Nógrád Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-01 / 152. szám
2 2006. JÚLIUS 1, SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Döntés heves vita után Dóra az új elnök, Aradiné az új ügyvezető Balassagyarmat. A június 29- i rendkívüli képviselő- testületi ülés fő témájának a Mikszáth Kálmán KÉVIG Középiskola és a Bérczy Károly Középiskola sorsa bizonyult. Mint ismeretes, a testület május 25-i ülésén tárgyalta az önkormányzati iskolákban folyó szakképzési párhuzamosságok áttekintéséről szóló előterjesztést, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a képzési átfedéseket megszünteti. Szabó Andrea Az OKÉV igazgatója által javasolt közoktatási szakértő május 31-én személyesen tájékozódott a szakképzést folytató balassagyarmati középiskolákban, s június 6-án küldte meg írásban szakértői véleményét. A június 29-i ülésen a városatyák elé két variáció került. Az egyik lehetőség szerint a Bérczy teljes mértékben a Mikszáth KÉVIG-hez integrálódna, azaz egyik intézmény megszűnne, a másikat pedig átszerveznék. Ezáltal a Mikszáth KÉVIG feladatai bővülnének a gimnáziumi oktatással. A másik variáció azt jelenti: a Bérczy és Mikszáth középiskolák egyaránt megszűnnének, s mindkét intézmény közös jogutódjaként egy új intézmény jönne létre. A döntéshozatalt megelőzően a képviselők részéről számos, kételyekkel, aggályokkal teli hozzászólás hangzott el. Smitnya Sándor megkérdőjelezte a szakértői vélemény költség- vetési megalapozottságát, s egyenesen „ förtelmesnek” találta a tanévkezdés előtt egy-két hónappal történő időzítést, mely véleménye szerint még a két intézményben folyó érettségi vizsgákat is megzavarta. Siket Béla szintén felszínesnek tartotta a szakértői véleményt - különösen az egy tanulóra eső kiadások kiszámítását illetően. Antalicz Loránd a jogutód intézmény kialakításának költségeit nem látta tisztán, s az informatikai képzésen kívül a dokumentumok alapján más képzési párhuzamosságot nem vélt felfedezni. Medvácz Lajos azt kifogásolta: az alapos, mindenre kiterjedő szakértői vélemény nem került a képviselők asztalára, s kijelentette: a gyors döntés pénzügyi és törvényességi problémákat vet fel, ráadásul intézményi összevonás nélkül is meg lehet szüntetni az esetleges képzési átfedéseket. Látkóczki Bálint a tanévkezdés zavartalanságának biztosítására hívta fel a figyelmet, s az igazgatójelöltek programjáról is bővebben szeretett volna hallani. Selmeczi Zoltán humánszolgáltatási osztályvezető a felvetett kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: csakis a nyári két hónapban lehet az új intézményt létrehozni, tanév közben nem. Kiemelte továbbá: a Bérczy Károly Középiskola egyáltalán nem törvénytelenül működött eddig sem: a tanév közben hozott jogalkotás alapján egy iskolában a foglalkoztatottak hetven százaléka közalkalmazotti jogviszonyban kell, hogy álljon. A Bérczyben ez az arány ötvenszázalékos, ami önmagában is szép eredmény és sok küzdelem árán jött létre. Az intézmény minden más szempontból megfelel a törvényességnek és kiválóan végzi munkáját. Az osztályvezető leszögezte: pedagóguselbocsátás nincs napirenden, sőt, az új intézményben még óraadókra is szükség lehet. Demus Iván alpolgármester kifejtette: egy felelős képviselő-testület úgy dönt, hogy mindig a folyamatot tekinti szem előtt: jelen esetben például a Mikszáth iskola Hétvezér úti épületének bővítését, vagy a volt vármegye- háza regionális tudásközponttá alakítását, ahol a felnőttképzést helyeznék el. - Átalakítani valamit sohasem könnyű, de dönteni kell - tette hozzá az alpolgármester, kiemelve: nem felelőtlen, előkészítetlen döntésről van szó. Katona Erzsébet szakszervezeti titkár a megfelelő dokumentumok hiányát kifogásolta, a jogutód intézmény megalakítását törvénytelennek, a közoktatási és közalkalmazotti törvénybe ütközőnek tartotta, s a meghívott jogi szakértő véleményezésével megerősítve kijelentette: a megfelelő egyeztetés hiánya következtében bírósági útra terelik az ügyet. Lombos István polgármester hangsúlyozta: a fenntartó részt vett az iskolák munkavállalóinak gyűlésén, senkinek nem kívánnak felmondani, az érintettek munkaviszonya nem szűnik meg, a testület döntése pedig kizárólag szakmai. Végül Szalai Antal, a Mikszáth Kálmán KÉVIG Középiskola vezetője, illetve Lavaj Árpád, a Bérczy Károly Középiskola igazgatója kapott szót. Szalai Antal beszámolt intézménye extenzív fejlődéséről, mintegy ezerfős diáklétszámáról, hatvanfős tantestületéről és a Bérczy a Mikszáthba való integrálása mellett foglalt állást. Lavaj Árpád úgy fogalmazott: tantestülete megérti, hogy a változásra szükség van, s a két iskola megszűnése és a jogutód intézmény létrehozása mellett érvelt. Végül a képviselők a jogutód intézmény megalakítására voksoltak, az új intézményvezetésével pedig egy tanévre Lavaj Árpádot bízták meg. Szerdán ülést tartott a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács. Jóváhagy ták annak a munkának a folytatását, amely az ipar- történet turisztikai bemutathatóságát tárta fel, emellett ismertették a Neogradiensis Eurorégió legutóbbi közgyűlésének határozatát, valamint kihirdették a területfejlesztési ügynökség ügyvezető igazgatói posztjára kiírt pályázat eredményét. TNL Salgótarján. A tanács úgy döntött, hogy folytatható az ipartörténeti emlékek turisztikai bemutathatóságát feltáró és előkészítő munka, amelynek részleteit látványos animációs film és képanyag bemutatásával érzékeltette a team vezetője, Holles Miklós. Mint lapunknak elmondta, a témában egy 90 oldalas kötet készült el, összefoglalva az elmúlt hónapok tevékenységét. Lapunkban korábban már hírt adtunk róla, hogy egy munkacsoport a területfejlesztési tanács támogatásával megkezdte az ipartörténeti emlékhelyek feltárását, bemutathatóságuk előkészítését, lehetséges projekt tervek és programok összeállítását. A csapat tagja még dr. Szvircsek Ferenc, Kenyeres István, illetve az ügynökség részéről Szántó Zoltán és Botka Miklós, továbbá a közgyűlés részéről Valenta Linda. Holles Miklós szerint a végleges tanulmány őszre készül el, addig azonban a nyilvánosság is megismerheti, hiszen civil fórumok előtt tervezik bemutatni. (Lapunk is hamarosan részletesen ismerteti a 7 programból és 14 projektelemből álló elképzelést) Holles Miklós tájékoztatott, hogy a hét elején ülésezett a Neogradiensis Eurorégió közgyűlése. Az együttműködés két évéről ing. Milan Marko, Losonc polgármestere, a közgyűlés elnöke számolt be, majd a rotációnak megfelelően átadta az elnökséget Dóra Ottónak, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökének. Az ülésen Jozef Agocs, Fülek polgármestere is szót kapott, s ismertette a város legutóbbi nyertes projektjeit. A közgyűlésen napirendre került a két ország nemzeti fejlesztési tervének következő, 2007-2013-ig terjedő időszaka, illetve az ebből adódó, a két régiót érintő elképzelések összehangolása. Erre tavasszal térnek vissza. Mint ismeretes, különösen a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében várható nagyszabású előrelépés a két régió között. A közgyűlés tagjai ezt követően megtekintették a füleki várat. Holles Miklós végezetül elmondta, hogy a megyei közgyűlés felhívására hárman pályáztak a területfejlesztési tanács munkaszervezete ügyvezető igazgatói posztjára. Az egyik jelölt nem felelt meg a követelményeknek, így két pályázó közül Aradiné Oravecz Évára, az ügynökség igazgatóhelyettesére esett a választás, aki július 1-jétől egy éven át látja el a munkaszervezet vezetését. Holles Miklóst a közgyűlés felkérte, hogy titkárként vegyen részt a területfejlesztési tanács munkájában. Karnyújtásnyira az új autóbusz-állomás Szécsény - több más, nógrádi városhoz hasonlóan - kinőtte autóbusz-pályaudvarát. A tervek elkészültek egy új, impozáns buszállomásra, s elérkezett a megvalósítás ideje is. A részletekről Antal Attila, a Nógrád Volán Zrt. vezérigazgatója tájékoztatta lapunkat. Szécsényben az 1960-70-es években az „autóbusz-pályaudvar” a város főutcája volt. Az autóbuszok a szolgáltatóház, a jelenlegi OTP és a városháza előtti szakaszon az út két oldalán álltak meg, ide érkeztek és innen indultak. A Rákóczi útnak az 1970-es évek közepén történt átépítése változtatott ezen a rendszeren, azóta már több helyen volt a pályaudvar, például a Fel- szabadulás téri lakótelepen. le- lenlegi helyét, a Király utcát az 1980-as évek második felében foglalta el, azóta áll fenn ez a rendezetlen állapot. A buszpályaudvarként üzemelő utcában lakások és üzletek vannak, melyek használatát, működését a jelentős, napi 5-7000 fős személyforgalom és a hozzátartozó több mint 180 darabos járműforgalom nagyon zavarja. A meglévő gyalogosjárdák egyben a le- és felszállóperonok is, így azok nem győzik a forgalmat, az utazók és a gyalogosok nagyon sokszor zavarják egymást, sok alkalommal alakul ki emiatt konfliktushelyzet. A forgalom rendezésében sokat segített az utca 2000-ben elvégzett felújítása, de nem oldhatta meg az alapproblémát. A forgalmi iroda és a váró jelenleg a nagyobb személy- és buszforgalomtól távollévő faházban kapott helyet, mely korszerűtlen, rosszul fűthető, nincs benne nyilvános illemhely. Az utasperonokon nincs tető, nincs kiépítve hangos utastájékoztató rendszer. Összességében a jelenlegi megálló korszerűtlen, áttekinthetetlen, balesetveszélyes, nem szolgálja az utazók kényelmét, rossz a tájékoztatás. A városrendezési terv már az 1970-es években a mai Király utca 15-21. szám alatti ingatlanokra tervezte megépíteni a pályaudvart. Az első terveket még 1992-ben elkészíttette az önkormányzat, azonban az akkori közműberuházások mellett nem volt már pénzügyi forrásé a városnak a megvalósításra. Része volt és megtartották a rendezési tervben azt az elképzelést is, hogy a buszok a pályaudvarra, a várost keletről elkerülő útról tudnak majd beközlekedni, így elkerülik a központi részt, tehermentesítve azt. A képviselő-testület még 2003-ban döntött úgy, hogy az elmúlt 10-15 éves, elsősorban az alapellátást biztosító fejlesztések (pl. gázvezeték, szennyvíz- csatorna, stb.) után következhetnek a felszín feletti munkák. Ennek volt eredménye a városközpont megújítására, és a buszpályaudvar építésére benyújtott pályázatok. A buszpályaudvar megépítéséhez szükséges előkészületek, az új tervek felülvizsgálata, elkészíttetése az engedélyek beszerzése 2004-ben kezdődött el újra, mely megteremtette a lehetőséget a pályázat benyújtására. Az új pályaudvar fogadó, ellátó épülete a Király utca 17-19. szám alatt lévő ingatlanok utca- frontján épül meg. A Király utcából a már korábban lebontott 15. szám alatti lakóépület helyén vezet be az út a pályaudvarra, és ezen a szakaszon helyezik el a 3 db leszállóállást is. Az utcával párhuzamosan egymás mögé tervezték a 8 db indulóállást. A terület hátsó részében 7 db busz számára lesz parkolóhely, így a buszoknak a város különböző részein történő éjszakai parkolása megszűnik. A peronok fölött a felszálló utasok fölé, valamint a peronokat összekötő járdák fölött esővédő tetőként hajló, előtető és féldonga tető épül majd. Az épület 160 m2, a térburkolat nagysága 4700 m2, a személygépkocsik számára az épület előtt 12 férőhelyes parkoló épül. Az utasok tájékoztatása a mai kor színvonalának megfelelően készül el, kiírásokkal, hangosítással. A beruházást Szécsény önkormányzata, mint építtető és a leendő üzemeltető, a Nógrád Volán Zrt. közös együttműködéssel, partnerségben valósítja meg. A pályaudvar működtetésére, a tömegközlekedés zökkenőmentes lebonyolítására vonatkozóan az önkormányzat és a Nógrád Volán Zrt. hosszú távú szolgáltatói szerződést köt. A kivitelezés eredményeként egy - a város léptékéhez igazodó - hangsúlyos, igényes megjelenésű autóbusz-pályaudvarral leszünk gazdagabbak.
