Nógrád Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-03 / 180. szám
2 2006. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Jól kiképzett tűzoltók, eredményes beavatkozások Mindent felperzselő tűz, özönvízszerű eső, fürdőzés közben eltűnt emberek, közlekedési baleset: látszólag semmi közük egymáshoz, valamiben mégis megegyeznek. Abban, hogy bármelyik bekövetkezésekor a 105-öt, a tűzoltók számát tárcsázzák. Ez pedig az idén nagyon gyakran megtörtént: január elsejétől július 25-ig 568 vonulást teljesített a salgótarjáni hivatásos önkormányzati tűzoltóság. Sokatmondó adat, különösen, ha összevetjük a tavalyi számokkal: 2005-ben összesen nyolcszáz káresetnél segítettek a tűzoltók. Hegedűs Erzsébet Salgótarján. A káresetek zöme március végén, április elején következett be, ebben az időben naponta több mint tíz esetben vonult az állomány: igaz, nem a tűzzel, hanem a vízzel gyűlt meg a bajuk, mert az esőzések katasztrofális helyzeteket idéztek elő egyes településeken. Megszervezték 24-24 órás szolgálatot, még Borsod megyébe, a Hennádra is vonult a salgótarjániak egysége az árvízi munkálatokhoz: 12 fő három napon át segítette az ottaniak munkáját.- Eben az időszakban Karancskeszi, Etes, Karancsság, Sóshartyán, Nógrád- megyer községekben utcákat árasztott el a lezúduló víztömeg, ide napokig jártunk a kár felszámolására - mondta Garami István ezredes, a hivatásos tűzoltóság parancsnoka. - Kiadtuk az állománynak, hogy a másodlagos vízkárokra nagyon ügyeljenek, fóliákkal takarták le az épületeket, ahol a tetőt megrongálta a vihar, próbáltuk csökkenteni az anyagi kárt. A tűzoltóság időjárás- függő: rossz időben, szélsőséges időjárási körülmények között többet vonulunk, mint általában. Szerencsére olyan a technikai felszereltségünk, hogy ezt a kiemelt, magas vonulásszámot mind a technika, mind az állomány jól bírja, egyelőre. Jól kiképzett tűzoltóink vannak, akik készségszinten kezelik a szükséges eszközöket, eredményesen tudnak beavatkozni a kár elhárítása érdekében. Az ezredes hozzátette: a tűzoltóságtól csak nyugdíjba mennek az emberek. Idén, illetve jövőre 8-10 tűzoltó felvételét tervezik, ennyien vonultak nyugállományba. Mivel csökkent a parancsnokság hadra fogható készenléti állománya, ezt pótolni kell. A négy hónapos oktatás után, amit helyben tartanak, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiképzési központjából jönnek a vizsgáztatók. Az ezredes kiemelte: azon kevés megyék közé tartoznak, ahol 2005-ben mindenki eredményesen elvégezte a tanfolyamot.- Tavaly sikeres pályázatokat adtunk be, amelyek az idén realizálódtak - folytatta Garami István. - így jutottunk olyan eszközökhöz, mint a feszítőhenger, saroktámasz, tömlőmosó, hőkamera, és saját anyagi forrásunkból is vásárolunk különféle műszereket. Szükségünk is van ezekre, hiszen még az év másik része előttünk van: most jönnek a betakarítások, az aratás, ilyenkor gyakori a tűz a lábon álló gabonában, a tarló-, a kombájntűz. Ősszel indul a fűtési szezon, akkor az elhanyagolt kéményekben gyullad be a korom, a tűzhelyeken hagyott ételek is gyakran okoznak problémát. A nyári időszakban a kirándulók jelentenek veszélyt: nem a kijelölt helyeken raknak tüzet, vagy nem oltják el, mielőtt távoznak, a hanyagság pedig erdőtűzhöz vezet. Az erdőgazdaságokban az őszi munkálatok jelentenek bizonyos rizikófaktort: a megfelelő számú személyzet és a szükséges eszközök hiányában a gallyégetés okoz gyakran tüzet. Télen pedig a disznóvágások, a perzselők, a füstölők tüzei adnak munkát. És hát meg kell említeni a különféle közlekedési baleseteket, amelyeknek száma, sajnos, egyre emelkedik, különösen a hét végi diszkóbaleseteket kell kiemelni. A városi parancsnok úgy fogalmazott: talán ezért is van, hogy a tűzoltóhivatás nagy megbecsülést vívott ki. Kiderült ez abból is, hogy 1-1 üres állásra 40-50 jelentkező is van. Ezért nem is hirdetik a felvételt, hanem ismeretség útján terjed a hír: így is annyi a jelentkező, hogy a tűzoltásvezetők válogathatnak, ki az, akivel a tanfolyam elvégzése után be tudnak menni a tűzbe. Az ezredestől megtudjuk azt is: a városi tűzoltó-parancsnokság saját költségén négy tűzoltót búvárképzésben részesített. Nemzetközi jogosítvánnyal, mentési vizsgával rendelkeznek, egyelőre csak Nógrád megye területén avatkoznak be. Mint mondta, nagyon eredményes a munkájuk, évente 20-25 alkalommal vesznek részt személyek keresésében, folyóba, tóba esett tárgyak mentésében. Rendszeresen gyakorolnak, járnak a szomszédos Szlovákiába is: jó kapcsolat van nemcsak a tűzoltósági búvárok, hanem a tűzoltók között is. A salgótarjáni tűzoltóság laktanyájában a Szlovák Köztársaság tűzoltórádiója is működik, most már a szomszéd parancsnokság riasztására a tarjániak is vonulnak Fülek és Losonc térségében beavatkozásra, illetve, mivel ők vannak a legközelebb, hívásra a füleki és losonci egység is segítséget tud nyújtani az eredményes kárelhárításban. Napi kapcsolat van közöttük, több közös gyakorlatot is tartottak, amelyet a besztercebányai tűzoltó-igazgatóság kiemelkedőnek ítélt.- Németországban, Franciaországban, Japánban már bevett gyakorlat a tűzoltómotor - beszél egyik tervéről Garami István. - S mivel ott jól működik, szeretném ezt a „hazai pályára” is átültetni. Jelentősége abban áll, hogy felderít, visszajelez, az elsődleges beavatkozást megkezdi, amíg a fecskendő a helyszínre ér. A nógrádi terepen - különösen erdős területeken - jobban boldogul, mint az autó, óriási segítséget jelentene a pontos helyszín meghatározása. Kiképzett tűzoltó vezetné, a motor felszerelése között lenne egy impulzusoltó, amellyel egy szobányi vagy akár egy gépkocsitüzet lehet eloltani. Az országos parancsnokság támogatja az ötletet, de ez már csak a jövő évben realizálódhat. Rettegésük oka a patakmeder állapota „Egyszerűen nem lehetett védekezni...” Nem először mutatta mostoha arcát a Várberki-patak június végén, amikor az esőzés következtében kilépett medréből, elárasztotta a határátkelőt és ingatlanokat rongált meg Somoskőújfalun. Egy elemi csapás kivédhetetlen, de vannak, akik szerint a komoly károk a meder karbantartásával elkerülhetők lettek volna. Schveiczer Krisztián Salgótarján. Természeti csapás érte Somoskőújfalut június végén. A rendkívül intenzív esőzés következtében a térség vízgyűjtője, a Várberki-patak soha nem tapasztalt méretűre duzzadt. A határátkelőt is elöntő árvíz nem kímélte az Ifjúság út 17. szám alatti ingatlant sem, melyben a tulajdonos, Angyal László gyámolításra szoruló 84 éves édesapja, illetve 80 éves édesanyja lakik, akik az áradás idején is otthon tartózkodtak. Mintegy hatméteres, egyenes szakaszon leomlott az ingatlant határoló támfal (Angyal László szerint azért, mert az udvaruk melletti medret elzárták az usza- dékok és a szemközti ingatlanról lecsúszó lomok), s ledőlt egy toldalék épületrésznek az azon nyugvó sarka is, melyet az 1930- as években építettek a nagyszülők. A toldalék húsz centiméteres téglafallal csatlakozik a főépülethez, melynek ép vakolatához csak hozzáragasztották a téglákat. A főépület pincéjét másfél méter magasan öntötte el az árvíz, minden ott tárolt dolog megsemmisült. A padozatokat 15 centiméteres sár lepte el, s károsodott a gázkazán is. Az udvart máig mintegy öt centiméteres megszáradt iszap borítja, a kerti ültetvények megsemmisültek. A salgótarjáni önkormányzat építéshatósági irodája június 29- én tartott helyszíni szemlét, melynek során megállapították: az ingatlan hátsó kert részén álló épület hátulsó sarkát a patak elmosta, a megmaradó kamrahelyiségnél ujjnyi repedések keletkeztek, az épület ezen szakasza életveszélyessé vált. Határozatukban elrendelték a hátsó kert részében álló épület azonnali megszüntetését, s kötelezték Angyal Lászlót, hogy a károsodott részt dúcolja ki, a munkálatokat szerkezetépítő mérnök műszaki vezető közreműködésével kell elvégezni.- A patakmeder tulajdonosa a város önkormányzata, amely azonban soha nem gondoskodott annak tisztításáról, karbantartásáról. A meder mintegy 30-40 centimétert mélyült'az Ifjúság úti híd 1960-as évekbeli megépítése óta, emiatt a 13-17. házszámú ingatlanok támfalai folyamatos megerősítésre szorulnak. Tehát kárunk részben az elemi csapás, részben a polgármesteri hivatal mulasztásából következett be - fejtette ki Angyal László:- A kármegelőzés érdekében elengedhetetlen a szomszédos ingatlanról a mederbe csúszó lomok - fémoszlop, bádogelem, tetőmaradvány, és támfalként használt teherkocsi-oldalfal - eltakarítása, melyek elzárhatják a patak útját. Az intézkedés sürgős lenne, mert ez évben már volt emiatt egy támfalomlás. Kértem, hogy építési munkával és anyaggal segítsenek a kár enyhítésében, illetve a lakóingatlan helyreállításában. Angyal László sérelmesnek tartja, hogy önhibájukon kívüli több százezer forintos kárukat tetézve olyan kötelezettségeket rónak rájuk, amelyek további anyagi megterhelést jelentenek: szerkezet-építőmérnök igénybevételét, s építési engedély kérését (annak minden tervezési és illetékköltségének viselésével). Segítséget, együttműködést nem ajánlottak fel, szülei még egy zsák klórmeszet sem kaptak a fertőtlenítés elvégzéséhez.- Egy elemi csapás kivédhetetlen - ezt a határátkelő és a kamionparkoló esetén is tapasztalni lehetett - tehát a támfal helyre- állítása elengedhetetlen. Az 1999-es áradás óta minden esőzéskor rettegünk attól, milyen következményekkel járhat a patakmeder karbantartottságának hiánya - fogalmazott Angyal László, aki azóta már megjavíttatta a tulajdonát képező támfalat - csupán ez mintegy 150 ezer forintjába került. Salgótarján aljegyzője, Varga Tamás arról tájékoztatta lapunkat: komplett gépi medertisztítás utoljára az 1999. évi nyári esőzéseket követően volt, ettől függetlenül minden esztendőben elvégezték a kisebb tisztítási munkálatokat, legutóbb például a Sport úti szakaszon és az Ifjúság út elején, kézi erővel.- A június 22-én lehullott nagy mennyiségű, kis területre koncentrálódott csapadékra nem volt méretezhető a patakmeder, vagyis ekkora vízzel szemben egyszerűen nem lehetett védekezni - hangsúlyozta Varga Tamás. Az esőzéseket követően megtörtént a kárfelmérés az önkormányzat, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. és a katasztrófavédelem szakembereinek közreműködésével. A polgármesteri hivatal által becsült helyreállítási összeg megközelítőleg 15 millió forint, melynek előteremtése érdekében támogatási kérelmet nyújtottak be a területfejlesztési tanácshoz. A patakmeder helyreállítása az elnyert vis maior-támogatás és az önkormányzati lehetőségek függvényében történik meg, a közvetlen veszélyhelyzetet előidéző állapotot azonban legkésőbb októberig megszüntetik. A különleges alkalmakat leszámítva békésen csordogál a somosi patak