Nógrád Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-28 / 175. szám
7 2006. JULIUS 28., PENTEK wmmmmmmmmmmmmm&mm A NAP TEMAJA THMITffflIWPT'Hlff egyetemek A ponthatárok kihirdetésével szinte egy időben terjedt el: az állam kivonul a felsőoktatásból. Ezt egyelőre cáfolják, de egyre növekvő kiadással kell számolnia annak a több mint 93 ezer hallgatónak is, aki most kezdheti meg tanulmányait. NINCS FELVÉTELI VIHAROK NÉLKÜL Szerdán este nyilvánosságra hozták a felvételi ponthatárokat. A slágerszakok nem változtak négy képzésnél csak a maximum volt elég. Europress-összeállítás Tavalyhoz képest kevesebb pontot kellett elérniük a diákoknak a sikeres felvételihez. 2005-ben harmincöt szakra vették fel a hallgatókat maximális pontszámmal, az idén ez már csak négy szakon fordult elő. A 144 pontot a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán, a Zsigmond Király Főiskola kommunikáció és médiatudomány kurzusán és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) két szakán (kommunikáció és médiatudomány, illetve szerb-szlavisztika) kellett elérniük a felvételizőknek. Az első három szak államilag finanszírozott, a szlavisztika viszont költségtérítéses. ■ Pécsre járnak a legtöbben, de Szeged és az ELTE is népszerű. Idén 943 olyan képzési területre juthattak be a diákok, ahová elegendő volt a minimumpont - az alapszaknál 78, a szakképzésnél 72 pontot kellett teljesíteni. A slágerszakokon túl sokan jelentkeztek gazdálkodási képzésre, és továbbra is számos diák adta be jelenöcezését jogász szakokra. Szintén előkelő helyet foglal el a ranglistán a mérnöki és a turizmus-vendéglátás szak. Szeptembertől a Pécsi Tudományegyetemre járnak a legtöbben, de az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem padjaiba is több ezer hallgató ül be majd. A felsőoktatási intézménybe sikeresen bejutott hallgatók közül idén többen élvezhetik az államilag finanszírozott képzést, mint tavaly. A ponthatárok kihirdetésével egy időben a szocialista pártnak és az oktatási és kulturális tárcának is cáfolnia kellett, hogy az állam azt tervezi, kivonul a felső- oktatásból. A párt és a minisztérium azután kényszerült magyatRISSSIHE »WtlútiglBlSB Felvételire jelentkezők és felvettek száma 2001-2006 Idén is magas ponthatárok A legnépszerűbb intézmények A legnépszerűbb szakok Intézmény Jelentkezők száma A felvettek közül nyelvvizsgával rendelkezik A felvettek közül emelt szintű érettségivel rendelkezik Eötvös Loránd Tudományegyetem 9664 87» 54% Szegedi Tudományegyetem 6065 75% 44% Pécsi Tudományegyetem 5822 70% 38% Debreceni Egyetem 5808 66% 41% Budapesti Corvinus Egyetem 4956 98% 65% Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 4563 94% 71% Intézmény Szak Felvételi ponthatár 2006 Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász 130-137 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar kommunikáció és médiatudomány 144 Eötvös loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológia Kar pszichológia 136-140 Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar orvos 124-138 Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtan 139 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnök 117-120 2002 2003 2004 2005 Jelentkezők száma , Államilag finanszírozott nappali alapképzésre ™ összesen —’ jelentkezők száma b Felvettek száma Államilag finanszírozott nappali alapképzésre ™ összesen “ felvettek száma 2006 FORRÁS: OKM rázkódásra, hogy Szabó Zoltán, az oktatási és kulturális bizottság MSZP-s elnöke legalábbis félreérthető kijelentést tett egy szerdai sajtóbeszélgetésen. A politikus azt mondta: létezik olyan elképzelés is, amely szerint a felsőoktatási intézmények helyett a hallgatók finanszírozására térne át fokozatosan az állam. A bizottsági elnök hozzátette, ebben az esetben az is elképzelhető, hogy az egyetemi dolgozók nem maradnak közalkalmazottak - ezt többen úgy fordították le, hogy az intézmények önálló cégekké, részvénytársaságokká alakulnak majd, legalábbis a kormányzati szándék szerint A módosított felsőoktatási törvény értelmében a továbbiakban a tandíj mértéke is emelkedni fog, de ezzel párhuzamosan növekszik a hallgatói normatíva és a diákhitel összege is - mondta Szabó, aki szerint a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók is részt vehetnek a felsőoktatásban. Szabó Zoltán szavai, és az azokból levont valós vagy éppenséggel téves következtetések a felháborodás új hullámát indították el a hallgatói érdekvédelem és az egyetemi vezetők körében egyaránt: egyesek már aztis tudni vélték, a végső cél a felső- oktatás teljes piaci alapra helyezése és privatizációja lenne. A hivatalosan cáfolt, de többek által ismerni vélt ötéves kormányzati terv szerint évente támogatásért kellene pályázniuk a hallgatóknak ahhoz, hogy tanulmányi kiadásaik - azaz tandíjuk - egy részét vagy egészét ne kelljen kifizetniük. Értesülések szerint - melyet Szabó részben meg is erősített - az sem lenne lehetetlen, hogy a diákok által fizetendő díjak jelentősen - a jelenlegi 105 ezer forinthoz képest a többszörösére - nőnének. Az oktatási és kulturális tárca tegnap a felháborodásra reagálva közleményében azt írta: „sem a minisztériumon belül, sem a kormányban nincsenek üyen elképzelések vagy tervek”. A minisztérium szerint a felsőoktatási törvény most elfogadott módosítása értelmében az egyetemek állami támogatása nem csökken, sőt, a fejlesztési részhozzájárulásból befolyt összeg teljes egészében az egyetemeknél marad. Ennek nagyjából felét az egyetemi fejlesztésekre kell fordítani, másik részét pedig a jól teljesítő diákok tanulmányi ösztöndíjaira. ■ A kormány ígéri: nem csökken az egyetemek állami támogatása. Hiller István szakminiszter tegnap tagadta, hogy léteznének a fenti tervek. Azt mondta: az állam felelősséggel tartozik a felső- oktatásért, ezért nemhogy kivonulna abból, hanem megerősíteni kívánja azt A miniszter személyes véleményét hangsúlyozva kijelentette: „ilyen javaslatot, ha lenne sem támogatnék”. Szabó Zoltán szerdai szavaira Schöberl Márton, a Haflgatói Ön- kormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) alelnöke úgy reagált: most már látható, milyen célból kezdeményezte a kabinet a tandíj bevezetését. Szerinte a tervezett intézkedések a felsőoktatás privatizálását, teljes ellehetetlenítését jelentenék. A HÖOK a fejlesztési részhozzájárulás hírére őszi demonstráció szervezésébe kezdett: a szervezet szeptember végére tervezi a megmozdulást. Korábban Ekler Gergely, a hallgatói szervezet elnöke azt mondta, nehezményezik, hogy a kormány nem tárgyalt velük terveiről, így a tandíjbevezetést elfogadhatatlannak tartják. Általában a családi hagyományok és a divat vezérlik az egyetemekre, főiskolákra felvételizőket Indul a pótfelvételi szerdán éjszaka minden diákot értesítettek felvételije eredményéről, aki az „A” lapon kérte, hogy mobiltelefonjára küldjenek üzenetet. Az üzenetek finanszírozásával kapcsolatban lapunknak az Országos Felsőoktatási Információs Központ munkatársa elmondta: a lap háromezer forintos díja ezt a szolgáltatást is ma- Aan foglalja. 'TÖK DÉLUTÁN Viszont "-eket indítottak út- ,an 28138-at. Ennyi , nek nem sikerült a bejutás egyik intézménybe sem. Nekik sem kell csüggedniük, mert lehetőségük van pótfelvételt tenni a nyár folyamán. A kitöltött „A” és „B” lapokat augusztus 11-ig kell elküldeni az Csak egy helyre lehet jelentkezni iskoláknak. Ám most csupán egy szakon próbálkozhatnak. Több helyet nem jelölhetnek be, így nagyon meg kell fontolniuk a döntést A leendő hallgatók még így is több mint 740 szak közül választhatnak, melyek többsége természetesen költségtérítéses. ..amikor egy családból öt generációra visszamenőleg kerülnek ki orvosok, mérnökök vagy ügyvédek, általában nem kérdés, hogy a fiatalok hová adják jelentkezési lapjukat” - mondta Bakos Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főtanácsosa. A tradicionális orvosvagy ügyvédcsaládba született fiatalokon kívül - nem elítélhető módon - kevés tizennyolc évesnek van egészen határozott elképzelése arról, milyen szakterületen szeretne diplomát szerezni. Ezért a diákok igyekeznek olyan szakra jelentkezni, amelyről úgy gondolják, sokféle lehetőséget nyújt számukra. „Ilyen a pszichológia, a kommunikáció és média, a szabad bölcsészet, a nemzetközi gazdálkodás és néhány hasonló képzés. Gazdasági elemző persze szívesen lenne mindenki, de a gazdaságtudományi képzésen belül a pénzügyi és a számviteli terület már kevésbé csábító” - mondta Bakos Károly. Hozzátette: mivel a slágerszakokra akár tíz-húszszoros volt a túljelentkezés, magas ponthatárok alakultak ki A kormány szívesebben látna több hallgatót a természettudományi, műszaki, informatikai képzést nyújtó intézményekben, ezért az ilyen képzést nyújtó egyetemeken és főiskolákon idén alacsonyabbak voltak a ponthatárok. persze itt is van különbség iskola és iskola között: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre idén is magasabb teljesítménnyel lehetett bekerülni. A szakértő szerint aki felvételi előtt áll, a természettudományi területen belül ne biológia- vagy ßldrajz-szak- ban gondolkodjon, mert óriási a túljelentkezés. Inkább vegye fontolóra a fizika, kémia és matematika szakokat. „Ha valaki reálisan felméri a lehetőségeit - hacsak nem osztályelső két nyelvvizsgával - ráébred: érdemes nem csak egy slágerszakra, hanem több helyre is jelentkeznie; gyakran a második vagy a harmadik szakterület bizonyul végül jó döntésnek. ” - tette hozzá Bakos Károly. A műszaki tanulmányok helyett nálunk még mindig a gazdasági vagy a médiaszakok népszerűek
