Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-26 / 226. szám

2006. SZEPTEMBER 26., KEDD 3 SZECSENYI NAPLÓ A Nagy Palóc - dr. Zólyomi József-díj Egy tucat gondolat az ifjúságnak A megnyitó pillanatai A Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete, a Nagy Pa­lóc - dr. Zólyomi József-díjat alapított. Ezzel is szeretne tisztelegni a balassagyarmati Palóc Múzeum egykori igazgatójának tudományos munkássága, emberi nagy­sága előtt. A díjak átadására szeptember 23-án, szomba­ton Szécsényben a kézművesházban, dr. Zólyomi József emlékére rendezett kiállítás megnyitóján került sor. Szenográdi Ferenc Gyűlölettel, bosszúval az emberi méltóságod, tekintélyed sír­ját ásod meg. A legnagyobb győzelem az önmagunk felett aratott diadal. Ha elhiszed magadról, hogy meg tudod váltani a világot, őrült vagy. Ha nem, nincs benned ambíció. A fejedet kívülről beszennyezheted, de belülről tartsd mindig tisztán. Nem lehetsz mindig a csúcson. El kell indulnod magasabb csú­csok meghódítására. A múltban már nem élhetsz, a jövőben még nem. A múlt ta­pasztalatait felhasználva, a jelenben a jövőnek élj. Akiből hiányzik a lelkesedés, abból hiányzik a tenni akarás, akiből hiányzik a tenni akarás, abból hiányzik a cél, akiből hi­ányzik a cél, abból hiányzik az élet. Ne akarj sokat megismerni, csak a világmindenséget! Felnőttként úgy aratsz, ahogy ifjúkorodban vetettél. Attól még szárnyalhatsz, hogy a földön jársz. Az ismeretszerzés útján, nincsenek a haladást szabályozó táb­lák. Mint: behajtani tilos, sebességkorlátozás stb. De te felállít­hatsz magadnak egyet: megállni ülos! A tehetséget nem lehet hamisítani. A puszta népének tanítói Pályáztak és nyertek Szécsény. A Krúdy Gyula Műve­lődési Központ és Könyvtárnak több pályázata eredményes volt. A Nemzeti Kulturális Alap Köz- művelődési Kollégiumához be­nyújtott mindkét pályázatuk si­keres volt. A szakkörök, klubok támogatására 180 ezer, a kiállí­tások rendezésére 100 ezer fo­rintot nyertek. A Nemzeti Kul­turális Alap könyvtári kollégiu­mánál is sikeresen pályáztak. Kisebb belső felszerelések fej­lesztésére 100 ezer forintot kap­tak. Ugyanezen a pályázaton az eszközfejlesztésre 200 ezer fo­rintot nyertek. „Testvérlátogatás" a Körösiben Szécsény. Immár harmadik éve ápol testvéri kapcsolatot egy­mással a szécsényi Körösi Csorna Sándor gimnázium és a szegedi Gábor Dénes szakközép- iskola „Beszélni nehéz!” köre.- A szegedi szakkörösök az idén október 13-14-15-én láto­gatnak el hozzánk. A közös hét vége programjában városnézés, közös szakköri ülés, anyanyelvi csapatverseny, a rimóci palóc hagyományokkal való ismerke­dés és felvidéki irodalmi kirán­dulás is szerepel. A rendezvény második napján a Duna Televí­zió Nyelvőrző című műsorának stábja is forgatni fog, s jelenlété­vel tiszteli meg az eseményeket a „Beszélni nehéz!” mozgalom „atyja”, Deme László professzor és az anyanyelvápoló mozgal­mat évtizedek óta összefogó Ke­rekes Barnabás tanár úr is. A kőrösisek az elmúlt tanév­ben is szerepeltek a Nyelvőrző című műsor anyanyelvi vetélke­dőjében, ahol a háromfős csapat győzelmet aratott a győri Kazin­czy gimnázium csapata fölött. A szécsényiek szeretnék bő­víteni szegedi kapcsolataikat, ezért az idei tanévtől - a már működő középiskolás kör mellé - létrehoztak egy új kört is az 5-8. évfolyamos korosztály szá­mára. A szegediekkel töltendő hét végét arra is szeretnék ki­használni, hogy újabb testvéri kötődést hozzanak létre a „tiszai főváros” Karolina iskolájában működő szakkörrel, így is ébren tartva az ifjúság nyelvművelő te­vékenységét. Szécsény. Az ünnepségen Szécsényből, megyénkből és azon túlról sokan megjelentek, kifejezve egyetértésüket a díj alapításával, s ott voltak, hogy együtt emlékezzenek a palóc fal­vak népének életét, szakmáját összegyűjtő, abban elévülhetet­len érdemeket szerző dr. Zólyo­mi Józsefre. Az ünnepség az alkalomhoz illő kazári tánccal kezdődött, amelyet Kotroczóné Pethő Vero­nika néptáncos, gyöngyfűző a Palócfóldi Népi Iparművészek Egyesületének tagja, Szabó Já­nos néptáncos, a Palócfóldi Népi Iparművészek Egyesületének tagja, a Nógrád táncegyüttes ko­reográfusa adtak elő. Pintérné Kanyó Judit a rendez­vény szóvivője köszöntötte a vendégeket, közöttük dr. Zólyo­mi József özvegyét, Borenszki Er­vin országgyűlési képviselőt, a Nógrád Megyei Közgyűlés alel- nökét. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, Szécsény város polgár- mestere ünnepi köszöntőjében előbb arról szólt, hogy 2004-ben megígérte Török Jánosnak, a Pa­lócfóldi Népi Iparművészek Egyesülete elnökének, hogy a város végleges otthont biztosít részükre. Elkészült az épület, amelyet az elmúlt év decemberé­ben adtak át, otthona lett az egyesületnek, a Tourinform-iro- dának, a civil szervezeteknek. Elismerően szólt az egyesület munkájáról, kiemelve pályáza­taikat, a gyermekfoglalkozáso­kat, a kiállításokat, a nemzetkö­zi kapcsolataikat. Elmondta, hogy Szécsény városa azonosult a most átadásra kerülő díj alapí­tásával, azt támogatta a Nógrád Megyei Közgyűlés, a Nemzeti Kulturális Alap. Dr. Kapros Márta etnográfus, a balassagyarmati Palóc Múzeum főmunkatársa, méltatta dr. Zólyo­mi József életútját, munkásságát. Szólt arról a sokrétű kutatómun­káról, publikációkról, amely az ő nevéhez kapcsolódik - Zólyomi József vérbeli muzeológus volt és intenzíven terepember, kutató, munkájában szisztematikusan építkezett. A történelmi néprajz iránti elkötelezettség egész tudo­mányos pályája során elkísérte. Dr. Kapros Márta előadásában kitért dr. Zólyomi József igazga­tói, vezetői munkájára. Mindent megtett azért, hogy megfeleljen az elvárásoknak, de igazán ak­kor érezte jól magát, ha gyűjteni mehetett, levéltárban kutatha­tott, vagy eredményeit tanul­mánnyá formálta. Török János Zólyomi József­hez fűződő munkakapcsolatai­ról szólt. Az első díjazottak: Fáyné Tarnóczky Judit terényi csipkekészítő, a műszaki főisko­lán építőmérnöki diplomát szer­zett, Lipcsében volt ösztöndíjas. 1992-ben családi biztatásra kez­dett el ismerkedni a csipkeverés mesterségével. Tagja a Magyar Csipkekészítők Egyesületének. Terényben több alkalommal csipke-hétvégéket rendezett. Termékeit folyamatosan zsűriz­ted a Népi Iparművészeti Ta­náccsal. Több hazai és külföldi kiállításon vett részt. Az encsi (Borsod-Abaúj- Zemplén megye) Szabó Sán- dorné népi iparművész a Bükk- aljai Népművészet Egyesület tagja. Az encsi gimnáziumban, ahol matematika-fizika szakos tanár 20 évig vezetett hímző­szakkört. Különösen szívén vi­seli, a fiatalok bekapcsolását a népi kultúra megismerésébe. Férjével alapították az encsi helytörténeti kiállítást. A hím­zés mellett a szövés a fő érdek­lődési területe. 1992-ben jelent meg az Abaúj szőttesek című 245 mintát bemutató mintagyűj­temény. Munkáit több rangos pályázaton díjazták. Benkóné Horkay Tünde, füleki tojásfestő, Kassán született, olyan családban nevelkedett, ahol meghatározó szerepe volt a hagyományoknak. Alapító tagja a füleki Motolla Kézműves Bará­ti Körnek. Füleken a magyar tannyelvű iskolában tanít, kéz­művesszakkört vezet. Közremű­ködésével elevenítették fel lakó­helyén a palóc húsvéti szokáso­kat. Az Ipoly-menti falvak nép­szokásait, hagyományait gyűjti. Sajgó Zoltánná erdőhorváti (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) gyöngyfűző 1971-ben született. A gyöngyfűzéssel eleinte csak hobbiszinten, majd egyre komo­lyabban kezdett el foglalkozni. A Népi Iparművészeti Tanácstól megkapta a népi iparművész cí­met. 2005-ben a 14. országos népművészeti kiállításon a zsű­ri a munkáját bronz oklevéllel jutalmazta. Szenográdi Ferenc Szécsény. A Csőri pedagógus-há­zaspár életének egy jelentős ré­sze Pösténypusztához kötődik. Évtizedek múltán is nagy szere­tettel emlékeznek vissza, az ott el­töltött évekre. Megbecsülés, tisz­telet, szeretet vette őket körül. Az emberek érezték, hogy Csőri Mik­lós és felesége, Valika több mint tanítók, a falu szellemi lámpásai. Ketten tanították, nevelték a kis­település gyermekeit. Tudták, hogy minden felelősség az ő vál­lukon van. Pedagógiai hitvallá­sukból a gyermekek iránt érzett elkötelezettségükből adódóan úgy dolgoztak, hogy a pöstény- pusztai gyermekek megállták a helyüket a középiskolákban, na­gyon sokan a felsőfokú tanintéz­ményekben tanultak tovább. Ta­nítványaikból diplomás emberek, becsületes, tisztességes szak­munkások lettek. A pösténypusz- tal iskolában alapozták meg a tu­dásukat, a tanulásba vetett hittü- ket, szorgalmukat, akaraterejü­ket. Bán Piroska, Kiss Péter, Pintér Gábor, a Szabó lányok, Kiss Kata­lin, a Pintér testvérek és lehetne a neveket hosszasan sorolni, akik Pöstény-pusztáról indultak el és az általuk választott hivatásban messzire jutottak el. A szécsényfelfalui Csőri Mik­lós, amikor 1948-ban Esztergom­ban tam'tól oklevelet szerzett, a Ceredhez tartozó Felsőutas- pusztára került tanítani. Abban az időben a képesítővizsga előtt a tanítójelölteknek egy évet kellett valamelyik iskolában tanítással .eltölteni. A ceredi születésű taní­tójelölt Valika, Felsőutaspusztára került, ahol Csőri Miklós volt a gyakorlat vezetője. A tanítónőt, aki kitűnő eredménnyel vizsgá­zott, a megye más részére helyez­ték tanítani. Csőri Miklós, aki ko­moly érzelmeket táplált az ifjú ta­nítónő iránt, minden ismeretsé­gét, bátorságát összeszedve meg­győzte a megye vezetőit, hogy Valikát helyezzék Felsőutas­pusztára. Valahogy így kezdődött a közös utuk. 1952-ben Ben- czúrfalva és Pösténypuszta közöd választhattak. Az utóbbi mellett döntöttek. A feleség az összevont 1 -4. osztályból álló tanulócsopor­tot, a férj a felső tagozatos csopor­tot tanította. Az iskolában egy tan­terem volt, ezért váltott tanítás­ban dolgoztak. A szécsényi lakásukon idéz­tük fel a pösténypusztai éveket.- Nagyon jól éreztük ott ma­gunkat. Az egész talapülés egy nagycsalád volt. Abban az idő­ben jóval több gyermek élt Pösténypusztán. Mind a két ta­nuló csoportban 20 fölötti volt a létszám - vélekedett a feleség. - Nem volt villany. Szereztem egy gázlámpát, amivel nem csak vi­lágítottunk, az általam összeesz- kábált diavetítőben is használ­tuk. Esténként a felnőttek ott ül­tek az iskolában a diavetítése­ken - folytatta a visszaemléke­zést a férj. Közben Csőri Miklós Egerben a pedagógiai főiskola le­velező tagozatán tanári diplomát szerzett. A házaspár állandóan képezte magát, hogy a minden­napi kihívásoknak megfelelje­nek. Ők megfeleltek. A fénykép- albumban meghúzódó képek őr­zik a gyermekek és szülők jó hangulatú közös kirándulásait, országjárások, a dolgozók isko­láját, a kultúrház rendezvényeit, a színi előadásokat, amelyeket ők rendeztek. Számukra szent volt a munka a gyermek, a tanítás. Egy alak­lommal „magasabb helyről” ér­kező vendég meglátogatta az is­kolát. Az óraközi szünetben a ta­nítónővel beszélgetett, s megszó­lalt a szünet végét jelző csengő. Valika azt mondta: „Ne haragud­jon, de mennem kell, számomra szent a csengőszó.” A szent csengőszó, a pontos munkakez­dés, felelősség átsugárzott a ta­nítványaikra. A pusztán 1963- ban megszűnt a felső tagozatos oktatás. Csőri Miklós Szécsényben az anyaiskolában tanított. Felesége 23 éves pösténypusztai tanítás után ke­rült Szécsénybe tanítani. A pedagóguspályába vetett hi­tüket, szeretetüket akarva aka­ratlanul is a fiuk átvette. Mate­matika-fizika szakos tanár, Ba­lassagyarmaton tanít. 1988-ban mind a ketten vég­leg a polcra tették a tanári nap­lót, azóta nyugdíjasként élik éle­tüket. A férj otthon kialakított műhelyében az egyik szenvedé­lyének él, barkácsol. A másik kedvenc időtöltése a kerti mun­ka. Valika naplót ír, amelyben lejegyzi egykori és mai élményit. Eddig 31 füzet telt meg. Megen­gedte, hogy beleolvassak a 32- dikbe, amelynek első oldalán ez áll: „Egyre kevesebbet írok, fizi­kai és lelkierőm hanyatlik, de mindennap hálát adok az Isten­nek, hogy felkeltünk a papával.” Minőségi kiszolgálás és áru Nagy József hentes Szécsény. Amikor Nagy József 1990-ben az áfész szécsényi hentesüzletébe került eladó­nak a forgalom jelentősen megnövekedett. A jó szemű kereskedő, akinek alapképzettsége hentes, néhány újítást hajtott végre, amivel barátságosabb, vendégcsalogatóbb lett az üz­let. A forgalomnövekedésnek, ez csak egyik feltétele, a másik az ő személyisége, kedves, udvarias, a vendégeket tisztelő ember. A har­madik, amit ő fogalmazott meg, a vevőt nem elég az üzletbe becsalogatni, azt meg is kell tartani. Ahhoz nem elég a minőségi kiszol­gálás, minőségi áru kell, hogy a vevő kosará­ba kerüljön. Azóta a szécsényi hentesüzlet új, moder­nebb helyre került. Nagy József, úgy döntött, hogy az üzletet bérbe veszi. Miért?- Az ember elér egy bizonyos kort, úgy ér­zi, hogy van még energiája, amit szeretne maximálisan kihasználni. A vállalkozások korát éljük, miért ne legyek én is az, amikor érzek magamban annyi adottságot, hogy meg tudjam a kitűzött céljaimat valósítani. Két hónapja bériem az üzletet, a kínálatot a vevő igényeinek megfelelően szélesítettem. Tudni kell a vevő igényét, ezért 2 hetente a töltetlékárukból kóstolót tartok. Ha valaki olyan árut keres, ami nincs, akkor azt mon­dom, jöjjön be két nap múlva, addig beszer­zem. A beszerzési körömet szélesítettem. Azt vallom, hogy én vagyok a vevőért és nem fordítva. Nem szabad senkit becsapni. Nem vagyok a bóvli, leértékelt áruk híve. A vásárló joggal várja el a minőségi kiszolgá­lást, a minőségi árut. Hála Istennek sikerült a törzsvásárlói körömet kialakítani, ami fo­kozatosan bővül. Van egy kedves, megbíz­ható, szakmáját értő kolléganőm, Bertókné Ritácska. Remélem nem csak múltja, még eredményesebb jövője is lesz az általam ve­zetett húsboltnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom