Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-22 / 223. szám

2006. SZEPTEMBER 22., PÉNTEK 11 NÓGRÁD MEGYE A Szent Lázár Megyei Kórház megújult az elmúlt időszak munkájának eredményeképpen Salgó vára az északi városrész igazi ékessége, a város idegenforgalmának fejlesztésében játszhat jelentős szerepet Jövőkereső- Régió, megye, megyeszékhely Bármerre jár az ember Nógrád megyében, a megszokott szép táj mellé egyre több megkezdett beruházás, útfel­újítás és korszerűsítés, frissen befejezett, avagy éppen zajló építkezés ötlik a szemébe. Az elmúlt másfél évti­zed nem különösebben látványos, sőt, inkább feltűnő aszfaltkárosodásokat okozó közműhálózat-építései után ma már számos szép eredményt is felmutathat szűkebb pátriánk. Megújult a Szent Lázár Megyei Kórház, Szécsény történel­mi városközpontját látva kalapot emel a turista, folyik a hollókői ófalu rekonstrukciója, a 21-es számú főút - végre - több szakaszán is kétszer kétsávos lesz a közeljövőben - hogy csak a fontosabbak említsük. A megye, bár közigazgatási szerepköre egyre inkább hát­térbe szorul, valószínű, hogy megmarad az elkövetkezendő ezer év­ben is! Az ésszerű és korszerűsítő intézkedéseknek köszönhetően azonban egyre inkább épül, szépül, gazdagodik, s a rendszerváltás utáni hosszú válság után, az Európai Unió határok között szerepét és helyét mindinkább megtalálva fejlődik tovább. A részletekről Dó­ra Ottóval, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökével beszélgettünk.- Az elejéről kell kezdenünk, 2002-től - mondta Dóra Ottó. - Amikor készül­tünk a választásokra, a Magyar Szocia­lista Párt képviselőjelöltjei és a megyei pártszervezet készített egy választási programot. Ez, mint az ilyenek általá­ban, szlogenszerűen foglalta össze a te­endőket. Tartalmazott olyan fontos ele­meket, mint például a több pénzt az ön- kormányzatoknak, több pénzt az embe­reknek kitételt, a megye úthálózatának fejlesztését, a közlekedés feltételeinek javítását... Megcélozta, előtérbe helyez­te az egészségügy fejlesztését, a szociá­lis infrastruktúra korszerűsítését. Az­tán, amint ismert, a választások után az MSZP a megyei közgyűlésben többség­be került 2002-ben. Ezután megfogal­mazhattuk ciklusprogramunkat, jól nyomonkövethetően három részre ta­golva. Egyik fontos eleme a megyei köz­gyűlés alapfeladata, a közgyűlés intéz­ményeinek javuló szinten való működ­tetése, fejlesztése volt. A másik a nagy- beruházások körére vonatkozott, ilyen volt például a megyei kórház befejezé­se, a szécsényi kastély és múzeum fel­újítása a városközponttal együtt, egy idősotthoni férőhelybővítés megkezdé­se, ami végül Baglyasalján, Salgótarján városrészében valósulhat meg zöldme­zős beruházásként. Előbbieken túlme­nően szintén nagy volument képvisel a hollókői ófalu felújítása, 300 millió fo­rint értékben.- Mi volt az ön által említett harmadik elem?- Egy, a megyei közgyűlés feladata­in túlmutató feladatsor. Ebben azt pró­báltuk vállalni, hogy az önkormányza­tok, a vállalkozói és a civil szféra között megpróbáljuk elősegíteni az együttmű­ködést. Meglehetősen nehezen ment a dolog, régi görcsök és reflexek műkö­dése miatt... A megye szerepe minded­dig háttérbe szorult, bár a segítséget mindig és mindenki elvárta, főleg, ha bajba került... Most már elmondható, hogy a kistérségek és az önkormány­zatok vezetőivel sikerült olyan ügyek­ben is összefogni, ami a korábbi idő­szakokban nem volt jellemző. Sikerült olyan fejlesztéseket támogatni, ame­lyek túlmutattak az adott település ha­helyzetének jobbá tételét, a dolgozók munkahelyi feltételeitjavítását szolgál­ta. Balassagyarmaton például sikerült lakóotthont építeni a fogyatékos gyer­mekeknek. Igen fontosnak tartom, hogy 26 intézményünk mindegyiké­ben sikerült kisebb-nagyobb beruhá­zást megvalósítani, tízmilliós nagyság­rendtől a 70 millió forintosig. Látható fejlesztések történtek hát, ami azért is fontos, mert ezek az intézmények helyi önkormányzati vagy éppen kistérségi fenntartásba is kerülhetnek, akkor pe­dig nem mindegy, hogy milyen állapot­ban vannak. A ciklusprogramban dokumentált feladatainkat tehát teljesítettük, ami­ben nincs végkifejlet, azokban is halad­tunk. A következő közgyűlési elnök fel­adata lesz, hogy a függőben lévő témá­kon tovább dolgozzon, s őszintén remé­lem, hogy az elkövetkezendő időszak munkájának alapjait is leraktuk! A megyei közgyűlés elnökének egyébként törvényi kötelezettsége, hogy a területfejlesztési tanács elnöksé­gi tagjaként tevékenykedjen. Egy évig a tanács elnöke is voltam, ami nem kis politikai siker, hiszen Heves megye pél­dául nem adott elnököt az elmúlt ciklus­ban. A regionális fejlesztési tanácsban a másik két megyével az együttműkö­dés korrekt volt, a források elosztásánál- A megye eléggé a szegény rokon sze­repét tölti be az Eszak-Magyarország ré­gióban...- Nógrád nem szenvedett hátrányt, lakosságához, méretéhez képest az anyagi lehetőségekből nagyobb mérték­ben részesült, mint Heves, vagy Bor- sod-Abaúj-Zemplén! Különösképpen igaz ez az Európai Unióhoz való csatla­kozás óta. Az összes felosztott forrás együttműködési megálla­podásokat kötni, amelyek a lakosság érdekeit veszik figyelembe. Ilyen lehet a gyermekvédelmi feladatok ellátása, de a kultúra és a sport területe is. Más típu­sú feladatok más típusú együttműködésben való ellátására szintén kínál­koznak lehetőségek, és én személy szerint is nyitott­ságot látok erre.- Vajon mi lesz a megye sorsa hosszú távon, s hol ta­lálja meg a helyét?- Én alapvetően megye­párti vagyok, de a XXI. szá­zad nem a XI. Az avult dol­gokat nem lehet fenntarta­ni, de az is nyilvánvaló, hogy az érzelmi kötődés je­lentős. A gyermekeimnek én sem mondhatom azt, hogy az Észak-Magyaror- szág régióból származ­nak... Az érzelmeket azon­ban nem szabad összeke­verni a racionális dolgok­kal! Ha fejlesztésekről van szó, akkor nem kétséges, hogy északon a helyünk. táskörén. Az ipolytarnóci út felújítása is így valósulhatott meg. Igen fontos eredménynek tekinthető a szécsényi felújítás is, hiszen csak némi huzako­dás után sikerült egyezségre jutni a vá­rosközpont ügyében, s felelősségtelje­sen elkölteni az erre a célra szánt száz­milliókat. A vitákat azonban ma már el­felejthetjük, az a lényeg, hogy a vég­eredmény jól sikerült! Jelentős hiányosság, hogy azon szak­mai csoportok között, amelyek az euró­pai uniós ügyekkel foglalkoznak, az együttműködés nem megfelelő. Nagyon kis lépéseken vagyunk túl és nincs ar­ra időnk, hogy majd maguktól kiépül­jenek a kapcsolatok! Az a benyomásom, hogy sokkal többet veszítünk az együtt­működés hiánya miatt, mint amennyit nyerhetünk egy-egy részeredménnyel! Azt szoktam ilyenkor mondani, hogy Nógrád megye van annyira zetben, hogy itt sokkal fo­kozottabb együttműködés szükséges, mint másfelé... Mindenesetre a nagyberu­házásokra büszkék lehe­tünk még más megyékhez képest is, hiszen összessé­gében ezek mintegy 10 milliárd forint értéket kép­viselnek! Ezeket közvetlen megyei közgyűlési hatás­körben vagy partnerségi együttműködéssel sikerült megvalósítanunk.- Egy kicsit részleteseb­ben, ha kifejtené, mik vol­tak ezek a beruházások?- A három legjelentő­sebb a már említett me­gyei kórház, a maga há­rommilliárdos költségével. A szécsényi városközpont egymilliárd forintba ke­rült, a baglyasaljai idősek otthona pedig másfél milli­árd körül lesz. Előbbiek mellett egymilliárd feletti összeget sikerült fordítani a kisebb fejlesztésekre, amelyek Diósjenőtől Mizserfáig a szociális ott­honokban élő gondozottak Szécsény történelmi városközpontja milliárdos költségvetéssel készült több mint negyede került Nógrádba, arányaiban nézve pedig országosan is majdnem dobogón vagyunk ezen a té­ren! Sikerült például a 21-es számú fő­út fejlesztési elképzeléseit megvalósí­tani, de a fontosabb beruházások között említhető a Mohora-Szécsény, a Kazár- Salgótarján, a Felsőpetény-Galgaguta, a Csesztve-Balassagyarmat, valamint az Ipolytarnóc-Salgótarján közötti út fel­újítása is. Ezek nem csak a helyi lakos­ság, hanem az ide látogató vendégek ér­dekeit is szolgálják!- Hogyan tovább, ha már nem ön áll a megye élén?- Nem jelöltettem magamat sem köz­gyűlési elnöknek, sem közgyűlési tag­nak. Ahogyan az elmúlt években már többször is megfogalmaztam, szívesen mennék haza...- Hová haza?- A haza nekem Salgótarján! Az MSZP a megfelelő procedúra elvégzése után engem jelölt Salgótarján polgár- mesterének. A programomat nem gon­dolom, hogy ebben a cikkben kellene ismertetnem, de annyit mindenképpen elmondhatok, hogy azt a munkát sze­retném tovább vinni, amit a megyei közgyűlés elnökeként megkezdtem. Ez azért is fontos, mert a megyei közgyű­lés és a megyei jogú város közgyűlése számos ponton kötődik, közös felada­tok és közös intézmények is vannak. Abban reménykedem és bízom, hogy, ha a választók bizalmából polgármes­ter lehetek, akkor ütemesebben és biz­tosabban tudunk haladni a majdani új megyei közgyűlési vezetéssel abban, hogy hatékonyabban, jobb színvonalon a meglévő forrásokat sokkal okosab­ban felhasználva tudjunk gazdálkodni. Például tudjunk olyan érdemi újabb Amennyiben a közigazgatásról esik szó, akkor már billen a mérleg nyelve, hi­szen Nógrádból minden út Budapestre vezet! Látok arra jeleket, hogy a köz- igazgatási rendezés során Nógrád a központi régió része legyen, az egész­ségügyi szolgáltatás igénybe vehető ma­rad Budapesten vagy Vácon, mint ed­dig, akárcsak az igazgatási szolgáltatá­sok. A bíróságok szervezeti rendszere például változatlan marad, a közleke­dés fejlesztésében sem szorítanak ben­nünket perifériára. A 21-es Hatvanba vezet, onnan pedig általában Budapest felé tartanak a nógrádi emberek! A jövőben azon kell lennünk, azért kell dolgoznunk, hogy a megye telepü­lései erősödő kistérségi együttműkö­désben tevékenykedjenek együtt. A me­gyében élőknek ötleteikkel kellene tá­mogatniuk a különféle fejlesztési elkép­zeléseket, a siránkozás helyett itt az ide­je, hogy a tettek következzenek! Annak az időszaknak vége, amikor a sírdogá- lásra valaki a megyén kívül felkapta a fejét és segített! Csak annyi támogatást tudunk szerezni magunknak, amennyi­ért megdolgozunk!- Mik a fontosabb tervek az elkövetke­zendő időszakban?- Igen fontosnak tartom, hogy a 21- es számú út végig négysávos legyen Hatvanig! A tervezés folyik, mondha­tom, hogy jó helyzetben vagyunk, mert a jövő év elejére a beadható pályázat is készen lesz. A megye nyugati felének fontos a 2-es számú főút megépítése a határig, az is nyilvánvaló. Salgótarjánban az egymáshoz kap­csolódó fejlesztések megvalósításával kivitelezhetővé válik a város oktatási intézményeinek érdemi rekonstrukci­ója. Mivel minden kérdés a gazdasági élettől függ, létfontosságú a befektetők megnyerése! Ebbe a körbe a városon belüli úthálózat fejlesztése, a térségi integrált szakképző intézmények létre­hozása, a város jóléti szolgáltatásainak fejlesztése, az idegenforgalom megala­pozása is beletartozik, sok más apró dologgal együtt. Az önkormányzat dol­ga, hogy feltételeket teremtsen, a köz­művek, az úthálózat megfelelő legyen, a többi a vállalkozók dolga. A turiszti­kában is lennének lehetőségek, de ah­hoz idegenforgalmi attrakciókat kell csinálni. Ez leginkább Salgótarján északi városrészében lehetséges, de úgy kell mindent kialakítani, hogy hosszú távon, akár évtizedeken, át is vonzerőt jelentsenek! Nem szabad semmit a pillanatnyi érdekek szerint nézni, esetleg lerabolni, mert az ilyen elképzelések kerülnek a végén a leg­több pénzbe. Rengeteg feladat áll előt­tünk, amit felsoroltam utóbb, csak ön­magában tízmilliárdos nagyságrendet képvisel. Látom azonban azokat a pá­lyázatokat is, amelyeken alapos felké­szülés és tervezés után részt vehetünk. Az előkészítést azonban semmikép­pen nem szabad elhagyni, mert abból csak baj lehet! Egyébként pedig véle­ményem szerint Salgótarján és a tér­ség sikerre van ítélve!

Next

/
Oldalképek
Tartalom