Nógrád Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-11 / 187. szám

2006. AUGUSZTUS 11., PÉNTEK 3 NÓGRÁD MEGYE Saigon a pályán Salgótarján. A Somoskőújfalui sportpályán ad koncertet augusz­tus 12-én, szombaton 18 órától a Saigon zenekar. Az együttes egyúttal házigazdája is az estnek, meghívására fellép ugyanis a karancsaljai Forgotten Ritual, amelynek tagjait szlovákiai fesz­tiválon ismerték meg. A részvétel ingyenes, a rendezvény megtar­tását helyi,, illetve salgótarjáni vendéglátóegységek támogatják. Bővülő eszköztár Karancslapujtő. A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács pályáza­tán iskolai eszközök beszerzésére 1,6 millió forintot nyert a telepü­lés önkormányzata. Videokame­rával, projektorral bővül az intéz­mény médiaeszköztára, ezek a te­lepülés nagyobb rendezvényein is jó szolgálatot tesznek majd. Közlemény Jónás Gábor, mint a „Lungo Drom” Országos Cigány Érdek- védelmi és Polgári Szövetség Nóg­rád megyében a megyei felada­tok ellátásával megbízott képvise­lője a Nógrád Megyei Hírlapban 2006. augusztus 8-án „Lungo Drom egyedül, a cigányságért” címmel megjelent cikkben foglal­takra az alábbiakat közlöm: A „Lungo Drom” Országos Ci­gány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség a 2006. október 1-jei önkormányzati választásra önálló listát nem indít Nógrád megyében. Kijelentem, hogy Bangó Tamás nem tagja a Lungo Dromnak és RáczAttila (Rimóc), valamint Oláh Sándor (Salgótar­ján) kizárásáról napokon belül határoz a Lungo Drom országos elnöksége, tekintettel arra, hogy nevezett személyek olyan ma­gatartást tanúsítottak, amely a szövetség érdekeivel, céljaival ellentétes. A cikkben „az elnökség továb­bi tagjainak" nevezett szemé­lyek közül többen (Klajbán Ró­bert, Puporka Kálmán, Rácz Gé­za, Jusztin Istvánná, Babolcsai Norbert) írásban közölték, hogy a cikkben említett döntésről nincs tudomásuk. B.-gyarmat, 2006. aug. 8. Jónás Gábor Megmenekült a Vegyépszer A felszámolási eljárás alatt is folyt a munka, s nem vesztettek megrendelőt (Folytatás az 1. oldalról) segítették munkáját, s egyben az új társaság számára is igyekez­nek támogatást nyújtani a folya­matos foglalkoztatás-bővítéshez.- Mind a munkavállalók, mind a szakmai vezetők partne­rek voltak abban, hogy a felszá­molás során a folyamatos mun­kavégzés biztosított legyen, így nemcsak megőrizték, hanem bő­vítették is a megrendelői kört - hangsúlyozta Molnár György. - Elértük azt, amiért már több mint tíz hónapja küzdöttünk: megmenekült és működőképes maradt a cég, s az eszközvagyon sem értékelődött le. Az új tulajdonos, az SVG 2000 Vegyipari Gépgyár Kft. magyar magánszemélyek által, kifejezet­ten a felszámolásból történő ki­vásárlásra alapított társaság, amely megfelelő helyi ismeretek­kel rendelkezik, a tevekenyseg szakmai és műszaki fejlesztésé­ben érdekelt, s a piacbővítés ér­dekében is tett lépéseket. A fel- számolási eljárás azonban telje­sen még nem fejeződött be: meg­oldásra var a vitatott hitelezői igények rendezése, s folyamat­ban van még egy per is - de ez­zel év végére várhatóan végleg lezárul a nagy múltú cég történe­tének eddigi legsötétebb fejezete. RÓLUNK SZOL Legjobb védekezés a támadás? Hegedűs Erzsébet még alig ült el a felháborodás hulláma Magyarországon az ominózus pozsonyi eset óta: május végén tiltott idegenvezetés címszóval egy két éve nem hatályos törvény alapján tartottak fogva magyar tanárokat kilenc órán át a szlovák rendőrök, már­is itt a következő. Egy internetes honlapon volt látható az a más­fél perces videofelvétel, amelyen szlovák fiatalok magyar zász­lót égettek és magyarellenes jelszavakat kiabáltak. Külügymi­nisztériumunk most kivételes gyorsasággal reagált a történtek­re: követelték a felvétel eltávolítását a világhálóról és magyará­zatot kértek a szlovák kormánytól a történtekre. Az első hírek arról szóltak, hogy a szlovák belügyminiszter ígéretet tett az eset kivizsgálására. Tegnap viszont újabb hírek keltek szárnyra, amiről először azt gondoltam, rosszul hallok. arról van ugyanis szó, hogy a szlovák fél nem érti, miért terel­te diplomáciai útra ezt az esetet a magyar Külügyminisztéri­um? Na, vajon miért? Hát csak azért, mert a magyar zászlót, nemzeti jelképünket gyalázták meg. A szlovák kormány ha­sonló esetben vajon nem így járna el? Még elképesztőbb az a magyarázat, amit hozzáfűztek: a szlovák fél szerint ugyanis Magyarországon akarnak szlovákellenes hangulatot kelteni azzal, hogy hivatalos útra terelték az ügyet, amely természe­tesen nagy sajtóvisszhangot, s még nagyobb felháborodást váltott ki. Azt gondolom, véleményemmel nem vagyok egye­dül, amikor azt mondom: nem így kellene kezelni ezt az ügyet. Azt mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a jó szomszéd- sági viszony kialakításához két fél szükséges, mert egyedül bi­zony nem megy. Ezek az esetek, amelyek az utóbbi időben tör­téntek, valahogy nem azt igazolják, hogy a szlovák fél is a jó viszony kialakítására törekedne. Óhatatlanul eszembe jut a mondás: legjobb védekezés a támadás, mert itt bizony erről van szó. CSAK MÉLYSÉGESEN ELSZOMORÍT EZ AZ EGÉSZ. Elszomorít, mert magyarként megalázó támadásként élem meg nemzeti jelké­pünk meggyalázását, azt, hogy a magyarok pusztulását kíván­ja egy szomszédos állam állampolgára, s az is szomorúvá tesz, hogy ez a cselekmény egyelőre csak a magyarokat háborítot­ta fel. Elszomorít, hogy a szlovák vezetés szerint ez az egész nem komoly annyira, hogy diplomáciai útra kellene terelni. Hát innen üzenem: a gyerekes vagy a diákcsíny fogalma ná­lunk, magyaroknál nem a másik nemzet jelképének meggya­lázását takarja! Véletlen késelés Mátranovák. Szerdán éjszaka ér­kezett a bejelentés arról a rend­őrségre, hogy a mentősök szúrt sebbel a hátán szállítottak be a salgótarjáni kórházba egy mátranováki férfit. A jelenlegi információk sze­rint a sérült barátaival a munka­helyéről tartott hazafelé, amikor egyikőjük a táskájával hátba vágta őt. A táskában volt egy kés, amely átszúrta annak olda­lát és a sértett hátába fúródott. Az orvosi vizsgálatok szerint a férfi könnyű sérülést szenvedett. A Bátonyterenyei Rendőrkapi­tányság vizsgálja az eset körül­ményeit. Nyílt levél a polgármesterjelöltről (Folytatás az 1. oldalról) hogy kapcsolatrendszere, érdek- érvényesítő képessége megko­pott. Véleményünk szerint meg­bízatásait nem tudta a remélt és kívánt szinten ellátni. Lényegé­ben nem vett részt a város fejlő­dése szempontjából fontos dön­tések meghozatalában. Gyakran távol maradt a mind a megyei, mind a regionális területfejlesz­tési tanács üléseiről. Az MSZP-re - egy ideje - felülről, lekezelő módon tekint. Nem vett részt a kongresszusainkon, a szerveze­tünket és a frakciót pedig nem tájékoztatta időben és kellő mélységben a tervezett dönté­sekről. Ennek fejében „csak” a feltétel nélküli támogatást, el­képzelései kritikátlan kiszolgá­lását várta el (iskolabezárások, óvodabezárások, Somoskőújfalu önállósága). Ezt elégelte meg a frakció és megalapozottabb, a város hosz- szabb távú érdekeit is figyelem­be vevő döntések meghozatalára kérte a polgármestert. Puszta Béla a szocialista frakció vélemé­nyét nem méltányolta, magát vá­rospolitikusnak kinevezve erő­szakolt át a közelmúltban is a közgyűlésen (a Fidesszel össze­fogva) több, a város jövőjét nega­tívan befolyásoló döntést, (pl. parkolóház). Az, hogy Puszta Béla nem fo­gadja el annak a pártnak a sze­mélyével kapcsolatos döntéseit, amelyiknek a segítségével 12 évig polgármester és négy évig országgyűlési képviselő lehetett, érthetetlen és megmagyarázha­tatlan. Tudomásul kellene ven­nie, hogy senki nincs bebetonoz­va egyetlen pozícióba sem. Lehet másokra mutogatni, önjelölt vá­rospolitikusnak lenni, ez azon­ban nem változtat a tényeken: a párt polgármesterjelöltje Dóra Ottó. Ő az, aki a pályázataink si­kerességéért sokat tett, aki kap­csolatrendszere, érdekérvénye­sítő képessége révén új lendüle­tet adhat a város fejlődésének. MSZP Salgótarjáni Szervezete elnöksége Rönktolók: hazatérés Selmecbányára Nem mindennapi felvonulókra lehettek^figyelmesek a járókelők szerda délelőtt á parassapusztai határátkelőnél. Két, összesen vagy húsz egyete­mista fiatalból álló csoport haladt át ugyanis az úton, egy farönköt, má­sik pedig csillét tolva. Céljuk, hogy augusztus 11-én Selmecbányán te­gyék tiszteletüket az erdészeti és bányászati oktatás alma materében. Vitéz Kata Az ötlet erdész és bányász szakos egyete­mi hallgatók fejéből pattant ki, akik előde­ikre emlékezve nem felejtették el, hogy az el­ső bányászati és a mellette kialakuló erdé­szeti akadémiát Selmecbányán alapították, a jogelődöt 1808-ban. Az első világháború végéig virágzott is az oktatás, majd, amikor a Felvidéket a korabeli Csehszlovákiához csatolták, az erdészek és bányászok úgy döntöttek, átjönnek Magyarországra. S bár Sopronba települtek, sosem feledkeztek el a gyökereikről! A mostani kezdeményezés előzményének tekinthető, amikor a közelmúltban Miskolc­ról a bányásznövendékek eltoltak Sopronba egy csillét. A gesztus persze nem maradt válasz nélkül, a leghűségesebb város erdész­növendékei egy farönkkel viszonozták a kedvességet. Aztán a fiatalok gondoltak egyet és azt mondták, miért ne lehetne mindkét szimbó­lumot elhozni Selmecbányára? így a két, mintegy 20 főből álló gárda (köztük állandó és egymást váltó tagok egyaránt) indult au­gusztus elsején Miskolcról, valamint Sopron­ból, hogy erőt és fáradságot nem kímélve át­szeljék az országot. Az egyetemisták szer­dán 11-kor randevúztak Parassapusztán. A bányászcsapat Drégelypalánk, az erdészek pedig Bernecebaráti felől közelítették meg a határátkelőt. A soproni erdészhallgatók csak rövid utat tettek meg Nógrád megye területén, de útjuk magyarországi szakaszának végén a Bör­zsöny lábánál, a balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Zrt. területén haladtak jó darabon. Karnis Gábor, az Ipoly Erdő Zrt. főmérnö­ke elmondta:- Társaságunk fontosnak tartotta, hogy gondoskodjon a fiatalok ellátásáról, amíg működési területünkön tartózkodtak, hiszen minden elismerést megérdemeltek, amiért végigcsinálták ezt a kemény túrát! Hozzáfűzte: a csapatokra még 40 kilomé­ter vár a határ túloldalán, dombok-hegyek övezte kemény terepen. A tervek szerint au­gusztus 11-én érkeznek Selmecbányára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom