Nógrád Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-24 / 171. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2006. JÚLIUS 24., HÉTFŐ NEGYEDSZÁZAD „ASZTALOSMÜLT” NÓgrád megye. A ságújfalui szülői házból indult útjára Ondrék Alfréd vállalkozása 1981-ben. Az asztalos vállalkozónak édesapja volt a tanítómestere, aki 1939-től asztalosmesterként vált elismertté megyeszerte. A vállalkozás 1995-ben kft-vé nőtte ki magát, s így lett Ondrék és Tóth Kft. A családi vállalkozásból mára tíz alkalmazottat foglalkoztató céggé terebélyesedtek, s nemcsak a megyénkből, hanem az ország minden részéből, sőt külföldről is vannak megrendeléseik. Engesztelés a magyarság bűneiért Szombaton rendezték meg Karancsságon Kármelhegyi Boldogasszony ünnepét. A résztvevők a Nepomuki Szent János kápolna előtt gyülekeztek, innen indult a gyalogos zarándoklat a karancssági Szentkúthoz. A kápolnában évente kétszer tartanak hivatalosan szentmisét: május utolsó vasárnapján, a hősök vasárnapján és a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepéhez közelebb eső vasárnap. Hegedűs E. Karancsság. A „Skapuláré ünnepét” Mindszenty József bíboros hercegprímás - aki ez idő tájt a településen bérmált - rendelte el a magyarság bűneiért való engesztelés céljából. Azóta társaSzentkút felé jöttek. Szózatot hallottak, hogy négy év alatt harminchárom kápolnát kell építeni a népnek megtérésére. Minden lélek részese legyen az építésnek, de senkinek nem szabad megszabni, mennyit adjon, csak amit rászán. Szentkút előtt harmincnégy grádicsnak kell lennie, minden grádicson egy Mi- . atyánkot és egy Üdvözlégy Máriát kell elmondani, a bűnös emberekért való esedezésként. Az 1920-as években egy fából készült kis szekrényben volt egy 50 centiméteres, színesre festett gipsz Mária-szobor. Karancs- ságról és a szomszédos falvakból szombaton délután jártak ki a hívők énekelni és imádkozni. A szobortartó edény mellett volt a Szentkút, amelyben 1960-ig mindig volt víz, amelyet gyógyító hatásúnak tartottak. 1948-ban épült a jelenlegi Szentkútnál a lourdesi barlangkápolna kőből, a karancssági bányászok segítségével, amelyhez harmincnégy grádics vezet fel, minden lépcsőn egy-egy család hősi halottjának nevével. 1948. után Miklósi László plébános igyekezett méltó környezetbe helyezni a több mint százéves búcsújáró helyet: a kápolna oltárán Szűz Mária és Szent Bernadett hársfából faragott szobra van életnagyságú méretben. A lourdesi barlang közelében van a szent kút, amelyet Miklósi plébános idején mélyítettek ki és rakták ki oldalát kövekkel. Ekkor történt, hogy a kútban óraketyegéshez hasonló hangokat hallottak. A jelenséget vizsgálták geológusok is, de természetes magyarázatot nem tudtak adni eredetére. Az akkori hatalom szervei befedték a kutat, lebetonozták, de másnap éjjel három asszony a lefedést eltávolította, a betonozást csákánnyal verték szét. Sokan úgy vélték, a ketyegés a nehéz idők bekövetkeztét jelzik. A barlangot 2000 tavaszán újították fel. A szombati szentmisét Gyönyör László plébános, kormányzó celebrálta, amelyben Berki József, a Kalocsa-kecskeméti főegyházmegye első éves kispap- növendéke segédkezett. A polgármestertől megtudtuk azt is, hogy a kegyfielyet zarándokhellyé szeretnék fejleszteni. 2003-ban benyújtottak egy pályázatot, s elnyerték a Ford Motor Company oklevelét a kulturális örökség értékeinek megőrzéséért kifejtett tevékenységükért. dalmi rendek jöttek-mentek, de a szentmiséket, egy-két évet kivéve, mindig megtartották. Amint azt Tóth Tihamér polgár- mester elmondta, a kápolnához 34 lépcső vezet fel, eredetileg rajta voltak a községben elhunyt hősök nevei. A lépcsőket az idők során többször felújították, s arra senki nem gondolt, hogy a neveket feljegyezzék, így azok mostanra a feledés homályába merültek. A legenda szerint s karancssági Szentkút története I860, június 6-ra nyúlik vissza, amikor egy Ferenc nevű legény előtt megjelent három szellemlény, és prédikációra hívták, de a legény nem ment. Hat és fél na]) múlva újra megjelentek, s elindultak a faluból egy keresztfa felé, amely a község közepén állt. A határ végén a legény visz- sza akart fordulni, de a szellemlények nem hagyták, végül elértek a Szentkút fölé, ahol együtt látták a Szent Szakramentomot a sok népesség előtt, akik a Manézsban az ifjabbik generáció Ezen a héten a városba érkezik az Eötvös Fantázia Cirkusz: a TESCO- parkolóban felállított sátorban július 26-30. között láthatják az érdeklődők a világhírű Eötvös-di- nasztia fiatalabb generációjának szenzációs előadását lélegzetelállító mutatványokkal. Hege Salgótarján. A harminctagú társulat a nagynevű elődöktől megszokott, színvonalas produkciókkal kápráztat el kicsiket és nasem: 14 kutyus és gazdájuk mutatja meg, mire képes az idomí- tás, elvarázsolják a nézőket az il luzionisták, s megidézik a vegyokat. A porondon többek között megcsodálhatják Eötvös Suzy keleti hangulatot idéző egyensúlyozó számát, humoros kavalkáddal nevetteti és képesz- ti el a nézőket Eötvös íves gumiasztal akrobata. A mintegy másfél órás előadás fénypontja lesz az olasz bohóc, Dilello műsorszáma, aki csodaautójával egyedülálló produkciót varázsol a ma- nézsba. Nem fognak unatkozni azok sem, akik inkább a légtornász számokat kedvelik: itt lesz Eüzi Anita, aki nyolc évig tartó egyesült államokbeli szereplés után újra a magyar nézőket ká]>- ráztatja el légtornász mutatványokkal: s hogy még izgalmasabb legyen az előadás, produkcióját biztonsági öv nélkül mutatja be. A sok újdonság mellett természetesen nem maradnak el a hagyományos cirkuszi számok lencei karnevál hangulatát is. Nem cirkusz az a cirkusz, ahol nem szerepelnek zsonglőrök: a cirkusz világában járatlanok talán nem is tudják, hogy a világon mindössze három olyan művész van, aki hét buzogánynyal képes zsonglőrmutatványra. A három között ott van Eötvös Loránd, a párizsi cirkuszfesztivál díjnyertese, a Hortobágyi-díjas cirkuszművész, aki egyedülálló zsonglőrmutatvánnyal kápráztatja el a nézőket. Előadásnapok Július 26-30. között hétköznapokon este 7 órától, szombaton délután 4 és este 7 órától, vasárnap délután 5 órától látható majd az Eötvös Fantázia Cirkusz előadása