Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-28 / 149. szám

2006. JÚNIUS 28., SZERDA 3 BALASSAGYARMATI NAPLÓ Négy „M” a szolidaritás jegyében Sz. Andrea A Kossuth úti épület, ahol mindenkinek személyre szabottan próbálnak meg segíteni Balassagyarmat. A balassagyarmati Gondos­kodás Közhasznú Egyesület szerteágazó te­vékenységeinek egyike a „Megoldás mun­káltatóknak és megváltozott munkaképes­ségű munkavállalóknak” elnevezésű prog­ram, vagyis a „Négy M” programja, amely tavaly augusztus 1-jén indult el mintegy 7,4 millió forintos pályázati pénzből. A brit mintán alapuló programot a Foglalkozta­táspolitikai és .Munkaügyi Minisztérium, illetve a Zala Megyei Munkaügyi Központ támogatja. A Kossuth út 39. szám alatt működő önálló irodával, két személyi tanácsadóval működő projekt közel egyéves mérlegét Herczeg Hajnalka, a közhasznú egyesület elnöke, illetve Varga László projektvezető, valamint BibókPéterné személyi tanácsadó vonta meg. A munkatársaktól megtudtuk: Zala me­gyén kívül még öt megyében működik a program mintegy tíz irodával, de Kelet-Ma- gyarországon egyedül Balassagyarmaton folyik effajta tevékenység. A személyi ta­nácsadók speciális képzésben részesültek Zalaegerszegen, hiszen a projekt személyi­ségprofilú. A munkatársak úgynevezett „mélyinterjút” folytatnak a jelentkezőkkel, akik speciális problémákkal küzdenek, és egészségi állapotuk, családi körülményük, mentális állapotuk, életvitelük személyre szabott elbírálást igényel. Az egyesület vál­lalt szolgáltatása: olyan állapotba próbálják juttatni a legalább ötven százalékban meg­változott munkaképességűeket, a rok­kantjáradékosokat és rokkantnyugdíjaso­kat, hogy visszakerülhessenek az elsődle­ges munkaerőpiacra, s olyan álláslehetősé­get, munkakört találjanak, amelyet el tud­nak látni. Az eltelt egy év alatt 124-en ke­resték fel az irodát, amely - az országban egyedülállóan - harminc fő elhelyezését vállalta, s ezt a célkitűzést majdnem száz­százalékosan sikerült teljesíteniük. Huszon­nyolcán találtak munkát, egy jelentkező pe­dig egy jelbeszédes tanfolyam elvégzése után kerül majd vissza a munka világába. A program koordinátorai nem rejtették vé­ka alá: a munkáltatói oldalról sok esetben - még a munkaügyi központ pénzügyi tá­mogatásai és a rehabilitációs támogatások ellenére is - negatív a hozzáállás. A mun­káltatók félelmei, miszerint a megváltozott munkaképességűek kevesebbet dolgoznak a tapasztalatok alapján egyáltalán nem iga­zolódnak be. Az álláshoz jutottak megbízha­tóak és megbecsülik munkahelyüket. A személyi tanácsadók megegyeztek ab­ban: a civil szervezetek nem egyszer alapo­sabban képesek kezelni a személyi problé­mákat, s talán jobban meg tudják változtat­ni a társadalmi hozzáállást, mint a sze­mélytelenebb hivatalos szervek. A projekt vezetői a munkáltatók közül kiemelték Ko­vács János elektronikai alkatrészgyártó ba­lassagyarmati vállalkozásának és a terényi Míves Ház Kft.-nek pozitív hozzáállását. Jó partnernek bizonyul a munkaügyi köz­pont, a mozgáskorlátozottak egyesülete, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, a foglalkoztatási kht., s az egyesület munka­társai bíznak abban, hogy augusztus 1-jén beadott új pályázatukkal a jövőben is foly­tathatják a társadalmi szolidaritást nagy­ban elősegítő programjukat. Összevonás vagy új iskola? (Folytatás az 1. oldalról) s az informatikai szakmacso­portban négy intézmény is ugyanazt a szakképesítést kínál­ja. Ráadásul a szakmai képzés osztályaiban alacsony a létszám, a Bérczy Károly Középiskola működése pedig nem felel meg a közoktatási törvényben előír­taknak, hiszen dolgozói nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem megbízással dolgoznak. Demus Iván alpolgármester el­mondta: a szakértő egyértelműen a harmadik felvázolt variáció mellett foglalt állást, s kétlépcsős javaslattal élt: 2006. július-au­gusztus folyamán létre kell hozni a két megszűnő iskola jogutódja­ként az új középiskolát (Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközép- iskola és Szakiskola), s a 2006/7- es tanévben a még megmaradó szakmai átfedéseket meg kell szüntetni. Az új intézmény átve­heti a képzésben tapasztalt kollé­gákat, így gyakorlatilag ugyan­azok a tanárok foglalkozhatnak a diákokkal, mint eddig. Az esti ta­gozatos diákokat a Mikszáth há­rom épületének egyikében he­lyeznék el. A jelenlegi két iskola számítógépparkját még jobban ki lehet használni, s a létszámában nagyobb intézményben több le­hetőség nyílna a lemaradók szá­mára a részszakképesítések fel­kínálásával. A szakértő azzal is érvelt: a különböző képzési szin­tek közötti mozgás megszervezé­se is könnyebb lesz az új intéz­ményben, javulhatnak a kihasz- náltsági mutatók, csökkenhet­nek a fajlagos költségek. Olyan többcélú iskola jönne létre, mely szakiskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi oktatást is végez. A városban felnőtteket csak az új intézmény oktatna. A Bérczy Károly Középiskola rétsági és nagymarosi tagozata azonos fel­adatellátással tovább működhet­ne az új intézmény keretei kö­zött. A két jelenlegi iskola igazga­tója közül egyikük egy tanévre megbízást kaphat a jogutód in­tézmény vezetésére , miközben az önkormányzat pályázatot ír ki az álláshely betöltésére. A jog­utód intézményben a továbbfog- lalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyát nem érinti az át­szervezés, abban az esetben, ha munkakörüket változatlan felté­telek mellett látják el. Demus Iván hangsúlyozta: - A felnőtt- képzést a volt vármegyeháza épületében szeretnénk megolda­ni, ahol - az épület felújítására pályázva - regionális tudásköz­pont kialakítását tervezzük. So­kan beszélnek a két iskola jövő­jével kapcsolatban „második óvo­daügyről”. Az akkori indulatokat cáfolva: a központi óvoda létre­hozása bevált, a tagintézmények önállósága megmaradt, az ellá­tás színvonala nem szenvedett csorbát, s az akkoriban zajosan végbemenő átalakítás sikeres­nek mondható. Reméljük, az is­kolák ügyében is eredményes lesz az elképzelésünk. Az alpolgármestertől megtud­tuk: június 15-én a város polgár- mestere, aljegyzője és humán­szolgáltatási osztályvezetője sze­mélyesen tárgyalt a Mikszáth KÉVIG Középiskola alkalmazot­ti közösségével. A két intézmény sorsáról a június 29-i testületi ülésen döntenek a képviselők. „A reform elodázhatatlan" Sz. A. Balassagyarmat. Lombos István országgyűlési képviselőt, Balas­sagyarmat polgármesterét a par­lamentben eltöltött első napjai­ról, tapasztalatairól kérdeztük.- Ön nemrégiben tette le az es­küt, mint frissen megválasztott parlamenti képviselő. Milyen be­nyomások érték az ország házá­ban?- Az igaz, hogy szokni kell a ház hangulatát, mégis úgy érez­tem, mintha ezer éve parlamen­ti képviselő lennék. 59-en va­gyunk polgármesterek a szocia­lista frakcióban, s nagyon össze­tartunk. Különösen jó kapcsola­tom alakult ki Sándor István gödi polgármesterrel és dr. Tóth Ist­ván ózdi képviselővel. Az ifjúsá­gi és szociális bizottság tagja let­tem. Ez a legnagyobb létszámú bizottság, 27 fős. Kiss Péter mi­niszter meghallgatásakor került sor az első hozzászólásomra: hangsúlyoztam, hogy konstruk­tív, operatív szerepet szeretnék betölteni a bizottságban, s az el­lenzékkel való értelmes, építő jellegű vitára is készen állok.- Most van folyamatban a kor­mányprogram tárgyalása, mely, mi tagadás, nem arat osztatlan elismerést a lakosság körében. Nem tart attól, hogy az önkor­mányzati választásokra a szocia­lista párt veszít népszerűségéből?- A reformdöntések elodázha- tatlanok, bármennyire népsze­rűtlennek is tűnnek. A költség- vetést rendbe kell tenni, ráadá­sul az unió is kötelez minket er­re, hiszen az államháztartási hi­ány lefaragásától nagymér fék­ben függ az euró bevezetésének időpontja. A költségvetés kiadá­sait csökkentő csomag bizony a lakosságot is terheli, de ezzel párhuzamosan megújul a köz- igazgatási rendszer, reformot vi­szünk véghez az oktatásban és az egészségügyben. Ezeknek a reformoknak a végigvitelére mind ez idáig egyetlen kormány­nak sem volt bátorsága. Nyilván számolunk azzal, hogy átmene­tileg csökken a kormány és a szocialisták népszerűsége, de hi­szünk a hosszú távú eredmé­nyekben, Magyarország gazda­sági helyzetének jövőbeli stabi­lizálódásában. Működik az új rendszer Szabó Balassagyarmat. Tavaly július 1- jén alakult meg a városban a központi óvoda egy központi és öt tagintézménnyel, 25 gyer­mekcsoporttal. A szervezeti át­alakítás, racionalizálás nem ke­vés indulatot ébresztett, s aho­gyan Pálinkás Zoltánná óvoda­vezető a legutóbbi testületi ülé­sen elmondta: az új helyzettől mindenki félt, hiszen ismeret­len szervezeti formát,- új veze­tést jelentett, ráadásul egybe­esett négy csoport megszűnésé­vel, s az intézmények dolgozói számát is megváltoztatta.- Nagyon sok konfliktusos helyzettel indultunk, de a kez­deti nehézségeken a nyári hó­napokban túljutottunk, s az évet már a szakmai munka szervezé­sével tudtuk indítani - jegyezte meg az intézmény vezetője, aki hozzátette: minden tagóvoda önállóságát igyekezett meg­hagyni. A költségvetés felhasz­nálása területén vannak kötött elvárások, de a tagintézmények azonos elosztási elvek szerint részesülnek az anyagiakból, te­hát egyiküket sem érheti hát­rány. Egy szakmailag jól műkö­dő, a szülők, a dolgozók, a fenn­tartók megelégedésére igényt tartó intézmény alapjai terem­tődtek meg a központi óvodával, amely összefogja a tagintézmé­nyek szakmai, gazdasági és ad­minisztratív teendőit a megfe­lelő tagóvoda-vezetői támoga­tással. Pálinkás Zoltánné sikeresnek tartotta a vezetői team működé­sét, a továbbképzéseket, szak­mai napokat - amelyekbe min­den intézményt bekapcsoltak - valamint a szülői munkaközös­ségek tevékenységét, a jól mű­ködő helyettesítési rendszert, az ellenőrzések átfogását, s az egyéni fejlesztéseket, amelyek növelték a gyermekek iskola- érettségi esélyeit. Az óvodaveze­tő kiemelte: a jelentkező gyer­meklétszámot el tudják látni csoportjaikban, viszont kérte a testülettől a 25 fős csoportlét­szám szükség szerinti meghala­dásának lehetőségét, illetve a tagóvoda-vezetők kötelező óra­számának csökkentését a haté­konyabb munka érdekében. Elbúcsúztak az AFS-diákok Balassagyarmat. Az AFS (American Field Service) elneve­zésű, önkéntes alapon működő, nonprofit szervezet se­gítségével világszerte közel 12 000 diák utazik évente. Tavaly alakult meg az AFS 17 magyarországi régiója közül a legújabb, Balassagyarmat központtal, Jeneyné Kun Ágnes körzetelnök irányításával, aki a közelmúlt­ban rendezte meg a balassagyarmati strandon a július 3-án elutazó AFS-cserediákok búcsúztatását. Szabó A. Szemmel látható volt a fogadó családok és a külföldi fiatalok között kialakult szoros kapcso­lat, s bizony azt is tudni lehet: könnyes és fájdalmas lesz az el­válás a Balassagyarmaton és a környező községekben eltöltött egy esztendő után. A messze földről érkezett tanulók valósá­gos családtaggá váltak, s szinte szüleiknek tekintik magyar be­fogadóikat. A brazil Nathália de Almeida, a német Katinka Wenzeck, az izlandi Sigrídurfólia Bjarnadottir a Szent-Györgyi Al­bert Gimnázium és Szakközép- iskola, a Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Mikszáth Kálmán KÉVIG Középiskola padjait kop­tatták az elmúlt tanévben. A ta­nítási idő elteltével együtt baran­golták be Balassagyarmat utcá­it, s máris azon törik a fejüket, mikor térhetnének vissza az ál­taluk annyira megszeretett vá- rosba.-Nathália középfokú, a Ba­lassi Bálint Gimnáziumba járó német Josefine és a „mikszáthos”, szintén Németor­szágból érkezett Frederike felső­fokú nyelvvizsgát tettek magyar nyelvből, amelyen számot adtak szóismeretükről, a magyar szó­rend elsajátításáról, helyesírás­ról, szövegértésről igen magas szinten. Saját bevallásuk szerint nagyjából három hónap eltelté­vel kezdték érteni a magyar nyelven hallgatott tantárgyakat.- Nyáron színes itt az élet, de télen kissé meghal a város - ma­gyarázta Josefine meglepő vá­lasztékossággal. S bár jártak Bu­dapesten, Szegeden, Szentend­rén, Hollókőn, szinte egyként ál­lapították meg kedves elfogó­dottsággal: Balassagyarmaton barátságosabbak az emberek, mint másutt... A „nevelőszülők” is óriási hasznát látták a külföldi fiata­lokkal töltött hétköznapoknak. A balassagyarmati Fábiánná R. Zita elmondta: felszabadító ha­tással volt rá Josefine egyéves ittléte. Mivel - főleg a tanév ele­jén - angolul társalogtak, levet­kőzte magáról a belérögződött magyaros, gátlásokkal teli, túl­ságosan nyelvtanközpontú okta­tás beidegződéseit, s a német kislánnyal való beszélgetések­nek köszönhetően elkezdett fo­lyékonyan beszélni angolul, gya­korlatilag mindent megértve és megértetve. Katona Erzsébet 17 éves leánya angoltanulását szem előtt tartva csatlakozott az AFS- mozgalomhoz. A búcsúzó külföldi diákok a strandon tartott záró összejövetelen- Egy év alatt többet tanult a lányom, mint az iskolában. A be­széd sokkal könnyebben megy neki. Legközelebb egy thaiföldi leányt látunk vendégül, akinek hasonló az érdeklődési köre, mint az én lányomnak. Az AFS- en keresztül kinyílt előttünk a világ, ismeretlen országokkal, kultúrákkal találkozunk - mondta az édesanya. S bizony: a csereprogram nem ér véget. Ahogyan Jeneyné Kun Ágnestől megtudtuk: újabb és újabb családok csatla­koznak a mozgalomhoz, s a „régiek” is várják az új vendé­geket. Az AFS tehát betölti a vi­lágot összekötő, interkulturális tanulási lehetőséget biztosító, a nemzetek közötti toleranciát erősítő szerepét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom