Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-10 / 134. szám

FOTÓ: GYŰRŰN TIBOR 4 20 05. JUNIUS 10., SZOMBAT KULTÚRA „Gyönyörű nagy vonzalom..." rázni és több verset - Palóc Olimposzon, A Karancson Nógrád Oltáránál - is írt a hegyről, illetve a hegyhez. A múlt heti programban igencsak sajá­tos szerepkörben, a városi rádiósklub tag­jaként lépett a pódiumra Gyurim Tibor, a A 2005 januárjában útjára indított Palóc Parnasszus című pódi­umújság készített már műsort József Attila, Mikszáth Kálmán, Gerelyes Endre, Bartók Béla munkássága jegyében, az ő szellemi örökségük előtt tisztelegve. A napokban bemutatott hatodik számnak nem egy alkotó, nem egy kivételes személyiség, hanem egy hegy, a Karancs volt a főszereplője. Nem véletlenül: az élő fo­lyóirat jelképe e hármas osztató - legmagasabb csúcsán 729 mé­teres - hegyvonulat, amely évszázadok óta kultikus szerepet is betölt a környék lakói életében. Aligha van olyan ember, akit nem lelkesít látványa, akire nincs hatással - Hetény János köny­vének címét idézve - e „Gyönyörű nagy vonzalom...” dr. Fancsik János (balra) Pál József kérdésire válaszolva mondta el a narancshoz fűződő gon­dolatait, érzéseit A Váczi Gyula Művészeti Iskolában megtartott „Karancs-magasan” című est eleve egy kuriózummal kezdődött. A Pa­lóc Parnasszus - Marschalkó Zsolt által írt, Lakatos Csilla révén megzenésített - szig­nálját ugyanis az állandó közreműködők, a Pódium Stúdió és a Vertich Színpad tag­jai mellett a karancsberényi népdalkörö­sök énekelték el a Hatrongyos együttes élő zenei kíséretével. Móra Magda „Ta­vasz a Karancson” című versét Müller Zsó­fia tolmácsolta. Az 1922-es születésű, egy­kori székesfehérvári levéltáros költő - aki­nek nagyapja Móra Ferenc testvérbátyja volt - figyelmét valószínűleg erdőmérnök férje, Klaus Jenő hívta fel e nógrádi hegy­ség szépségeire. A vers 1967-ben a Nóg­rád hasábjain látott napvilágot „Ember és a hegy'” címmel Bódi Tóth Elemér, a Pa­lóc Parnasszus szerkesztőségének tagja fejtette ki esszéisztikus igényű gondolata­it. Elmondta: bár ő maga a dunántúli Vasszilvágyról került újságíróként a hat­vanas évek elején szerveződő megyei na­pilaphoz, felesége, fia itt, a Karancs alján látta meg a napvilágot, s a családot számos más kapcsolat is fűzi e vidékhez. Tóth Elemér a személyes és a filozofikus időfo­galom bevonásával beszélt a hegyekhez fűződő viszonyáról, a biblikus és mitolo­gikus jelentőségű hegyeknek az emberi­ség életében betöltött funkciójáról, a fan­tázia szülte „üveghegyek” titkairól, s az ál­tala - többek között Jerevántól Hollywoo­don át Új-Zélandig - bejárt és megtapasz­talt magaslatok okozta élményeiről. Négyesi Lajos őrnagy, hadtörténész - a kö­zelmúltban bemutatott „Honvédő város, Salgótarján” című történelmi dokumen­tumfilm egyik szakértő szereplője - me­sélt a Karancson 2001 májusában vég­zett, az 1919-es harcokkal összefüggő ku­tatásaikról. A filmrészletek megtekinté­sét követően a tényékhez szigorúan ra­gaszkodó katonaemberként egy valósnak tetsző látomását - amely szerint az egyik éjszaka a kápolnában alvó társai arcát egy fehér ruhás nőalak kémlelte - is megosz-1 tóttá a közönséggel. A karancsberényi népdalkor, illetve Sző-1 ke Mihályné énekes szólista műsora előtt E az együttes művészeti vezetője, Fodor Sán­dor zenetanár idézte fel az egyik jellegze­tes Karancs-völgyi község történetének főbb fordulópontjait, „Birinke” múltjának és jelenének néhány sajátosságát. Pál Jó- zse/szerkesztő vendége ezúttal dr. Fancsik János - ahogyan a meghívó jelezte - a „Karancs szerelmese” volt. A köztisztelet­nek örvendő nyugalmazott főorvos termé­szet- és művészetszeretetéről, lokálpatri­otizmusáról, értékőrző, -teremtő és -köz­vetítő tevékenységéről is jól ismert sze­mélyisége Salgótarján köz- és kulturális életének. Mint a Sándor Zoltán előadómű­vész által elmondott „Vallomások a Karancs-Medves vidékéről” című könyv részletei is igazolták, Fancsik János re­mek stílusban, kifejezően ír, kiváló fotókat készít és - amit eleddig csak kevesen tud­tak róla - festményeket alkot, éppen a Karancsról is. A beszélgetésből kiderült, hogy gyermekkora óta szereti szülőváro­sát és környékét, s meg is tesz mindent az erdők, mezők szépségeinek megismeré­séért és megismertetéséért. Ahogyan Pál József fogalmazott, mindezt mélységes empátiával, úgymond ethosszal teszi. ,JNincs talán már csücske, melyet be nem jártam volna - írta Fancsik János a ‘Vallomások...’-ban - mégis - vagy talán éppen ezért - újra és újra visszahív a friss felfedezések, vagy megnyugtató barangolá­sok ígéretével”Jelen sorok írója röviden, mintegy vázlatosan recenzálta Hetény Já­nos soproni születésű, jelenleg Győrött élő nyugalmazott római katolikus pap, néprajzkutató fentebb már említett, Sze­geden, az egyetem néprajzi és kulturális antropológiai tanszéke kiadásában meg­jelent új kötetét a Karancs-hegyi kistáj Mária-kultuszt ihlető szerepéről, annak tudatában, hogy a könyvpremiert június 15-én 17 órától a szerző jelenlétében tart­ják a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban. A tervek szerint a bemutatón részt vesz Sabján Ferenc nagykanizsai költő is, aki a hetvenes évek végén háromévnyi salgó­tarjáni tűzoltóskodás idején olyannyira megszerette a Karancsot, hogy zalai em­ber létére rendszeresen visszajár ide tú­Nógrád Megyei Hírlap közismert fotóri­portere. Mint/? Kemer Edit jm ű) sorvezető kérdéseire válaszolván elmondta: úgyne­vezett klasszikus üzemmódban működ­nek és a karancsi „főhadiszállásukról” na­pi kapcsolatot tartanak szerte a világban megannyi hasonló klubbal. A „kulisszatit­kok” feltárása során kiderült, hogy a sal­gótarjániak rendszeresen versenyeznek is és több világbajnoki címmel büszkél­kedhetnek. A Sándor Zoltán és T. Pataki László ál­tal szerkesztett és rendezett sokszínű műsor Kiscseri Mihály - aki azonos Pál Józseffel - egy Karancs-ciklusbeli ver­sével - Sándor Zoltán előadásában - il­letve a herényi asszonykórus újbóli fel­léptével ért véget. A közönség tetszés- nyilvánításaiból kiderült: a palócok szent hegye - amelyet Praznovszky Mi­hály találóan jellemzett, amikor azt ír­ta, hogy „Az istenek... máshol nem lak­hatnak” - iránt olyannyira érdeklődnek az emberek, hogy szívesen vennének akár még egy másik, Karancs ihlette összeállítást is... ■ Csongrády Béla A Pódium Stúdió és a Vertich Színpad fiataljai együtt énekelték a Palóc Parnasszus szignál­ját a karancsberényi népdalkor tagjaival „Vissza a gyökerekhez” Ezzel a címmel nyitotta meg H. Szilasi Ágota művészettörténész a baglyasi na­pok keretében Kovács Balázs kiállítását. A tárlat nem véletlenszerűen kapta e cí­met, tekintve, hogy a Budapesten élő, hetvenkettedik életévében járó alkotó - aki nem más, mint Bóna Kovács Károly festő- és szobrászművész fia - valójá­ban gyermek- és ifjúkora színhelyére tért vissza szülővárosába Salgótarjánba, illetve Baglyasaljára, ahol édesapja a negyvenes évek második felében művé­szeti iskolát vezetett. A kiállítás kuriozitását nemcsak e személyes, családi motivációk jelentik, hanem Kovács Balázs életútja, munkássága is. Bár ő maga is megpróbál­kozott a képzőművészettel, agyagozott, sőt a rajzo­lásba és a festészetbe is belekóstolt, csak szeretett volna olyan tehetséges lenni, mint felmenője. Mi­után elvárásai meghaladták képességeit, úgy gon­dolta, hogy elektromérnök lesz. Madách gimnázi­umi tanára, Fayl Frigyes festőművész tanácsára azonban végül is építészmérnök-hallgatónak je­lentkezett. A diploma megszerzését követően Ko­vács Balázs több mint négy évtizeden keresztül építészként kereste a kenyerét, s hogy szakterü­letén, az építőművészetben igencsak sikeresnek bizonyult, mi sem bizonyítja jobban, mint az 1974-ben kapott Ybl Miklós-díj. Nyugdíjba vonu­lását követően vetődött fel benne, hogy kipróbál­ja magát a festészetben is, de komolyabban csak az utóbbi egy évben - jobb későn mint soha ala­pon - kezdett el képeket festeni. E nekigyürkő- zésnek tíz olajkép és négy akvarell lett a termé­se. Aktivitását egy ajándékba kapott festőkészlet és a baglyasi bemutatkozás lehetősége nagymér­tékben ösztönözte. A kiállításmegnyitót követő beszélgetés kere­tében Kovács Balázs elmondta, hogy - noha an­nak idején sok szakmai fogást ellesett apjától, s az egyetemen elsajátította a perspektivikus lá­tásmódot és foglalkozott kockológiával, alak- és aktrajzolással is - most, a hetedik x-et betöltvén a tanulás, a felkészülés időszakában jár. Több­ségében fénykép után fest, s igyekszik az átélt hangulatokat, a fényjátékokat visszaadni. Még sokáig tart számára a színek, a kívánt árnyala­tok kikeverése, egyelőre jobbára ismerkedik a festékek sajátosságaival, igyekszik minél alapo­sabban elsajátítani a technikai fogásokat. Tuda­tosan, nagy érdeklődéssel figyeli a természetet, hogy a tapasztalatokat felhasználhassa munká­iban. Bizonyára a Tarjánban és Baglyason eltöltött évek hatásá­ra, szereti a hegyeket s képes a felhőket is sokáig, tüzetesen ta­nulmányozni. Tervei között sze­repel, hogy majd egyszer ugyan­azt a témát mind a négy évszak­ban megörökíti. A baglyasaljai kiállításon a fő fa­lon egymás mellett szerepelt Ko­vács Balázs egy ifjúkori önarcképe és a mesternek, Bóna Kovács Kár- olynak egy olyan festménye, ame­lyet fiáról készített. E szellemes megoldás növelte az egyébként sem mindennapos tárlat különle­gességét. Kovács Balázs apja, Bóna Kovács Károly nyomdokaiba lépett... Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Nem így értettem, hogy tegyél a lóm”. Szerencsés nyertesünk: Bakos /ános/ie'Bátonyterenye, Ságvári u. 6. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb június 15-ig juttassák el szer­kesztőségünkbe (St, Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át! KÍGYÓ FAJTA SLAMASZ­TIKA BETŰT VET r~ CSÖRGE­DEZIK P VALAMIRE ÉPÍT KIRÁLYA; LALO PERÁJA FRIZURÁT KÉSZÍT r~ FÜZETBE JEGYEZ KÖLTŐI SÓHAJ A MÁJ TERMELI | SŰRŰ CU- KOROLDAT TÁMLA NÉLKÜLI PA) u4-j­~T~ t IGÉNÉL „SZÓL" A GYUFA t ♦ ♦ t HATÁRIDŐ JELZŐJE t SZÓRA­KOZÁS FAIPARI TERMÉK LOCO CITATO. R. L ELFED i VESZPRÉM MEGYEI VÁROS­KELET. RÖV. FARAGÁS PARKOLD RÖV. HAJLÍTOTT SZEGÉLY ► t F.RÖD RÉGI RÉSZE t AMPER EGYKORI JELADÁSI RENDSZER SÉRÜLÉS FALMÉ­LYEDÉS ESŐ­CSEPP ! L t GÖNC HATÁRAI 1 OLTÓ­ANYAG t MEG­DARÁL DUZZOGVA NEHEZTEI POLGÁR ELŐTAG: ÚJ­~r~ NEM UTÓ JELEZ A BÍRÓ ♦ ÉLNI HATÁRAI ! HÉTFŐT KÖVETI ANGI U \ \ FAJTA­t KETTŐ RA PÁRJA REGÉNY­SZERZŐ AUTÓ­PÁLYA BIKAVÉR JELZŐJE­VONZÓ (TÁJ) ♦ KELMÉT KÉSZÍT HAZA­FELE ! ERKÖLCS­TAN r I BAKA I SAd TÁLÁN RÓMAI 50 10X100 VESZPRÉM M.-I HELYSÉG SZÖK­KENŐ L T t t ÉN, TE,... ÁZNI KEZD ! 'T 711 MINŐSÍT­♦ * - - •• ^ CÁRI RENDELET NEM IGAZ í t mm f 0 r ( DADOGNI KEZD ! VOLT. RÖV. ÉJFÉLIG BIBLIAI HELY Ő L TÖRÖK TISZT LILA RÉSZ ! t jLjI 3 RH. . RÓMAI 6 t KUTRICA ** HÁZHELY HÁLÓ­FÜLKE NEM VÁROSI 2 ZAVAROS HATÁR­VÁRO­SUNK r~ KIS MÁRIA KREDENC t PENGETÖS HANGSZER ALA­CSONY LÓ l t JOGVITA HAZAI ZENEKAR HAJÓFAR ARRA A HELYRE ÖSSZE- PISZKOI.­i HIBÁZTAT KARAJ SZÉLEI ! r 1 TRÉFÁS TÖRTÉNET UTCA. RÖVIDEN t GYÖTRŐ , L o t ■ Cs. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom