Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-26 / 226. szám
2006. SZEPTEMBER 26., KEDD 3 SZECSENYI NAPLÓ A Nagy Palóc - dr. Zólyomi József-díj Egy tucat gondolat az ifjúságnak A megnyitó pillanatai A Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete, a Nagy Palóc - dr. Zólyomi József-díjat alapított. Ezzel is szeretne tisztelegni a balassagyarmati Palóc Múzeum egykori igazgatójának tudományos munkássága, emberi nagysága előtt. A díjak átadására szeptember 23-án, szombaton Szécsényben a kézművesházban, dr. Zólyomi József emlékére rendezett kiállítás megnyitóján került sor. Szenográdi Ferenc Gyűlölettel, bosszúval az emberi méltóságod, tekintélyed sírját ásod meg. A legnagyobb győzelem az önmagunk felett aratott diadal. Ha elhiszed magadról, hogy meg tudod váltani a világot, őrült vagy. Ha nem, nincs benned ambíció. A fejedet kívülről beszennyezheted, de belülről tartsd mindig tisztán. Nem lehetsz mindig a csúcson. El kell indulnod magasabb csúcsok meghódítására. A múltban már nem élhetsz, a jövőben még nem. A múlt tapasztalatait felhasználva, a jelenben a jövőnek élj. Akiből hiányzik a lelkesedés, abból hiányzik a tenni akarás, akiből hiányzik a tenni akarás, abból hiányzik a cél, akiből hiányzik a cél, abból hiányzik az élet. Ne akarj sokat megismerni, csak a világmindenséget! Felnőttként úgy aratsz, ahogy ifjúkorodban vetettél. Attól még szárnyalhatsz, hogy a földön jársz. Az ismeretszerzés útján, nincsenek a haladást szabályozó táblák. Mint: behajtani tilos, sebességkorlátozás stb. De te felállíthatsz magadnak egyet: megállni ülos! A tehetséget nem lehet hamisítani. A puszta népének tanítói Pályáztak és nyertek Szécsény. A Krúdy Gyula Művelődési Központ és Könyvtárnak több pályázata eredményes volt. A Nemzeti Kulturális Alap Köz- művelődési Kollégiumához benyújtott mindkét pályázatuk sikeres volt. A szakkörök, klubok támogatására 180 ezer, a kiállítások rendezésére 100 ezer forintot nyertek. A Nemzeti Kulturális Alap könyvtári kollégiumánál is sikeresen pályáztak. Kisebb belső felszerelések fejlesztésére 100 ezer forintot kaptak. Ugyanezen a pályázaton az eszközfejlesztésre 200 ezer forintot nyertek. „Testvérlátogatás" a Körösiben Szécsény. Immár harmadik éve ápol testvéri kapcsolatot egymással a szécsényi Körösi Csorna Sándor gimnázium és a szegedi Gábor Dénes szakközép- iskola „Beszélni nehéz!” köre.- A szegedi szakkörösök az idén október 13-14-15-én látogatnak el hozzánk. A közös hét vége programjában városnézés, közös szakköri ülés, anyanyelvi csapatverseny, a rimóci palóc hagyományokkal való ismerkedés és felvidéki irodalmi kirándulás is szerepel. A rendezvény második napján a Duna Televízió Nyelvőrző című műsorának stábja is forgatni fog, s jelenlétével tiszteli meg az eseményeket a „Beszélni nehéz!” mozgalom „atyja”, Deme László professzor és az anyanyelvápoló mozgalmat évtizedek óta összefogó Kerekes Barnabás tanár úr is. A kőrösisek az elmúlt tanévben is szerepeltek a Nyelvőrző című műsor anyanyelvi vetélkedőjében, ahol a háromfős csapat győzelmet aratott a győri Kazinczy gimnázium csapata fölött. A szécsényiek szeretnék bővíteni szegedi kapcsolataikat, ezért az idei tanévtől - a már működő középiskolás kör mellé - létrehoztak egy új kört is az 5-8. évfolyamos korosztály számára. A szegediekkel töltendő hét végét arra is szeretnék kihasználni, hogy újabb testvéri kötődést hozzanak létre a „tiszai főváros” Karolina iskolájában működő szakkörrel, így is ébren tartva az ifjúság nyelvművelő tevékenységét. Szécsény. Az ünnepségen Szécsényből, megyénkből és azon túlról sokan megjelentek, kifejezve egyetértésüket a díj alapításával, s ott voltak, hogy együtt emlékezzenek a palóc falvak népének életét, szakmáját összegyűjtő, abban elévülhetetlen érdemeket szerző dr. Zólyomi Józsefre. Az ünnepség az alkalomhoz illő kazári tánccal kezdődött, amelyet Kotroczóné Pethő Veronika néptáncos, gyöngyfűző a Palócfóldi Népi Iparművészek Egyesületének tagja, Szabó János néptáncos, a Palócfóldi Népi Iparművészek Egyesületének tagja, a Nógrád táncegyüttes koreográfusa adtak elő. Pintérné Kanyó Judit a rendezvény szóvivője köszöntötte a vendégeket, közöttük dr. Zólyomi József özvegyét, Borenszki Ervin országgyűlési képviselőt, a Nógrád Megyei Közgyűlés alel- nökét. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, Szécsény város polgár- mestere ünnepi köszöntőjében előbb arról szólt, hogy 2004-ben megígérte Török Jánosnak, a Palócfóldi Népi Iparművészek Egyesülete elnökének, hogy a város végleges otthont biztosít részükre. Elkészült az épület, amelyet az elmúlt év decemberében adtak át, otthona lett az egyesületnek, a Tourinform-iro- dának, a civil szervezeteknek. Elismerően szólt az egyesület munkájáról, kiemelve pályázataikat, a gyermekfoglalkozásokat, a kiállításokat, a nemzetközi kapcsolataikat. Elmondta, hogy Szécsény városa azonosult a most átadásra kerülő díj alapításával, azt támogatta a Nógrád Megyei Közgyűlés, a Nemzeti Kulturális Alap. Dr. Kapros Márta etnográfus, a balassagyarmati Palóc Múzeum főmunkatársa, méltatta dr. Zólyomi József életútját, munkásságát. Szólt arról a sokrétű kutatómunkáról, publikációkról, amely az ő nevéhez kapcsolódik - Zólyomi József vérbeli muzeológus volt és intenzíven terepember, kutató, munkájában szisztematikusan építkezett. A történelmi néprajz iránti elkötelezettség egész tudományos pályája során elkísérte. Dr. Kapros Márta előadásában kitért dr. Zólyomi József igazgatói, vezetői munkájára. Mindent megtett azért, hogy megfeleljen az elvárásoknak, de igazán akkor érezte jól magát, ha gyűjteni mehetett, levéltárban kutathatott, vagy eredményeit tanulmánnyá formálta. Török János Zólyomi Józsefhez fűződő munkakapcsolatairól szólt. Az első díjazottak: Fáyné Tarnóczky Judit terényi csipkekészítő, a műszaki főiskolán építőmérnöki diplomát szerzett, Lipcsében volt ösztöndíjas. 1992-ben családi biztatásra kezdett el ismerkedni a csipkeverés mesterségével. Tagja a Magyar Csipkekészítők Egyesületének. Terényben több alkalommal csipke-hétvégéket rendezett. Termékeit folyamatosan zsűrizted a Népi Iparművészeti Tanáccsal. Több hazai és külföldi kiállításon vett részt. Az encsi (Borsod-Abaúj- Zemplén megye) Szabó Sán- dorné népi iparművész a Bükk- aljai Népművészet Egyesület tagja. Az encsi gimnáziumban, ahol matematika-fizika szakos tanár 20 évig vezetett hímzőszakkört. Különösen szívén viseli, a fiatalok bekapcsolását a népi kultúra megismerésébe. Férjével alapították az encsi helytörténeti kiállítást. A hímzés mellett a szövés a fő érdeklődési területe. 1992-ben jelent meg az Abaúj szőttesek című 245 mintát bemutató mintagyűjtemény. Munkáit több rangos pályázaton díjazták. Benkóné Horkay Tünde, füleki tojásfestő, Kassán született, olyan családban nevelkedett, ahol meghatározó szerepe volt a hagyományoknak. Alapító tagja a füleki Motolla Kézműves Baráti Körnek. Füleken a magyar tannyelvű iskolában tanít, kézművesszakkört vezet. Közreműködésével elevenítették fel lakóhelyén a palóc húsvéti szokásokat. Az Ipoly-menti falvak népszokásait, hagyományait gyűjti. Sajgó Zoltánná erdőhorváti (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) gyöngyfűző 1971-ben született. A gyöngyfűzéssel eleinte csak hobbiszinten, majd egyre komolyabban kezdett el foglalkozni. A Népi Iparművészeti Tanácstól megkapta a népi iparművész címet. 2005-ben a 14. országos népművészeti kiállításon a zsűri a munkáját bronz oklevéllel jutalmazta. Szenográdi Ferenc Szécsény. A Csőri pedagógus-házaspár életének egy jelentős része Pösténypusztához kötődik. Évtizedek múltán is nagy szeretettel emlékeznek vissza, az ott eltöltött évekre. Megbecsülés, tisztelet, szeretet vette őket körül. Az emberek érezték, hogy Csőri Miklós és felesége, Valika több mint tanítók, a falu szellemi lámpásai. Ketten tanították, nevelték a kistelepülés gyermekeit. Tudták, hogy minden felelősség az ő vállukon van. Pedagógiai hitvallásukból a gyermekek iránt érzett elkötelezettségükből adódóan úgy dolgoztak, hogy a pöstény- pusztai gyermekek megállták a helyüket a középiskolákban, nagyon sokan a felsőfokú tanintézményekben tanultak tovább. Tanítványaikból diplomás emberek, becsületes, tisztességes szakmunkások lettek. A pösténypusz- tal iskolában alapozták meg a tudásukat, a tanulásba vetett hittü- ket, szorgalmukat, akaraterejüket. Bán Piroska, Kiss Péter, Pintér Gábor, a Szabó lányok, Kiss Katalin, a Pintér testvérek és lehetne a neveket hosszasan sorolni, akik Pöstény-pusztáról indultak el és az általuk választott hivatásban messzire jutottak el. A szécsényfelfalui Csőri Miklós, amikor 1948-ban Esztergomban tam'tól oklevelet szerzett, a Ceredhez tartozó Felsőutas- pusztára került tanítani. Abban az időben a képesítővizsga előtt a tanítójelölteknek egy évet kellett valamelyik iskolában tanítással .eltölteni. A ceredi születésű tanítójelölt Valika, Felsőutaspusztára került, ahol Csőri Miklós volt a gyakorlat vezetője. A tanítónőt, aki kitűnő eredménnyel vizsgázott, a megye más részére helyezték tanítani. Csőri Miklós, aki komoly érzelmeket táplált az ifjú tanítónő iránt, minden ismeretségét, bátorságát összeszedve meggyőzte a megye vezetőit, hogy Valikát helyezzék Felsőutaspusztára. Valahogy így kezdődött a közös utuk. 1952-ben Ben- czúrfalva és Pösténypuszta közöd választhattak. Az utóbbi mellett döntöttek. A feleség az összevont 1 -4. osztályból álló tanulócsoportot, a férj a felső tagozatos csoportot tanította. Az iskolában egy tanterem volt, ezért váltott tanításban dolgoztak. A szécsényi lakásukon idéztük fel a pösténypusztai éveket.- Nagyon jól éreztük ott magunkat. Az egész talapülés egy nagycsalád volt. Abban az időben jóval több gyermek élt Pösténypusztán. Mind a két tanuló csoportban 20 fölötti volt a létszám - vélekedett a feleség. - Nem volt villany. Szereztem egy gázlámpát, amivel nem csak világítottunk, az általam összeesz- kábált diavetítőben is használtuk. Esténként a felnőttek ott ültek az iskolában a diavetítéseken - folytatta a visszaemlékezést a férj. Közben Csőri Miklós Egerben a pedagógiai főiskola levelező tagozatán tanári diplomát szerzett. A házaspár állandóan képezte magát, hogy a mindennapi kihívásoknak megfeleljenek. Ők megfeleltek. A fénykép- albumban meghúzódó képek őrzik a gyermekek és szülők jó hangulatú közös kirándulásait, országjárások, a dolgozók iskoláját, a kultúrház rendezvényeit, a színi előadásokat, amelyeket ők rendeztek. Számukra szent volt a munka a gyermek, a tanítás. Egy alaklommal „magasabb helyről” érkező vendég meglátogatta az iskolát. Az óraközi szünetben a tanítónővel beszélgetett, s megszólalt a szünet végét jelző csengő. Valika azt mondta: „Ne haragudjon, de mennem kell, számomra szent a csengőszó.” A szent csengőszó, a pontos munkakezdés, felelősség átsugárzott a tanítványaikra. A pusztán 1963- ban megszűnt a felső tagozatos oktatás. Csőri Miklós Szécsényben az anyaiskolában tanított. Felesége 23 éves pösténypusztai tanítás után került Szécsénybe tanítani. A pedagóguspályába vetett hitüket, szeretetüket akarva akaratlanul is a fiuk átvette. Matematika-fizika szakos tanár, Balassagyarmaton tanít. 1988-ban mind a ketten végleg a polcra tették a tanári naplót, azóta nyugdíjasként élik életüket. A férj otthon kialakított műhelyében az egyik szenvedélyének él, barkácsol. A másik kedvenc időtöltése a kerti munka. Valika naplót ír, amelyben lejegyzi egykori és mai élményit. Eddig 31 füzet telt meg. Megengedte, hogy beleolvassak a 32- dikbe, amelynek első oldalán ez áll: „Egyre kevesebbet írok, fizikai és lelkierőm hanyatlik, de mindennap hálát adok az Istennek, hogy felkeltünk a papával.” Minőségi kiszolgálás és áru Nagy József hentes Szécsény. Amikor Nagy József 1990-ben az áfész szécsényi hentesüzletébe került eladónak a forgalom jelentősen megnövekedett. A jó szemű kereskedő, akinek alapképzettsége hentes, néhány újítást hajtott végre, amivel barátságosabb, vendégcsalogatóbb lett az üzlet. A forgalomnövekedésnek, ez csak egyik feltétele, a másik az ő személyisége, kedves, udvarias, a vendégeket tisztelő ember. A harmadik, amit ő fogalmazott meg, a vevőt nem elég az üzletbe becsalogatni, azt meg is kell tartani. Ahhoz nem elég a minőségi kiszolgálás, minőségi áru kell, hogy a vevő kosarába kerüljön. Azóta a szécsényi hentesüzlet új, modernebb helyre került. Nagy József, úgy döntött, hogy az üzletet bérbe veszi. Miért?- Az ember elér egy bizonyos kort, úgy érzi, hogy van még energiája, amit szeretne maximálisan kihasználni. A vállalkozások korát éljük, miért ne legyek én is az, amikor érzek magamban annyi adottságot, hogy meg tudjam a kitűzött céljaimat valósítani. Két hónapja bériem az üzletet, a kínálatot a vevő igényeinek megfelelően szélesítettem. Tudni kell a vevő igényét, ezért 2 hetente a töltetlékárukból kóstolót tartok. Ha valaki olyan árut keres, ami nincs, akkor azt mondom, jöjjön be két nap múlva, addig beszerzem. A beszerzési körömet szélesítettem. Azt vallom, hogy én vagyok a vevőért és nem fordítva. Nem szabad senkit becsapni. Nem vagyok a bóvli, leértékelt áruk híve. A vásárló joggal várja el a minőségi kiszolgálást, a minőségi árut. Hála Istennek sikerült a törzsvásárlói körömet kialakítani, ami fokozatosan bővül. Van egy kedves, megbízható, szakmáját értő kolléganőm, Bertókné Ritácska. Remélem nem csak múltja, még eredményesebb jövője is lesz az általam vezetett húsboltnak.
