Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-21 / 222. szám
SZÉCSÉNYFELFALÜ 2002-2006 2006. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK munkát. Pályázati pénzből folytatódott az épület korszerűsítése. Szeptember közepén adtuk át rendeltetésének a megújult orvosi rendelőt. A könyvtár és a fiatalok által használt helyiség felújításával folytatódik a közösségi házunk korszerűsítése. A szakemberek ígérete szerint a folyamatban lévő munkák szeptember végére befejeződnek. Pályáztunk a Kossuth és az Arany János utcáink aszfaltozására. A Kossuth utca felújítására nyertünk, így most az a legkorszerűbb utcánk. Természetesen tovább pályázunk az útjaink helyreállítására. Megvalósult községünkben a szelektív hulladékgyűjtés. A lakosság él ezzel a lehetőséggel. A családok részére ingyen biztosítottunk egységes szeméttárolót. Az idén kiépítettük a kábeltelevízió-hálózatot. Nem önkormányzati pénzből - mi csak kismértékben járultunk hozzá - hanem vállalkozói támogatással, a lakosság adakozásából, egyházi támogatással a temetőben 2004-ben felállításra és felszentelésre került egy kereszt. Apró dolog, de az idős emberek számára fontos, hogy a temetőbe vezető lépcsőhöz korlátot építettünk. Ugyanilyen apróság, inkább csak odafigyelés, hogy csináltattunk egy kanna tar tót és locsolókat vásároltunk, így a sírokon lévő virág locsolásához nem kell otthonról kannát hozni. Pár éve rendszeresen megtartjuk a falunapot, ahol együtt van a közösség apraja-nagyja, közösen szórakozunk. Karácsony táján megrendezzük az idősek napját, ajándékkal kedveskedünk nyugdíjasainknak. Egy estebéddel, itallal megvendégeljük Kuris Zoltán polgármester mielőtt összefoglalta az elmúlt négy év munkáját, visszatekintett az első ciklusra. Nem azért, mert ő volt a polgármester - tette ezt azért, mert Szécsényfelfalu a rendszerváltást követően „elvált” Endrefalvától, ismét az önállók útját járta, s 1990-től 1994-ig kialakították a falu intézményhálózatát.- A tanácsi rendszerben Endrefalvához tartoztunk, nem csak földrajzilag, fejlődés és egyéb ügyekben is oldalra eső kis falucska voltunk. Nem sokat törődtek velünk - kezdte a nyilatkozatát a polgármester. - Az első ciklusban nagy tenni akarással, elszántsággal, egyfajta eufónikus hangulatban fogtunk hozzá saját sorsunk irányításáendrefalvai bekötőút, amely állami tulajdonban van. Kijártuk a közútkezelőnél a pár kilométer hosszúságú út felújítását. Szécsényfelfalu zsákutcás település, ezt az utat főleg mi használjuk, s azok, akik hozzánk jönnek; a mi érdekünk volt tehát, hogy annak állapota jó legyen, ezért anyagilag mi is hozzájárultunk a munkálatokhoz. Azt mondhaőket és a gyermekek műsorral köszöntik a jelenlévőket. Aminek igazán örülök, hogy megfordult a falu elöregedési tendenciája. Az utóbbi években fiatal házasok döntöttek úgy, hogy Szécsényfelfaluban telepednek le. Házat vásárolnak, amelyet felújítanak, vagy újat építenek. Szécsényfelfalu zsákutcás település, innen még a koldus is visszafordult. Ez hátrányt jelentett, bizonyos mértékig még jelent is. Lehet, hogy az elkövetkezendő években mindezt erényeinkre tudjuk fordítani. Egyre több budapesti, vagy nagyvárosban lakó a csendre, a nyugalomra vágyva hétvégi pihenőházakat vásárol nálunk. Az idelátogatókat megfogja, hogy milyen szép, tiszta, virágos, rendezett a településünk. Neveztünk a Virágos Magyarországért mozgalomba. Az itt élők rendben tartják a házuk előtt lévő virágoskerteket, kis parkokat. A közhasznú munkásink a község parkjait, tereit, a temetőt, a felszíni vizet elvezető árkokat kezelik. Nálunk helyben kevés a munkalehetőség. A legnagyobb munkáltató az önkormányzat. Azon vagyok, hogy helybelieket alkalmazzak. A községben van egy építőipari kft., amely munkalehetőséget biztosít jó néhány személynek. Ezen a téren kitörési pont lehet a falusi vendéglátás. Jelenleg három család foglalkozik vele. Nyilván ezen a téren az önkormányzatunknak is vannak tennivalói, s nagyon sok a tennivalója a polgármesternek is. A lakosság minden problémájával őt keresi fel, sokszor a szomszédok vitájában is dönteni kell. A falu vezetésével, irányításával összefüggő teendőket, munkákat intéznünk kell. Tárgyalások, pályázatok írása, szervezés mind-mind időbe kerül. A jegyzőnk is helyettesítő, hetente egy napot van nálunk: a szabad idejében intézi ügyeinket. Mindennap itt vagyok a hivatalban. Azt kell mondanom, hogy a költségvetés nem bír el egy függetlenített polgármestert. A hivatalunkban is csak három köztisztviselő dolgozik. A munkájukat szorgalmasan, lelkiismeretesen, nagy felelősséggel végzik, jól ellátják. A számvevőszék semmilyen hiányosságot nem állapított meg, csak azt, hogy kevés a három fő. Úgy gondolom, hogy a takarékosság terén nekünk, vezetőknek is jó példával kell élen járni. tóm, hogy a következő két ciklusban is tovább gyarapodott községünk. 2002 és 2006 között nagyrészt pályázati pénzből tudtunk fejleszteni, felújítani. Az előző ciklusban elkezdődött a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, amit 2003-ban fejeztünk be. A községben nem volt internetezési lehetőség. Az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz benyújtott pályázatunk sikeres volt, így tudtuk megvalósítani községünkben az internetezés lehetőségét. Az idősek otthonában egy külön helyiségben helyeztük el a két gépet, a megkértem az otthon vezetőjét, hogy figyeljen oda az internetezőkre. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk alkalmából európai uniós parkot alakítottunk ki. Felavattuk a falu jelképeit, a címert és a zászlót. Felújítottuk a közösségi házat. Előbb 4 tetőszerkezetet kellett kicserélni, hogy megszüntessük a beázást. Saját erőből, összefogással, támogatással, például a Zalakerámiától csempét kaptunk, elsőként az épületben a fogorvosi rendelő „született” újjá. Kuris László helyi kőműves több napon át társadalmi munkában végezte a szakipari hoz. Kézbe vettük a helyi ügyek irányítását. Jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy a falu lakossága mellénk állt, ténylegesen is segített minket a különböző munkákban, például a szociális otthon kialakításában. Létrehoztuk a polgármesteri hivatalt, az önálló jegyzőséget, az emberek helyben tudták a hivatalos ügyeiket intézni. Megteremtettük az 1 -4. osztályos iskola működésének feltételét. Volt napközink, ahová az Endrefalván tanuló felső tagozatos diákjaink is jártak. Ez érdekes megoldás volt: Endrefalván tanultak, de a másnapi órákra a szécsényfelfalui napköziben készültek fel. Gyermekeink utazásának megköny- nyítésére saját erőből iskolabuszt vásároltunk. Lett óvodánk, idősek otthona, a fogorvos is a faluban rendel. Büszkék vagyunk arra, hogy egy 500 fős kis községnek van fogorvosi ellátása. A fogorvos, aki Karancsságról jár hozzánk rendelni, az iskolai fogászatot is ellátja. Megjegyzem, hogy az endrefalvai iskolások a mi buszunkon ide jönnek iskolafogászatra. Megszerveztük a falugondnoki hálózatot. 1994-ben felújítottuk útjaink jelentős részét. Rossz állapotban volt az Idős emberek között Melegség, szeretet, béke járja át az ízlésesen berendezett, hangulatos idősek napközis otthonát. Melegség és szeretet, ami a klub lakóink a szívéből sugárzik.- Egyedül élek, a férjemet hat éve temettük el, nincs senkim itt a faluban. Megölne a magány, ha nem lenne ez a klub. Itt az emberekkel találkozom, beszélgetünk. Jól érzem közöttük magam. Hálásak lehetünk az ön- kormányzatnak, hogy fenntartja, működteti a klubot - hálálkodott Hruz Sándorné.- Én rokkantnyugdíjas vagyok, a klub legfiatalabb tagja. Életkoromból, egyéniségemből adódóan szeretek viccelődni, amit a többiek jó néven vesznek, mert felvidítom őket - újságolta Oláh Attila.- Édesanyámmal közösen éveken át a klub lakói voltunk. Sajnos ő már nincs közöttünk. Sohasem volt beteg, 92 éves volt, amikor elesett, combnyaktörése lett, s nemsokára meghalt. Reggel, amikor felkelek, elvégzem az otthoni munkát és jövök a klubba, ahol a társak között gyorsan eltelik az idő. Gyermekeim, unokáim távolabb élnek, de hét végeken meglátogatnak. Én azt mondom: az Isten áldja meg azt, aki ilyen feltételt biztosít nekünk, ahol még az ételt is elénk teszik - hálálkodott Bódi Józsefné. A kis közösség legidősebb tagja a 92 éves Baranyi Józsefné.- Azon vagyunk, hogy az idősek napközi otthonának 19 lakója jól érezze itt magát. Megtartjuk a névnapokat, beszélgetünk, s azt csináljuk, amihez kedvük van. Az ételt az óvoda konyhájáról hozzák, nálunk tálaló és mosogató van - tájékoztatott Kuris Béláné, az otthon vezetője. Amikor elbúcsúztunk egy hölgy utánunkszólt, s azt mondta: „azt feltétlenül írják meg, hogy a vezetőnk egy tündér, aki szívén viseli sorsunkat, s köszönjük a falu vezetőinek, a polgármester úrnak, hogy gondolnak ránk!” Munkában edződve Halmosi Györggyel, Gyuri bácsival, a falu legidősebb emberével életének „könyvében” lapozgatunk, a falu jelenéről beszélgetünk. Életét végigkísérte a komoly munka. Alig töltötte be a tíz évet, amikor az uradalomnál dolgozott. A bányához került, majd a katonaévek következtek. A katonaságnál felfigyeltek tehetségére, szorgalmára, így került 1939-ben a királyi rendőrség állományába. Következett a háború. Azt követően a királyi rendőrségi előélete miatt nem jó szemmel néztek rá, azt mondták: bűnös. Rabként kezelték, nem is jöhetett haza, Pető- fibányán dolgozott. 1951-ben hazatérhetett falujába és Salgótarjánban, a síküveggyárban dolgozott 1975-ig. A nyugdíjasévek alatt sem tétlenkedett, évekig dolgozott az erdészetnél, a komáromi állami gazdaságban, Budapesten. A rendszerváltást követőn rehabilitálták, előléptették törzs- zászlóssá.- Azt mondom, hogy 1990 óta sokat fejlődött Szécsényfelfalu. Büszke vagyok arra, hogy ilyen rendezett, tiszta községben élhetek. Tudom, hogy ez nem jön magától. A falu vezetői, élükön a polgármesterrel sokat tettek és tesznek Szécsényfelfaluért. Istennek legyen hála, annak ellenére, hogy 92 év nyomja a vállam, még mindig jól bírom magam.
