Nógrád Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-10 / 159. szám
2006. JÚLIUS 10., HÉTFŐ 7 NÓGRÁD MEGYE Papíron már bemutatható ipari örökségünk a nagyközönség elé. Itt is elengedhetetlen egy ajándékbolt, illetve vendéglátó egység kialakítása. Salgótarján alatt van egy pincerendszer, ez lenne a helyszíne az 5. programnak. A 650 méter hosszú vágat Zagyvapálfalván található, a hegy alatt, jelenleg gondosan lezárva. A homokkőbe vájt 12 négyzetméter keresztmetszetű vágat valamikor szénpinceként funkcionált. A munkacsoport egy múltidéző időutazásra invitálná az ide betérőket, fantasztikus animációk, vitrines bemutatók, számítógépes szoba segítségével. A 30 méterrel a föld színe alatt húzódó pince első látványossága a gyermekeknek szólna, egy másik pedig a bányászattal összefüggő legendákat formálná látvánnyá, fény és hang effektusok segítségével. A következő rész Salgótarján és környékének történetét dolgozná föl 12 stációban a kőkorszaktól a hatvanas évekig. Része lenne a múltidézésnek egy salgótarjáni utcarészlet is, természetesen a föld alatt, felidézve a két világháború közötti városka főutcájának életét. így jutunk el a modern város környező hegyekre, városrészre, felépítésének időpontjáig, a hat- A torony tetején ráadásul egy lé- vanas évekig, majd egy számító- gitámadás idejére védelmül szolgépes teremben arra nyílna mód, gáló bunker is van, ami csak fo- hogy a készülékeken a látogatók kozza a történelmi élményt, megtervezhetnék a jövő Salgó- A másik programhely a sokat tarjánjának animációját, termé- emlegetett fűtőház, amelynek reállítani, amit a jelenlegi magántulajdonos is támogat. Ugyanitt két-három teremben egy acélgyár-történeti bemutató is helyet kaphatna, illetve mivel ebben az épületben történt meg Salgótarján város alakuló közgyűlése, ennek is méltó emléket szeretnének itt állítani. Emellett javasolnak az épületben egy korabeli berendezésekkel, miliővel kialakított kaszinókávézót. A program fontos része az Acélgyári út rehabilitációja, beleértve az egykori épületeket, intézményeket is. A munkacsoport szerint a terület legalább annyira értékes és bemutatható, mint a kispesti Wekerle-telep. Egy két épületben akár kulcsos házakat is megvalósíthatnának. A 3. számú program központja a bányamúzeum. A földalatti rész helyreállítása lényegében már megtörtént, a kültéri viszont még nem. A kialakítás során azt javasolták, hogy az út által ketté vágott bemutatóhelyet a föld alatt egy aluljáróval kössék össze. A bányamúzeum területén szükségét látnák egy kávézó és egy ajándékbolt kialakításának. A 4. számú program „Az üveg világa” munkacímet viseli és középpontjában az öblösüveggyár áll. Kétféle megoldást javasoltak a bemutatást illetően: lehet üzem közben, vagy művi környezetben. A program részeként a turista megismerhetné a gyár történetét, az üvegfúvás és csiszolás mesterségét. Egy kiállítás a mintarajzokat mutatná be, egy másik a gyár elmúlt éveiben készült termékeket, egy harmadik pedig üvegművészek alkotásait tárná szetesen saját ízlésük szerint. Az erről készült animáció nagy tetszést aratott a megyei közgyűlés előtt. Holles Miklós elmondta, hogy a programfüzérbe bekapcsolható lesz az SVT-Wamsler Háztartás- technikai Rt. elképzelése is, egy gyártörténeti kiállítás megvalósításával. A team vezetője előre bocsátotta, hogy valamennyi programhelyen utalás történik a többi látványosságra, képek, brosúrák segítségével. A következő programok bemutatásában Szántó Zoltán volt a segítségünkre. Központja Bátony- terenye. Az egyik fontos helyszín Kisterenye, ahol a város életében kulcsszerepet játszó vasúti szállítás ipartörténeti emlékeit mutatnák be. Ezek közül is az egyik attrakciót a kastélykert és a vasútállomás között elhelyezkedő víztorony adná. Jelenleg kihasználatlan. Helyreállítva alkalmas lenne helytörténeti képkiállítás bemutatására, a „vízfejben” pedig olyan kilátó kávézót álmodnak meg, ahonnan ragyogó kilátás nyílik a részleges bontása már megtörtént, de az épület masszív, tehát fejleszthető. Eltűnt viszont a vasúti fordítóhíd, amelyet egy stilizált elemmel helyettesítenének, a magas helyreállítási költség miatt. Hasznosítására több alternatíva is kínálkozik. így lehet egy komoly vasúttörténeti kiállítás helyszíne, esetleg art-kávézó, s van olyan praktikus ötlet is, amely akár egy rendhagyó vásárcsarnok megvalósítását célozza. Ennek összefésülése a következő hónapok feladata lesz. A másik fő helyszín Nagy- bátony, ahol valamikor jelentős bányászati tevékenység zajlott. Itt volt a bányaigazgatóság épülete is, amely jelenleg a polgár- mesteri hivatalnak ad otthont. Mivel az önkormányzat hamarosan új épületbe költözik, kínálkozik a régi épület több funkciós történeti kiállítóhellyé alakítása, beleértve a helytörténetet is, Mátranováktól Szúpatakig. Tervezik, hogy a bányászati kiszolgáló mesterségek mellett egy bányai szállítási kiállítás is megvalósulhatna itt, a lóvontatástól a modernebb megoldásokig.- Mivel a bányászképzésnek is Nagybátony volt az egyik meghatározó helyszíne, felmerült, hogy az ehhez kapcsolódó történeti dokumentumokat is bemutassuk - tette hozzá. - Egy bemutató hely önmagában azonban kevés ahhoz, hogy hosszabb ideig lekösse a turisták figyelmét, ezért a bányaigazgatóság programját összekötöttük a közeli Tiribesi bányaüzem bemutatásával. Itt áll ugyanis a megye egyetlen ép aknatornya, jelenleg az épületekben a levéltár anyagait őrzik. Tiribes volt a bányai mentők bázisa, ennek is emléket állíthatnának, túl azon, hogy a felvonó imitált üzemeltetése felejthetetlen élményt jelentene a látogatóknak. Az üres épületekben kaphatna helyet a modernebb bányászati eszközök bemutatása, s ide helyeznék át az útépítés miatt áttelepítésre váró F6-os jövesztőgépet is. A tiribesi parkban vendéglátó egységet is üzemeltetnének, s rendezvények megtartását is lehetővé tennék. A rendezvény kapcsolódhatna a bányai miliőhöz (gasztronómia, bányászzenekarok találkozója, stb.), de lehetne ettől eltérő is.- Az igazgatósági épület és Tiribes között szervezett szállítást képzeltünk el, például lóvon- tatású omnibusszal, vagy városnéző „kisvasúttal”. Ugyanezen a területen egy korabeli lejtakna első pár méterét is be tudnánk mutatni, egyben itt helyeznénk el a bányatámok sokféleségét bemutató kiállítást is. így a látogató a bányászat minden területével megismerkedhetne, komplex módon - mondta végezetül Szántó Zoltán. A megyei közgyűlés támogatásáról biztosította a munka folytatását A munkacsoport - melynek tagja volt még dr. Szvircsek Ferenc, Kenyeres István, Botka Miklós és Valenta Linda -, a következőkben a költségvetést készíti el, s őszre teljessé válik a munkaanyag. A szervezők elmondták még, hogy a látványosság részeként szeretnék feleleveníteni a korabeli bányászünnepeket, jeles bányai találkozók hangulatát is. A Hét programfejezetből és 14 projektelemből áll az a kilencven oldalas tanulmány, amelyet a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. által szervezett szakmai csoport dolgozott ki Nógrád megye ipari örökségének turisztikai fejlesztése érdekében. A munkát a területfejlesztési tanács is támogatta. A részletekbe Holles Miklós, a team vezetője és Szántó Zoltán, az ügynökség igazgatóhelyettese avatja be olvasóinkat. TNL A tanulmány valójában nem terjed ki a megye egész területére, leginkább a nehézipar két nagy központjára, Salgótarjánra és Bátonyterenyére, illetve térségükre fókuszál. A munka- csoporthoz a hírlapban megjelent előzetes információknak is köszönhetően számos ötlet, javaslat érkezett - mondotta elöljáróban Holles Miklós. A mérlegelés alapelve mindössze annyi volt, hogy bemutatható projekt formálható-e az adott elképzelésből, vagy sem.- Azt is vizsgáltuk, hogy a helyszín jól megközelíthető legyen, biztosítva legyen a parkolási lehetőség, s egyszerre legalább 35-40 fő fogadását lehessen biztosítani. Szempont volt a különböző projektelemek egy programfüzérré szervezhetősége is. Ennek alapján állt össze a 7 programcsomag, amely 14 projektelemet tartalmaz - mondotta. Az első program Salgóbányához köthető, s 4 projektet tartalmaz. Az egyik a fogaskerekű vasút részleges helyreálltása, amely eredetileg 5,8 km hosszúságú volt, s az acélgyártól a Medves Hotelig vezetett. A megépítendő pálya 1 km-rel lenne rövidebb: indulna Ponyipusztáról, és érkezne a valamikori strandhoz. Az egyik megálló lenne a „diósi”, ahol egyfajta rekreációs központ is megvalósítható lenne, a másik a Brendzalján lenne. A program részeként helyreállítanák a volt bányai kaszinót, amiből egy közösségi házat varázsolnának, kulturált vendéglátó egységgel. (Erre a város már 2002-től rendelkezik engedélyezési tervvel.) A harmadik projektelem kulcsosházak kialakítását tartalmazza, néhány egykori tisztviselői ház megvásárlásával, átalakításával, akár korabeli bútorok berendezésével. Végül tervezik a strand helyreállítását, két medencével, napkollektoros fűtéssel. Kapacitását 150 fősre gondolják. A 2. számú program fő helyszíne a salgótarjáni acélgyár. Egyik elemként a volt kaszinót és olvasót kívánják hely
