.” A Pallas lexikon Bányászok címszó alatt található „magyarázatot” dr. Horn János, a BDSZ elnöki főtanácsadója idézte Zagyvapálfalván, a Frigyes-akna emléktáblájának avatóünnepségén, majd a 25 éven át működő akna történetéről szólt. Nevét Gerber Frigyesről kapta, aki egéJózsef elnöknek, a város önkormányzatának, hogy az emléktábla avatására sor kerülhetett. Dóra Ottó, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke köszöntő szavai is azokhoz a bányamunkásokhoz szóltak, akik munkájukkal lehetővé tették városok épülését, települések gyarapodását. Elismeréssel szólt a bányászszakszervezet hagyományőrző tevékenységéről, s arról is, hogy az alapszervezet jelen van a város életében, kérve: a továbbiakban is segítsék a város gyarapodását. Az emléktáblát Kovács László, a BDSZ Nyugdíjas Választmányának elnöke és Rákos József, a szakszervezet megyei nyugdíjas bizottságának vezetője leplezte le. Majd a szakszervezet országos, megyei és helyi képviselői, az önkormányzat, a Bányász-Kohász Egyesület, az Baglyasalján Puszta Béla polgármester köszöntötte a bányászokat MSZP városi szervezetének képviselői helyezték el koszorúikat az emléktáblánál, a bányász-kohász kórus bányászdalok szép csokrát „nyújtotta át” az emlé- kezőknek. Mátranovákon a 4 éve avatott Déli I. emlékbányánál tartották a megemlékezést. Csikó István Béla polgármester köszöntő szavai után Kun Aladár mondott bányásznapi megemlékezést, aki 17 évig dolgozott bányában és részt vett az emlékbánya kialakításában is. A településen és környékén 100 esztendeje kezdődött a bányászkodás. Nem véletlen a bányászköszöntés, a Jó szerencsét, mert a bánya nem csak szenet adott, életeket is vett el, a Déliben hatot, a novákl bányákban harmincnégyet. Értük tették le koszorúikat a bánya bejáratánál. A bányászszakszervezet mátraterenyei alapszervezete Nádújfaluban tartotta a bányásznapi rendezvényét. Nádasdi József az alapszervezet vezetője a vendégek között köszöntötte Rabi Ferencet, a BDSZ elnökét, Rákos Józsefet, a szakszervezet megyei elnökét, a helyi önkormányzat, az MSZP, a civil szervezetek vezető képviselőit. Rabi Ferenc ünnepi köszöntőjében elismeréssel szólt a nógrádi bányászok gazdag örökségéről, s arról a hagyományőrző munkáról, amely- lyel a bányászközösség értékeit óvják, gazdagítják, átmentik az utókornak. A bányászszakszervezet jelentős szervezett erőt képvisel a nógrádi települések, így Mátraterenye életében is. Bánya már nincs a medencében, de a hagyományok élnek, bányásznapot tartanak, emlékhelyet avatnak, élnek a hagyományőrző együttesek. A szak- szervezet alapszervezetei mellett mindezekért köszönetét mondott a megyei, a városi és a települési önkormányzatoknak, a bányásztelepülések önkormányzati szövetségének, akik segítik ezt a munkát. A jövőről szólva a BDSZ elnöke annak a reményének adott kifejezést, hogy szükség lesz még a szénre. A Mátra-Borsod külszíni fejtései mintegy 90 millió tonna szénére alapozni lehet egy környezet- barát villamos erőművet. A továbbiakban 4 szakszervezeti tagnak elismerést adott át Rabi Ferenc 50 éves hűségükért. Az alapszervezet és az MSZP helyi vezetői együttműködési megállapodást írtak alá a rendezvényen. Az emléktábla a Frigyes-akna dolgozóinak és a balesetben elhunyt hőseinek emlékét őrzi. Az ünnepet a helyi hagyományőrző asszonykórus, a Nógrád táncegyüttes, Bohács István nótaénekes és a bátonyterenyei bányász fúvószenekar műsora színesítette. Baglyasalján a nyugdíjas bányászok köszöntésével kezdődött a bányásznapi megemlékezés. Ezt követően a temetőkertben megkoszorúzták az 1926-os Sára-lejtaknai baleset áldozatainak síremlékét és elhelyezték a megemlékezés virágait Targos István emlékművénél, aki az első magyarországi csendőrsor- tűzben vesztette életét. Puszta Béla, Salgótarján polgár- mestere ünnepi köszöntőjében a bányászat jelentőségét méltatta a város életében. Nyomában üzemek jöttek létre, vasút épült, amely bekapcsolta az országot, a várossá fejlődött Salgótarjánt az európai vérkeringésbe. Tisztelet és megbecsülés illeti ezért a bányászokat és az utódok főhajtása azok előtt, akik életét a bánya vette el. Befejezésül hangsúlyozta: kevés olyan közösség van, mint a bányászoké. Őrzik tradícióikat, hagyományaikat, példát adva bátorságból, összefogásból, az egymásért érzett felelősségből. Példájuk arra buzdít, hogy őszt szefogva tegyük szebbé, élhetőbbé Salgótarjánt A bányászszakszervezet, a városi önkormányzat képviselői, képviselőjelöltek, a civil szervezetek, őecsóZso/f országgyűlési képviselő megkoszorúzták a Bányász szobrát a diákotthon parkjában. Nemtiben, ahol a lakosság mintegy 80 százalékának a bányászat adott munkát és kenyeret, emlékbányát avattak az 56. bányásznapon. A szép számban összegyűlt falubelieket, a környező településekről érkezett vendégeket, köztük polgármestereket, a bányászszakszervezet országos és megyei szervezetének képviselőit Erős Róbert, Nemti polgármestere köszöntötte. Többek között elmondotta, a település sokat köszönhet a bányának, az emlékbánya amely a lakosság összefogásával, közös munkájával jött létre, ezt üzeni az utódoknak. Juhász Gábor országgyűlési képviselő avatóbeszédében arról szólt: itt a bányászat ma már a múlt, de a bányászok munkája jelen van a települések portáiban, a kultúrházakban, az iskolákban és az olyan emlékhelyekben is, mint amilyen Nemtiben is létrejött. S amikor egy közösség emléket állít a múltnak, a jövőre is gondol. Arra, hogy a bányászok gyermekei, unokái ismerjék meg azt a kemény, nem is veszélytelen munkát, amelyet az ősök végeztek. Becsüljék azokat a bányászokra jellemző tulajdonságokat, mint a munka becsülete, a közösség tisztelete, az őszinteség, az összetartás, a felelősség egymásért. A képviselő ezek után felavatta a Lina- és Ilona-bányát, a Jó- zsef-aknát jelképező bányát, amelyet Zachar Béla plébános szentelt fel, imát mondva az elhunyt bányász hősökért. A bányászünnep tiszteletére a falukban kiállítást nyitottak a bányász- és falusi élet emlékeiből. A bányásznapot színvonalas kultúrműsor zárta.
