Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-15 / 217. szám
Nógrád Megyei Hírlap Polgármester: AGÁRDI ANDRÁS Jegyző: BORÓKA LÁSZLÓ Községháza: 2610 Ősagárd, Rákóczi út 93. Tel: 35/360-368 Fax: 35/360-368 E-mail: osagard@profinter.hu Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 10.00-12.30 Kedd: 13.00-14.00 Szerda: 8.00-11.30 A lakosság száma: 350 fő korcsoportok: 0-14 éves: 46 fő 15-18 éves: 17 fő 19-60 éves: 191 fő 60 év feletti: 77 fő Vállalkozások száma: 21 Helyi adók Gépjárműadó: 1.200 Ft/ 100kg Iparűzési adó: 2 % Magánszemélyek kommunális adója: 3000 Ft/év Orvosi rendelő: Ősagárd, Rákóczi út 6. Civil szervezetek: Ősagárd Községi Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesület Elnök: Agárdi András Ősagárd Községi Sportegyesület Elnök: Agárdi András Ősagárd Községi Tűzoltó Egyesület Elnök: Agárdi András Jeles napok, ünnepek Falumajális Szüreti felvonulás Nevezetességek, látványosságok Evangélikus templom, 1786-ban épült Falumúzeum--------------------------------------------------------------------------------^------------------------------------ Alm anach 2006> ŐSAGÁRD ■ ■ Összefogással gyarapodnak „Segíts magadon...” - szól a mondás, amit Ősagárdon talán jobban ismernek, mint bárhol máshol. Az alacsony lélekszámú, így kevés állami támogatásban részesülő község minden téren igyekezett kihasználni a kistelepülések előtt adódó lehetőségeket. A dicséretes fejlődéshez azonban a szorgalmas és lelkes lakosság segítsége, kétkezi munkája is kellett: számos beruházást valósítottak meg társadalmi összefogással. Pályázati forrásból falumúzeumot létesítettek az egykori iskola helyiségeiben, míg az óvoda udvarán kocsiszínt alakítottak ki. A faluház tetőterében immár szálláshelyek várják a vendégeket. A dolgos helyiek jóvoltából épül a szabadidőpark is a Szabadság utca és a Sinkárpatak mentén. Itt korábban már felhúztak egy kisházat, az idei nyáron pedig padokat helyeztek ki és fásítottak, így igazán kellemes szalonnasütő helyet teremtettek. Mindezek mellett a Nemzeti Sporthivatal pályázati támogatásával épített sportöltöző, valamint a buszforduló kialakítása is a helyiek tetterejét bizonyítja. A jövőben is folytatódik a szociális földprogram, amelynek keretében megtörtént a szilvaültetvény telepítése, a kedvezményezett családok számára szemestakarmányt és étkezési burgonyát termeltek, továbbá vásároltak egy kistraktort is.- Ősagárd csupán úgy képes beruházásokat megvalósítani, ha igénybe veszi a társadalmi munkában rejlő lehetőségeket AGÁRDI ANDRÁS polgármester, hozzátéve: bár az óvoda kihasználtsága csak ötvenszázalékos, működtetését nem gazdasági, hanem ésszerűségi szempontok szerint kell kezelni, „különben tovább erősödhet az elvándorlás”. A környező falvakkal történő együttműködésre sem lehet panasz, például Ősagárd, Nőtincs, Felsőpetény, Alsópetény és Keszeg közösen valósították meg a ma már működő szennyvízcsatornakiépítését, amihez 1,3 milliárd forint címzett támogatásban részesültek. várják vendégeiket. A falumúzeum tetőterében kialakított, teljes komfortfokozatú, négyszobás szálláshellyel várják pihenni vágyó vendégeiket az ősagárdiak (a Rákóczi út 93. szám alatt). Az akadálymentesített épület minden kívánságnak megfelel, még lépcsőfelvonót is létesítettek. Az önkormányzat tervezi, hogy a jövőben újabb négy helyiséggel bővíti a kínálatot. falumúlt, múzeumban. Egy szem szövőszéktől indult, mára helytörténeti gyűjteménnyé terebélyesedett... Régi bútorok, ruhaneműk és használati eszközök felkutatásával, a lakosság felajánlásaival, a volt iskola épületében tavaly alakították ki a falumúzeumot. Itt rendezték be a valósághű konyhát, a kamrát, a tisztaszobát és a mindennapos használatra szolgáló helyiséget. S hogyan éltek, mit viseltek hajdanán az ősagárdiak? A falumúzeumban szembeötlő válaszra találunk. Szinte élnek a felöltöztetett bábuk, melyek egy teljes generáció öltözetét bemutatják, a gyermekét, felnőttét, a menyasszonyét, a vőlegényét, valamint az idős asszonyokét és férfiakét. ARCOK A KÉPVISELŐ-TESTÜLETBŐL LACZKOVSZKI Zoltán tősgyökeres ősagárdi. Esztergályos szakmáját a váci gépipari szakközépiskolában szerezte. Jelenleg a Duna-Dráva Cement váci gyárának külső alkalmazottja, ahol a vasúti forgalmi szolgálattevő feladatait látja el. Települési képviselőként 12 esztendeje tevékenykedik, a testület alacsony létszámából adódóan Ősagárdon nincsenek különböző bizottságok, ezért mindenki minden feladatból kiveszi a részét. Mint mondja, összességében kezelik a falu életét, annak minden összetevőjével, a lakosság problémáival együtt kell foglalkozni. Sajnos, anyagi hátrányai is vannak annak, hogy a község lélekszá- ma alacsony (s egyre fogy), mivel emiatt kevés az állami támogatás. Pályázni önerő híján gyakorlatilag nem tudnak, így csak ösz- szefogással és társadalmi munkával képesek eredményt elérni, fejleszteni. De, hogy igazából mekkora erő rejlik ebben, arra több, a környező településekkel közösen megvalósított nagyberuházás is bizonyíték, például a víz-, a gáz-, a csatorna- és a telefonhálózat. A képviselő szereti a sportot és a természetet, de meglehetősen kevés a szabadideje, hiszen 1998-tól ő a helyi evangélikus gyülekezet felügyelője, ráadásul másodállásban őstermelő: családja bo- gyósgyümölcs-termesztéssel foglalkozik. Meglehetősen furcsa kettősségben éli tehát életét: mezőgazdasági beállítottságú létére az iparban dolgozik. Feleségével öt gyermeket nevelnek, a legkisebb óvodába, a legidősebb pedig főiskolára jár. GYURiczA Pál 1947-ben született Ősagárdon - ő a testület legidősebb tagja. Több mint két évtizede a váci vízmű dolgozója, nyugdíjazásáig mindössze tizenkét hónap van hátra, s ráfér majd a pihenés, hiszen jövőre már 45 éves munkaviszonyt mondhat magáénak. A rendszerváltozástól, vagyis 1990-től képviselő. Ezen időszak alatt - mint mondja - csupán az első négy esztendőben tudtak normálisan gazdálkodni, azóta a pénztelenség folyamatosan megnehezíti a munkájukat, melyet így egyre kevesebb kedvvel végez. Elkeseredettségében mára eljutott odáig, hogy az őszi választásokon már nem indul, vagyis három ciklussal a háta mögött befejezi képviselői munkásságát. Azonban a nehézségek ellenére is elmondható, hogy az elmúlt 16 esztendőben több fejlesztéssel gyarapodott a falu, mint korábban bármikor: a kezdeti spórolást követően egyebek mellett bővítették a faluházat, melynek tetőterében tízszemélyes szálláshelyet létesítettek; buszforduló épült; és kialakították a falumúzeumot is - mindezek nagy részét saját erőből, a falu lakosságának kétkezi munkájával, vagy önzetlen adományával. A képviselő-testület valamennyi tagja tisztában van azzal, hogy a pályázatok (és az azokhoz szükséges önerő) további adósságokba sodornák az önkormányzatot, ezért inkább a társadalmi munkára helyezik a hangsúlyt, legutóbb például a sportöltöző épült így fel. Nős, két fiú édesapja: a nagyobbik áruátvevőként dolgozik, a kisebb a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán tanul. Szabad idejében a kárpótlási jegyért vásárolt Földjét műveli. sohan László, a tősgyökeres ősagárdi vízügyi technikusi végzettséggel és gépipariban szerzett érettségivel rendelkezik. Nemrégiben megválasztották az Országos Evangélikus Kántorképző gondnokának, ami fóti munkahellyel jár, így magával hozhatja azt is, hogy később nem tudja vállalni a képviselői feladatot a faluban. A vallás egész életében közel állt a szívéhez, ezért vállalta a feladatot. Kapcsolatot tart a gyülekezetekkel, szervezi a gyerekek nyári tanfolyamait. Jelenlegi foglalkozása országos, sőt nemzetközi kitekintésű tevékenység, de korábban a helyi viszonyokkal is közelebbi ismertségbe került: csaknem egy évtizedig falugondnokként működött Ősagárdon, s gyámolította az időseket, a munkanélkülieket és a gyerekeket. Képviselőnek 2002- ben választották meg, az eltelt időszak viharos volt, de sok szépséget is talált benne, örömet okozott számára, hogy legjobb tudása, hite szerint szolgálhatta a lakosságot. Ebben a munkában is fontosnak tartotta, hogy az emberek érezzék: közösségben élnek, nagyon jó kapcsolatot alakított ki a fiatalokkal és hite szerint nevelte őket. Úgy látja, hogy manapság „kimossák” az ifjúság agyát, értéktelen dolgokkal kötik le őket és 18-20 éves korukra kiégett, kiélt emberekké válnak. Szerinte ökumenikus szinten a három szomszédos faluban, Ősagárdon, Felsőpetényben és Nőtincsen is szerencsés lenne bevonni a vallást az oktatásba. Házas ember, feleségével három gyermeket nevelnek, két lánykát és egy fiút. Tóth PÁL születésétől kezdve Ősagárdon él, s bár iparitanuló-éve- it Budapesten töltötte, sohasem hagyta el a községet, hiszen szereti, csakúgy, mint az itteni embereket. Egyéni vállalkozó, szó- bafestő-mázoló és tapétázó, megélhetését elsősorban a főváros és környéke biztosítja. Ő maga minőségi munkája által szerzi munkáját, s ugyanezt a hozzáállást, az igényességre való törekvést a környezetétől is elvárja. Képviselői tevékenységét még az Antall József nevével fémjelzett korszakban kezdte, maga is zászlóvivője volt a rendszerváltásnak. Ám, mint mondja, csalódást okozott számára a változás, nem ilyennek, pontosabban demokratikusabbnak képzelte a demokráciát. Teltek-múltak az évek, jöttek-mentek a kormányok, de a helyzet nem változott: az Ősagárdhoz hasonló kistelepülések sorsa továbbra is keserű, fojtogató a pénztelenség, a szociálisan rászoruló embereken sem tudnak érdemben segíteni, miközben az állam számos fölösleges dologra költi a pénzét, deficites háttérintézményeket tart fenn, és még sorolhatnánk. „Mostanra elfogyott az ország” - mondja. Türelme és energiája fogytán egyre inkább érlelődik benne az elhatározás: elég volt, felhagy a képviselőséggel, amiből mindeddig csupán hátránya származott - igaz, erkölcsös ember lévén, előnyökre ezáltal soha nem is vágyott. Harmonikus családi életet él, felesége a körjegyzőségben dolgozik, egy fiuk és egy lányuk van. Munka mellett kevés a szabad ideje, hiába, „az embernek meg kell küzdenie a mindennapokért”.
