Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-08 / 132. szám

4 NÓGRÁD MEGYE 2006. JÚNIUS 8., CSÜTÖRTÖK A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Szorongás... és köszönet, avagy dicsérni is tudjunk! Salgótarján, Szent Lázár Me­gyei Kórház nőgyógyászati osz­tály. A műtéten és az azt követő ter­mészetes izgalmakon túlesvén - immáron már a regenerálódás időszakában - volt időm látni és különösen a látottakon töpren­geni. Hihetetlen fegyelemmel és precízséggel zajlanak a napi ese­mények. Mintha minden nap­nak, abban is minden órának forgatókönyve lenne, benne pe­dig fürge szorgos „hangyák” te­vékenykednének. Éjszaka ugyanúgy, mint nappal. Itt soha nincs megállás. Mindegy, hogy betegágynál, vagy számtalan kisegítő tevé­kenység valamelyikéről van szó. Az itt dolgozók türelemmel és az egészségügy, a betegápolás felé elkötelezett „szolgai alázattal” végzik dolgukat. Pedig lássuk be, nekünk betegeknek számta­lan nyűgünk és kínunk van ám! A látogatókról nem is beszélve, akik érthető jó szándékkal igye­keznek feltáplálni hazai koszttal a szegény elesett beteget, attól sem riadva vissza, hogy akár a betegágyba is befeküdjenek kis időre - gondolom biztosítván ez­zel együttérzésüket!? És! Az még a jobbik eset, ha mindezek a na­pi feltüntetett hivatalos látogatá­si idő alatt történnek és nem előtti, vagy utána, vagy... bármi­kor. Pedig a szabályok értünk vannak! Az egészségünkért, a felépülésünkért, a biztonságun­kért! Igen féltem, mint minden­ki más, amikor az otthon bizton­ságát el kell hagyni és - bár a test fizikai üsztító gyógyításáról van szó - mégiscsak egy komoly műtét. Barátságos nyugalom, maga­biztos szakemberek és végtelen biztonság, ami körülvett. Már egyáltalán nem féltem, tudtam, jó kezekben vagyok! És nem csa­lódtam. A kórház köztudottan nehéz helyzetében és körülmé­nyei között is a gyógyuláshoz tö­kéletes ápolást, udvarias és pre­cíz kiszolgálást kaptam! Betegtársaim nevében is kö­szönöm és tisztelettel adózom dr. Kis Csitári István osztályvezető főorvos úrnak, valamennyi kol­légájának és segítő munkatársa­inak, aneszteziológusoknak, ápolóknak és nővéreknek áldo­zatos munkájukért! Szorongás után... KÖSZÖNET! Név és cím a kiadóban Előtérben a környezetvédelem Lejárt szavatosságú gyógyszerek Környezetvédelmi sorozatunk második részében, nap­jaink egyik legaktuálisabb kérdésével a lejárt szava­tosságú gyógyszerek sorsával foglalkozunk. Ha vala­minél hát a veszélyes hulladéknak minősülő gyógy­szereknél fontos, hogy mindenki bedobja a magáét. Sorozat A közelmúltban hozott rendelet kapcsán - mely szerint a gyógyszertáraknak vissza kell venni a lejárt szavatosságú ké­szítményeket - egy gyógyszertá­rat, valamint annak vezetőjét kérdeztük a tapasztalatokról. Raksányi Vilmosné, a balassa­gyarmati Remény gyógyszertár vezetője elmondta: a patikájuk­ban mintegy fél éve kitett gyűjtő­doboz már három alkalommal is megtelt. Hetente négyszer, ötször is előfordul, hogy az emberek le­járt szavatosságú gyógyszerrel térnek be a gyógyszertárba.- Sokszor kérik ki a tanácsun­kat, melyik orvosság használha­tó még és melyiket kell kidobni az összegyűjtött zacskónyi gyógyszerből. Idős, fiatal egy­aránt hoz be lejárt szavatosságú pirulákat, s az is előfordult már, hogy az elhunyt beteg hozzátar­tozói gyűjtötték össze a felesle­gessé vált tablettákat. Általában azok „ adják le” a lejárt gyógysze­reket, akik amúgy is ebbe a pati­kába járnak, de nem egy alka­lommal olyanok is meg akarnak szabadulni a már használhatat­lan orvosságoktól, akik egyszer jártak itt és észrevették a gyűjtő­dobozt. Jónak és hasznosnak ta­lálom a rendeletet, mert ráneve­li az embereket arra, hogy még odafigyelőbbek legyenek a kör­nyezetükkel kapcsolatban. Utó­daikra, gyermekeikre, unokáik­ra is gondolnak, ha nem dobják ki a veszélyesnek minősülő hul­ladékot. Talán emlékszünk még arra az esetre, amikor gyerme­kek szedték össze a szeméttele­pen megtalált kidobott gyógysze­reket, veszélybe sodorva önma­gukat - mondta a gyógyszertár vezetője, aki úgy látja: az az elter­jedt nézet viszont nem igaz, hogy rengeteg elfekvő gyógyszer talál­ható a háztartásokban. - A mai gyógyszerárak mellett, amikor a vásárlók tanácsot kérnek a pati­kában, hogy melyik az olcsóbbik gyógyszer, melyet kiválthatná­nak, nem hiszem, hogy nagy len­ne a gyógyszer-felhalmozódás, legfeljebb halálesetek kapcsán. Fájdalom- és lázcsillapítónak, il­letve görcsoldónak azonban min­dig kell lennie otthon. Előfordul, hogy nincsen rájuk szükség és lejár a szavatosságuk. Ezért is jó, ha a gyógyszertárak gyűjtik a le­járt, elfekvő gyógyszereket, me­lyeket veszélyes hulladékként szállítanak el, majd megsemmi­sítenek - tette hozzá Raksányi Vilmosné. Ha a témáról többet szeretne tudni, vagy további kérdései len­nének, akkor keressék fel a Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium honlapját (www.kwm.hu), illetve a speciá­lisan ezzel a témával foglalkozó aloldalt, a www.kwm.hu/szelektiv címen, ahol a szelektív hulladékgyűjtés kérdéseiről és mindennapi gya­korlatokról kaphatnak bővebb felvilágosítást. A gyógyszerek veszélyes hulladéknak minősülnek Megvalósítható« napjainkban az önnfenntartó falu?- kérdeztük Paróczai Pétert és Szabó Zsoltot, egy sikeres rop-pályázat kimunkálóit Mintegy 110 milliárd forint állt rendelkezésre a Regionális Fejlesztés Operatív Program hazai pályázataira, amelynek legnagyobb részét már elnyerték a pályá­zók, sőt, néhány beruházás már be is fejeződött. A félezernél is több pályázó kö­zött sikeresen szerepeltek a Nógrád megyei vállalkozók, önkormányzatok. Egy részükről már írtunk, így például a salgótarjáni autóbusz-pályaudvar rekonst­rukciójáról, a megye foglalkoztatási stratégiájának kialakításáról, foglalkoztatási megállapodások létrehozásáról, a rendkívül sikeres intézményfejlesztési projek­tekről, egy különösen izgalmas vállalkozásról, amely Bátonyterenyén valósul meg és az Ecocity nevet viseli, s persze a nem kevés útfelújításról. Ezúttal a Bu­dapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar, salgótarjáni intézetének két munkáját emelnénk ki, amelyek közül az egyik az önfenntartó falu modelljét mutatja be, míg a másik a piaci igényekhez igazított közgazdászképzés bevezeté­sét veti papírra, s közben - egy svéd modell mintájára - feltérképezi régiónk legjelentősebb vállalkozásait. Berkenye egyike lehet az önfenntartó falvaknak Az önfenntartó falu és falukö­zösség modellje arra irányítja rá a figyelmet, hogy az ott élőknek rá kell döbbenniük, hogy sorsu­kat saját kezükbe kell venniük, mert rajtuk kívül senki más nem segíthet gazdasági-társadalmi (ja­jaik megoldásában. Az ipari tár­sadalom gyakorlatilag megszűnt, világgazdasági hálózat lépett a helyébe, amely mostantól az egyetlen esélyt jelenti a fennma­radásra - mondta elöljáróban Paróczai Péter, az egyik projekt­gazda.- A kutatás révén - amely ti­zenegy Nógrád megyei falura ter­jed ki - közösen az ott élőkkel egy olyan modellt szeretnénk felépí­teni, amely falu és faluközösségi szinten leírja a gazdasági szerep­lők és önkormányzatok együtt­működésének mechanizmusát azon érdekből, hogy céljaikat ho­gyan egyeztessék és ezen keresz­tül a területileg strukturált gazda­ság fejlesztéséhez szükséges pót­lólagos erőforrásokat hogyan sze­rezhessék meg - mondja a szak­ember. - Mivel a modell építésben domináns szerepet kapnak a hallgatók, egyúttal be­tekintést nyerhetnek a területi elven működő gazdaságok életé­be és végzés utáni aktivitásukat esetleg ebben az irányban fejt­hetik ki. A projekt első számú célja, hogy megtanítsa a faluközössé­geket a közös tervezésre. A mai világban ez már nem nélkülözi a nyelvtudást, a kommunikációt és a szaktudást, ezért elengedhetet­len a folyamatban a helyi értelmi­ség részvétele. Ugyancsak fontos­nak ítélik a projekt gazdái, hogy a vállalkozók is véleményt for­málhassanak, hiszen az önfenn­tartó falu alapja az önfenntartó gazdálkodás, s abban ők a legjár­tasabbak.- A projekt megvalósítását ta­valy májusban kezdtük, a terve­zett befejezés dátuma 2000 tava­sza - teszi hozzá Szabó Zsolt. - Az előkészítést követően hallgató­inkkal „kitelepültünk” a partner falvakba, ahol először a helyi öt­leteket próbáltuk összegyűjteni. Kiderült, hogy igenis vannak el­képzeléseik az ott élőknek a jövő építéséhez, csak azt esetleg még nem foglalták rendszerbe, nem alakult ki az ezt szolgáló straté­gia. Ez pedig elengedhetetlen, de ehhez vagyunk itt mi, s később a helyünkbe lépő szellemi réteg: menedzserek, tanárok, orvosok, ki-ki a maga területén. A projekt egy észak-magyaror­szági tipikus, reprezentatív mikrotérség problémáinak feltá­rását és a nehézségekből való ki­lábalás útját kívánja bemutatni. Az együttműködő települések kö­zött találjuk Bárnát, Ceredet, Mátraterenyét, Kazárt, Mátra- novákot, Mátraszelét, Neműt, Rákóczibányát, Szilaspogonyt, Vizslást és Zabart, illetve Salgó­tarján várost. Fenti projektre az alkotóműhely 57 millió forint rop- támogatást nyert el. Hasonló nagyságrendű összeg segíti a kis-, közép- és nagyválla­latok helyzetének felmérését szolgáló másik nagy projektjüket, amely egy új-zélandi, illetve svéd modell alapján jött létre. A projekt alapvetően a benchmarketing tu­domány alkalmazására épülő ku­tatás, amelynek tárgya az észak­magyarországi régió gazdaságá­nak (megye, kistérség) feltérké­pezése. A kutatás témája és mód­szere komoly lehetőséget nyújt ahhoz, hogy nagy létszámú hall­gatóság (célcsoport), jelen eset­ben 120 hallgató úgy dolgozzon az üzleti életben, hogy közben is­mereteit bővítheti, tapasztalatot szerezhet a munkába lépés lehe­tőségeiről, körülményeiről és módjában áll a régión belüli mun­kakezdést mérlegelni.- Az országosan is egyedülálló kutatás egybeesik a régió érde­keivel, mert a hallgatók egy kér­dőív kitöltésével feltárják a leg­jobban bevált gyakorlatokat, jelle­mezhetik az elmaradás esetleges okait, amit értékelve összehason­lító elemzéseket készíthetnek - meséli Paróczai Péter. - Mindez nemzetközi, országos, régiós, me­gyei és kistérségi összehasonlí­tást is lehetővé tesz. Ráadásul egy helyi gyakorlati lehetőséget is te­remtett a pályázat, hiszen kap­csolatba kerültünk a salgótarjáni SVT-Wamsler Háztartástechnikai Rt.-vel, amely mint leendő integ­rátor, példaértékű projektbe fo­gott, amelynek a címe: piacvezé­relt értékláncmenedzsment ki­alakítása. Az első hallásra túl szakmai elnevezés azt takarja, hogy a gyár beszállítói koordiná­torként kíván működni a jövőben. A benchmarketing egy tudo­mányos konferenciával veszi kez­detét június 29-én, majd a részt vevő 120 hallgató megkezdi az adatgyűjtést közel ezer észak-ma­gyarországi vállalkozásnál.- A régió az ország egyik legel­maradottabb gazdasági területe - mutat rá Szabó Zsolt. - Ez indo­kolja, hogy egy rendkívül alapos tudományos kutatás révén a gaz­daság tendenciáit, folyamatait fel­mérjük. Alapvető célunknak te­kintjük, hogy mind a területért felelős társadalmi, politikai veze­tés, mind a gazdaság szereplői, mind a részt vevő hallgatóság előtt nyilvánvalóvá váljon, hogy a térség gazdasági fejlődését má­sok, kívülről, helyettünk nem old­hatják meg. A főiskola a jelzett két projek­ten kívül számos más gazdasági­társadalmi folyamatot is szeretne feltérképezni. Ehhez az alapot az adja, hogy a közelmúltban elhatá­rozták a „Kiválóságközpont” lét­rehozását, amely a térség-, a vál­lalkozásfejlesztésben kíván dön­tően közreműködni. A megjelenés az Európai Unió társfinanszírozásával, a ROP keretében valósult meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom