Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-13 / 215. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2006- SZUHA KUN TIBORNÉ Alpolgármester: JÓNÁS GYULA Jegyző: BATA JÓZSEF Önkormányzat: 3154 Szuha, Kossuth út 86. sz. Telefon: 32/367-207 32/367-233 Fax: 367-230 E-mail: szuhaphiv@profinter.hu Helyi adók: Építményadó, Magánszemélyek kommuná­lis adója Idegenforgalmi adó 1.500,- Gépjárműadó Iparűzési adó 1% Lakosság összetétele: 18 éven aluliak: 82 fő 18-59 év között: 363 fő 60-69 év között: 123 fő 70 éven felül: 131 fő összesen: 699 fő Nevezetességek: Római katolikus templom Tájház Harangláb Nevezetes ünnepek: Szuhai búcsú Gyermekjuniális, Szeretet ünnepe Itt minden a faluért történik kun tiborné immáron két ciklus­ban polgármestere falujának. Az ál­lamigazgatásban eltöltött több mint két évtizednyi tapasztalata, népsze­rűsége az övéi körében teszi lehető­vé azt az eredményes összefogást, ami a közösen megfogalmazott ten­nivalók kivitelezésében megnyilvánul. A LEADER 8 Palóc Plusz keretében most készülnek a soros pályázatokra, a Szuha Ifjúságáért Egyesület, a SZAMSE s az önkormányzat Bata József 1998. szeptember 1-jétől jegyzője szülőfalujának. Családjával mindig is itt élt. Az ál­talános iskolát abban az utolsó csoportban végez­te, ami a körzetesítést megelőzte. Gép- és Műszer­ipari Szakközépiskola következett Egerben, majd Dunaújvárosban szerzett üzemmérnöki, később számítógépes karbantartás, tervezés szakon szaküzemmérnöki diplomát. A Ganz-Mávag mátranováki gyáregységében dolgozott, majd 1990 őszén indult a választásokon. Két ciklusban volt Szuha polgármestere, közben elvégezte az államigazgatási főisko­lát. Azt mondja, a szabálysértési ügyeknél a törvényesség, objektivi­tás biztosítása során érzékelhető a minőségi változás. A korábban né­hány jó szóval rendezhető vitás ügyek (családon belüli konfliktusok, szomszéd-vi­ták) hatósági döntést igényelnek. A létbizonyta­lanság veszélye feszültebbé, türelmetlenebbé te­szi az embereket. A 196 idetartozó üdülőingatlan azt jelenti, hogy négy-ötszörösére nőtt azok szá­ma, akik nem helyben laknak, de a hatósági te­vékenység itt csapódik le. Mátraalmáson kihelye­zett ügyintézés, folyik a polgármesteri hivatal ki- rendeltségén. Az őszinte segítségkérés és a más szándék közötti különbség hamar kiderül. Való­színűsíti, hogy az 1000 fő alatti kis településeken az önálló jegyzőség megszűnik, valamilyen for­mában Szuha mindenképpen érintett lesz. Két fia közül a nagyobbik közgazdász, a kisebb er­désznek tanul. „Leltár”. A Mátra erdeibe ve­zető hosszú-hosszú, egyutcás fa­lu láthatóan kedvező változásai­val szembesülhet mind a né­hány éve itt járó, mind az itt élő ember. Korlátozott pénzügyi le­hetőségek ellenére tartalmas­nak minősíthető ciklusról adhat számot a képviselő-testület. Az itt élők élethelyzetében, körül­ményeiben, szabadidő eltöltésé­ben, a falu megtartó erejében ját­szott szerepét nézve a következő­képpen foglalhatjuk csokorba Szuha három-négy évnyi életé­nek fejlődését, változásait. Egy szeméttelep felszámolásá­val, illetve tereprendezéssel az autó-motor sport kedvelőinek ki­alakították a ralipályát. Mindkét településrészen és az üdülőterü­leteken korszerűsítették a köz- világítást. Mátraalmáson a rava­talozó helyreállítása vált lehető­vé, illetve folyamatban van. A Tájház felújítása, berendezése a 2003-ban történő átadása a falu lakóinak példás összefogását igazolja. Teljes berendezését, a tiszta szoba, konyha, kamra bú­torait, textíliáit, szőtteseit, hasz­nálati tárgyait ajánlották, aján­dékozták az itt élők maguknak, s az utókornak. Az e-Magyaror- szág program kertében három számítógép, s a szükséges egyéb informatikai eszközök kerültek az érintettekhez, többek között a szlovák kisebbségi önkormány­zathoz is. A szelektív hulládék- gyűjtés négy szigetét a Gombás­tónál, a Mátra úton, Mátraalmáson és a szuhai tele­pülésrészen helyezték el. Az in­tézményrendszer sikeres fenn­tartása érdekében a drága elekt­romos fűtést gázfűtésre váltot­ták ki az iskolában, az óvodá­ban, a polgármesteri hivatalban. A szuhai orvosi rendelőben tel­jes felújítást végeztek. A legna­gyobb volumenű beruházás itt is a szennyvízcsatorna megépí­tése, Szuhán már elkészült, Mátraalmáson október végén kerül átadásra a kész rendszer. Elkészült a civil ház Szabadidő­fészek néven, ahová a település civil szervezeti, a Mátra Baráta­inak Egyesülete, a Szuhai Autó- Motor Sport Egyesület (SZAMSE), a Szuha Ifjúságáért Egyesület, a Kézről Kézre, Száj­ról Szájra (Gyermek) Hagyo­mányőrző Egyesület tagjai tart­hatják összejöveteleiket, prog­ramjaikat. Az időseknek igény szerint ugyancsak rendelkezé­sére áll az épület., melynek kör­nyezetét tovább kívánják fejlesz­teni, egy szabadtéri szabadidős főzőcskézésre is alkalmas rész­szel. A bátonyterenyei többcélú kistérségi társulat tagjaként a házi szociális gondozás, a csa­ládsegítő szolgálat, a gyermekjó­léti ügyintézés területén az együttműködés előnyei közül különösen a szociális jelzőrend­szer fogadtatása, működtetése nagyon jó. Több mint százan ve­szik igénybe, a család fiatalabb tagjainak is nagy segítséget nyújtva ezzel. Árvíz. 2005. április 18-án a te­lepülés lakói egy soha nem látott katasztrófát éltek át. Mindkét te­lepülésrészen óriási áradat zú­dult utakra, hidakra, kertekre, mindenre, s vitt mindent, ami az útjába akadt. Vis maior alap­ból az utak, a pataktámfal és a hidak helyreállítása megtörtént, de az emberi helytállás, az ösz- szefogás felbecsülhetetlen ereje az itteniek életében bizonyítékul és a reménytelibb jövő zálogául szolgált, szolgál. Ünnepek. Az egyházzal jó kapcsolatban, együttműködve sikerül mind emlékezetesebbé, sikeresebbé tenni a település szép ünnepeit. A szuhai búcsú az idén 11. alkalommal kerül megrendezésre, a kétnapos ese­ményen sport (palóc olimpia), ünnepi szentmise, gazdag kul­turális program mellett minden évben valami maradandó avatá­sára, átadására kerül sor. Az idén a Szabadidőfészek birtok­ba vétele jelenti e szép hagyo­mány időszerűségét. A szuhai gyermekek felső tagozatosként mátramindszenti, illetve dorogházi iskolában tanulnak, így juniális megrendezésével biztosítják, hogy lakóhelyükön is megéljék a gyermeknap meg­annyi élményét, örömét. Gyer­mekek, idősek különösen nagy figyelmet kapnak. A szeretet ün­nepén, Mikulás-napkor a kicsik­nek, karácsony előtt minden 70 éven felüli idős embernek aján­dékot adnak. Támogatások. A felsőoktatási intézményben tanulók havonta részesülnek támogatásban, mint ahogy az anyasági támoga­tással is megelőzték a kort, hi­szen hosszú évek óta mindenki megkapja a szülést követően. La­kásépítésre, lakásvásárlásra, fel­újításra is adnak támogatást. A családias összetartozás szép pél­dája: Mátraalmásról indulva, közmunkás-kísérettel minden nap az óvodások, iskolások, s az intézményekben dolgozók a tele­pülés mikrobuszával érkeznek, délután pedig ugyanígy haza. Péntekenként indul a gyógy­szerjárat, s igényeknek megfe­lelően a bevásárlás a település idős lakóinak igénye szerint. A meleg ebéd házhoz szállítása is ingyenes. A mikrobusz mellett az utánfutó sem áll kihasználat­lanul, ha valakinek szüksége van rá, igénybe veheti. Szóval itt minden a faluért, az emberekért van. ARCOK A KEPVISELO-TESTULETBOL Jónás gyula alpolgármester Szuhán született. A Ma- dách Imre Szakközépiskolában villanyszerelő szakmát ff " ^ tanult, majd az ÉMÁSZ-tól Esztergomban végzett felső- WKjjffk fokú szakiskolát, technikus minősítést is tett. Fő állású munkája mellett évtizedekig szerelt, javított a faluban, s ■ i a környező településeken. Nagyon szereti a szakmáját, Közvetlen ismerője volt a családok belső életének is, el- BEL 1 ső kézből kapta a problémák jelzését. 2003-tól előnyugdíjas. 27 éve tag ja a mindenkori testületnek, a gondok, még meg nem valósult teendők ellenére látja az előrehaladást, a célok megvalósulását. Felesége a me­gyei kórház stroke-osztályán dolgozik, lányuk és a két fiú unoka, Benjamin és Dávid teszik még örömtelibbé életüket. bakos dezső a hatodik ciklusban tagja a testületnek. Gimnáziumi érettségi után autóvillamossági műsze­résznek tanult, egyetlen munkahelyen, a Volán válla­latnál dolgozta le aktív idejét. Ötvenöt éves, életét a ter­mészetszeretet, a vadászat teszi teljessé. Mindig sze­rette választott és vállalt megbízatását, örömmel vé­gezte, hiszen az általa képviselt kis közösség mindig tudta értékelni, amit elértek (iskola megléte, a víz, gáz, telefon, szennyvízhálózat bizonyítékai ennek). Az EU-s pályázatok lehető­ségét jónak tartja. Amit még szeretne, ha megvalósítanának: a busz­megállók, várók, s egy szép, sportcentrum megépítését. Egy fiút ne­velnek feleségével, Dezső a Corvinus Egyetem hallgatója: igazgatás- szervezést tanul. mátyássi gyula most már másodszor (az előző ciklust kihagyva) került a testületbe választói akaratából. A gé­pipari szakiskolát végzett 44 éves férfi a Bombardier Kft alkalmazásában áll. Magától értetődőnek tartották, hogy képviselőtársaival lemondjanak a tiszteletdíjról, koráb­ban a tájház javára, idén az iskola javára. Amit tesznek, nem anyagi érdekből teszik! Minden eredménynek örül, amit elér a település, a víz, a gáz, a szennyvízelvezetés megteremtése, s mindannak, ami közvetlenül segíti az egyes embert is. Szereti a fa­lusi légkört, a kertben dolgozni, az állatokkal bíbelődni. Felesége Eger­ben dolgozik. Tóth Zoltán augusztus elsejétől új és nagy feladat, ki­hívás „birtokosa". A dorogházi Móra Ferenc Általános Iskola igazgatójaként kezdte a tanévet, a XXI. század is­kolájára kiírt pályázat készítésében résztvevő pedagó­gus most már a megvalósítás folyamatát vezényelheti. Természetesen a tradicionálisan híres vállalkozást, a bérszeszfőzést sem feladva, s a Kerekbérc Vadásztársa­ság elnöki teendőit sem elhagyva. A már több ciklusban is képviselő­ként tevékenykedő pedagógus a kistelepülések jövőjét nem a társulás­ban, hanem az önállóságban látja: a lehetőségek szűkülésének tartja a közösködést. Fennmaradni, őrizni a saját értékeinket, ez képezheti a „kicsik” jövőjét Olyan képviselőkkel, akik tenni akarnak, képesek az áldozatra. Óvónő felesége, aki vezetője a Mátra Barátai Egyesületének, s nagyon lelkes hagyományőrző, partner e törekvésben. Ádám fiuk rendőrhadnagy. PiLiNYi Sándor, a tősgyökeres szuhai, karosszéria-la­katosnak tanult, több üzem után 1972-ben a Volánnál helyezkedett el, ahonnan 28 évnyi szolgálat után 2001 februárjában került nyugdíjba. Feleségével két gyer­meket neveltek fel. Első ciklusban képviselő, „előéle­te” egyébként gazdag a társadalmi megbízatásokban. A különféle szervezetekben betöltött funkciók mellett tevékenykedett tanácstagként is. Jónak tartja kapcsolatát az embe­rekkel, azt mondja az utasokkal sem volt soha nézeteltérése, szót értett velük. Szerinte jól sikerült az elmúlt ciklus, hiszen az embe­rek elégedettebbek, a szennyvízelvezetés megoldása, az úthálózat javulása is ezt szolgálta. Úgy érzi, szeretik a faluban. Természete­sen maradtak hiányosságok, a folyamatos kapcsolat- tartással, jelzéssel hozzájárulhatnak a dolgok gyors és érdemi elren­dezéséhez, megoldásához. pádár Márk, a faipari mérnöki, valamint műszaki ta­nári diplomával rendelkező fiatalember a Fáy András Szakmunkásképző és Szakközépiskola tanára, ahol a fa­ipari munkaközösséget is vezeti. Az asztalos nagyapa, a Mátra fái alapozták hivatását. Közéleti tevékenységét pedig a 19 éves korában, az akkor legfiatalabb képvise­lőként elkezdett testületi tagsága, a kezdetben kíváncsi­ság hajtotta „tanuló idő", majd az egyre tudatosabbá váló munka. A kép­viselő a polgármesteri hivatal kihelyezett tagozata a településrészen, mondja. Ha jó hírt visz, jó ember, ha rosszat, akkor sokan morognak. A kis településen mindenre figyelni kell, lehetőségekre, az anyagiak megteremtésére, a jövőt jelentő, szolgáló momentumra, a gyerekekre! Örömmel summázza: szemmel látható a település fejlődése, még azon ellentmondás dacára is, hogy nőtt ugyan a támogatás összege, de ér­tékében csökkent. IFJ. stork József a mátraalmási településrészt képviseli, egyben a szlovák kisebbségi önkormányzat vezetője. A 29 éves fiatalember először a kecskeméti főiskolán, majd a Miskolci Egyetemen szerzett diplomát. Két évig tanított a bátonyterenyei Fáy András Szakmun­kásképző és Szakközépiskolában, 2005. novembere óta dolgozik a Bombardier Kft. laborvezetőjeként. 2002-től kisebbségi képviselő. Eltökélt szándéka és törekvése, hogy a fejlesztéseket Mátraalmáson is megfelelő arányban valósítsák meg. Hagyományok ápolása, a szlovák ajkú településekkel való kapcsolatfelvétel, egyáltalán a kül­földi kapcsolatok kiszélesítése már hagyományos, de jól bevált te­rülete a kisebbségi munkának. A képviselő-testületen belül időnként - főleg, akik már régóta ott ülnek - a saját érdek, kényelem szem előtt tartását véli felfedezni. Felesége Szlovákiából „jött”, egy 1947- ben kitelepített család rokonlátogatásai alkalmával ismerkedtek meg. Kicsi lányuk, Anna Luca öthetes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom