Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-23 / 224. szám

Nograd Megyei Hírlap Almanach 2006- BÁTONYTERENYE Polgármester: VANYA GÁBOR Alpolgármester: BALÁZS PÁL MOLNÁR JÓZSEF SOÓS KÁROLY jegyző: ROMHÁNYI GYULA Cigány önkormányzat: Bátonyterenye Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata elnök: Szomora Szilárd elnökhelyettes: Daróczi Sán­dor Józsefné Bátonyterenye Városi Pol­gármesteri Hivatal Bátonyterenye, Béke út 35-37. 3070 Bátonyterenye, Pf.: 35. telefon: 06/32/353-877 fax: 06/32/354-945 e-mail: titkarsag@batonyterenye.hu honlap: http://www.batonyterenye.hu Ügyfélfogadás: hétfő: 8-16.30 óra szerda: 8-12 óra péntek: 8-14 óra Az okmányiroda ügyfélfogadási rendje: hétfő, szerda: 8-16 óra kedd: 8-13 óra péntek: 8-12 óra A lakosság száma: 14 322 fő 0-14 éves: 2 194 fő 15-18 éves: 729 fő 19-60 éves: 8 531 fő 60 év feletti: 2 868 fő Vállalkozások száma: egyéni vállalkozók: 434 társas vállalkozások: 269 Civil szervezetek a sport, a kultúra, az oktatás, a gazda­ságfejlesztés és a szabadidős tevékenység köré szerveződ­tek nagy számban. Helyi adók: gépjárműadó 1200 Fi/100 kg, iparűzési adó: 2%, egyéb helyi adó sem a ma­gánszemélyeket, sem a gaz­dálkodó szervezeteket nem terheli Jeles napok, ünnepek, rendszeres rendezvények: kastélykerti majális; városnap és bányásznapi megemlékezés; kulturális örökség napjai; bátonyterenyei amatőr alko­tók nyári tárlata; Muzsikál az erdő - mátrai művészeti napok; németjuhászkutya- fajtakiállítás; North Patrol motorostalálkozó (Bátonyterenye-Szorospatak); nemzetközi horgászverseny; Mozdulj Nógrádi (tömegsport­rendezvény); Mikulás Kupa (teremlabdarú­gás) Dinamikus esztendők a városfejlesztésben Az elmúlt napokban a formálódó városközpontban adták át rendeltetésének a posta új, korszerű épületét Nem lehet nem észrevenni azt a nagy léptékű, látvá­nyos fejlődést, amely az utóbbi években Bátonyterenyén bekövetkezett, hiszen hatása éppúgy érződik a városkép folyamatos átalakulásában, mint a foglalkoztatásban, a szolgáltatások, vagy az oktató-nevelő munka színvonalá­nak emelkedésében. VANYA GÁBOR polgármester sze­rint olyan várost igyekeztek és igyekeznek teremteni, amelyben az emberek jól érzik magukat, megtalálják számításukat, ahol a fiatalok családot, otthont alapíthat­nak, bátran tervezhetik jövőjüket. Legfontosabb feladatuknak az elmúlt négy év során a város gazdasági életének fejlesztését tartották. Kiépítették az ipari park még hiányzó közműellátá­sát és elkészítették az útépítés­hez szükséges terveket. Vállal­kozói központot hoztak létre a vállalkozók pontos és napra­kész tájékoztatása érdekében. Az önkormányzat saját forrás­ból évente 3 millió forintos ösz- szeget különített el a vállalkozá­sok szolgáltatásbővítésének tá­mogatására s közreműködésük­kel több mint 180 millió össze­gű, vissza nem térítendő támo­gatás is érkezett a vállalkozások­hoz megyei és regionális alapok­ból. A támogatások és a fejlesz­tések következményeként mint­egy 250-nel bővült az aktív fog­lalkoztatottak létszáma. Sikerült a harmadik évezred követelményeinek megfelelően felszerelt intézményrendszert ki­alakítani és működtetni. Sok mil­lió forintot költöttek eszközfejlesz­tésre, karbantartásra. A döntések középpontjában a gyermekek to­vábbtanulási esé­lyeinek növelése, az esélyegyenlő­ség biztosítása állt Bevezették az emelt szintű ide­gen nyelvi kom­munikációs képzést. Számos in­tézkedés történt a város elérhető­ségének javítása és a közlekedés fejlesztése érdekében is. Ez év vé­gére befejeződik a város csaknem teljes területének a csatornázása. Megvalósult a szennyvíztisztító telep korszerűsítése is. Érezhető­en növekedett a szociális bizton­ság, többek között azáltal, hogy bevezették az ingyenes, jelzőrend­szeres házi segítségnyújtást s Nagybátonyban ügyfélszolgálati irodát nyitottak a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat részére. Elkészült a város középtávú tu­risztikai koncepciója, Tourinform irodát hoztak létre, felújították a Gyürky-Solymossy-kastélyt, ahol megnyílt id. Szabó István Kos- suth-díjas szobrászművész kiállí­tása. Több rendszeres rendez­vényt, rendezvénysorozatot (vá­rosnap, bányásznap, „Muzsikál az erdő” című művészeti napok, horgászversenyek stb.) honosítot­tak meg A maconkai horgásztó idegenforgalmi fejlesztésére 100 millió forintot fordítottak. Arra tö­rekedtek, hogy a város önkor­mányzata hatékonyabban szol­gálja a lakosságot. 120 millió fo­rintos fejlesztéssel elérték, hogy az állampolgárok elektroniku­san, az interneten keresztül is tudják ügyeiket intézni. Sok ki- sebb-nagyobb intézkedés ered­ményeként formálódott a telepü­lés városias arculata, újraindult illetve elindult a társasház-építé- si és -felújítási program. Az ön- kormányzat célja hogy a sport váljék életformává. Ezt szolgálja - egyebek mellett - a városi tan­uszoda. Feladatuknak tekintik a városi önszerveződő, közösségi csoportok civil szervezetek tevé­kenységének anyagi és erkölcsi támogatását A közbiztonság ér­zékelhető javulása érdekében például térfigyelő kamerarend­szert építettek ki a Kossuth úti garázsorra. A kedvező folyamatok kibon­takoztatásában nagy szerepe volt Bátonyterenye valamennyi városrészén élő emberek javas­latainak, tenniakarásának és természetesen cselekvésének. Az erők összefogására, együtt­működésére a jövőben is számít az önkormányzat a soron követ­kező lépések megtételében, az újabb teendők megoldásában, megvalósításában. Az „Év mátrai jegyzője” Első alkalommal 2005-ben szervezték meg az önkor­mányzati vezetők mátrai randevúját. Akkor Mátrafüreden Vanya Gábor részesült az „Év mátrai polgármestere” címben, az idén viszont Bátonyterenye adott otthont a találkozónak s, hogy teljes legyen az öröm az „Év mátrai jegyzője” kitüntetést a vendéglátó városból ROMHÁNYI GYULA kapta.- Valóban jólesett ez az elisme­rés, amely úgy érzem azt az élet- utat ismeri el, amely mögöttem van. Negyvenéves munkámmal talán rá is szolgáltam erre a díj­ra - véli a kitüntetett, aki egész pontosan 1965-ben, az akkori Salgótarjáni Járási Tanácson kezdte ezt a pályát és azóta, mindmáig hű maradt a közigaz­gatáshoz. Részt vett a járási hi­vatal munkájában is és 1984. ja­nuár elsejétől, tehát megalakulá­sától tagja a bátonyterenyei ap­parátusnak. Volt hatósági osz­tályvezető, egy rövid ideig vb-titkár, 1990-től pedig a jegy­zői funkciót tölti be. Szereti a n T\Av» már mnirrdíi mellett végzi - egyelőre szó sincs, hogy abbahagyná. - Jó a csapat - mondja, „csak” az irá­nyítás teendője hárul rám. Együtt - és a lakossággal össze­fogva - értük el a városfejlesztés­ben napjainkban tapasztalható eredményeket. Jelen helyzetben - amikor a kistérségek szerepe fokozatosan felértékelődik - kü­lönösen izgalmas, szép felada­tok várnak ránk. Remélem, hogy hivatalból is ott lehetek majd az épülő városháza avatásán, amely kiteljesíti az ügyfélszolgá­lat korszerűsítése terén végzett törekvéseinket. Romhányi Gyula kötődése T3ófrxr'iwfoT’onwóUior/ unnál ic in­kább figyelemre méltó, mert Sal­gótarjánban lakik és naponta in­gázik munkahelyére. A helytál­láshoz, a sikeres munkához ki­egyensúlyozott, harmonikus hátteret biztosít családja. Felesé­ge a kórházból ment nyugdíjba, felnőtt leánya szintén államigaz­gatási főiskolát végzett. Férjével és két fiúgyermekével Gyálon él­nek, de minden héten találkoz­nak a szülőkkel, nagyszülőkkel valampnnviíik nrömprp ARCOK A KÉPVISELŐ-TESTÜLETBŐL Balázs Pál. Főállású alpolgármester. E funkcióját csakúgy, mint - 6. sz. maconkai körzetben - a képvi­selőit, két ciklus óta tölti be. Gazdasági kérdésekkel, a turizmussal és idegenforgalommal valamint a civil szervezetekkel foglalkozik elsősorban. Úgy véli, hogy a városfejlesztésben 2004 óta sikerült látványos fejlő­dést elérni. Persze vannak gondok is: alacsony a kép­zettségi szint, magas a munkanélküliségi ráta, még nem elég általá­nos a városi, úgymond civitas mentalitás, gondolkodásmód. Sok le­hetőséget lát az ipartörténeti, bányászattörténeti emlékek megőrzé­se, a maconkai tó további fejlesztése és a kastélyprogram területén. bognár Ferenc. A kisterenyei városrészben él, 2002 óta képviselő, a városfejlesztési bizottság tagja. Vállal­kozóként keresi kenyerét, munkabiztonsággal és tűz­védelemmel foglalkozik. A csatornaberuházást kiemel­kedően fontos fejlesztésnek tartja, de megemlíti egy­két buszmegálló felújítását is. Szükségesnek véli a Nagybátony és Kisterenye közti összekötő út megépí­tését és nagyobb számú befektető letelepítését. Véleménye szerint a város jellegéből adódóan az idős emberek helyzetének javítására is nagyobb gondot kell fordítani. Szabad-idejében pihen, szívesen olvas­gat. Leánya Salgótarjánban, a Bolyai János Gimnáziumban tanul. czikora györgyné. 2002 óta a 4. sz. bányavárosi válasz­tókerület képviselője, a művelődési, oktatási és sport, valamint az ügyrendi bizottság tagja. Mind a város, mind saját körzete fejlődését eredményesnek tartja. Utóbbiban létrehoztak egy európai normák szerinti ját­szóteret, parkosítottak, rendbe tették a Kossuth úti ga­rázsok környezetét. Jelenleg térfigyelő kamerákat he­lyeznek ki. Közösségi emberként örül neki, hogy az intézményekkel, civil szervezetekkel jó kapcsolatai vannak. Gondnak látja viszont a jár­dák állapotát, a sok kátyút, a csapadékvíz-elvezetést, s balesetveszé­lyesnek az idős, nagy fákat. Két felnőtt fia és négy unokája van. földi Balázs. Harminckét éves, a testület legfiatalabb tagja. 2002-ben lett a kisterenyei 8. sz. körzet képvise­lője. A pénzügyi ellenőrző, valamint a környezetvédel­mi bizottságnak is tagja. Az eredmények sorából a csa­tornázást, a hulladéklerakó megvalósítását és a szelek­tív gyüjtőszigetek kialakítását tartja kiemelendőnek. Az utak állapotán viszont javítani szükséges és fejlesz­teni kell az oktatás, képzés minőségét is. Szeretne gyermekközpontú várost megvalósítani. Annál is inkább, mert augusztus 1-jétől a Fáy András Szakközépiskola igazgatója lett. Ezentúl még kevesebb ideje jut majd kedvenc időtöltésére, a veterán autók javítására. Horváth györgyné. 1990 és ‘94 között egyéni választó- kerületből került a testületbe, 1998 óta viszont listáról. A környezetvédelmi bizottság tagja. A csatornázásnak örül legjobban, ez ugyanis sok problémát old meg. El­szomorítja viszont a vandalizmus, néhány ember rend­bontó magatartása, felelőtlensége. Ugyancsak a gondok között tartja nyilván, hogy a bátonyi úgynevezett ófalu kimarad a fejlesztésekből. Oda muskátli is csak mostanában került 38 évet töltött az óvodapedagógiában, ebből napra három évtizedet volt ve­zető. 2006-ban vonult nyugállományba. Két felnőtt leánya van. Az egyik sajnos beteg, a másik a közigazgatási hivatal dolgozója. katona károlyné. Négy éve képviseli az önkormány­zatban a kisterenyei 10. sz. körzetet. Az egészségügyi és szociális bizottság tagja. Úgy érzi, hogy kiemelkedő négy évet hagy maga mögött a testület. Ennek számos tárgyi bizonyítéka van az uszodától, a munkaügyi köz­ponton át a postáig. Nagy gondnak látja viszont, hogy kevés a munkalehetőség. Tősgyökeres kisterenyei, 35 éve dolgozik gyógyszertári szakasszisztensként. Férje Mol-dolgozó, egyik leánya követte a gyógyszertári pályán, a másik joghallgató. Sza­bad idejében kertészkedni és olvasni szeret. Kiss csaba. Nyolc éve önkormányzati képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke. A polgári életben is pénz­ügyi tanácsadással foglalkozik. A város eredményei sorában első helyen a tanuszodát tartja számon, vi­szont szorító gondnak érzi a kevés munkahelyet, ami miatt sokaknak ingázniuk kell. A négy éve alakult, mintegy húsztagú Bátonyterenyei Polgárokért Egyesü­let vezetőjeként is kifejt közéleti tevékenységet. Hobbiként szívesen vadászik, tagja, titkára a mátraaljai vadásztársaságnak. Nős, egy két­éves ikerpár - kisfiú és kislány - boldog édesapja. Kiss józsefné. A bátonyterenyei 1. sz. választókerület képviselője a második ciklus óta. A gazdasági és az egészségügyi bizottság tagja. Körzetében főként a csa­torna- és vízhálózat-építés, útszélesítés terén sikerült a célkitűzéseket megvalósítani, az utakkal azonban problémák vannak. 1983-ban a bányai laboratóriumból vegyészként ment nyugdíjba. Sok örömét leli a család­jában is: leánya tanár, jelenleg a polgármesteri hivatal sportfelelőse, az egyik unokája hivatásos zenész, a másik pedig jogi egyetemre jár. kövesi tibor. 1998-tól képviselő, egyszersmind a gaz­dasági bizottság elnöke. Üléseiken főként vagyoni ügyekkel, az önkormányzati cégek helyzetével foglal­koznak. Az elmúlt időszak figyelemre méltó eredményé­nek tartja, hogy megélénkült a városiasodás folyama­ta, például megépült a tanuszoda. Gondot jelentviszont, hogy nem valósultak meg nagyberuházások, amelyek érdemben változtattak volna a munkanélküliségen. Szerinte az önkor­mányzat eladósodása is figyelmeztető jel. Főállásban vállalkozó, sza­bad ideiét a közéletre áldozza. Két dinlomás evermeke Budanesten él.

Next

/
Oldalképek
Tartalom