Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-25 / 225. szám

4 2006. SZEPTEMBER 25., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Közéletiség, biztos háttér, nyugalmat adó család A jelölt szerint nem az a szoci­álpolitika, amikor az éppen aktu­ális pénzkifizető helyen minden hónap adott időszakában össze­gyűlik az a jelentős számú tömeg, akik megélhetését a segély bizto­sítja. Hanem a munkaügyi köz­pont és a foglalkoztatási kht. átné­zi, hogy ki az, akit vissza tud he­lyezni tranzit foglalkoztatási prog­ramba, illetve kik azok, akik eset­leg másmilyen támogatásban részesülhetnek, vagy éppen kép­zésben vehetnek részt Az elmúlt négy évre visszate­kintve azt tartja fontosnak, hogy a humán területen tartalmi fejlesz­tésekkel lehetett foglalkozni: új képzések bevezetése, nyelvi kép­zések, megfelelő infrastrukturális fejlesztések, iskolafelújítási prog­ramok, akár százmillió forint fe­lett. A kultúrában kialakultak azok a rendezvények, amelyek mértékadóak. Ilyen a ceredi mű­vésztelep, a rajzbiennálé, a jazz- fesztivál vagy a Tarjám tavasz. Öröm, hogy új színfoltok jelentek meg a képzőművészetben a szob­roknak, iskolagalériáknak, könyv­tárkiállításoknak köszönhetően. Közterületeink sok szép, új alko­tással gazdagodtak, bár környeze­tük még nem a legszebb. Ez ko­moly hiányosság. Kovácsné Czene Csilla a követ­kező időszakban két dolgot tart rendkívül fontosnak: a nemzetkö­zi nyári egyetem és a szabadtéri szoborkiállítás folytatását. Sajnos az uszoda a felújítással együtt sem üti meg azt a mértéket, amit nem csak az uniós normák, hanem a la­kosság igényei elvárnak.- A strand keserű pirula, de én ebben nem kergetnék vágyálmo­kat. Azt gondolom, hogy egy kö­zepes színvonalú, nyári strando­lásra, úszásra, szabadidős prog­ramokra, vízforgatós medencék­kel, megfelelő gyermekmedencé­vel ellátott strandot létre tudnánk hozni. Természetesen külső for­rás és együttműködő partnerek segítségével. A sportcsarnokkal kapcsolat­ban a jelölt rendet tenne abból a szempontból a város által működ­tetett sportintézményekkel, szer­vezetekkel kapcsolatban, hogy hol és mit akarnak? Hiszen ennek kö­szönhetően láthatóvá válnának a finanszírozási kérdések. A sport- csarnoknak emellett alkalmasnak kell lennie egyéb rendezvények le­bonyolítására, ehhez más szemlé­letű sportvezetés kell. A csónaká­zótóval kapcsolatban az alpolgár­mester irigykedve nézi a maconkai tavat, ahol egy civil szer­vezet összefogással példaértékű beruházást hajtott végre. A mód­szer szerinte eltanulható.- A Dolinkára külön büszke va­gyok - emelte ki Kovácsné Czene Csilla, s nem csak azért mert a Dolinkáért Egyesület alapító tagja. Jó szívvel emlékszik vissza a felső- oktatási konzorcium aláírására, de aggódik a jövőjéért. Nincs a régió­ban még egy olyan kezdeménye­zés, ahol a régió valamennyi felső- oktatási intézménye - a Miskolci Egyetem, az egri és a gyöngyösi fő- iskola, valamint a salgótarjáni BGF PSZF - egy keretszervezetbe tömörülve kinyilvánította szándé­kát a felsőoktatás bővítésére.- A lényeg az, hogy ha létrejön a régiós tudáscentrum Miskolcon, akkor ennek alcentrumai kelle­nek. Salgótarjánban nincs meg az a felsőoktatási intézet, amely erre alkalmas, csak a konzorcium. Ha ezt nem sikerül megvalósítani, ak­kor a régión belül is lemaradunk. Salgótarjánnak szellemi műhellyé kell válnia, felsőoktatási és minisz­tériumi háttérrel - szögezte le Kovácsné Czene Csilla, aki örül annak, hogy az Országos Köz­munkatanács melletti szakmai bi­zottságban is dolgozott. Ez arra volt jó, hogy megismerhette a más­fajta típusú közmunkaszervezés feltételeinek megteremtését. A polgármesterjelölt kiemelte: nagyon fontos és nagyon sokat köszönhet a mögötte álló biztos családi háttérnek. Egy mai nőnek a politikában és a közéletben helytállni csak biztos háttérrel le­het. Nagyon büszke családjára és szüleire. Édesapja, aki egész éle­tét a politikában, a közéletben él­te le, mai napig tanácsadója. Fér­je sikeres vállalkozó és sportoló, aki megállja a helyét az élet szá­mos területén. Két lánya közül a nagyobb a budapesti Corvinus Egyetem elsőéves hallgatója, a ki­sebb pedig óvodás, aki érdeklőd­ve figyeli a körülötte folyó esemé­nyeket. Kovácsné Czene Csilla számára fontosak az emberi kap­csolatok, amelyek az utóbbi idő­ben kemény próbákat álltak ki és a kiszámíthatóság a családban, a baráti kapcsolatokban, a munká­ban és a politikában is. Kovácsné Czene Csilla prog­ramjában kiemelte: a város gaz­daságát fel kell pezsdíteni, azaz a kormányzat segítségével el kell érni egy ezer főt foglalkoztató üzem letelepítését. Csökkenteni kell a munkanélküliek számát, segíteni kell a fiatal és a női vál­lalkozók boldogulását. Ellenőriz­ni kell a közmunkát a város érde­kében és el kell érni, hogy az ön- kormányzati cégek hatékonyan működjenek.- Értelem és tudás nélkül nem boldogulunk - mondta a független jelölt, ennek érdekében bővítené a felsőoktatást, kezdeményezné az egykori népjóléti képzési központ épületének oktatási hasznosítását Megválasztása esetén évi százmil­lió forintot fordítana iskola-, vala­mint óvodafelújításra és létrehoz­na egy modern, integrált szakkép­ző központot. Kovácsné Czene Csilla kiemelte: ki kell használni a kulturális turizmus lehetőségeit, a Karancs Szállót színvonalas szál­láshellyé kell alakítani. Javítani kell a sport feltételeit: az uszoda bővítésével, a strand fejlesztésé­vel, a Sese-pálya felújításával és legfőképp egy NB I-es csapat létre­hozásával.- Fontos, hogy milyen a város, ahol élünk - jelentette ki a jelölt Ezért programjában szerepel egy dinamikus városrehabilitációs, la­kásépítési és -felújítási program. Véleménye szerint összehangol­tan kell végezni a beruházásokat, az utak felújítását és a közművek fejlesztését, valamint részt kell venni a térségi hulladéklerakó­programban. Éontos, hogy a pe­remkerületek is járható utakat, járdát, közösségi tereket kapjanak.- Ehhez fontos a „Virágos vá­rosrész” mozgalom elindítása, hi­szen mennyivel szebb lenne ápolt kerteket, működő szökőkutakat látni - mondta Kovácsné Czene Csilla. Majd hozzátette: folytatni kell a Dolinka felújítását, az észa­ki városrész szabadidős, pihenő övezetté alakítását. A program keretén belül kidolgoztak egy át­fogó romaprogramot, amely érin­ti a képzést, a lakásépítést és a munkalehetőségeket. Végezetül Kovácsné Czene Csil­la kijelentette: olyan várost szeret­ne, ahol jó élni, lakni, dolgozni. Ahol gyerekeink jövője, a szülé­ink nyugalma és a mi boldogulá­sunk is jó kezekben van. Ehhez kéri a szavazók támogatását lesztésére van szükség. Program­ja alakításakor Kovácsné Czene Csilla mindezeket a problémákat figyelembe vette. Néhány évig az önkormányzat­nál a város humán területét fel­ügyelte. Mint megtudtuk, annak idején részese volt a foglalkoztatá­si kht. létrehozásának, amely ak­koriban újdonságnak számított az országban. Egy debreceni kor­mányzati példán felbuzdulva és egy jó kapcsolatot kiépítve alapí­tották a kht-t, amely a kormány közmunkaprogramjainak fogadó- állomásává vált A jelölt szerint a kht.-ben még óriási lehetőségek vannak, hiszen amikor létrejött a társaság, nagyon sok mindent megfogalmaztak feladatként.- A döntés helyességét azon­ban az élet igazolta - hangsúlyoz­ta Kovácsné Czene Csilla. - Saj­nos nincsenek kiépítve azok a „hidak”, amelyek összekapcsol­nák a munkaügyi központot, a képzőintézményeket, a munka­igény-felmérő szervezeteket. Igaz, a kistérség jellege az utóbbi néhány hónapban erősödött, de nem a megfelelő. A kht. nem csak egy munkafelügyeletet biztosító szervezet, profi csapattal el lehet­ne érni, hogy ne csak kommuná­munkám is kellett ahhoz, hogy ezeket a változásokat, megszorítá­sokat véghezvigyük. A Koós építő­ipari szakközépiskola és a Strom­feld gépipari szakközépiskola ösz- szekapcsolása az akkori munka­ügyi miniszter szerint is példaér­tékű volt. A kereskedelmi és a közgazdasági szakközépiskolák párhuzamosan indítottak egyfor­ma képzéseket, ezt meg kellett szüntetni. A megye középiskoláit megpróbáltuk átvilágítani, de ez a mai napig nem fejeződött be, bá­torság és szakmai felkészültség hi­ánya miatt - mondta. A folytatás valamennyi polgár­mesterjelölt programjában szere­pel, viszont Kovácsné Czene Csilla ' elmondta, a jelöltek közül talán ő ismeri legjobban az előzményeket A sport területén végig kellett gon­dolni a város sportlétesítményei­nek helyzetét, át kellett szervezni a sportszervezeteket, kht.-t „csi­nálni” a sportcsarnokból intéz­mény helyett. Ez utóbbit a jelölt nem tartja teljes sikernek. A szer­vezés túl sok pénzt emészt fel és A napokban szerkesztőségünkbe látogatott Kovácsné Czene Csilla, Salgótarján alpolgármestere, polgármes­terjelölt, aki az elmúlt tíz évről, családjáról és válasz­tási programjáról beszélt. rális élete van, aki ennek az ellen­kezőjét állítja, az vagy nem jár ren­dezvényekre, vagy nem tájékozó­dik megfelelően. Az alpolgármes­ter azonban hozzátette: a József Attila Művelődési és Konferencia- központ még ebben a felújított, ki­bővített formájában sem tud meg­felelni az igényeknek, tartalmi bő­vítésre, a szakemberi háttér fej­lis munkára, hanem civil szerve­zetek számára is, akár diplomás munkaerőt közvetítsenek ki. Az egészségüggyel kapcsolatban az utóbbi négy évben végre sikerült fogászati és gyermekorvosi ügye­letet létrehozni. A szociális terü­letet szolgáltatáscentrikussá kell tenni - mondta a jelenlegi alpol­gármester. Salgótarján. - Az elmúlt tíz év számomra azzal kezdődött, hogy azokat az átszervezéseket, ami­ket a rendszerváltás tett szüksé­gessé sportban, kultúrában, okta­tásban, meg kellett tennünk - nyilatkozta a jelölt. Az alpolgár­mester konkrét példákat is emlí­tett: iskolastruktúra, amelyhez a fiókok mélyén rejtőztek a szakér­tők véleményei, amik arról szól­tak, hogy évről évre csökkenni fog a gyermeklétszám. Emiatt a város nem képes eltartani egy túlméretezett intézményhálóza­tot, az adatokat azonban senki nem merte kézbe venni, s meg­tenni a szükséges lépéseket, mi­vel mindenki tudta, hogy a meg­oldás az intézményszűkítés, át­szervezés.- Többek mellett az én szakmai nem marad elég pénz az igazi sporttevékenységekre. A kultúrával kapcsolatban Kovácsné Czene Csilla megjegyez­te: érdekes, hogy programjához hasonlóan a többi jelölt is kiemel­ten foglalkozik a peremkerületek művelődési központjaival. Ő való­ban részese volt annak a döntés­nek, amely évekkel ezelőtt a mű­velődési házakat civil szervezetek­nek adta át A határozat oka, hogy elavult az intézmények szerkeze­te, működési struktúrája, viszont akkor is bíztak benne, hogy eljön az az idő, amikor ismét szükség lesz a kultúrházakra. A Néptánc­művészeti Közalapítvány eseté­ben megtudtuk, hogy az önkor­mányzatnál felmerült a bezárás le­hetősége, azonban jobbnak látták egy közalapítvány létrehozását Az országban nem működik több olyan félprofi táncegyüttes, illetve zenekar, amelynek ekkora önkor­mányzati háttere van. Kovácsné Czene Csilla hangsúlyozta: a vá­rosnak színes és tartalmas kultu­

Next

/
Oldalképek
Tartalom