Nógrád Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-11 / 160. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2006> NŐTINCS SZEGNER JÁNOS LÁSZLÓ Alpolgármester: NAGY ZOLTÁN Jegyző: BORÓKA LÁSZLÓ Községháza: 2610 Nőtincs Szabadság út 50. Telefon: 35/ 360-001 Fax: 35/ 560-005 Ügyfélfogadási idő: hétfő és péntek 8 12 óra szerda 8-16.30 óra Lakosság száma: 1148 fő 0-14 éves: 157 fő 15-18 éves: 58 19-60 éves: 687 60 év felett: 246 Vállalkozások száma: 82 Intézmények: Napközi otthonos óvoda, Ma­lom u. 1. Körzeti általános iskola, Barát­ság u. 2. Könyvtár, Barátság u. 2.. Idősek napközi otthona, Sza­badság u. 76. Gyógyszertár: Nőtincs, Szabad­ság út 50. Orvosi rendelő: Nőtincs, Sza­badság út 31. Anya- és gyermekvédelem, Szabadság út 31. Fogorvosi rendelő, Szabadság út 50. Körjegyzőség, Szabadság út 50. Civil szervezetek: Nőtincs Sport Egyesület, elnök: Majnik János Szolgáltató intézmények Drégelypalánk és Vidéke Taka­rékszövetkezet kirendeltsége, Béke u. 2. Nyugat-Nógrád COOP áruház Helyi adók: vállalkozók kom­munális adója, 2000 Ft/fő/év Gépjárműadó: 1200 Ft/100 kg Iparűzési adó: 2% Jeles napok: Augusztus 20., Május 1., faluünnep, Augusztus 19., triatlon, Augusztus 26., strandvízilabda Márton-napi búcsú november­ben Nevezetességek: Scitovszky-kastély klasszicista Szent Flórián-szobor késő ba­rokk. Római katolikus templom, XV. században épült, eredetileg gó­tikus. Víztározó, horgászhely Nőtincs, az ékszerfalu előre „menekül” Nőtincs 1148 lakosú település a megye nyugati részén. A rend­szerváltás óta folyamatosan együtt dolgoznak a szomszédos településekkel. Hét településen megépítették a gázt, legutóbb a csatornát, vizet, minden közmű­vet. ló a kistelepülési kör együtt­működése, közösen intézménye­ket tartanak fenn, iskolát, hiva­talt, karbantartó csoportot, hul­ladéktelepet, védőnői szolgála­tot, fogorvost, állatorvost és hosszan lehetne sorolni - mu­B tatta be települé­sét SZEGNER LÁSZ­1 ló polgármester, j Az utóbbi négy I évben sok gond- \ juk van az egyre i csökkenő norma­tívák miatt, bár minden terüle­ten, ami emberi számítás szerint lehetséges, együttműködnek. Sajnos 1993-tól 2006-ig tizenket­tőről hét százalékra csökkent a GDP-arányos önkormányzati tá­mogatás, amit nem tudnak már kompenzálni, mert itt ipar, s így iparűzési adó sincsen. Gazdasá­gosabban kell működtetni min­dent, mert ebben is vannak tar­talékok, ám ez önmagában nem kompenzálja a mai hiányt, ami nemzetgazdasági szinten jelent­kezik. A településvezető szerint nagyon jó lenne, ha a kormá­nyok betartanák a hatályos tör­vényeket, az alkotmány egyes pontjait a helyi önkormányza­tokkal kapcsolatban. Szegner László megjegyezte: ebből csak előre lehet kitörni, nem lehet hozzáigazítani a fel­adataikat, elképzeléseiket a meg­szorításokhoz, ezért is gondol­kodnak nagyobb fejlesztések­ben, nagyobb összefogásban és kitörésben. Ennek jegyében fo­lyik a Scitovszky-kúria felújítá­sa, s 15 hektár területen az or­szágban az egyik legnagyobb gyermekjátszópark kialakítása, amely néhány év múlva remé­nyeik szerint több tíz- vagy száz­ezer vendéget fogadhat. Megépí­tettek egy 51 hektáros tározót, mely árvízvédelmi, öntözési cé­lok mellett turisztikai, horgásza­ti célokat szolgál. A tóparton van egy kis vendégházuk is. Jelenleg folyik a sportöltöző építése, mivel három labdarúgócsapatuk is van, közel száz igazolt játékossal Elképzeléseik voltak idősott­hon, mozgáskorlátozott-, fogya­tékosotthon építésére, de a meg­szűnő normatívák és a szociál­politika változásai miatt ezek kissé háttérbe szorultak. A cé­lok elérését szeretnénk elkezde­ni, s ezzel a foglalkoztatás prob­lémáit is könnyíteni. Az iskolá­ban működik konyha, ahol a kör­nyező települések részére is főz­nek. Az üzemeltetője több ezer adagos konyha létesítését szeret­né megoldani, a telket már meg­vette. Számos területen tervezik és készülnek fejlesztések meg­valósítására. Az egyik legna­gyobb a belterületi csapadékvíz rendezés öt településen, amely­re folyamatosan pályáznak és re­mélik, hogy egyszer nyernek is. A nőtincsiek jelentős része ha­gyományosan a fővárosban ta­lált munkát magának. Ez a hábo­rú után tovább erősödött. A me­zőgazdaságból a lakosságnak csak az öt százaléka tud megél­ni, az iparból 10, a többinek pe­dig a szolgáltatásban kell helyet keresnie. Ehhez mérten próbál­nak úgy fejleszteni, hogy a tu­rizmus, vendéglátás, szociális intézmények adjanak lehetősé­get munkára. Sajnos az utóbbi időben a bogyós gyümölcsök ter­mesztése is befullad. Keresi a helyét mindenki. Tanulnak a nőtincsiek és ké­szülnek a jövőre, 20-30 fiatalnak fizetnek havonta egyetemi ösztön­díjat Sokan jönnek vissza és mind több az értelmiségi betelepülő. Most kezdenek egy bérlakás-épí­tési programot, egyelőre 20 lakás­sal, de ha kell több hasonlót is épí­tenek, mert ez megkönnyíti a fia­talok letelepedését Többféle gonddal megkeresik boróka László körjegyző 1973-tól vesz részt a közigazgatásban, de jegyzőként 1990-től dolgozik. Frissen leszerelt katonaként került a nézsai közös tanácshoz, ahol 1980-ig működött, elvégezte a ta­nácsakadémiát, majd az államigazgatási főisko­lát. Kinevezték Nőtincsre vb-titkárnak. Ugyanitt lett körjegyző 1990-ben. Az élet neki is diktálja az iramot, rendszeresen tartja a kapcsolatot a polgármesterekkel. Mind­egyik településen a munka egy részét a testületi ülések előkészítése jelenti. Segíti a testületek te­vékenységét, a hivatallal szervezi az önkormány­zati döntések előkészítését, végrehajtását. Tevé­kenységének másik része a hatósági munka szer­vezése, irányítása és végzése. Ősagárdon, Felsőpetényben heti három alkalommal van ügy- félfogadás. Persze nem csak hatósági ügyekben, hanem egészen más gondokkal is keresik az em­berek a hivatalt, s a dolgozók ezekben az ügyek­ben is igyekeznek segítséget nyújtani. Nyugodt Í jji település ez a megyei viszonylat I ban nagy falu. Nem túl magas a ! j munkanélküliség, s változó a köz- | munkások száma is. Aki akar dol­gozni el tudják látni munkával. A közel 300 milliós költségvetésből H közel 100 millió a közös intézmé­nyekre megy el. Egyre nehezebb a gazdálkodás, a vagyont is fel kell élni lassan, mert nem elegendő a normatív támogatás. A kereskedelmi ellátás jó­nak mondható, s közel van Vác is, ahol az embe­rek munkalehetőséget találnak, s nagyobb vásár­lásaikat is meg tudják oldani. A Volán lényegesen lecsökkentette - főleg Nóg­rád megyei viszonylatú - járatait. Az egyre rit­kább Volán-járatok mellett jó lenne, ha a közeli 2-es főútig ingajáratban szállítaná egy kis busz a kis falvak utazóit csatlakozva a Budapest-Ba- lassagyarmat-Salgótarján útvonalon közlekedő járatokhoz. ARCOK A KÉPVISELŐ-TESTÜLETBŐL machács MIHÁLY: Az életét a közszolgálat tölti be, a ta­nácsrendszerben pénzügyi osztályon dolgozott, vb titkár is volt, majd a rendőrségnél több mint három évtizedet szolgált, húsz évig rétsági rendőrkapitányként. Nyugdí­jasként a vagyonnyilatkozatokat ellenőrző bizottságban dolgozik, de minden rá rótt részfeladatot elvállal. Örömé­re szolgál, hogy a falu folyamatosan fejlődik, összkom­fortos, amelynek szép gyöngyszeme a víztározó. A horgászati lehetősé­gek révén jelentős a látogatottságuk, de bátran ajánlja minden kirán­dulónak a környéket. Szállás van, s most épül egy vendéglő a település központjában. A műemlék épület volt már vegyes üzlet, büfé, végül is vendéglő lesz. Egy nem itt élő nőtincsi származású vállalkozó üzemel­teti. Magáról keveset mond, csupán ezt: itt nevelkedtem, elfogult vagyok. NAGY ZOLTÁN: Az utolsó választásnál lett alpolgármes­ter. Varrógép- és kötőgépműszerészként dolgozott 35 évig. Harminc éve nős, egy fiuk, egy lányuk van, s van már unokája is. Ő a legnőtincsibb nőtincsi, mivel mind a két nagyszülője is itt élt már. Legnagyobb gondjuk országos gond a kis falvakban: az egyre csökkenő tá­mogatás. Az iskola, óvoda fenntartása esetenként bű­vészkedést kíván az önkormányzattól. Igyekszenek minél többször pályázni, s ebből csurran-cseppen valami. A költségvetésük 300 mil­liónál kevesebb. Legtöbbet az iskolára, óvodára költenek. Közös a há­ziorvosuk is. Ha ölükbe pottyanna valamilyen szerencsepénz a falu­ra fordítaná, eltörölné a helyi adókat, környezetbarát munkalehető­ségeket, könnyebb életet teremtene. german László: A negyvenéves gépkocsivezető a rend­szerváltás óta képviselő, mint mondja, nem hálás dolog képviselőnek lenni, de ha valamit el tud intézni, az fel­dobja az embert A falu rendezettségét, arculatát többnyi­re a polgármesternek köszönhetik. A képviselők csak se­gítenek ebben. Neki a szociális kérdések eldöntésében van szerepe. A nőtincsiek döntő része törekvő, igyekvő ember, de itt is vannak szegény emberek. A szépen megművelt határ annak köszönhető, hogy működik a faluban egy szövetkezet is. A falu fejlődése a tó kialakításával iramodott meg. A polgármesternek volt az álma, ami valóra vált, pedig nem mindenki hitt ebben, de sikerült. Ez a szomszéd településeknek is jó, mert megzabolázza a Lókos-patakot. Di­cséri az autópályákat, de mi lesz a nógrádi utakkal, ahol már életveszé­lyes a közlekedés. MIKLOVICZ LÁSZLÓ: Valójában nőtincsi, de Budapesten él­tek, s amikor megszületett az ötödik gyermekük azt mondták, hogy az a város lakhatatlan az ember számá­ra. Sikerült itthon beilleszkedni, s három év után bevá­lasztották a testületbe. Faipari mérnök-tanár egy váci szakközépiskolában. Vannak, akik nagyon komolyan ve­szik a tanulást, megtanulják a szakmát, s ezeknek az ál­lásuk is biztosítva van. Elfogult a faluval szemben. A távlatot tekintve Nőtincs egy fejlődő falu. A határban létesült tó minőségileg teljesen meg­változtatta a helyzetet, egy csodák csodája. Az emberek is fejlődőképe­sek, bár esetenként érződik a konzervativizmus. Van ennek jó oldala is, a hagyományok, amelyek megtartóerőt adnak az embereknek. Ha lenne sok pénzük csak a feltörekvő fiatalokra fordítaná. SZALAYLAJOS: Már 1985-ben tanácstag volt, s az óta le sem tette a „hivatalt”. Nyugdíjas tanár, földrajz-ének szakos. A helyi iskolában tanított 1974 óta. Nőtincs egy mesevi­lág, gyönyörű kis ékszerdoboz. Ebben benne van min­denkinek a keze, aki itt él. Ennek a vidéknek betegsége a rossz utak, de ilyen az ország is. Nemrégiben kapta meg három évtizedes nevelőmunkájáért a díszpolgári címet. Sarlódról származik, Sopronban járt képzőbe, Szegeden főiskolára, húsz évet töltött Abonyban, s 1974-ben jöttek ide a feleségével. Az ügyrendi bizottság elnökeként segíti a közös munkát. Azt mondja, ebből az ék­szerdobozból még hiányzik egy jó étterem, néhány olyan ember, akik köré lehetne foglalkoztatást szervezni, lennének befektetők. Jó lenne, ha a vendégfogadásba visszajönne a régi Nőtincs: ha valaki bekopogott valahová, egy darab kenyeret, kolbászt mindig kapott. valentka JÁNOS: Az ősagárdi születésű férfi 1990-től 2002-ig volt képviselő, összeférhetetlenség miatt ke­rült vissza a testületbe. Korábban a szociális bizott­ságban, most az ügyrendi bizottságban tevékenyke­dik. Nyugdíjas, felesége rokkantnyugdíjas, három gyerekük van, két fiú, egy lány. Aktív korában kőmű­ves volt, az önkormányzatnál karbantartóként dolgo­zott. Örömmel mondja, hogy a falu szépen fejlődik, bár egyre töb­bet vesznek vissza a támogató pénzekből, ami miatt nehezebben haladunk. Először az utakat kellene rendbe tenni Nőtincsen, meg a környező falvakban is és az intézményeket erősíteni. Az iskola te­tőfelújítására nagyon kellene anyagi segítség. A felújítást tetőtér­beépítéssel oldanák meg, mert a lapos tető felújítása nagyon drá­ga, ám de eddig hiába pályáztak, nem kaptak rá pénzt. (2007-re meg­ítélt támogatást nyertek.) varga ISTVÁN: A helyi termelőszövetkezetben gépko­csivezetőként dolgozó férfi a rendszerváltás óta kép­viselő. Háromezer hektáron termesztenek növénye­ket, amit az állattenyésztésben hasznosítanak. De hi­szen az az előnyösebb, ha a takarmányt bőrben adják el. Takarmányt és kenyérgabonát termelnek. Szeré­nyen meg lehet élni ebből. Három gyermekük van, s már nagypapa is. A fia a Zollnernél dolgozik, a lánya egyetemet vég­zett s ő is ott dolgozik. A másik fiú még középiskolás. Az egészség- ügyi bizottság tagja. Nehéznek ítéli meg az egészségügyi helyzet, sok a beteg, elsősorban az idős emberek, de sajnos a fiatalok között is vannak bajok. Az orvosok által feltárt gondokat a bizottság rendsze­resen megvitatja, s ha megvannak az anyagi keretek, a rászorult­ság arányában igyekeznek segíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom