Nógrád Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-23 / 197. szám

4 2006. AUGUSZTUS 23., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Feladja a Gazdikereső? kutyasors A kóbor ebeknek otthont leltek, ők magukra maradtak Kutyául járnak a kóbor ebek Nógrád azon kevés megyék közé tar­tozik, ahol egyetlen állatmenhely sem működik, s ennek eredménye­ként több száz kutyát altatnak el éves szinten a sintértelepeken. SZ. E. Salgótarján. „Az árokban egy doboztam találtam há­rom kiskutyát, kérem vigyék el őket” - jön a tele­fon az alapítványhoz, amitől azt várják az emberek, hogy egy munkatárs azonnal rohan és cselekszik. Általában megsértődnek a bejelentők, ha megkérik őket, hogy egy pár napig etessék és lássák el a ku­tyákat. „Hát nem jönnek és nem viszik el?”- értet­lenkednek sokan. Mintha csak a szemüket szúrná a szerencsétlen állat nyomorúsága, s akkor, ha nem látják többé, megnyugszik a lelkiismeretük, mondván: „ők szól­tak”. Sokszor írtunk már a Gazdikereső Alapítvány­ról, nem csak mi, hanem országos lapok is, sőt, a tévében is szerepeltek már: segítségre van szük­ség, mert már nem bírják. Minden hiába: semmi sem történik. Az a két salgótarjáni nyugdíjas néni, akik ku­tyákkal foglalkoznak és egy menhelyet tartanak fenn - jut eszébe sokaknak, majd legyintenek egyet. Olyan természetes, hogy van, aki befogadja a kóbor­ló kutyákat, van, aki eteti, gondozza, gazdát keres nekik. Ez a munka egy rámenős, határozott embert igényel - aki képes mindezt megvalósítani. Ilyen Hídvégi Ottóné. Persze rengeteg komoly, megoldásra váró problé­ma van városi és megyei szinten is, mi ehhez képest a „kutyaügy”? - gondolják néhányan. S ezeket a sze­rencsétlen állatokat hagyjuk elpusztulni? Az a ter­mészetes viselkedés, ha hátat fordítunk a meglévő problémának, s megvárjuk amíg más oldja meg? Ők ketten nem ezt tették, már hat éve együtt, egy­mást segítve több száz kutyát mentettek meg a ha­láltól. „Öreg nénik hóbortja” - mondják egyesek gúnyosan. Végül is a Lassie hazatér is egy idióta kis törté­net, s Eric Knight is inkább az éhezőkkel és a mun­kanélküliséggel foglalkozott volna... Aztán az a sok gagyi kutyás film, amelyek mellesleg még a felnőt­teket is megríkatják. Igen, így is hozzáállhatunk dolgokhoz! Van egy olyan sejtésem, hogy az emberek csak akkor kapnák fel a fejüket, ha a működő átmeneti megőrzőhely kutyáit élő adásban altatnák el. Akkor persze mindenki felháborodna. Érdekes, hogy haj­lamosak vagyunk elfelejteni: a négylábúaknak en­ni kell, a kerítésüket, az óljaikat javítani kell, vala­mint közüzemi, orvosi és szállítási költségek is fel­merülnek. Mivel az alapítvány tevékenységét egész Nógrád megyében végzi, így hónapról hónapra je­lentős összeg előteremtéséről kell gondoskodniuk. Mindez már olyan teher, amelyet két nyugdíjas nő nem bír el, nem beszélve arról, hogy már a befogadóhely is kinőtte az eddigi helyét. De már mindegy, a Gazdikereső Alapítvány ere­je végéhez érkezett: a két idős hölgy - segítség nem lévén - feladni látszik a harcot. Mecénások, önkén­tesek, az ügyet támogatók hiányában az alapítvány bezárhatja kapuit. Még utoljára gazdát keresnek a meglévő kutyáknak, aztán vége. Többet már nem hívhatják őket azok, akik kóbor kutyát találnak. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy ha ilyen „je­lentéktelen” kis „kutyaügyet” nem lehet megolda­ni városi, megyei szinten, akkor hogyan lehet meg­oldást találni a nagyobb problémákra? Megoldás: az ivartalanítás Sokak szerint jóval kevesebb kutya kóborolna, ha az állattartók élnének a jószágok ivartalanításának lehetőségével, hiszen ha ily módon megelőznék a problémát, akkor már nem az utca maradna az egyetlen „humánus" megoldás arra, hogy megsza­baduljanak néhány „éhes szájtól". Mag Gyula salgótarjáni állatorvos azonban másképp látja a dolgot, szerinte ugyanis „nem a jó gazdáknál lévő kutyák kezdenek el kóborolni és nyakló nélkül szaporodni”.- Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy ivartalaníttathatja kutyáját, ha akarja - ennek ellenére mérsékelt az érdek­lődés. Fogalmazhatunk úgy is: közismert a lehetőség, de kevesen hajlandóak költeni rá - fejtette ki Mag Gyula, hozzátéve: ku­tyánként 6-10 ezer forint az említett beavatkozás ára. A kóbor négylábúak befogása és tartása önkormányzati feladat. így állatorvosi ellátásukat is a településvezetéseknek kellene finanszírozni. Ennek fényében talán nem meglepő: a csellengő ebek többsége kezelés helyett általában az altatás sorsára jut. Sz. E. Balassagyarmat önkormányzatának (csak­úgy, mint Rútságnak) 2005-ig a váci székhe­lyű Zöld Menedék Állatvédő Alapítvánnyal volt szerződése. MoórMátyás, a településfej­lesztési és városüzemeltetési osztály vezető­je úgy nyilatkozott: mivel az alapítvány jelen­tősen megemelte az árait, idén nem kötöttek velük szerződést. Amíg tavaly negyedéves szinten mintegy 30-40 ezer forintot fordított a város a kóbor állatok elszállíttatására, ad­dig idén havi 170 ezer forintért cserébe ha­vonta egyszer begyűjtötték volna a kóbor ebe­ket, macskákat. Ezt a balassagyarmati ön- kormányzat nem tudta vállalni.- Korábban Balassagyarmaton is műkö­dött sintértelep, ahol négy kennel állt, de ezt felszámolták, mivel drága volt a telephely fenntartása és a kor elvárásainak sem felelt már meg (régen a Szécsényben befogott ku­tyákat is a balassagyarmati telephelyre vitet­ték). Az igazi megoldás azonban egy ebrendészeti telephely létrehozása lenne - nyilatkozta Moór Mátyás, aki elmondta: éves szinten 20-40 kutyát érint a fennálló prob­léma. Mint megtudtuk, az önkormányzat je­lenleg a salgótarjáni gyepmesteri telep szol­gálatában álló sintért bízta meg az állatok begyűjtésével. Szécsényben szinte minden elveszett kutya megtalálja a gazdáját a helyi kábeltévé és egyéb hirdetmények segítségével. A város jegyzője, Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet el­mondta: a fő problémát az az évi 8-10 állat je­lenti, amelyeket gazdájuk az autókból kidob. Rétság jegyzője, Kapecska Ferencné kérdé­sünkre elmondta: a gazdátlan négylábúak problémájának rendezésére elindult egy kis­térségi szintű kezdeményezés. A 25 telepü­lés - beleértve Balassagyarmatot is - közös megállapodást köthetne a váci Zöld Mene­dék Állatvédő Alapítvánnyal, így a költségek megoszlanának a falvak és a két város között. Bátonyterenyén a kivert állatokat egy ez­zel a tevékenységgel megbízott személy be­fogja, a törvényben meghatározott ideig egy bérelt magánistálló ketreceiben tartja - ezen időszak alatt jelentkezhet a tulajdonosa - majd leoltják. A városfejlesztési és műszaki osztály vezetőjétől, Szeberényi Endrétől meg­tudtuk: 100-150 kutyát pusztítanak el éves szinten. Pásztón a városgazdálkodási kft.-én ke­resztül oldják meg a csellengő ebek gondját. Darázs János ügyvezető tájékoztatása szerint 16 kutyát tudnak jelenleg befogadni, ame­lyeket az erre vonatkozó szabályok szerint tartanak egy-két hétig. A tulajdonos büntetés terhe mellett válthatja ki kutyáját, ha senki sem jelentkezik értük, leoltják őket. A Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üze­meltetési Kft.-nél is érdeklődtünk, de a teg­napi nappal bezárólag nem sikerült választ kapni kérdéseinkre J információink szerint itt működik a tavaly átadott sintértelep. VANNAK KIVÉTELES PILLANATOK ÉS LÁTOMÁSOK Két salgótarjáni fiatal, Szabó Péter és Domán Anna szabálytalan, de nagyon megkapó módon mutat­kozik be tegnaptól a Salgótarjáni Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda termében rendezett Láto­más című kiállításon. Péter írásait Anna festett képei mintegy megjelenítik és fordítva, mindazt, amit a festmények kifejeznek, Péter sorai megerősítenek. A látni- és olvasnivalókat Kotrocz Gabriella, a Hibó Tamás Művészeti Iskola tanára ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Eltűnt lányt keresnek A rétsági rendőrkapitányság el­tűnése miatt keresi Révai And­reát (szül: Salgótarján, 1992.11. 16., an: Radies Erika), aki au­gusztus 20-án engedély nélkül elhagyta a felsőpetényi Marga­réta gyermekotthont és ismeret­len helyre távozott. A felkutatá­sára eddig tett intézkedések nem vezettek eredményre. Ré­vai Andrea kb. 158 cm magas, normál testalkatú, kerek arcú, barna szemű, festett barna hajú. Eltűnésekor sötétkék farmer- nadrágot és mintás pólót viselt. A rendőrség kéri, amennyi­ben bárki információval rendel­kezik a kislány hollétével kap­csolatban, azt jelezze a rétsági rendőrkapitányság 35/350-144- es telefonszámán, a 107,112 se­gélyhívó számokon, vagy bár­melyik rendőrnél. Ingyentankönyv es segely M. J. Ludányhalászí. a helyi vezetés minden évben átvállalja a beis­kolázással járó kiadások egy ré­szét, így támogatja a gyerekes családokat. Idén sem lesz ez másként: az általános iskolások Korszerű világítás SZE Szurdokpüspöki. Az önkormány­zati tulajdonú közutak világítá­sát korszerűsítették a települé­sen a közelmúltban. Az önkor­mányzat négy millió forintot for­dított költségvetéséből a felújí­tásra, amely során a régi, elavult világítótesteket energiatakaré­kos égőkre cserélték.- csakúgy, mint eddig - ingyen kapják meg a tankönyveket. Azok pedig, akik közép- és felső­fokú oktatási intézményben ta­nulnak beiskolázási segélyben részesülnek. Ez utóbbi mértéké­ről hamarosan dönteni fog a képviselő-testület. Megújuló könyvtár Mihalik J. NÓgrádsipek. Megkezdődött a könyvtár felújítása a településen. Minden helyiséget átfestenek, el­végzik a szükséges javításokat, új világítótesteket szerelnek fel és a berendezéseket is újakra cseré­lik. A művelődési házban műkö­dő kisintézmény szeptemberben fogadja ismét a látogatókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom