Nógrád Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-21 / 169. szám
2 PÁSZTÓI NAPLÓ 2006. JULIUS 21., PÉNTE a csatornahálózat építése Befejeződött A képviselő-testület 2005. augusztus 19-én döntött Pásztó és Hasznos városrész csatornahálózata utolsó ütemének az építéséről. 2006. június 30-án a város teljes csatornahálózata kiépült. A beruházással összefüggésben kérdeztük Sisák Imre polgármestert. Pásztó. - Rendkívül jelentős esemény egy település életében, amikor a teljes közművesítettség állapotáról beszélhetünk. A szennyvízberuházás Dl. ütemének befejezését követően elmondhatjuk, hogy Pásztó, Hasznos és Mátrakeresztes mintegy 10 000 lakója kivétel nélkül élvezheti egy környezetvédelmi szempontból is rendkívül fontos beruházás nyújtotta szolgáltatási lehetőségeket. Persze ez az utolsó ütem különösen Hasznos városrész, a Zagyván túli terület, illetve a Régi vásártér utca és környéke lakóit érinti kedvezően. A képviselőtestület 2005. augusztus 19-i döntését követően lezárult a közbeszerzési eljárás és a kivitelezéssel az ALTERRA Kft.-t bíztuk meg. A víziközmű társulat megszervezése során 637 érintett ingatlan kapott lehetőséget arra, hogy megkösse a lakás-takarékpénztári szerződést. Soha nem fordult még elő, hogy az érintett ingatlantulajdonosok 100 százalékban csatlakoztak volna a társulathoz és támogatták volna a beruházás megvalósulását. Nos, most nyugodtan idézhetjük a régen elhí- resült mondást, hogy „a határ a csillagos ég”. Ugyanis a lakossági szervezés során viszonylag sok beépítetlen telek tulajdonosa élt a víziközmű társulathoz való csatlakozás lehetőségével, így végül 666 ingatlan szennyvízbekötése válhat valóra.- Hogyan alakulta beruházás forrás összetétele és mennyit vállalt ebből az állam?- A céltámogatási igényünk benyújtásakor 513 millió 76 ezer forint ossz beruházási költséggel terveztünk. Természetesen a közbeszerzési eljárás eredményeként csökkent a beruházás összköltsége. Ez annak a következménye, hogy a tervezettől alacsonyabb kivitelezői ajánlatok érkeztek. Végül a szennyvíz- csatorna hálózat építése, valamint a tervezés és lebonyolítás összességében 483 millió 422 ezer forintba került, amelyhez 320 millió 47 ezer forint állami támogatást kaptunk összesen. Ez azt jelenti, hogy az állami támogatás aránya 66,2 százalék, míg az önkormányzati és lakossági hozzájárulás 33,8 százalék. Ezen túlmenően a lakossági hitelkamatra 8 éven keresztül fizetendő önkormányzati saját forrás 28 millió 248 ezer forint lesz. Soha ilyen alacsony állami támogatással nem valósult meg szennyvízberuházást. A 2005 május 20-án befejeződött II. ütemhez is 72 százalékos állami támogatás társult. Nem beszélve az 1999-ben Mátrakeresztesen és 2001-ben Pásztón befejezett szennyvízberuházásról, ahol 90, illetve 92 százalékos állami forrást kaptunk. Ez a tény azt jelenti, hogy viszonylag kevés pénz jutott más fejlesztésekre, így például az utak helyreállítására.- Hogyan alakult a lakossági hozzájárulás nagyságrendje?- Azt kezdeményeztem a képviselőtestület beruházási döntését megelőzően, hogy ne növeljük elviselhetetlen mértékben a lakossági terheket. Ez teljes mértékben valóra vált, hiszen a Pásztón és Hasznoson érintett ingatlan tulajdonosok érdekeltségi egységenként 149 184 forintot fizetnek a víziközmű társulathoz csatlakozás esetén. Ezt összességében 96 hónap alatt 1554 forintos havi törlesztő részlettel kell megfizetniük. így elmondhatjuk, hogy 2001 és 2005 után 2006-ban is azonos nagyságrendű összeget kell megtéríteniük a pásztói, hasznosi lakosoknak a szennyvízcsatorna hálózat építése kapcsán. Nyilván, ez az önkormányzati önrész növekedésével jár együtt. Arra azonban feltétlenül figyelni kell, hogy a lakossági terhek egyébként is elviselhetetlen módon nőnek az elkövetkezendő időszakban a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. így van ez többek között a lakossági víz- és csatornadíj esetébenjs, amikor a lakosság az önkormányzatot szidja, holott a vízdíjat nem az önkormányzat állapítja meg a lakosság számára, hanem a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve azért ilyen magas a víz ára, mert az állam tulajdonában lévő Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. 1 köbméter vizet 298 forint + áfa összegért értékesít a Dél-Nógrádi Vízmű Kft. részére. A Dél-nógrádi Vízmű Kft. legutóbbi taggyűlésén felhatalmazást kaptam, hogy tárgyalásokat folytassak az állami tulajdonú ÉRV Zrt.-vel a vízdíj csökkentése érdekében. Ez remélhetőleg eredményre vezet és végre csökkenhet a lakossági vízdíj állam által megállapított mérhetetlenül magas összege. Egyébként a kormány a 6/2006. (II. 7.) számú környezetvédelmi és vízügyi miniszteri rendeletével a csatornaszolgáltatás támogatási küszöb értékét a korábban jelezett 282 forinl/köbméter+áfa összegről 318 forinl/köbméter+ áfa értékre növelte, ami 36 forintos különbözetet jelent m3-enként. Pásztó Város Önkormányzatának képviselő-testülete előterjesztésemre 2006. március 23-án olyan döntést hozott, hogy nem szabad a csatornadíjat további 36 forinttal megemelni, s ezt a lakosságra ráterhelni. Az önkormányzat ezen döntésével több millió forint terhet vesz le a lakosság válláról 2006-ban. Érdekes hír egyébként, hogy a kormány várhatóan törvénytervezetet terjeszt a parlament elé, amely a lakossági víz és csatornaszolgáltatás díját 2007. január 1-jétől a hatósági áras kategóriába tenné át.- Jelentkeztek-e problémák a beruházás befejező üteme során kérdeztem a polgármestertől?- Úgy gondolom, hogy különösebb kivitelezést gátló esemény nem volt, annak ellenére, hogy a beruházás az elmúlt év őszén kezdődött és a télen, valamint az igen későn érkezett tavasz során is folytatódott. A beruházás folyamán derült ki, hogy több lakás részére csak átemelő berendezéssel oldható meg a csatornaszolgáltatás. Ezt az akadályt ugyanúgy elhárítottuk, mint a Régi vásártér és a Dobó utca helyreállításánál jelentkező problémákat. Ennek a két utcának az útalapja, illetve a felülete olymértékben károsodott, hogy csak teljes útpályás helyreállítás jöhetett szóba. A rendkívül alacsony állami támogatási mérték miatt az önkormányzati fejlesztési források többsége nem az utak teljes, vagy félpályás felújítására voltak fordíthatók, hanem a beruházás ossz egészére. Ezért is pályáztunk a regionális fejlesztési tanácsnál, mintegy 50 millió forintos nagyságrendű út felújítási forrásra, amely biztosította volna az Irinyi, Baross Gábor, Régi vásártér, Vár és Vidróczki utcák szennyvízberuházás utáni teljes felújítását. Sajnos a regionális tanács az ígéretek ellenére két ütemben is elutasította a pályázatunkat. Nyilván a csatornahálózat építésének befejezését követően a jövőbeni cél az utak folyamatos és teljes körű felújítása. Rendkívül pozitív volt egyébként a lakosság magatartása a beruházás során. Többször kértük a lakosság türelmét az őszi, téli, tavaszi időszakban tapasztalható kellemetlenségek miatt, amely kérés minden esetben meghallgatásra talált. (Gondolok itt például: a Régi vásártér, Irinyi utca, vagy az Alkotmány úton tapasztalható közlekedési nehézségekre.)- A szennyvízcsatorna hálózat építése összességében milyen nagyságrendű beruházás volt Pásztón és városrészeiben?- Mátrakeresztesen 179 millió forintba került a csatornaépítés 1999-ben, a 2001-ben elkészült szennyvíztisztító mű, illetve a kórház körüli utcákat ellátó hálózat költségei 621 millió fojintot tettek ki, míg a szennyvízberuházás II. üteme t milliárd 144 millió forintba került. Végül a szennyvízprogram utolsó üteme 483 millió 422 ezer forintos költséggel valósult meg. 1998-ban a város csatornázottsága nem ért el a 30 százalékot, most pedi megállapíthatjuk, hogy ezt szintet 100 százalékra emeltül azaz az elmúlt 8 év alatt minteg 2,5 milliárd forintos költséggé végére jutottunk a város csatol názásának. Egyébként az elmúlt két é\ ben több mint 30 utca teljes as2 falt felületzárása is megvalósul a szennyvízberuházással össze függésben. Mindez nem jelent azt, hogy nem maradt tenniva lónk. A képviselő-testület többek között a hasznosi lakosság egy részének petícióját fogja megtár gyalni a Vár és Vidróczki utcák építése ügyében július 27-i testületi ülésén, amely nyilván össze függésben van a most befejező dött szennyvízberuházással is. Képletesen ünnepélyes avatás nak is tekinthető a július 22-i hasznosi Mária-Magdolna napi búcsú, amely évek óta megrendezésre kerül. Most azonban nem csak a szennyvízberuházás befejezése, hanem a hasznosi templom tornyának és teljes to főzetének a megszentelésére is sor kerül több mint két éves felújítási időszakot követően. Ezúton is mindenkit nagyon sok szeretettel hívunk, várunk a hasznosi programokon július 22-én és 23-án - zárta szavait Sisák Imre. Élhető várost szeretne Pásztó. A napokban sajtótájékoztató keretében jelentették be, hogy Pásztón az MSZP polgármesterjelöltje, Dömsödi Gábor lesz. Huczekné Rétvári Mónika a szocialisták pásztói alapszervezetének titkára bevezetőjében elmondta, hogy pártjuk nagyon komoly előkészítő munkával határozott Dömsödi Gábor személye mellett, aki annak ellenére, hogy nem pásztói, szereti ezt a környéket és szívén viseli a pásztói emberek sorsát. esla- Dömsödi Gábor azzal kezdte mondandóját, hogy budapesti születésűként pásztóinak vallja magát. Egy kivételével minden mozzanat Pásztóhoz köti és ez a jelenlegi munkája. A jövőben mindent megtesz annak érdekében, hogy a munkája is a városhoz kösse. Amennyiben a kedves pásztói lakosok azt akarják, hogy az utolsó mozzanatban is pásztói legyen, akkor rá kell szavazni az őszi önkormányzati választásokon. Hangsúlyozta, nem az számit, hogy valakinek a gyerekkora hová köti, hanem, hogy melyik területnek a problémái foglalkoztatják. Nem a volt budapesti lakóhelye problémái érdeklik, hanem az, hogy milyen lesz a pásztói piac, milyen lesz a város főutcája, milyen lesz a 21-es főút, ha négysávos lesz. Saját magáról elmondta, hogy 48 éves, 21 éve nős, felesége üzemgazdász, több diplomával rendelkezik, a 19 éves fia a Mikszáth Kálmán Gimnázium tanulója, a 15 éves lánya szeptembertől fog ugyanott tanulni. Ő maga közgazdász, közlekedés és marketing szakon végezte a közgazdasági egyetemet. Elvégezte az újságíró-főiskolát, francia és orosz nyelvből szakszöveg-fordítói vizsgája van és rádiós munkastúdió elvégzésével újabb diplomát szerzett. 1983 és 1986 között a Magyar Rádiónál, a 168 óra, a Reggeli krónika, az Esti magazin riportereként, belpolitikai újságíróként dolgozott. Munkájáért megosztva megkapta a magyar Pulitzer- díjat, amely a legmagasabb újságírói elismerés. 1986-1989 között a televíziónál, a híradónál parlamenti tudósítóként dolgozott, esti és délutáni híradót vezetett. Később az akkori, még közszolgálati TV2-nél, a Napzárta című műsor szerkesztőriportere és műsorvezetője volt. Akik akkor a műsoraiban szerepeltek azok ma a közélet szereplői. A pártpolitikáról szólva, 1990 ben úgy gondolta, és ma is úgy gondolja, nem kíván abban aktívan rész venni, de ez nem jelenti azt, hogy nincs véleménye a politikáról. Nem pártkarriert szeretne befutni, pártoktól függetlenül, de az MSZP segítségével egy élhető várost akar megvalósítani, Pásztón. Hangsúlyozta, hogy ez azért nagyon fontos ebben a nehéz időszakban, amiben most élünk, mivel az élet az egyik oldalról nehezebb, másik oldalról meg sokkal könnyebb lesz, merthogy eddig soha nem látott mértékben jönnek majd a fejlesztési pénzek az unióból. Egy polgármester a legjobb kapcsolataival sem tudja azt elintézni, hogy a gáz olcsóbb legyen, meg kevesebb adót kelljen fizetni, de azt igen, hogy egy város pezsgő, élő kultúrájú, fejlődő, legyen, hogy oda ipar települjön, ott a köz- intézmények virágozzanak, mert most jön az az időszak, amelyben ha tervek vannak, és ha ezeket a terveket meg tudják valósítani, akkor óriási lehetőségek lesznek. Továbbiakban is a közszolgálatban látja a lehetőséget és a következő három és fél évben azzal az MSZP-vezetéssel, akik őt támogatják, soha nem látott fejlesztési pénzt lehet elhozni ebbe a városba. Hiába mondták hat évvel ezelőtt, hogy most kellene létrehozni egy ipari parkot, most kellene területet vásárolni, közművesíte- ni, a válasz az volt, hogy nincs rá pénz. így hat évvel vannak elkésve ezzel a dologgal. Mindig lenne valaki, aki hozna ide egy céget, egy gyárat, de annak nem három év múlva kell az a terület, hanem azonnal. Ezekkel a feladatokkal fogják kezdeni, megvalósítják Pásztón a nagyon régen várt fejlesztéseket is, amelyek nem igazán pénzbe kerülnek csak egy kis figyelembe. Virágzó várost lehet csinálni Pásztóból, minden adottsága megvan rá. Dömsödi meggyőződése, hogy nincs az országban még egy ilyen város, amelynek ilyen adottsága van, és ennyire nem használja ki. A sportéletről, a turisztikai lehetőségekről szólva kiemelte, hogy e téren is óriásiak aiehető- ségek, amelyeket ki lehet, és ki kell aknázni. El kell érni, hogy a városba látogató emberek jól érezzék magukat, visszatérjenek ide.
