Nógrád Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-25 / 199. szám

2006. AUGUSZTUS 25., PENTEK SPORTTÜKÖR Minél több embert szeretne rávenni a sportolásra Beszélgetés Mecser Lajossal, az egykori remek hosszútávfutóval Mecser Lajos élő legenda. Eredményeiről, pályafutá­sáról és arról, hogy bejárta a világot, már nem egy írás készült. Ebben az írásban mégsem ezekre fek­tettük a hangsúlyt, igyekeztünk elkerülni mindazt, amit a könyvében (Miért, kiért fut a hosszútávfutó? - A hajrá három pillanata) már leírt. Más oldaláról szerettük volna megközelíteni az egykori hosszútáv­futót, aki a mai napig mozog, pedig idén már 64 éves. Vele beszélgettünk.- Összehasonlítaná a gyerek­korát a mai fiatalokéval?- Nekem még igazán boldog gyerekkorom lehetett. Emlék- szék, Bükkaranyosban, ahol szü­lettem, tehénlegeltetés közben többször elrekesztettük a pata­kot és fürödtünk, közben a tehe­nek hamarabb hazaértek, mint mi. Fel tudtunk mászni a mada­rak fészkeihez a fákra és sajná­lom, hogy a mai gyerekek erre már nem képesek. Elhiszem, hogy szükség van a technikára, de nem ilyen áron. A mai gyere­kek nem mozognak. A testkultú­ra már régóta olyan fontos, mint a szellemi kultúra, de én tovább megyek, mert szerintem az előb­bi fontosabb. Félárva gyerekként nevelked­tem, apám 1946-ban meghalt, de én arra törekedtem, hogy ki­emelkedhessek, és jobban éljek a világban. Én sokat méhészke- dek, többek között azért is, mert a méhek legalább szemből szúr­nak. Sokat lehetne tanulni az ál­latvilágtól, a méhek például egy idő után kilökik maguk közül a heréket. Csóró családban nőttem fel az anyukámmal és az öcsém­mel. Anyám a pékségben dolgo­zott, este meg a fát hordta az er­dőből. Rengeteget dolgozott, és nagyon sok mindent kibírt. Ne­kem szerencsém volt, hogy jött a sport.- Hogyan „futott be”?- Ez egy isteni szerencse volt. Az egyik srác szólt, hogy menjek el atletizálni az SBTC-be 1957- ben. Elmentem, megszerettem, aztán kibontakozott az őstehet­ségem. Ugyanis apám 100 kilo­méterre hajtotta el a tehenet Bükkaranyosról Debrecenbe. Őt ezért csodáltam és talán tőle örö­költem a szívósságát. Ráéreztem a sportra és szerettem is. Jöttek a kis sikerek és élmények.- Voltak irigyei, amikor kezdett sikeres lenni?- Mindig volt. Ezzel nem sza­bad foglalkozni, csak a cél lebeg­het a szemünk előtt. Sok ember megváltozott körülöttem, amikor 1964-ben kikerültem a tokiói olimpiára. Addig hülyének néz­tek, amiért futkározok. Engem ez se érdekelt, csináltam a dol­gom. Ilyenek az emberek. Nem vagyunk egyformák, az unalmas is lenne. Persze sokan támogat­tak is. Az ember ha dolgozik, előbb-utóbb elismeri a másik is.- Hogyan él manapság?- Nem visszük át a másvilág­ra a pénzt, de valami anyagi kell. Az életet én így fogadom el, ki­csit több lehetne anyagilag. Ha én most sportolnék, mint Euró- pa-csúcstartónak, 10-15 ezer dollár lenne csak a rajtpénzem, amit akkor is megkapnék a ver­senyeken, ha utolsó lennék. Mi annak idején, a hatvanas évek­ben örültünk, ha a két dollárt és a repülőjegyet megkaptuk. Az ember küzd az életben, az, hogy szembenézek a nehézségekkel, előrevisz az életben. Csak az ma­rad meg utánunk, amit jót te­szünk az életünkben. Az ember kétszer gyerek, amikor megszü­letik és amikor megöregszik. Én most már a második gyerekkort élem. Számtalan futóversenyen részt veszek. Díjakat adok át és még előadásokat is tartok. Az őrültek és a megszállottak közt nagyon kis különbség van. A tár­sadalom feladat lenne, hogy eze­ket egy kicsit jobban megbecsül­je. Csak itt, Nógrádban jó pár ilyen megszállott edző van, akik már nem is a pénzért edzős- ködnek. Kicsit furcsa, hogy már lassan azt várják el, hogy ezek az emberek saját költségeiken vigyék el tanítványaikat a verse­nyekre.- Mi a véleménye a mai sporté lási szokásokról?- Szép dolog, hogy törekszünk arra, hogy ne legyen annyi be­teg, de azt meg lehetne előzni, sporttal ki lehetne küszöbölni. Állítom, hogy ma Magyarorszá­gon a betegek 30-40%-a saját maga tehet arról, hogy beteg. A helytelen táplálkozás, a mozgás­hiány és a nagy stressz az okai. Mecser Lajos Tizenötször voltam Angliá­ban. Egy hétköznap dél körül ar­ra lettem figyelmes, hogy a Hyde parkban rengeteg ember fut. Hát kisült, hogy az összes tisztvise­lő az egyórás ebédidejüket úgy osztotta be, hogy egy fél órát fut, gyorsan bekapja a hamburgert, és tovább tud ülni a munkában. Amerikai iskolákban például az utolsó óra testnevelés. A tunyu- lás után úsznak, futnak.- Sporttámogatás?- Egy egykori NOB-elnök mondta, hogy „építsetek több sportpályát, kevesebb börtönre lesz szükségetek”. És szerintem kórházra is. Engem elszomorít, hogy Nógrád megyében és He­ves megyében nincs műanyag borítású pálya. Pedig ez nem olyan nagy dolog lenne. Debre­cenben négy pálya is műanyag borítású, itt két megyében egy sem. Ott a polgármester sportolt régebben, és ez meg is látszik a hozzáálláson. Régen a gyártulaj­donosok is törődtek a munkása­ikkal, és azoknak fontos volt, hogy legyen zenekaruk, és atlé­tikai életük is. Most a mai kapi­talisták eléggé „vadak”, nem ad­nak ilyenekre. Annak vagyok a híve, hogy azokat a sportágakat kellene támogatni, amiket a sza­badban végzünk, mert a világ legtisztább szobájában is annyi por van, hogy az ember elájulna. Én minden pártnál kilincseltem már támogatásért.- Mit változtatna a sportban?- Visszaállítanám a régi klu­bok hírnevét. Itt van például az SBTC. Nekem ne mondja senki, hogy nem lehetne ennél jobb szinten fenntartani. Még most is, ha valaki elmegy üzletet köt­ni, és arról beszélnek, hogy az én apám is az SBTC-ben focizott, már könnyebben megy az üzlet­kötés. Itt csak azt lehetne csinál­ni, hogy a régi nagy öregeket visszahívnám az egyesületek­hez. Nem kell edzést tartaniuk, csak menjenek ki sétálni, és le­gyenek jelen. Az sem igaz, hogy három-négy cég nem képes ösz- szefogni, átkarolni 3-4 sport­ágat és azokba egy kis pénzt be­leinvesztálni. Én csak azt tudom csinálni, hogy különböző ren­dezvényekre elmegyek népsze­rűsíteni a várost és a sportot. Ennyire telik az erőmből. Nekem is van magánéletem, hét uno­kám van, hárommal egy háztar­tásban élünk. Az unokáim okoz­zák a legnagyobb örömet.- Miként látja a megye atlétikai életét?- Szécsényben van még re­mény, a Szécsényi Amatőr Futók Társaságánál (SZAFT) egy na­gyon jó kis csapat jött össze. Már kilenc hölgy futotta le a mara­toni. Van valami kis mag. Nekik is azt mondom, hogy menjenek el minden párthoz és kérjenek pár ezer forint támogatást.- Soha nem érdekelte, hogy fi­atalokkal foglalkozzon?- Egy évig edzősködtem, csak az a baj, hogy én nem tudom megtanítani a gyerekeket arra, hogy ha valahova bemegy, akkor kopogjon. Amikor egyszer az egyik srác rágógumival jött ki az edzésre, szóltam az osztályfő­nökének, hogy adjon neki vala­milyen figyelmeztetést, de azt fe­lelte, hogy ő ilyenre nem adhat. Ha egy felnőtt nem partner, ak­kor nem tudok mit csinálni.- Korábban szóba került a csa­lád. A felesége hogy viselte, hogy mindig edzésen és versenyen van?- Hát, eltűrte. Úgy volt vele, hogy hoztam haza neki vázákat, meg divatcikkeket vettem neki külföldön. Annak is Örült, ami­kor a cikkekben olvasott. Áldo­zat nélkül nincs hazafiasság.- A munkával hogy állt?- A Kádár-rendszerben elég jól működött az, hogy a váloga­tott versenyzőket hogyan támo­gassák. Voltak kikérőim és edző­táborokba is mehettem. Műhe­lyeket festegettem, nem nagyon kellett megszakadnom, de ehhez eredményt kellett felmutatni.- Katonának el kellett mennie?- A három hónapos katonasá­gom is csak jelképes volt, köz­ben rengeteget futottam. Dör­zsölt voltam. Egyszer kijárási ti­lalom volt, de az őrnek azt ha­zudtam, hogy engem az alezre­des most is kiengedett futni, aztán nagy nehezen kimehet­tem. A cél érdekében mindent megtettem.- A vízóra-leolvasás és a vatta­cukor-árusítás hogyan jött?- Ez már az aktív sport után volt. A legtöbb versenyző, aki ab­bahagyja a versenyzést, beleke­rül egy légüres térbe. Nekem is nehéz volt eleinte. Először ruha­táros voltam, már ott kezdtem én is iszogatni, de túl sokat szenved­tem ahhoz életemben, hogy ne tegyem magam tönkre öregko­romra is. Azt is próbálom suly­kolni, hogy ha az ember elkez­dett sportolni, akkor amíg mo­zogni tud, folytassa azt. A mun­ka mellett is futottam. Amikor vízóra-leolvasó voltam, a ku­tyánkkal futottam sokat. Betar­tottam, hogy hetente 2-3-szor azt az 5-6 kilométert lefussam. Volt egy időszak, amikor nem nagyon mozogtam, de aztán megértem az újrakezdés csodáját is.- A nyugdíjaztatást hogy visel­te?- Akkor is kétéltű voltam, Berekfürdőn is sok időt eltöltöt­tem, így nem tört rám a hirtelen plusz szabad idő. Vallom azt, hogy az alföldi embernek a he­gyekben is kell egy üdülő és for­dítva. Az az ember él, aki meg­adja a munka után a kikapcso­lódást a testének is. Aktívan kell kikapcsolódni is. A szerve­zet olyan nagy gazember, hogy néha nem esik jól kimenni fut­ni - az idő múlásával egyre többször - de akkor mégis ráve­szem magam. Ez akarat kérdé­se, időskorban is. Én már ma­gamnak csinálom, önmagám­nak kell, hogy éljek. Az egész­séget nem lehet pénzért meg­venni, azért mindenkinek magának kell valamit tennie. A futás pedig a legolcsóbb és a legegészségesebb sportág. Nem is állhatok le. Fénykoromban 36-37-et vert a szívem percen­ként. Egy ilyen erős szervezet nem állhat le, mert azzal tönk­reteszem. Most is meg kell iz­zadnom.- Hogy megy a futás?- Most már csiga lassan me­gyek. Nem is az a lényeg. Az unokámmal kapaszkodók fel az emelkedőkre, de azért sem sétá­lok.- Mi fontos a sportban?- Két dolog. Az egyik a helyes táplálkozás. Időskorban minél vitamindúsabban, minél termé­szetesebben, szénhidrátokban gazdagon kell táplálkozni. Főleg halféléket. Én olívaolajjal eszem például a tojást is. Nekem nincs olyan napom, hogy ne egyek két­szer mézet. A másik fontos do­log, hogy a legnagyobb terhelést hozzuk ki a gyerekekből a legjá­tékosabban.- Miben változott fiatalkorához képest?- Régebben nagyon sokat vi­askodtam bizonyos dolgokban, de mostanra lenyugodtam.- Hogy telik manapság egy át­lagos napja?- Télen többet tudok sportolni, sokat síelek. Nyáron kevés időm marad futni, sokat méhészke- dek, kapálgatok. Nyáron több versenyre is eljárok, de időm nagy részét a feleségemmel Be­rekfürdőn töltjük. ■ Bakos László Új légifolyosók nyílnak Kevésbé sikeres közelmúlt Labdarúgás. A Magyarország - Norvégia Európa-bajnoki selej­tező-mérkőzés szeptember 2., 20 órai kezdéssel lesz a buda­pesti Puskás Ferenc Stadionban. A jegyek országszerte az IBUSZ irodáiban kaphatók 3000,4000 és 6000 forintért. Tárgyalják a Fradi beadványát A norvég válogatott története során mindössze egyetlen egy­szer, 2000-ben kvalifikálta ma­gát Európa-bajnokságra, míg a vb-kkel kapcsolatban acélosabb mutatókkal rendelkeznek te­kintve, háromszor (1938, 1994, 1998) kvalifikálták magukat. A norvég válogatott 1938-ban ját­szott először világbajnokságon, és némi meglepetésre csupán hosszabbítás után kapott ki a vi­lágbajnok olaszoktól 2:l-re. Kö­zel 56 évet kellett várni a norvég szurkolóknak az újabb részvé­telre: 1994-ben a skandináv drukkerek nagy bánatára a cso­portmeccseken vérzett el a válo­gatott. Talán minden idők leg­jobb norvég válogatottja 1998- ban a franciaországi világbaj­nokságon szerepelt, csoport- győztesként jutott tovább (megelőzve Brazíliát), majd a nyolcaddöntőben Olaszország 1 -0-ra verte őket. Ami a válogatott közelmúltját illeti, az elmúlt 6 év világesemé­nyeit alapul véve meglehetősen felemás mutatóval rendelkeznek a skandinávok. A válogatott cso­portelsőként jutott ki a 2000-es Európa-bajnokságra, majd a cso­portmeccsek során megverték a spanyolokat 1 -0-ra (Iversen sze­rezte a győztes gólt), ugyanilyen arányban kaptak ki Jugoszláviá­tól és sovány gól nélküli döntet­lent értek el a szlovének ellen. A 4 pont és az 1-1-es gólkülönbség pedig csupán a csoport harma­dik helyéhez, és a tisztes helyt­álláshoz volt elegendő. A 2002- es világbajnokságra már nem tudta magát kvalifikálni a nor­végválogatott, hiszen némi meg­lepetésre csak negyedik lett cso­portjában Lengyelország, Ukraj­na és Fehéroroszország mögött. Jobban sikerült számukra a 2004-es Európa-bajnoki selejte­zősorozat, ahol a csoportban a norvégok pótselejtezőt érő he­lyen végeztek a dánok mögött, hatalmas csatában a bosnyák és a román válogatott előtt. A pótselejtezőn aztán a spanyolok sima 5-1-es összesítéssel és kettős győzelemmel ütötték el a norvégokat az Eb-szereplés- től. Szintén a pótselejtezőig ju­tott a norvég válogatott az idei világbajnokság selejtezői küz­delmében. A csoportmeccsek során simán szerezték meg a második helyet (az élen a ké­sőbbi világbajnok olaszok vé­geztek), majd a pótselejtezőn megint két vereséggel búcsúz­tak: a cseh válogatott mindkét alkalommal 1 - 0-ra nyert. Bár a vikingek leszármazottai az el­múlt két tornán nagyon közel jártak a kvalifikációhoz, mind kétszer csupán az utolsó lépcső­fok hiányzott ahhoz, hogy lab­darúgó világeseményen vegye­nek részt. olimpia. Új belföldi és külföl­di légifolyosókat nyit meg Kína a 2008-as pekingi olimpia miatt várhatóan megnövekedő utas- forgalom miatt. A China Daily című lap értesülése szerint Ja­pán, a Koreai Köztársaság, illet­ve Mongólia felől lehet majd új útvonalakon megérkezni Pe- kingbe. Áprilisban Európa irá­nyában nyitott meg Kína egy fo­lyosót, melyen egy-másfél órá­val rövidebb az út. Belföldön Pe- kingből Sanghajba és Kanton­ba indulnak új járatok, a két várost pedig az óceán fölött kö­ti majd össze eddig nem hasz­nált légihíd. Az újság értesülé­se szerint ezekkel az intézkedé­sekkel lényegesen le lehet majd csökkenteni a torlódások veszé­lyét. A nyitás szükségességét Giovanni Bisignani, a Nemzet­közi Légiszállítási Szövetség (IATA) vezérigazgatója is felve­tette kínai látogatása alkalmá­val, a múlt hónapban. Amint azt jelezte, felmérések szerint 2009-ig évente 9,6 százalékkal nő a Kínába látogatók száma, ami a világon az egyik legdina­mikusabb fejlődés. Szeptember 5-én tárgyalja a Fő­városi Bíróság a Ferencváros be­adványát, melyben a fővárosi klub a Magyar Labdarúgó Szövet­ség (MLSZ) licencadó bizottságá­nak határozata ellen élt jogorvos­lati kérelemmel - tájékoztatta az MTI-t Petró László, a zöld-fehér egyesület jogásza. Az MLSZ illeté­kes testületé többhónapos huza­vona után július 25-én kizárta az élvonalból a Ferencvárost, így az elmúlt idényben hatodik helyen végző együttes a döntés nyomán az NB II Keleti csoportjában sze­repel. A zöld-fehérek nem nyu­godtak bele a határozatba, melyet jogszerűüennek tartanak, és há­rom fórumon, az európai szövet­ségnél (UEFA), a Legfőbb Ügyész­ségen és a Fővárosi Bíróságon harcolnak az igazukért. - Egyelő­re annyi biztos, hogy szeptember 5-én elkezdődik a bírósági tárgya­lás, az ítélethozatal időpontját nem lehet megjósolni - mondta Petró a távirati irodának. - Ha a rendelkezésre álló dokumentu­mok elegendőnek bizonyulnak a bíró számára az ítélethirdetéshez, akkor gyorsan lezajlik az eljárás, viszont, ha kiegészítő bizonyíté­kokra lesz szükség, vagy további vizsgálatokat kell lefolytatni, ak­kor több hónapig elhúzódhat az ügy. - Kisteleki István, az MLSZ elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a szövetség az UEFA-tól kért állásfoglalást A FIFA ma szólítot­ta fel az olasz szövetséget, köte­lezze a nemzetközi szabályok be­tartására a Juventust és minden lehetséges eszközzel akadályoz­za meg, hogy a torinóiak polgári bírósághoz forduljanak, hiszen labdarúgással kapcsolatos vitás ügyekben kizárólag sportbírósá­gok, vagy a szövetségek illetékes testületéi hozhatnak döntéseket. A Ferencváros már beadta kérel­mét a Fővárosi Bíróságra, ezért Berzi Sándor nemzetközi igazga­tó ma küldött levelet az UEFA- hoz, melyben állásfoglalást kér a kialakult helyzetről - mondta Kisteleki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom