Nógrád Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-23 / 197. szám
4 2006. AUGUSZTUS 23., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Feladja a Gazdikereső? kutyasors A kóbor ebeknek otthont leltek, ők magukra maradtak Kutyául járnak a kóbor ebek Nógrád azon kevés megyék közé tartozik, ahol egyetlen állatmenhely sem működik, s ennek eredményeként több száz kutyát altatnak el éves szinten a sintértelepeken. SZ. E. Salgótarján. „Az árokban egy doboztam találtam három kiskutyát, kérem vigyék el őket” - jön a telefon az alapítványhoz, amitől azt várják az emberek, hogy egy munkatárs azonnal rohan és cselekszik. Általában megsértődnek a bejelentők, ha megkérik őket, hogy egy pár napig etessék és lássák el a kutyákat. „Hát nem jönnek és nem viszik el?”- értetlenkednek sokan. Mintha csak a szemüket szúrná a szerencsétlen állat nyomorúsága, s akkor, ha nem látják többé, megnyugszik a lelkiismeretük, mondván: „ők szóltak”. Sokszor írtunk már a Gazdikereső Alapítványról, nem csak mi, hanem országos lapok is, sőt, a tévében is szerepeltek már: segítségre van szükség, mert már nem bírják. Minden hiába: semmi sem történik. Az a két salgótarjáni nyugdíjas néni, akik kutyákkal foglalkoznak és egy menhelyet tartanak fenn - jut eszébe sokaknak, majd legyintenek egyet. Olyan természetes, hogy van, aki befogadja a kóborló kutyákat, van, aki eteti, gondozza, gazdát keres nekik. Ez a munka egy rámenős, határozott embert igényel - aki képes mindezt megvalósítani. Ilyen Hídvégi Ottóné. Persze rengeteg komoly, megoldásra váró probléma van városi és megyei szinten is, mi ehhez képest a „kutyaügy”? - gondolják néhányan. S ezeket a szerencsétlen állatokat hagyjuk elpusztulni? Az a természetes viselkedés, ha hátat fordítunk a meglévő problémának, s megvárjuk amíg más oldja meg? Ők ketten nem ezt tették, már hat éve együtt, egymást segítve több száz kutyát mentettek meg a haláltól. „Öreg nénik hóbortja” - mondják egyesek gúnyosan. Végül is a Lassie hazatér is egy idióta kis történet, s Eric Knight is inkább az éhezőkkel és a munkanélküliséggel foglalkozott volna... Aztán az a sok gagyi kutyás film, amelyek mellesleg még a felnőtteket is megríkatják. Igen, így is hozzáállhatunk dolgokhoz! Van egy olyan sejtésem, hogy az emberek csak akkor kapnák fel a fejüket, ha a működő átmeneti megőrzőhely kutyáit élő adásban altatnák el. Akkor persze mindenki felháborodna. Érdekes, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni: a négylábúaknak enni kell, a kerítésüket, az óljaikat javítani kell, valamint közüzemi, orvosi és szállítási költségek is felmerülnek. Mivel az alapítvány tevékenységét egész Nógrád megyében végzi, így hónapról hónapra jelentős összeg előteremtéséről kell gondoskodniuk. Mindez már olyan teher, amelyet két nyugdíjas nő nem bír el, nem beszélve arról, hogy már a befogadóhely is kinőtte az eddigi helyét. De már mindegy, a Gazdikereső Alapítvány ereje végéhez érkezett: a két idős hölgy - segítség nem lévén - feladni látszik a harcot. Mecénások, önkéntesek, az ügyet támogatók hiányában az alapítvány bezárhatja kapuit. Még utoljára gazdát keresnek a meglévő kutyáknak, aztán vége. Többet már nem hívhatják őket azok, akik kóbor kutyát találnak. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy ha ilyen „jelentéktelen” kis „kutyaügyet” nem lehet megoldani városi, megyei szinten, akkor hogyan lehet megoldást találni a nagyobb problémákra? Megoldás: az ivartalanítás Sokak szerint jóval kevesebb kutya kóborolna, ha az állattartók élnének a jószágok ivartalanításának lehetőségével, hiszen ha ily módon megelőznék a problémát, akkor már nem az utca maradna az egyetlen „humánus" megoldás arra, hogy megszabaduljanak néhány „éhes szájtól". Mag Gyula salgótarjáni állatorvos azonban másképp látja a dolgot, szerinte ugyanis „nem a jó gazdáknál lévő kutyák kezdenek el kóborolni és nyakló nélkül szaporodni”.- Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy ivartalaníttathatja kutyáját, ha akarja - ennek ellenére mérsékelt az érdeklődés. Fogalmazhatunk úgy is: közismert a lehetőség, de kevesen hajlandóak költeni rá - fejtette ki Mag Gyula, hozzátéve: kutyánként 6-10 ezer forint az említett beavatkozás ára. A kóbor négylábúak befogása és tartása önkormányzati feladat. így állatorvosi ellátásukat is a településvezetéseknek kellene finanszírozni. Ennek fényében talán nem meglepő: a csellengő ebek többsége kezelés helyett általában az altatás sorsára jut. Sz. E. Balassagyarmat önkormányzatának (csakúgy, mint Rútságnak) 2005-ig a váci székhelyű Zöld Menedék Állatvédő Alapítvánnyal volt szerződése. MoórMátyás, a településfejlesztési és városüzemeltetési osztály vezetője úgy nyilatkozott: mivel az alapítvány jelentősen megemelte az árait, idén nem kötöttek velük szerződést. Amíg tavaly negyedéves szinten mintegy 30-40 ezer forintot fordított a város a kóbor állatok elszállíttatására, addig idén havi 170 ezer forintért cserébe havonta egyszer begyűjtötték volna a kóbor ebeket, macskákat. Ezt a balassagyarmati ön- kormányzat nem tudta vállalni.- Korábban Balassagyarmaton is működött sintértelep, ahol négy kennel állt, de ezt felszámolták, mivel drága volt a telephely fenntartása és a kor elvárásainak sem felelt már meg (régen a Szécsényben befogott kutyákat is a balassagyarmati telephelyre vitették). Az igazi megoldás azonban egy ebrendészeti telephely létrehozása lenne - nyilatkozta Moór Mátyás, aki elmondta: éves szinten 20-40 kutyát érint a fennálló probléma. Mint megtudtuk, az önkormányzat jelenleg a salgótarjáni gyepmesteri telep szolgálatában álló sintért bízta meg az állatok begyűjtésével. Szécsényben szinte minden elveszett kutya megtalálja a gazdáját a helyi kábeltévé és egyéb hirdetmények segítségével. A város jegyzője, Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet elmondta: a fő problémát az az évi 8-10 állat jelenti, amelyeket gazdájuk az autókból kidob. Rétság jegyzője, Kapecska Ferencné kérdésünkre elmondta: a gazdátlan négylábúak problémájának rendezésére elindult egy kistérségi szintű kezdeményezés. A 25 település - beleértve Balassagyarmatot is - közös megállapodást köthetne a váci Zöld Menedék Állatvédő Alapítvánnyal, így a költségek megoszlanának a falvak és a két város között. Bátonyterenyén a kivert állatokat egy ezzel a tevékenységgel megbízott személy befogja, a törvényben meghatározott ideig egy bérelt magánistálló ketreceiben tartja - ezen időszak alatt jelentkezhet a tulajdonosa - majd leoltják. A városfejlesztési és műszaki osztály vezetőjétől, Szeberényi Endrétől megtudtuk: 100-150 kutyát pusztítanak el éves szinten. Pásztón a városgazdálkodási kft.-én keresztül oldják meg a csellengő ebek gondját. Darázs János ügyvezető tájékoztatása szerint 16 kutyát tudnak jelenleg befogadni, amelyeket az erre vonatkozó szabályok szerint tartanak egy-két hétig. A tulajdonos büntetés terhe mellett válthatja ki kutyáját, ha senki sem jelentkezik értük, leoltják őket. A Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft.-nél is érdeklődtünk, de a tegnapi nappal bezárólag nem sikerült választ kapni kérdéseinkre J információink szerint itt működik a tavaly átadott sintértelep. VANNAK KIVÉTELES PILLANATOK ÉS LÁTOMÁSOK Két salgótarjáni fiatal, Szabó Péter és Domán Anna szabálytalan, de nagyon megkapó módon mutatkozik be tegnaptól a Salgótarjáni Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda termében rendezett Látomás című kiállításon. Péter írásait Anna festett képei mintegy megjelenítik és fordítva, mindazt, amit a festmények kifejeznek, Péter sorai megerősítenek. A látni- és olvasnivalókat Kotrocz Gabriella, a Hibó Tamás Művészeti Iskola tanára ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Eltűnt lányt keresnek A rétsági rendőrkapitányság eltűnése miatt keresi Révai Andreát (szül: Salgótarján, 1992.11. 16., an: Radies Erika), aki augusztus 20-án engedély nélkül elhagyta a felsőpetényi Margaréta gyermekotthont és ismeretlen helyre távozott. A felkutatására eddig tett intézkedések nem vezettek eredményre. Révai Andrea kb. 158 cm magas, normál testalkatú, kerek arcú, barna szemű, festett barna hajú. Eltűnésekor sötétkék farmer- nadrágot és mintás pólót viselt. A rendőrség kéri, amennyiben bárki információval rendelkezik a kislány hollétével kapcsolatban, azt jelezze a rétsági rendőrkapitányság 35/350-144- es telefonszámán, a 107,112 segélyhívó számokon, vagy bármelyik rendőrnél. Ingyentankönyv es segely M. J. Ludányhalászí. a helyi vezetés minden évben átvállalja a beiskolázással járó kiadások egy részét, így támogatja a gyerekes családokat. Idén sem lesz ez másként: az általános iskolások Korszerű világítás SZE Szurdokpüspöki. Az önkormányzati tulajdonú közutak világítását korszerűsítették a településen a közelmúltban. Az önkormányzat négy millió forintot fordított költségvetéséből a felújításra, amely során a régi, elavult világítótesteket energiatakarékos égőkre cserélték.- csakúgy, mint eddig - ingyen kapják meg a tankönyveket. Azok pedig, akik közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanulnak beiskolázási segélyben részesülnek. Ez utóbbi mértékéről hamarosan dönteni fog a képviselő-testület. Megújuló könyvtár Mihalik J. NÓgrádsipek. Megkezdődött a könyvtár felújítása a településen. Minden helyiséget átfestenek, elvégzik a szükséges javításokat, új világítótesteket szerelnek fel és a berendezéseket is újakra cserélik. A művelődési házban működő kisintézmény szeptemberben fogadja ismét a látogatókat.
