Nógrád Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-22 / 170. szám
4 2005. JULIUS 22., SZOMBAT KULTÚRA Száz éve született a „palócság tudósa" A közelmúltban, június 23-án lett volna százéves az 1977-ben elhunyt Manga János néprajztudós, a Palóc Múzeum egykori - 1949 és 1960 közötti - etnográfusa, igazgatója. Munkássága sokoldalúan kapcsolódott a magyar népművészethez, s három területen - a népzene, a tárgyalkotás, jelesül a pásztorművészet, a fafaragás és a népszokások kutatásában - különösen jelentősen alkotott. Figyelemre és elismerésre méltó tevékenységet folytatott a palócság és a szlovák folklór tanulmányozása területén is. Ahogyan Györffy Istvánt Illyés Gyula nyomán a „magyar nép tudósa”- ként emlegetik, úgy Manga János - mint Paládi-Kovács Attila a tíz évvel ezelőtt rendezett balassagyarmati emlékülés zárszavában kifejtette - jogosan nevezhető a „palócság tudósának”. A tanácskozás előadásai a Nógrád megyei múzeumok évkönyve XXI., 1998-ban megjelent számában láttak napvilágot. A '« Manga János a ma Szlovákiához tartozó Pereszlény községben született. Hamar, kisgyermekként árvaságra jutott és anyai nagymamájának köszönhető, hogy középiskolai és egyetemi tanulmányokat is folytathatott Ipolyságon, valamint Budapesten. Eleinte tanítóként kereste a kenyerét, majd a pozsonyi rádió magyar osztályának munkatársa lett. 1941-től 1949- ig a Néprajzi Múzeumban dolgozott, közben 1942-ben filozófiából doktorált. 1949Manga János (1906-1977) ben - részben saját kérésére is - bízták meg a balassagyarmati múzeum vezetésével, minthogy gazdag tapasztalatokkal rendelkezett e vidék néprajzi kultúráját illetően. Itt a háború utáni viszonyok rendezése, a gyűjtemények helyreállítása, gyarapítása, kiállítások rendezése volt a fő feladata. Nevéhez fűződő emlékezetes esemény volt például 1951-ben „Megyénk népviseletének fejlődése” című kiállítás és rá egy évre „A nógrádi táj és ember” című bemutató. Intézményvezetőként is rendszeresen végzett gyűjtőmunkát a palóc falvakban (több mint ezer tárggyal gyarapította a múzeum néprajzi gyűjteményét) és ekkor is sorozatban publikálta 1937-től folyamatosan megjelent írásait. Csak példaként említendő a „Nógrád megyei Nagy Iván Múzeum” című dolgozata az Ethnographia 1949-es évfolyamából, vagy a „Nógrádi dudások” című opusa Néprajzi Füzetek 12. számából 1950- ből. 1952-ben átmenetileg Egerben is volt múzeumigazgató. 1957-58-ban a Budapesti Népművészeti (később Népművelési, ma Magyar Művelődési) Intézet igazgatója, majd 1960-ban a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese lett Manga János. A néprajztudományok kanditátusa címet 1961-ben szerezte meg, disszertáciFia, a Salgótarjánban élő dr. Manga Mátyás óját „A dunántúli pásztorművészet másfél százada" címmel készítette el. 1963-tól a Magyar Tudományos Akadémia Ortutay Gyula vezette néprajzi kutatócsoportjának folklórosztályán volt munkatárs, illetve néhány esztendeig osztályvezető. 1973- ban ugyan hivatalosan nyugállományba vonult, de a kutatómunkát, a tanulmányok írását nem hagyta abba. Mint Salgótarjánban élő fia, dr. Manga Mátyás nyugalmazott állatorvos készségesen tájékoztatott róla, édesapja - akit a családi körben tudományos munkássága révén is nagy tisztelet övezett - reggeltől estig fáradhatatlanul dolgozott idősebb korában is, jószerivel a hirtelen jött halála napjáig. A kikapcsolódást számára a tarjám családlátogatások és a balatoni kirándulások jelentették. Gyűjtőként, kutatóként persze ugyancsak sokat volt úton. Mint Tátrai Zsuzsanna 1996-os balassagyarmati előadásából kitetszik, elsősorban az Ipoly, a Garam mente, a Zobor- vidék és a Mátyusfóld magyarlakta községeiben végzett intenzív, kottapéldákkal illusztrált adatgyűjtést, de az „Élő népdal” című emlékezetes, népszerű rádiósorozata - amely 1960-tól több mint másfél évtizedig, csaknem ötszáz adásban volt hallható - kapcsán szinte az egész országot bejárta. Mindig arra törekedett, hogy a helyi énekesek közül azokat a személyiségként is érdekes előadókat válogassa ki, akik hangjukkal, előadásmódjukkal a legjellemzőbb módon képviselték az adott tájegységet és műfajt: a különböző dalokat, balladákat. Megkerülhetetlen, fontos forrásanyagként használható megannyi kéziratot és több tucat népzenei magnetofonfelvételt, hangszalagot is hagyományozott az utókor számára. Fotósnak is elsőrangú volt. Fény- és diaképei, filmfelvételei lényeglátóak, technikailag jól kivitelezettek, s értelemszerűen komoly dokumentumértékkel bírnak. Hátrahagyott örökségének egyik becses darabja egy Bartók Béláról készült fotó, amelyen a jeles zeneszerző saját írása szerepel: „Manga János tanár úrnak”... A folklorista számos tanulmánya, könyve sorából Nógrádban elsősorban a megyéhez, az itteni falvakhoz, falucsoportokhoz - Ipolytar- nóc-Litke-Mihályger- ge, Őrhalom-Hugyag- Ipolyvarbó, Érsekvad- kert-Patak Dejtár, Ri- móc-Nagylóc-Nógrád- sipek - Var s ány - Hollókő - kötődőek tarthatnak számot kiemelt érdeklődésre. Ezekből is sok van, ehelyütt csak tallózni lehet közöttük. Különösen nevezetes varsányi kutatása és a tapasztalatok keresztmetszetét közzétevő publikációja. Átfogó nagy munkáját halála után 1979-ben jelentette meg a Gondolat Kiadó „Palócföld” címmel. A gazE posztumusz monográfia 1979-ben jelent meg dag irodalomra is támaszkodó kötetben hét fejezetben dolgozta fel azokat a témákat - Mit írtak a palócokról?, A palóc ház és a nagycsalád, Népi gazdálkodás..., Viselet, szőttes, hímzés, Hiedelmek, szokások a családi életben, Az esztendő szokásai, Népdalok, népi hangszerek, táncok - amelyek a palócságra, mint néprajzi csoportra leginkább jellemzőek. Az egri Bakó Ferenc, az egykori pályatárs, a könyv lektora a következőket írta utószavában: „A.. .palóc néprajzi leírások nagyobb része az egykori Hont és Nógrád vármegyék területén készült Manga Jánost a származás, a nevelkedés, majd a munkahely soksok szállal ugyancsak ide kötötte, ami a legtermészetesebb indoka annak, hogy érdeklődésének fókuszában mindig ez a terület, de leginkább Nóg rád megye állt Ez indokolja a jelen kötet származási adatainak sajátos összetételét is, amelyben többnyire Nógrád a súlypont, adatainakjava a nógrádi palóc nép életét, kultúráját tárgyalja, mutatja be és a máshonnan közölt ada- CSQk enneh kiegészí- 1' V/? * IJ» fésef szolgálják az elter11 jedés vagy a társadalmi fejlődés érzékeltetésére." Ugyancsak Bakó Ferenc mondta a már többször említett tíz évvel ezelőtti konferencián: „Bízom benne, hogy a kortársak tiszteletadása mellett az utókor is értékelni fogja Manga János munkás és nagyszerű életművét, amely irodalmunkban eddig a legtöbbet adta a palóc népi műveltségről és annak etnikai kapcsolatairól. ” E reménnyel és véleménnyel csak egyetérteni lehet. Csongrády Béla Mozaik Baglyasalja történetéből Közhely, hogy egy könyv, egy kiadvány értékét nem az oldalszám dönti el. Különösen igaz ez, a „Baglyasi Mesélő” sorozatban Cs. Sebestyén Kálmán tollából megjelent „A múlt üzenete” című dolgozatra, amely mindössze egy kis füzetnyi terjedelmű. A tartalom azonban - amely e salgótarjáni városrész történetének rövid krónikáját nyújtja - ennek ellenére igencsak figyelemre méltó. A Baglyasalja Barátainak Köre kiadásában - néhány szervezet, intézmény (többek között Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata) és magánszemély (Bencze Péter, Cserháti József, Szabó Pál) támogatásával - megjelent helytörténeti munka mindenkihez szól, de kivált azokhoz a fiatalokhoz, a felnövekvő nemzedék tagjaihoz, akik most élnek a hosszú ideig önálló bányászfaluban. Igaza van Bódi György- nének, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár igazgatójának, aki az előszóban a következőket írta: „A 21. század első évtizedében élő ember számára az egyetemes és magyart történelem ismerete szorosan összefonódik a szűkebb haza, a megye, a kistérség, a település, a településrész történetével, a mikrotörténelemmel. ” Cs. Sebestyén Kálmán, a Nógrád Megyei Levéltár munkatársa, nem előzmények nélkül fogott hozzá e felkérés teljesítéséhez. Néhány évvel ezelőtt - ugyancsak a helyi baráti kör ösztönzésére - már foglalkozott e témával és az eleddig négy kiadványt tartalmazó Baglyasi füzetek sorozatában éppen ő írta meg „Vár alatt, bánya fölött” címmel Baglyasalja történetét. E helyütt Baglyaskő várának históriájával indítja a visszatekintést s elemzi a Kacsics nemzetség középkori, 14. századi szerepét a környék tulajdonlásában. BagA helytörténeti kiadvány címlapja lyasalja nevét 1327-ben említik írott forrásban. A szerző bemutatja a település 17. századi elnéptelenedését, majd a század végi és 18. század eleji újraéledését, lassú, de fokozatos gyarapodását. Kiemeli, hogy az 188(Tas évektől, az üzemszerű bányászkodás - amelynek központját ott rendezték be - megindulásától kezdve következtek be alapvető változások a falu mindennapi életében is. Megjelent az új települési forma, a bányatelep. A szerző sorra veszi a legfontosabb intézmények és szervezetek - iskola, bányakaszinó, templom, sportegyesület - létrejöttének, megalakításának dátumait, körülményeit, s értelemszerűen említést tesz a második világháború után működött, Bóna Kovács Károly festő- és szobrász- művész vezette munkás művészeti főiskoláról, képzőművészeti .szabadiskoláról is. Baglyasalja közigazgatási területén a föld alatti termelés 1939-ben szűnt meg, s egyre jobban érződött Salgótarján közelségének hatása. „A község vezetői végül a realitások mentén 1950-ben - a megye- székhellyé előlépett - Salgótarjánhoz való csatlakozás mellett döntöttek” - írja Sebestyén Kálmán és munkája befejező részében mindazokat a tudnivalókat ösz- szegzi röviden, amelyek az utóbbi fél évszázadban napjainkig terjedően jellemezték illetve jellemzik Baglyasalját. Fontos, informatív része a kiadványnak a múltat idéző épületek és emlékhelyek felsorolása. A kiadványt Szilasi András szerkesztette, a címlapot és a kifejező belső illusztrációkat Orbán György János készítette. A grafikai szerkesztő Hidasi Mónika volt. A nyomdai munkálatokat a salgótarjáni Polár Stúdió készítette. CS. B. NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése:,gízért tettem oda a tévét, hogy minél kevesebbet nézzük”. Szerencsés nyertesünk: Fekete Attila Pásztó, Esze Tamás u. 5. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését július 27-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St., Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!
