Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-19 / 220. szám

2006. SZEPTEMBER 19., KEDD Varsány 2002-2006 Szolgálja, képviseli faluját Kiss Zoltán 1998-ban, amikor elhatározta, hogy elin­dul a polgármesteri választáson 50 éves volt. Arra gondolt, hogy a nyugdíjba vonulásáig van még 12 ak­tív éve, s ezt az időt a faluja szolgálatában szeretné el­tölteni. Az emberektől bizalmat kapott, 1998-tól, ahogy mondta, polgármesterként szolgálja, képviseli a települését. Nem titkolja, a következő négy évben is szeretné tovább folytatni, azt a munkát, amit eddig tett a falujáért. A ciklus vége a számvetés ideje, mi is ezt tettük a polgármesterrel.- Az összegzésnél csak annyi­ba tekintek vissza az előző ciklus­ra, hogy elkészült a községben a szennyvízcsatorna-hálózat, ami 476 millió forintba került - kezd­te a nyilatkozatát Kiss Zoltán - Összeszámoltam, a nyolc év alatt a nagyobb beruházásaink értéke 560 millió forint volt. Ebben a cik­lusban a legnagyobb beruházá­sunk, erről még az előző testület döntött, a volt iskolaépület átala­kítása orvosi rendelőkké és gon­dozási központtá. Mind a kettő­re nagy szükség volt. Az orvosi rendelőre azért, mert két körzet működik a településünkön - ugyanis Nógrádsipek is hozzánk tartozik - orvosaink egy közös rendelőben fogadták a betege­ket. Az ÁNTSZ is szóvá tette, ki­fogásolta a rendelő állapotát. A legnagyobb gondunk abból adó­dott, hogy erre a célra nem írtak ki pályázatot. Levelek sokaságát küldtem a minisztériumba, míg nem Csehák Judittól választ kap­tam, hogy adjuk be a pályázatot a gondozási központ kialakítá­sára. így sikerült nyernünk nyolcmillió forintot, s tizenegy- millió forintos költséggel kialakí­tottuk a szép, új intézményün­ket. Továbbra is árgus szemek­kel figyeltük a pályázatokat, mi­kor és hol pályázhatunk az orvo­si rendelőre. Végül ez is sike­rült. A felújításra 11 millió, a belső berendezésekre 1,8 millió forintot nyertünk. A rendelőt, amelynek összbekerülési költ­sége tizennyolcmillió forintot tett ki, 2005. május elsején ad­tuk át a rendeltetésének. Falu­múzeumot hoztunk létre. Egy idős hölgy, Erzsiké néni a fa­lunknak ajándékozta épületét. Ennek a felújítására 5,7 millió forintot költöttünk. A benne lé­vő tárgyak részben Erzsiké né­ni hagyatéka, másik részét a fa­lu lakossága adta össze. A Szécsényi úton elkészült 150 méter hosszúságú járda. A régi rossz állapotban lévő buszmegál­lónk helyett egy szép, esztétikus épület. A művelődési ház fűtés­korszerűsítése 1,2 millió forintba került. Az előttünk álló feladatok között szerepel az épület felújítá­sa. A lakosság részére hulladék- gyűjtő edényeket vásároltunk. Az edényeket térítésmentésen át­adtuk a lakosságnak. Ezzel köz­ségünkben a családoknál egysé­gesítettük a kommunális szemét tárolását. 2004-ben megvalósí­tottuk a széles sávú internetezés elérhetőségét. Tavaly új burkola­tot kapott a Kossuth út, Móricz Zsigmond út és a Béke út egy ré­sze. A Dankó Pista utcában, esős időben problémát okozott gépko­csival a lakások megközelítése. Az idén megépült az a három méter széles, ötszáz méter hosz- szú járda, amely nagymértékben enyhíti az ott élők ilyen irányú gondját. A Petőfi út 14. szám alatt felújítunk egy épületet, ahová a könyvtárunk kerül. A művelődé­si házunk igencsak lelakott, ed­dig eredménytelenül pályáztunk a korszerűsítésére. Ennek meg­oldása is a jövő feladatai közé tar­tozik. A felújított épületben sze­retnénk egy házasságkötő ter­met létrehozni, a civil szerveze­teknek otthont biztosítani. Az idén megvalósult községünkben a kábeltelevízió kiépítése. Tíz családnál, ahol idős, egyedülálló emberek élnek, kiépítettük a jel­zőrendszer-hálózatot. Örülök, hogy tíz ember részére - egy vál­lalkozó közreműködésével - itt helyben munkalehetőséget tu­dunk biztosítani. Ami a jövőt illeti. A kormá­nyunk tájékoztatása szerint 2007 januárjától jelentősen meg­növekednek az európai uniós tá­mogatási források, ezzel az ön- kormányzatunk számára is több lehetőség adódik a pályázatokra. Testületünknek erre ebben az évben fel kell készülni, hogy a kiírt pályázatokra azonnal tud­junk reagálni. Jelenleg több elő­készített projekt vár megvalósí­tásra. Ilyen a tábpusztai víztáro­zóhoz vezető út felújítása, iskolai tornacsarnok építése, iskolai te­tőtér beépítése, az óvoda bővíté­se, a felszíni csapadékvíz elveze­tésének megvalósítása, Rimóc- Varsány összekötő út építése. Nem engedélyhez kötött terve­zett felújításaink, Mikszáth, Me­ző Imre, Dózsa György, Hunyadi utcák útburkolatának aszfaltozá­sa. A művelődési ház rekonst­rukciója, a polgármesteri hivatal korszerűsítése, járdák építése. Megfelelni a kor követelményeinek Kiss Zoltán polgármester vallja, hogy megfelelő isme­retek nélkül ma már nem lehet polgármesteri tiszt­séget eredményesen betölteni. A mindennapi mun­kájához szükségesnek érezte a számítástechnikai is­meretek elsajátítását 1990-ben elvégzett egy 270 órás számítógéptezelői tanfolyamot A múlt év őszén részt vett a Budapesti Kommunikációs Főiskolán, a VÁTI által szervezett „Európai uniós projekt tervező” tanfolyamán. A foly­tatás, ez év tavasza, amikor „Európai uniós projekt végrehajtó" tan­folyam következett Az ott szerzett ismereteit a jövőben, nagymérték­ben hasznosítani tudja a pályázatok megírásánál. Mindig azt mond­ta a jövőben is azon lesz, hogy a község érdekeit úgy képviselje, hogy azt felső szinten is elismerjék, az általa vezetett községet pozitívan ítéljék meg, az ott élő állampolgárok javát szolgálja. Munkalehetőség helyben A kínálat és a kereslet szeren­csésen egymásra talált, rimóczi István szabómester és Bulejka Ferencné, aki szintén ezen a te­rületen dolgozik, arra gondol­tak, hogy valamelyik községben varrodát létesítenek. Kiss Zoltán polgármestert viszont az a kér­dés foglalkoztatta, hogy milyen munkalehetőséget lehetne a községükben létrehozni. Egy­másra találásuk után a polgár- mester tájékoztatta a képviselő- testületet a munkahelyteremtés lehetőségéről. Az igen után el­kezdődött az előkészítés. Az ön­kormányzat a vál­lalkozó részére biztosította a mű­helyt. Megérkez­tek a gépek, szep­tember elején el­kezdődött a ter­melés. A varsányi varrónők fér­fipólókat, női nadrágokat és kosztümöket készítenek. A vál­lalkozó nem titkolja, hosszú tá­von gondolkodik, szeretné a vál­lalkozását továbbbővíteni. A gé­pek megvásárlása után novem­bertől reverendák is készülnek a varrodában. Az aktív jegyző BÁRÁNY ERZSÉBET a falu jegyző­je végigjárta a hivatali ranglét­rát, különböző be­osztásokban dol­gozott, közben ta­nult, elvégezte az államigazgatási főiskolát. 2001-től ő a falu jegyzője. Megítélése szerint eredményes négy évet zártak, ez a korábbi ciklusról is elmondható. A testü­let tagjairól az a véleménye hogy nem „bólogató Jánosok”, min­denkinek van építő, előremutató, alkotó javaslata, ügyelnek a tör­vényesség betartására. A jegyző­nő varsányi születésű, ahogy el­mondta ennek van előnye és hát­ránya is. Előnye, jól ismeri az em­bereket, így könnyebben tud ne­kik segíteni. Hátránya, tudja, hogy a család megérdemelné a támogatást, de a papíron kimuta­tott jövedelem miatt nem kaphat­ja meg, ilyenkor fáj a szíve. A hi­vatali munkája mellett aktívan részt vesz a közéletbe, alapítója a Varsányi Faluszépítő Kulturá­lis Egyesületnek. Ha kell, a temp­lomot díszíti, takarítja. Részt vesz a sportegyesület munkájá­ban. A Muskátli hagyományőr­ző csoport aktív tagja. Gyermekközpontú faluvezetés BOBÁLYNÉ MATUSZKA ROZÁLIÁBÓL az óvoda vezetőjéből sugárzik a gyermek szeretet, minden sza­vából érződik a hivatása iránti elkötelezettség. A drégelypa- lánki születésű óvónő 27 éve dol­gozik a varsányi óvodában. Volt idő, amikor több gyermek járt hozzájuk, most 48 apróságot ne­velnek. A születések számából tudják, hogy az elkövetkező évek­ben ez a szám növekedni fog. A vezető óvónő miért ilyen nyugodt, kiegyensúlyozott? Egy­felől, mert azt teszi, amit szeret, ami a hivatása. Jól felszerelt óvo­dában jó szakemberekkel dolgo­zik. Az önkormányzat az óvoda működéséhez biztosítja a szak­mai feltételeket. A község vezetői számára fontos, hogy a kisgyer­mekek személyisége jól felsze­relt óvodában hozzáértő óvónők felelősség teljes munkája által fejlődjön, váljon iskola éretté. Az öt óvónő közül az egyik fejlesztő pedagógus. Korábban pöszeterá- piával javítani tudták a beszédhi­bás gyerekeket. Napjainkban több súlyos beszédhibás gyerme­kük van, ezért heti hat órában logopédust foglalkoztatnak. Másfelől, a vezető óvónő szá­mára a nyugodtságot, kiegyen­súlyozottságot, a harmonikus családja adja. Elénk kulturális élet A rászorultak támogatása Nem szabad a pénzt sajnálni!- Gondozási központunk a szociális alapegységet valósítja meg - mondta nagyné mákos Izolda, a gondozási központ ve­zetője. - Ez az idősek, illetve a gyermekek ellátásából tevődik össze. Hat részfeladatunk van. Az idősek nappali ellátása - ők azok 17-en, akik bejárnak hoz­zánk a gondozási központba - itt étkeznek, különböző progra­mokat biztosítunk a számukra, amelybe ők is aktívan bekapcso­lódnak. A másik, a házi szociá­lis étkezés. Az egyik formáját az előbb már említettem, a másik a házhoz szállítás. A harmadik fel­adatunk, a házi segítségnyújtás. A kolléganőm, Pálmány And- rásné szakirányú végzetséggel látja el ezt a feladatot. Azoknak az embereknek, akik csak segít­séggel képesek önálló életre, mi biztosítjuk szá­mukra ezt. Bevá­sárolunk, gyógy­szert íratunk fel, azt kihozzuk Szé- csényből a gyógy­szertárból. Sok egyéb feladatban is segítünk nekik. A szociális információs szolgáltatást az idei évtől vettük fel a szakfeladata­ink közé. Ötödikként említem a családsegítést, amely a települé­sen élő, krízishelyzetben lévő családoknak nyújt segítséget. Végül, de nem utolsósorban, a hatodik feladatunk, a gyermek­jóléti szolgáltatás, amit én vég­zek, mint családgondozó. En­nek a lényege, hogy a krízis- helyzetbe került családokban élő gyermekek helyzetén próbá­lunk segíteni. Az általános iskolában a ta­nulói létszám évek óta 160 körü­li. halasi zoltánné, az iskola agi­lis igazgatónője örömmel újsá­golta, hogy a szakos ellátottsá­guk közel van a 100 százalék­hoz. A tantestület nagyobb része varsányi. Az igazgatónő büszkén mondta, hogy öt olyan kollégája van, akit már ő is taní­tott. A varsányi diákok a vissza­jelzések alapján a középiskolák­ban megállják a helyüket. A végzős diákjaik közül évente 8- 10-en tesznek alapfokú nyelv­vizsgát. Ez az önkormányzat­nak évente plusz ötmillió forint­jába kerül. A polgármester azt vallja: az iskolától, ahol a jövő nemzedékét oktatják, nem sza­bad a pénzt sajnálni. A salgótarjáni művészeti isko­lával közösen, a varsányi gyer­mekek közül 60-70-en kapcso­lódnak be a művé­szeti oktatásba. Ahogy az igaz­gatónő mondta, az önkormányzat minden évben va­lamilyen fejlesztéssel gazdagítja iskolájukat. Pályázatukhoz az önerőt biztosítják, így jutottak hozzá a számítógépekhez, projektorhoz, audiovizuális esz­közökhöz. A szülői szervezettel minden évben megrendezik a jótékonysági bált, ennek bevé­telét az iskola gyarapítására for­dítják. Két évvel ezelőtt az ön- kormányzat 2 millió forintot biz­tosított az iskola udvarának, kör­nyékének rendbetételére. A szü­lők társadalmi összefogással elvégezték a munkálatokat. Kiss Zoltán polgármester fon­tosnak tartja, a kommunális hálózat létét, ami hozzájárul az ott élő emberek komfortérzeté­hez, de legalább olyan fontos­nak ítéli meg a civil szerveze­tek működését, az aktív kultu­rális életet. Évekkel ezelőtt Varsányban, csak mozaiksze- rűen volt jelen a kulturális élet. Volt idő, amikor annak tüze szunnyadozott, vagy épp csak lángra lobbant. Az emberek lel­kében ott élt a kultúra iránti vágy, a tenni akarás szándéka. Két évvel ezelőtt a polgármes­ter kezdeményezésére összeül­tek azok, akik ezen a téren ténylegesen is tenni szeretné­nek valamit. Megalakították a Varsányi Faluszépítő Hagyo­mányőrző Kulturális Egyesüle­tet. Húsz-egynéhány fővel létre­jött a Muskátli népdalkor. A legjobb agitáció a személyes példamutatás. Kiss Zoltán pol­gármester, Lehoczki József vál­lalkozó az együttes zenei kísé­rői. A csoport tagja Bárány Er­zsébet a falu jegyzője. Vezető­jük Szép Vencelné. Az idő előre­haladtával a létszámuk bővült, ma már 45-en vannak. Büsz­kék arra, hogy tavaly április 30-án műsort adhattak Pös- ténypusztán, az ünnepélyes hídalapkő letételénél. Számta­lan alkalommal szerepeltek a varsányi közösség előtt, de több településen is felléptek. Elvitték a Palócföld kultúráját a lengyelországi sebziejowicéi testvértelepülésükre. A kulturális élet másik von a-: la, a Bátyi Sándor tanár úr által vezettet Avar Színpad. A fiata­lok kezdetben, csak a maguk és a társaik szórakoztatására ad­tak elő egy-egy jelenetet. Ké­sőbb a faluból egyre többen vol­tak kíváncsiak produkciójukra. Az idén három alkalommal lép­tek a közönség elé. Bemutatkoz­tak Hollókőn is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom