Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-15 / 217. szám

Nógrád Megyei Hírlap Polgármester: AGÁRDI ANDRÁS Jegyző: BORÓKA LÁSZLÓ Községháza: 2610 Ősagárd, Rákóczi út 93. Tel: 35/360-368 Fax: 35/360-368 E-mail: osagard@profinter.hu Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 10.00-12.30 Kedd: 13.00-14.00 Szerda: 8.00-11.30 A lakosság száma: 350 fő korcsoportok: 0-14 éves: 46 fő 15-18 éves: 17 fő 19-60 éves: 191 fő 60 év feletti: 77 fő Vállalkozások száma: 21 Helyi adók Gépjárműadó: 1.200 Ft/ 100kg Iparűzési adó: 2 % Magánszemélyek kommunális adója: 3000 Ft/év Orvosi rendelő: Ősagárd, Rákóczi út 6. Civil szervezetek: Ősagárd Községi Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesület Elnök: Agárdi András Ősagárd Községi Sportegyesület Elnök: Agárdi András Ősagárd Községi Tűzoltó Egyesület Elnök: Agárdi András Jeles napok, ünnepek Falumajális Szüreti felvonulás Nevezetességek, látványosságok Evangélikus templom, 1786-ban épült Falumúzeum--------------------------------------------------------------------------------^-----------------------------------­- Alm anach 2006> ŐSAGÁRD ■ ■ Összefogással gyarapodnak „Segíts magadon...” - szól a mondás, amit Ősagárdon talán jobban ismernek, mint bárhol máshol. Az alacsony lélekszá­mú, így kevés állami támogatás­ban részesülő község minden té­ren igyekezett kihasználni a kis­települések előtt adódó lehetősé­geket. A dicséretes fejlődéshez azonban a szorgalmas és lelkes lakosság segítsége, kétkezi mun­kája is kellett: számos beruhá­zást valósítottak meg társadalmi összefogással. Pályázati forrásból falumúze­umot létesítettek az egykori is­kola helyiségeiben, míg az óvo­da udvarán kocsiszínt alakítot­tak ki. A faluház tetőterében im­már szálláshelyek várják a ven­dégeket. A dolgos helyiek jóvoltából épül a szabadidőpark is a Szabadság utca és a Sinkár­patak mentén. Itt korábban már felhúztak egy kisházat, az idei nyáron pedig padokat helyez­tek ki és fásítottak, így igazán kellemes szalonnasütő helyet teremtettek. Mindezek mellett a Nemzeti Sporthivatal pályázati támogatásával épített sportöltö­ző, valamint a buszforduló ki­alakítása is a helyiek tetterejét bizonyítja. A jövőben is folytatódik a szo­ciális földprogram, amelynek keretében megtörtént a szilvaül­tetvény telepítése, a kedvezmé­nyezett családok számára sze­mestakarmányt és étkezési bur­gonyát termeltek, továbbá vásá­roltak egy kistraktort is.- Ősagárd csupán úgy képes beruházásokat megvalósítani, ha igénybe veszi a társadalmi munkában rejlő lehetőségeket AGÁRDI ANDRÁS polgármester, hozzátéve: bár az óvoda kihasználtsága csak öt­venszázalékos, működtetését nem gazdasági, hanem ésszerű­ségi szempontok szerint kell ke­zelni, „különben tovább erősöd­het az elvándorlás”. A környező falvakkal történő együttműködésre sem lehet pa­nasz, például Ősagárd, Nőtincs, Felsőpetény, Alsópetény és Ke­szeg közösen valósították meg a ma már működő szennyvízcsa­tornakiépítését, amihez 1,3 mil­liárd forint címzett támogatás­ban részesültek. várják vendégeiket. A falumúzeum tetőterében kialakított, teljes komfortfokozatú, négyszobás szál­láshellyel várják pihenni vágyó vendégeiket az ősagárdiak (a Rákóczi út 93. szám alatt). Az aka­dálymentesített épület minden kívánságnak megfelel, még lépcsőfelvonót is létesítettek. Az önkor­mányzat tervezi, hogy a jövőben újabb négy helyiséggel bővíti a kínálatot. falumúlt, múzeumban. Egy szem szövőszéktől indult, mára helytörténeti gyűjteménnyé terebélye­sedett... Régi bútorok, ruhaneműk és használati eszközök felkutatásával, a lakosság felajánlásai­val, a volt iskola épületében tavaly alakították ki a falumúzeumot. Itt rendezték be a valósághű kony­hát, a kamrát, a tisztaszobát és a mindennapos használatra szolgáló helyiséget. S hogyan éltek, mit viseltek hajdanán az ősagárdiak? A falumúzeumban szembeötlő válaszra találunk. Szinte élnek a felöltöztetett bábuk, melyek egy teljes generáció öltözetét bemutatják, a gyermekét, felnőttét, a meny­asszonyét, a vőlegényét, valamint az idős asszonyokét és férfiakét. ARCOK A KÉPVISELŐ-TESTÜLETBŐL LACZKOVSZKI Zoltán tősgyökeres ősagárdi. Esztergá­lyos szakmáját a váci gépipari szakközépiskolában szerezte. Jelenleg a Duna-Dráva Cement váci gyárá­nak külső alkalmazottja, ahol a vasúti forgalmi szol­gálattevő feladatait látja el. Települési képviselőként 12 esztendeje tevékenykedik, a testület alacsony lét­számából adódóan Ősagárdon nincsenek különböző bizottságok, ezért mindenki minden feladatból kiveszi a részét. Mint mondja, összességében kezelik a falu életét, annak minden összetevőjével, a lakosság problémáival együtt kell foglalkozni. Sajnos, anyagi hátrányai is vannak annak, hogy a község lélekszá- ma alacsony (s egyre fogy), mivel emiatt kevés az állami támoga­tás. Pályázni önerő híján gyakorlatilag nem tudnak, így csak ösz- szefogással és társadalmi munkával képesek eredményt elérni, fej­leszteni. De, hogy igazából mekkora erő rejlik ebben, arra több, a környező településekkel közösen megvalósított nagyberuházás is bizonyíték, például a víz-, a gáz-, a csatorna- és a telefonhálózat. A képviselő szereti a sportot és a természetet, de meglehetősen ke­vés a szabadideje, hiszen 1998-tól ő a helyi evangélikus gyüleke­zet felügyelője, ráadásul másodállásban őstermelő: családja bo- gyósgyümölcs-termesztéssel foglalkozik. Meglehetősen furcsa ket­tősségben éli tehát életét: mezőgazdasági beállítottságú létére az iparban dolgozik. Feleségével öt gyermeket nevelnek, a legkisebb óvodába, a legidősebb pedig főiskolára jár. GYURiczA Pál 1947-ben született Ősagárdon - ő a tes­tület legidősebb tagja. Több mint két évtizede a vá­ci vízmű dolgozója, nyugdíjazásáig mindössze tizen­két hónap van hátra, s ráfér majd a pihenés, hiszen jövőre már 45 éves munkaviszonyt mondhat magá­énak. A rendszerváltozástól, vagyis 1990-től képvi­selő. Ezen időszak alatt - mint mondja - csupán az első négy esztendőben tudtak normálisan gazdálkodni, azóta a pénztelenség folyamatosan megnehezíti a munkájukat, melyet így egyre kevesebb kedvvel végez. Elkeseredettségében mára eljutott odáig, hogy az őszi választásokon már nem indul, vagyis három ciklussal a háta mögött befejezi képviselői munkásságát. Azonban a nehézségek ellenére is elmondható, hogy az elmúlt 16 esztendő­ben több fejlesztéssel gyarapodott a falu, mint korábban bármikor: a kezdeti spórolást követően egyebek mellett bővítették a faluhá­zat, melynek tetőterében tízszemélyes szálláshelyet létesítettek; buszforduló épült; és kialakították a falumúzeumot is - mindezek nagy részét saját erőből, a falu lakosságának kétkezi munkájával, vagy önzetlen adományával. A képviselő-testület valamennyi tag­ja tisztában van azzal, hogy a pályázatok (és az azokhoz szüksé­ges önerő) további adósságokba sodornák az önkormányzatot, ezért inkább a társadalmi munkára helyezik a hangsúlyt, leg­utóbb például a sportöltöző épült így fel. Nős, két fiú édesapja: a nagyobbik áruátvevőként dolgozik, a kisebb a Kandó Kálmán Mű­szaki Főiskolán tanul. Szabad idejében a kárpótlási jegyért vásá­rolt Földjét műveli. sohan László, a tősgyökeres ősagárdi vízügyi techni­kusi végzettséggel és gépipariban szerzett érettségi­vel rendelkezik. Nemrégiben megválasztották az Or­szágos Evangélikus Kántorképző gondnokának, ami fóti munkahellyel jár, így magával hozhatja azt is, hogy később nem tudja vállalni a képviselői felada­tot a faluban. A vallás egész életében közel állt a szí­véhez, ezért vállalta a feladatot. Kapcsolatot tart a gyülekezetekkel, szervezi a gyerekek nyári tanfolyamait. Jelenlegi foglalkozása or­szágos, sőt nemzetközi kitekintésű tevékenység, de korábban a he­lyi viszonyokkal is közelebbi ismertségbe került: csaknem egy év­tizedig falugondnokként működött Ősagárdon, s gyámolította az időseket, a munkanélkülieket és a gyerekeket. Képviselőnek 2002- ben választották meg, az eltelt időszak viharos volt, de sok szépsé­get is talált benne, örömet okozott számára, hogy legjobb tudása, hite szerint szolgálhatta a lakosságot. Ebben a munkában is fontos­nak tartotta, hogy az emberek érezzék: közösségben élnek, nagyon jó kapcsolatot alakított ki a fiatalokkal és hite szerint nevelte őket. Úgy látja, hogy manapság „kimossák” az ifjúság agyát, értéktelen dolgokkal kötik le őket és 18-20 éves korukra kiégett, kiélt embe­rekké válnak. Szerinte ökumenikus szinten a három szomszédos faluban, Ősagárdon, Felsőpetényben és Nőtincsen is szerencsés lenne bevonni a vallást az oktatásba. Házas ember, feleségével há­rom gyermeket nevelnek, két lánykát és egy fiút. Tóth PÁL születésétől kezdve Ősagárdon él, s bár iparitanuló-éve- it Budapesten töltötte, sohasem hagyta el a községet, hiszen sze­reti, csakúgy, mint az itteni embereket. Egyéni vállalkozó, szó- bafestő-mázoló és tapétázó, megélhetését elsősorban a főváros és környéke biztosítja. Ő maga minőségi munkája által szerzi munkáját, s ugyanezt a hozzáállást, az igényességre való törek­vést a környezetétől is elvárja. Képviselői tevékenységét még az Antall József nevével fémjelzett korszakban kezdte, maga is zászlóvivője volt a rendszerváltásnak. Ám, mint mondja, csa­lódást okozott számára a változás, nem ilyennek, pontosabban demokratikusabbnak képzelte a demokráciát. Teltek-múltak az évek, jöttek-mentek a kormányok, de a helyzet nem változott: az Ősagárdhoz hasonló kistelepülések sorsa továbbra is kese­rű, fojtogató a pénztelenség, a szociálisan rászoruló embereken sem tudnak érdemben segíteni, miközben az állam számos fö­lösleges dologra költi a pénzét, deficites háttérintézményeket tart fenn, és még sorolhatnánk. „Mostanra elfogyott az ország” - mondja. Türelme és energiája fogytán egyre inkább érlelődik benne az elhatározás: elég volt, felhagy a képviselőséggel, ami­ből mindeddig csupán hátránya származott - igaz, erkölcsös ember lévén, előnyökre ezáltal soha nem is vágyott. Harmoni­kus családi életet él, felesége a körjegyzőségben dolgozik, egy fiuk és egy lányuk van. Munka mellett kevés a szabad ideje, hi­ába, „az embernek meg kell küzdenie a mindennapokért”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom