Nógrád Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-07 / 183. szám

2006. AUGUSZTUS 7., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE LOVAS IDILL FALUN Őrhalomban látta meg a napvilágot ez a csikó. Szerencsésnek mondhatja magát a most még törékeny kis jószág, hiszen biztonsá­gos, gondozott környezetben, a mamája mellett cseperedhet fel. Segélyezés: egy családból egy főt illet (Folytatás az 1. oldalról) család tényleges havi jövedelmének különbö- zete. A családi jövedelemhatár összege meg­egyezik a család fogyasztási egységeihez tar­tozó arányszámok összegének és a nyugdíj- minimum 90 százalékának szorzatával. A törvény minden családtagot fogyasztá­si egységnek tekint és minden családtaghoz egy-egy arányszámot rendel: az első nagyko­rú családtag arányszáma 1,0, a házastárs vagy az élettárs arányszáma 0,9, az első és második gyermekek - gyermekenkénti - arányszáma 0,8, minden további gyermek arányszáma 0,7, a fogyatékos gyermek arányszáma pedig 1,0. Példával élve dr. Laczkó Zoltán elmondta: egy kétszülős, egygyermekes családnál, ahol az édesapa aktív korú (tehát 18. életévet be­töltött, de a 62. életévet be nem töltött sze­mély), munkanélküli, ott a család tényleges jövedelme a következőképpen alakul: csalá­di pótlék 11 000 forint, az édesanya jövedel­me 43 000 forint, az összjövedelem így 54 000 forint. A fentiek szerint a családi fogyasztási egy­ségek (össz)arányszáma: 1+0,9+0,8=2,7. A segélyre jogosultsági küszöb 23 220 fo­rint, vagyis a példaként említett családnak 2,7-szer 23 220 forinttal kellene rendelkez­nie a megélhetéséhez. Jelen esetben a csalá­di jövedelemhatár: 62 694 forint, a család tényleges jövedelme pedig 54 000 forint, így a rendszeres szociális segély összege a ket­tő különbözete, vagyis 8 694 forint. Fontos megemlíteni azt is, hogy amennyi­ben a segélyezett a segélyezés időtartama alatt keresőtevékenységet végez, a segély fo­lyósítása automatikusan nem szűnik meg. Az első három hónapban a továbbfolyósított segély összege a korábbinak 50 százaléka, a második három hónapban annak 25 szá­zaléka, majd teljesen csak a hat hónap eltel­tével szűnik meg. A segélyezésre jogosultság kitételei kö­zött szerepelt, hogy vagyonnal nem rendel­kezhet a jogosult, amelyet dr. Laczkó Zoltán a következőképpen magyarázott. A törvény alapján vagyonnak az a hasznosítható in­gatlan, vagy jármű, továbbá vagyoni érté­kű jog számít, amelynek külön-külön szá­mított forgalmi értéke, illetve összege a nyugdíjminimum összegének a húszszoro­sát (ez jelenleg: 516 000 forint), vagy az együttes forgalmi értéke a nyugdíjmini­mum összegének hetvenszeresét (ez jelen­leg: 1 806 000 forint) meghaladja. A szociális rászorultságtól függő pénzbe­li ellátások (a rendszeres szociális segély ide tartozik) jogosultsági feltételeinek vizs­gálatánál nem minősül vagyonnak az az in­gatlan, amelyben az érintett személy életvi­telszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, to­vábbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű - tudtuk meg a hiva­talvezetőtől. HÍRSAV Önkormányzati ülés Szécsény. Az önkormányzat augusztus 7-i, hétfői ülésén szó lesz a pösténypusztai gázhálózat építéséről, a széles sávú internethálózat haszonbérbe adásáról, a választási bizottsá­gok létrehozásáról. A testület jóváhagyja a jövő évi vásár­naptárt. Európai uniós ismeretek Egyházasgerge. Az önkormányzat érdeklődési területenként és korosztályonként előadás-sorozatot szervezett az Európai Unióról. Egyed Rezső polgármester azt mondta: az volt a céljuk, hogy az unióról a lakosság olyan információkhoz jusson, ami érdekli őket, a későbbiekben közvetlenül vagy közvetve hasznosítani tudnak. Nem utolsósorban szerettek volna hozzájárulni az emberek ismereteinek bővítéséhez. Az előadás-sorozatra tavaly 150 ezer, az idén 100 ezer forin­tot nyertek. Járdaépítés Szalmatercs. A községben a Kossuth Lajos utcában elkészült a járda, amelyhez a betonlapokat a szécsényi Észak-Nógrád Vízmű Kft. biztosította. A munkát a község közhasznú mun­kásai végezték el. Társadalmi munka Szalmatercs. A község lakói jelentős társadalmi munkát vállal­tak a templomuk építésénél. Augusztus 5-én szombaton Szentes Dezső polgármester szervezésében 15-en dolgoztak a víz- és szennyvízhálózat építési munkálatain. Területfejlesztés Egyházasgerge. A Salgótarjáni Kistérségi Többcélú Társulás és az egyházasgergei önkormányzat szervezésében, a salgótarjá­ni kistérség 2007-2013-as területfejlesztési programjáról lesz szó azon az összejövetelen, amelyet augusztus 10-én este fél hétkor tartanak, az egyházasgergei polgármesteri hivatal ta­nácstermében. A megbeszélésen a szervezők, gondolatéb­resztőnek bemutatják a Nógrádi geopark koncepcióját. Az én falum RimÓC. A községi önkormányzat 5 kategóriában - óvodások, alsó tagozatos általános iskolások, felső tagozatosok, középis­kolások, felnőttek - Az én falum címmel rajzpályázatot hir­det. A jeligés képeket augusztus 19-ig lehet a művelődési ház­ban leadni. Az ünnepélyes eredményhirdetés, az alkotásokból rendezett kiállítás megnyitója, a 777 éves Rimóc rendezvény sorozat keretében, augusztus 25-én 15 órakor lesz. Útfelújítás Egyházasgerge. Régi vágya teljesült a Ságvári Endre utca lakói­nak azzal, hogy aszfaltburkolatot kapott az utcájuk. A mun­kálatokra az önkormányzat 5 millió forintot nyert, amelyhez saját erőként 10 százalékot tettek hozzá. Szépül a park Litke. Az önkormányzat felújítja a községhez tartozó 6,3 hektár területű rárósi szabadidő parkot. Bagó József, a falu jegyzője azt mondta, hogy a munkálatokra 1 millió forintot nyertek, fél­millió a saját erő, s a másik félmillió a társadalmi munka. . Értékismeret és átadása annak, hogy egytelepülés - maradjunk csak Salgótarjánban - ismert utcáival, épületeivel, lakóival - erősségeivel és gyen­géivel - hogyan van jelen, miként munkál egy helybeliben- számos összetevője van. Ezek alapján minősíti lakóhelyét, ítéli meg, szidja-szapulja, vagy veszi védelmébe, pártolja. Jó példa erre a rekonstrukció alatt álló belváros: sokan türelem­mel és várakozással telve viselik, mert már születő értékeit látják, mások csak szitkozódnak a közlekedés vagy éppen a parkolás átmeneti nehézségei miatt. ám, hogy az idelátogató idegenből mit vált ki a város, milyen vé­lemény alakul ki benne itt-tartózkodása alatt, annak talán az előbbinél is több komponense lehet. Az egyik - amit hoz ma­gával az ideérkező - az a kép, amely korábban kialakult ben­ne, hírek, hallomások, leírások, előzetes ismeretei alapján. Ám városképe kitágul, amikor szétnéz és ismerkedik a város­sal és környezetével, objektív valóságával. S mind eközben ta­lálkozik és beszélget a városlakóval, minek alapján formáló­dik - szürkül vagy színesedik - előtte és benne Salgótarján városképe. Prekoncepciója is változik itt tartózkodáskor, hi­szen lát, megtapasztal, benyomásai keletkeznek. Ezért van nagy jelentősége annak, hogyan fogadjuk a városba látogatót, miként bánunk vendégünkkel, kezeljük üzleti partnerünket. Tudnunk kell: a város imázsát mi magunk helybeliek formál­hatjuk a legjobban, saját városunkról alkotott pozitív képünk átadásával, mondhatnám: maszek marketingmunkánkkal. No, és leginkább várost fenntartó és fejlesztő tevékenységünkkel, tárgyi és szellemi értékeink megismertetésével, kultúránk terjesztésével, szellemiségünk kisugárzásával. Rajtunk ke­resztül (is) kerül a város megítélésre és mérlegre, kerül ki és be a külvilágba. Mondom ezt azért, mert azt tapasztalom, hogy a városról alkotott bennünk élő kép mintha sötétebb és negatívabb lenne a valóságosnál is. Talán azért is, mert még mindig nem ismertek előttünk sem, nem váltak részünkké a város értékei Hogyan tudnánk akkor közvetíteni, tovább ad­ni, a külvilágba transzformálni azokat? Mintha más városok­nál több szó esne nálunk gondjainkról és hiányosságainkról- korántsem elvetve az építő kritikát -, mint eredményeinkről, értékeinkről. Mintha csak öngólt akarnánk lőni magunknak. ez egy nagy hibánk. A másik, hogy értékeink kommunikációja nem elég erőteljes. Kevés az olyan kiadvány, amelyik bemu­tatja azt az utat, amit akárcsak a közelmúltban is bejár­tunk - szerencsére nemrégiben született egy a megye 1960- as éveinek kulturális életéről - amin most járunk, és amely­re lépni kellene. Olyan sincs igazán, amelyik kielégítené minden célcsoport információs igényét. Pedig csak objek­tív képalkotással és értékismerettel, ezek közérthető közve­títésével, markáns marketing munkával emelkedhet váro­sunk presztízse. Baráthí Ottó Pályázat Szécsényfelfalll. A községben pályázati pénzből és 10 százalékos önerőből 5,5 millió forint értékben elkészült a Kossuth út fel­újítása. Ugyancsak pályázati pénzből 5,8 millió forint értékben augusztusban elkezdődik a többfunkciós közösségi ház külső és belső felújítása. Nyert a csákányházai gulyás Karancsalja. Változatos szórakoz­tató programok a jó hangulatú sokaságnak, ínycsiklandó ételek versenyszerű elkészítése, érde­kes és látványos bemutatók sora csaknem naphosszat. S mind­eközben úgy „félúton” egészen más jellegű tartalommal fogadta vendégeit nemrégiben a hagyo­mányos falunap. Mert a jó ha­rapnivaló fontos, s nem kevésbé a gyerekek Figyelmének a lekö­tése is, a községi parkban már kilenc órakor megkezdődött a fő­zőverseny, a környékbeli telepü­lések, és a szlovákiai Csákány­háza vezetői vettek fakanalat a kezükbe, hogy megmutassák gasztronómiai jártasságukat. Mint később kiderült, a csákány­házai gulyás nyerte el a fődíjat, de elismerésből a többi verseny­zőnek is jutott. Szamosi Ferenc mesterszakács, Schvets Zsolt, gasztronómiai üzletágvezető (mindketten a Böllér Kft.-től) va­lamint Tari Miklós bírálta el az étkeket. A fellépőknek és más vendégeknek Gáspár János, a Szánas Vadásztársaság tagja főz­te az ebédet. A gyerekek kezdetben kerék­párversennyel múlatták az időt, majd a rendvédelmi szervek be­mutatóit tekintették meg a fel­nőttekkel együtt. A falunap kere­tében nyitották meg Fancsikné Deák Ibolya tűzzománcalkotása­iból rendezett kiállítást. Kora délután Lantos Sándor polgár- mester köszöntőjével folytató­dott az esemény, majd Borenszki Ervin országgyűlési képviselő felavatta a másfél millióból meg­épített szabadtéri színpadot. Ez­után hirdették ki a főzőverseny eredményeit, a következő per­cekben pedig Godó Gyulánét kér­ték fel arra, hogy vegye át az ön- kormányzat elismerését, a Karancsaljáért díjat. A kitünte­tett 1994-től önkormányzati kép­viselőként és bizottsági elnök­ként sokat tett a faluért. Több mint száz fellépő pro­dukcióját tapsolta meg a közön­ség, köztük hagyományőrzőkét, népdalénekesét, hastáncosokét. A szabadtéri bál és a tűzijáték megtartását az eső meghiúsítot­ta, a mostani hét végén azonban pótolják ezt a két programrészt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom