Nógrád Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-01 / 152. szám
4 2005. JÚLIUS 1., SZOMBAT KULTÚRA Példaszerű pedagógus-életpályák A minap látott napvilágot a „Tanáregyéniségek a Madáchban” című, „Tények és emlékek” alcímet viselő (vissza)emlékezés-kötet a Ma- dách-hagyomány Ápoló Egyesület kiadásában, a szervezet elnökének, dr. Csongrády Bélának a szerkesztésében. A törékeny, méretében kicsinyre tervezett, tartalmában mégis gazdag és hiánypótló kötetben Salgótarján legrégebbi középiskolájához, a mai Madách Imre Gimnáziumhoz és annak jogelődeihez kötődő tíz jelentős tanáregyéniség életútjának, munkásságának részleteit ismerhetjük meg. Az öt szerző - mint ahogyan a könyv alcíme is jelzi - tényekre, illetve saját személyes kapcsolataikra vagy mások emlékeire hagyatkozva dolgozta fel az „elsők” biográfiáját. A szerkesztő - mint a többrészesre tervezett sorozat jelen első kötetében az előszó címében is jelezte - szerint azért kerültek a kiválasztott személyek a kezdő kötetbe, mert ők az „Elsők a legjobbak között”, az ő pályaképüket sikerült legelőbb feldolgozni. Kiemelkedő életpályák, tudós tanárok, nagy ívű kutatómunkák, nagyhatású pedagógusi munkásság, polihisztor személyiségek - ezek azok a vonások, amelyek majd mindegyik tanáregyéniséget jellemzik, s amelyek miatt e sorozat első kötetébe beválasztattak. Dr. Bozó Gyula nyugalmazott középiskolai tanár, iskolaigazgató elsősorban saját személyes kapcsolataira, visszaemlékezéseire alapozva írta meg a matematika- tanítás, a logikus gondolkodás mesterének, Bácskay Jánosnak az életútját. A klasszikus műveltségű Bugán Józsefhez kollegiális viszony fűzte a szerzőt, de személyes ismerőseként üsztelte a népi kollégiumot alapító Mikuska Imrét és a költő tanár-tanár költő (Cs.) Nagy Istvánt is, akinek két, 1956-ban a Palócfóldben megjelent versét a kötet utolsó lapján is olvashat- juk. Bozó Gyula szeretetteljes, meghitt hangon szóló írásaiban a magánembert és a tanárt, a nagyhatású egyéniséget egyaránt láttatja, mégis biográfiáinak középpontjában a lelkes jjedagógus áll. A személyes ismeretségből származó történetek, emlékek teszik színessé a bemutatott tanáregyéniségek portréját. Csongrády Béla a dunántúli születésű Györffy Dezsőről, az alkotás, az értékteremtés hitvallójáról ír elsőként, kiemelve Tanáregyéniségek a Madáchban (I.) Tények és emlékek Fayl Frigyes: Hurka Pécskő (Részlet az 1934-ben készült tusrajzból) A kötetet a Madách-hagyomany Ápoló Egyesület adta ki életútjától a geológiával, a nyelvészet és a folklór bizonyos területével tudományos szinten foglalkozó tudós-tanári vonást. Országos elismertségének tanúbizonysága egyfelől, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök elismerő levélben fejezte ki a Györffy családnak a már elhunyt tudós-tanár iránti megbecsülését, s szülőföldjén, Köveskálon tudományos munkássága elismeréseként emléktábla jelzi munkásságának jelentőségét Csongrády Béla másik visszaemlékezésében a még nemrégiben közöttünk élt Kmetyi Ferenc gimnáziumigazgató pályájáról ír, kiemelve életéből azt a momentumot, amely máig ható érvényű, tudniillik, hogy igazgatása idején az ő és munkatársai - közülük elsősorban Mikuska Imre - közbenjárására nevezték el a gimnáziumot az ötvenes évek elején a nógrádiak halhatatlan költőjéről, Madách Imréről. Ezért is kapta a Kmetyi Ferencről szóló írás „A névadó igazgató” címet Herold László, aki maga is e gimnázium falai között töltötte alkotó éveinek nagy részét tanárként és igazgatóként, s aki a közelmúltban kapott országosan elismert, Eötvös-díjat, kollegiális viszonyának emlékeit eleveníti fel a Czakó Györgyös dr. Ravasz Dezső sorsának, gimnáziumhoz kötődésének megrajzolásában. Az erdélyi származású Czakó György, saját, kifejező szavaival „a művelődésügy repülőterének egy hangárszerelője”, a történelem-földrajz szakos tanár a Németh László-i értelemben vett értelmiség egyik képviselője volt városunkban, s él tovább tanítványai és tanártársai emlékében. Herold László másik írásától megtudhatjuk, hogy a Madách Imre Gimnázium szép emlékű igazgatója, a jeles vezetőként tisztelt Ravasz Dezső élete a sok-sok családi fájdalom, a személyes megpróbáltatások mellett a munkában teljesedett ki. Dr. Matits Ferenc művészettörténész, a Nógrádi Történeti Múzeum igazgatóhelyettese, a festőművész-rajztanár Fayl FriGyörffy Dezső nemcsak kiváló tanár volt, tudós elmeként is maradandót alkotott gyes alkotói munkásságát domborította ki dokumentumokon, illetve mások visszaemlékezésén alapuló írásában. Fayl Frigyes művészi tehetségét bizonyítja, hogy elvégezte a budapesti Képzőművészeti Akadémiát, hallgatója volt a Szépművé- szeü Akadémiának, számos kiállításán bizonyíthatta elhivatottságát, amiért művészeti díjjal is jutalmazták. A most megjelent kötet címlapját Fayl Frigyesnek egy 1934-ben készült tusrajza, a „Hurka Pécskő” részlete illusztrálja. A gimnázium is őrzi nevét: galériájának Fayl Frigyes a névadója. Ő volt az illusztrátora annak a természetleíró könyvnek, amelyet dr. (Damay) Domyay Béla, a bemutatott személyiségek közül talán a nagyközönség számára legismertebb tudós-tanár publikált, s akinek alakját dr. SzvircsekFerenc történész, címzetes igazgató formázta meg a jelen kötetben munkái, tudományos tevékenysége tükrében. Domyay Béla neve a legtöbb nógrádi számára ismerősen cseng; a salgói menedékház, a róla elnevezett általános iskola őrzi nevét, mellszobra a salgótarjáni városháza előtti panteonban emlékeztet emberi-tudósi nagyságára. Bizonyára sokan nem is tudják, hogy tudományos kutatásaiból számos publikációja jelent meg változatos tudományterületeken: a történelemtudományban, a helyismeret és a muzeológia területén, a biológiatudományban, a földtanban, az állattanban, a geológiában, a nyelvészetben egyaránt jeleset alkotott. A bemutatott tíz tanáregyéniség pályaképében megrajzolt, az iskola falain túlmutató tevékenységük, a humánus vonások, ember- és gyermekszeretetük, pedagógiai érzékük méltó az utókor emlékezetére. Elismerés illeti a kötet szerzőit, akik emlékezetük és a dokumentumok felhasználásával bemutatták azokat az egykor élt jeles madáchos pedagógusokat, akiknek egyénisége, valamint a megyének, a városnak, az iskolának, diákjaiknak sokat adó tehetsége példaként áll előttünk. Rövid ideig magam is tagja voltam a Madách Imre Gimnázium tantestületének, így lehetőségem adódott betekinteni annak mai életébe. Megnyugtató és felemelő, hogy ma is tanítanak és nevelnek ott hivatásszerető, felelős, alkotó tanáregyéniségek, művész-tanárok, kutatók, a diákokat tudományos szinten ösz- szefogó és kutatásra ösztönző mentor-pedagógusok, vagy épp a sportban jeleskedő kollégák, akik tudásuk legjavával okítják és buzdítják a jóra diákjaikat. A kötetben bemutatott pedagógusok példájából - akik közül többen betöltötték az iskola igazgatói posztját is - láttuk, hogy a jó vezetőnek felelősségteljes feladata, évekre kiható, sorsfordító szerepe lehet. Egy gimnázium tantestületét összefogó vezetőnek a tanáregyéniségek fel- és kiemelése ma is feladata lenne, az elefántcsonttoronyból kitekintve saját értékeik megmutatása egy oktatási intézmény megbecsülését, kulturális hatókörének kiszélesítését eredményezheti. Ezúton ajánlom jó szívvel e kötetet a patinás gimnáziumhoz bármely módon, egykor vagy ma kötődő olvasónak, a madáchosok közösségének. ■ Dr. Gréczi-Zsoldos Enikő „Fekete felhők mitológiája” Ezzel a talányos, szép címmel nyílott meg a Pásztói Múzeumban a Budapesten élő Sulyok Gabriella, Munkács-dí- jas grafikusművész kiállítása. A tárlat elnevezése azokra az évekre utal, amelyeket a művész 1965 és 70 között Bagdadban eltöltött. Nemcsak képző- művészeti főiskolát végzett, hanem filmrendezőnek és operatőrnek is tanult, s Irakban a régészeti múzeumban kiadványsorozatot rajzolt az ókori keleti kosztümökről. Kivételes rajzkészségét - amely mindennemű grafikai és festészeti tevékenység alapja, s amelyet annak idején Főnyi Géza és Barcsay Jenő tanítváSulyok Gabriella kiállítását Földi Péter nyitotta meg. Köszöntőt mondott Sisák Imre polgármester (középen) is. nyaként mélyített el - a pásztói kiállítás is visszaigazolja. Erről beszélt szakmai megnyitójában Földi Péter festőművész is, aki szintén Munkácsy-dí- jas és elismerései sorában a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze kitüntetés is szerepel. Elmondta, hogy neki Sulyok Gabriella alkotásairól az áradás szó jut elsőként eszébe. A papír felületén egy olyan pulzáló, lüktető ritmus, egy olyan organikus formaképzés jelenik meg, amely a bennünk lappangó és kivételes pillanatokban kiáradó különleges teremtőerő kifejezésére hivatott. A finom vonalak örvénylése, a szűkszavú, de érzéki, burjánzó jelek a nézőt is magukkal sodorják. Annál is inkább, mert e képekről evidens módon a női lélek érzékenysége, érzelemgazdagsága is visszaköszön, a fekete-fehér és szürke árnyalatú rajzok, rézkarcok a végtelen tér és idő, a teremtés biztató, örök ígéretét is hordozzák. Sulyok Gabriella az ég és a föld találkozása mentén próbálja meghatározni saját létét és művészetét. Művei láttán Földi Péter bizonyára nem véletlenül idézte fel azt az élményét, amelyet a folyó - jelesül a Duna - magától értetődő mozgása, állandó természetes változása kiváltott benne. A vendégművészt és a megnyitón megjelenteket köszöntötte Sisák Imre polgármester is. Örömét fejezte ki, hogy Sulyok Gabriella - akivel Budapesten, az Ernst Múzeumban ismerkedett meg - tárlatával megtisztelte Pásztót. Hír János, a múzeum igazgatója köszönetét fejezte ki a Rajeczky Benjamin Zeneiskola növedékeinek - Tamás Viktóriának és Babják Eszternek - a közreműködésükért, Lángos Gyulának, az Állami Nyomda helyi gyáregysége igazgatójának a kiállítás önzetlen támogatásáért, Shah Gabriella művészettörténésznek a kurátori munkáért, valamint Brunda Tibornak és Maksó Évának a tárlat létrejöttéhez nyújtott segítségéért. A kiállítás szeptember 15-ig tekinthető meg. Sulyok Gabriella pásztói kiállításával folytatódott az a gyakorlat, hogy a megye múzeumaiban nemcsak korábbi korok értékeit teszik közkinccsé, hanem helyet adnak a kortárs képzőművészek bemutatkozásának is. A megnyitóünnepséget DVD- n Shah Timor örökítette meg. ■ Cs. B. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Maguk még nem hallottak a szabad orvosválasztásról?” Szerencsés nyertesünk: Simon Zsófia Cered, Arany J. út Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb július ó-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St, Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!
