Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-23 / 145. szám
NOGRAD MEGYE 2006. JUNIUS 23., PENTEK Keresik az elkövetőket H. E. Karancsalja. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti alosztálya nyomozást rendelt el segítségnyújtás elmulasztása a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntett megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Az elkövető kedden reggel 7 óra körül Karancsalján, a Rákóczi úton vezetett ismeretlen rendszámú tehergépkocsiból és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel Salgótarján irányába közlekedett, amikor járműve hátsó részével elsodorta a vele azonos irányba haladó 25 éves segédmotoros .salgótarjáni nőt. A hölgy a baleset következtében könnyű sérülést szenvedett, az ismeretlen gépjárművezető a helyszínről megállás nélkül elhajtott. Ugyancsak nyomozást rendeltek el cserbenhagyás vétség megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, aki kedden 13.20 órakor az általa vezetett ismeretlen forgalmi rendszámú és típusú tehergépkocsiból és félpótkocsiból álló jármű- szerelvénnyel haladt a 21-es főút csécsei elágazójánál, amikor áttért a menetiránya szerinti bal oldali forgalmi sávba és ott érintőlegesen összeütközött a vele szemben közlekedő jármű- szerelvénnyel, amelyet egy pásztói férfi vezetett. A baleset során személyi sérülés nem történt, az ütközést követően az ismeretlen tettes megállás nélkül eltávozott. A rendőrség kéri, hogy akik látták a baleseteket, vagy a járművezető kilétét illetően érdemleges információval tudnak szolgálni, jelentkezzenek személyesen a salgótarjáni közlekedés- rendészeti alosztályon, vagy telefonon az alábbi számokon: 06- 80/810-107 (ingyenes zöldszám), 32/411-255/33-50 mellék, illetve a 107 vagy a 112 segélyhívószámon. Rendőrségi felhívás Salgótarján felől Kishartyán irányába közlekedett június 16- án 19.05 órakor egy ismeretlen forgalmi rendszámú, fehér színű mikrobusz. Egy jobbra ívelő kanyarban áttért a menetiránya szerinti bal oldali forgalmi sávba, ahol szemből egy bordó színű Peugeot személygépkocsi közeledett. A személygépkocsi vezetője, hogy elkerülje az ütközést, lehúzódott a jobb oldali útpadkára, de az úttestre történő visszatéréskor megcsúszott, és a bal oldali árokba sodródva felborult. Az ismeretlen rendszámú fehér mikrobusz vezetője a helyszínről megállás nélkül továbbhajtott. A rendőrség kéri a jármű vezetőjét, illetve azokat, akik látták a balesetet, jelentkezzenek a vizsgálat megköny- nyítése érdekében a salgótarjáni rendőrkapitányság közlekedésrendészeti alosztályán személyesen, vagy telefonon hívják a 32/ 411-255/33-50-es melléket. fogalmazódott az a felvetés: vajon a használók élnek-e majd a lehetőséggel? Veszik-e a fáradságot arra, hogy ne csak a kiváltáskor, megvásárláskor keressék fel az egységeket? Nos, a tapasztalatok biztatóak. A megkeresettek közül a salgótarjáni Pécskő gyógyszertárban arról értesültünk, hogy kezdetben hullámzó volt a szolgáltatás igénybevétele, mostanra azonban rendszeressé, kiegyensúlyozottabbá vált a működtetése. Az érintettek itt nem az „eladótérben” találják a gyűjtődobozt, mégpedig elővigyázatosságból, vagyis, hogy hozzá ne férjenek illetéktelenek, például a gyerekek. Szintén az elővigyázatosság szempontjai szerint a behozott termékek tűzveszélyességét is megnézik a dolgozók, hiszen vannak ezek között például szórófejjel ellátott kiszerelésűek is. Az elszállításra általában havonta egyszer kell sort keríteni. Ennél gyakrabban, szinte kéthetente megtelik a gyűjtő a balassagyarmati Winkler Lajos gyógyszertárban, ami, persze visszavezethető arra, hogy a vevőkör talán nagyobb felhasználó. A fokozott igénybevétel mindenképpen jelzi viszont az odafigyelést, a tudatosságot, annak elfogadását és gyakorlását, hogy a veszélyes hulladék - ennek minősül a lejárt idejű gyógyszerféleség - külön és megfelelően kezelendő. S ezért mindenkinek tenni kell a saját környezetében. Változó mértékű, de rendszeres az ilyen célú megkeresése a bátonyterenyei Kastélykert patikának. Itt időnként olyan kérés is megfogalmazódik, hogy a behozott, feleslegessé vált szerek lejárati idejét a patikusok ellenőrizzék, hogy a bejövök, akik esetleg krónikus betegek, megtartsák, amit lehet. A szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban további információkat találhatnak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján (www.kwm.hu), valamint a speciálisan ezzel foglalkozó aloldalon melyet a www.kvvm.hu/szelektiv címen érhetnek el. Minisztérium Magyarország célba ér Az első hetekben kissé vontatottan, azután nagyobb lendülettel, de kampányszerűen, szakaszosan vitték vissza a nagyobb települések patikáiba a lejárt szavatosságú gyógyszereket megyénkben a használók. Fél év alatt úgy tűnik, kialakult a szolgáltatás igénybevételének egyenletes tempója. Ide dobhatja be mindenki a magáét sorozat. Január 1-jétől köte- tásra alkalmatlanná vált pati- lező fogadniuk a gyógyszertá- kaszereket. Ezzel kapcsolatban raknak a használatra, fogyasz- a szakemberek körében is megNEMZETI * FEJLESZTÉSI X TERV X Előtérben a környezetvédelem Patikaszerekből hulladékok Mindig úgy éreztem: az emberek hihetetlenül tehetségesek... Miért is volt remek iskola az iskolában az osztott rendszer, mely szerint míg a tanár egyik csoporttal foglalkozott, a másik önállóan dolgozott? Herold László nyugalmazott pedagógus, középiskolai igazgató, akinek annak idején csodálatos tanárai voltak, ezt a kérdést is érintette a vele készült beszélgetésben. M.J. Többször hívták egyetemi tanársegédnek Budapestre, de nemet mondott. Mindannyiszor meghatározó élmények ösztönözték erre a döntésre...- Biztos voltam abban, hogy olyan tantestületet, mint amilyen a Madáchban és a később megismert Bolyaiban volt, sehol nem találok az országban. És a gyerekek! Az ő egészen különleges világuk is - a szó nemes értelmében - fogva tartotta... Rájuk így gondol:- Az ifjúság egyik rétege az a sok, vidéki, tiszta szívű, munkás- vagy parasztgyerek volt, akkori neve szerint Bocsárlapuj- tőről, Karancsberényből és más falvakból. Olyan fiatalokról van szó, akik otthonról nem magas kultúrát, de valami nagyon természetes intelligenciát hoztak. És ezeket az embereket nagyszerű volt tanítani. Számomra élmény volt, hogy nyitott szíwel vettek részt az órákon. S annak megérzése, átélése is, ahogyan egy hullámhosszon tudtak velem lenni. Nemrégiben kapott kitüntetéséhez éppen pár napja gratulált az egyik egykori, ma már nagymamakorú tanítványa, aki eldicsekedett neki a saját unokája eredményeivel. Herold tanár úr, igazgató úr számára ez újfent csak megerősítette, hogy a jó dolgok visszaköszönnek. Meglátása szerint az embert meghatározza a tudásvágya, s meghatározó a pedagógus szerepe is az egyén életében. Bővebben történetével világít rá erre.- Azt tapasztaltam, hogy azok a gyerekek, akik osztott iskolából érkeztek - ahol a tanító hol egyik, hol másik csoporttal foglalkozott, mialatt a többiek egyénileg dolgoztak - fantasztikus dolgot eredményezett. Tudniillik a nebulók a nyolc év alatt megtanultak önállóan tanulni. Hihetetlenül jól és nagy tempót tartva tudtak összpontosítani. Volt azonban egy nagy hiányosságuk: otthonról keveset hoztak. Jól emlékszem arra az anyukára is, aki - már igazgatókoromban - panaszkodott első gimnazista fiára, aki egyébként nagyon szeretett tanulni. Ám sok mindennel nem boldogult. Pedig - így az anyja - tetszik tudni, sokat megtettem érte: egyszobás lakásban lakunk, s már vettem egy huszonötös(l) égőt is, hogy este jobban lásson. Nagyszerű tanáraim voltak - mondja magáról, s gondolatban visszavezet a régi Budára...- Két fantasztikus iskolába jártam, a németvölgyi úti elemibe - ahol volt egy olyan tanító bácsim, akivel míg élt, tartottam a kapcsolatot - majd a Werbőczy gimnáziumba kerültem. A nagybetűs, felejthetetlen „Laci Bácsi” például az óvóhelyről hívta föl magával, „elmerülni a szépségben”, ami azt jelentette, hogy a lövöldözések, bombázások zajában elővette, megrí- katta a hegedűjét... Ám, mint vallja, nemcsak az ő tanítói voltak remek teremtések...- Igazgatóként is mindig az volt az érzésem, hogy az emberek hihetetlenül tehetségesek. Mindannyian, amikor megszületünk, talentumot kapunk, s ezzel a talentummal az életünk során valamikor - lehet, hogy az utolsó pillanatban - el kell számolnunk. Egy utcaseprőt hallottam egyszer egy Szepesi-műsorban beszélni. S az a valaki például, amikor a riporter azzal fordult hozzá, hogy ugye, örül a nyugdíjazásának, nemet mondott. S azt fűzte hozzá: hogyan is örülne, hiszen ő egy életen keresztül annak az utcának az egészségére vigyázott... Név szerint említi, kik voltak az ő „csodálatos igazgatói”. „Bácskai János bácsitól,” a ke- ményszavú, szigorú, de igazságos, melegszívű pedagógustól is megtanulta:- Igazgatóként valójában borzasztó egyszerű a dolgom: nem kell mást tennem, minthogy segítsem a tantestület minden tagját, hogy amiben tehetsége van, azt maximálisan ki tudja fejteni. A Madách és a Bolyai gimnáziumban is a munkálkodásom egyik kulcsa, örömforrása az volt, amikor láttam, hogy a kollégák boldogan teljesednek ki. Saját tanítása szerint, mikor iskola születik, messze nem csak arról van szó, hogy egy épület tanítókkal és tanítványokkal népesedik be. Vallja, egy iskola akkor kezd iskolává válni, ha igényességgel formált stílusa, arculata van. Ezt az emberekhez és a munkához való viszony határozza meg. S hogyan is volt ez a Bolyaival? A hagyományok kialakításáról szólva említi azt az utánozhatatlan elkötelezettség-érzetet, a lehetetlent nem ismerést, amivel akkor, ott indítottak: „sok van, mi csodálatos, de az embernél rlincs semmi csodálatosabb”. '65-ben, a névadó ünnepségen Szophoklész örök-igaz, biztató gondolata, mint óriási felirat fogadta a fiatalokat, a tanárokat. S ez volt az első fontos lépés az arculat megformálásához. Majd munkatársaival Bartók Kékszakállú hercegének szavait „szőtték bele” a hagyományépítésbe. „Ez az én birodalmam, nézd meg” milyen csodálatos! Fedezz, fel benne mindent, önmagadat, a matematika szépségét, a fizika gyönyörűségét, az irodalom gazdagságát. Fedezd fel! Ezt kell üzennie, sugároznia a jó alma maternek. És: Csodálkozz rá! Mert a tanárnak ez is feladata: rácsodálkoztatni a tanítványt a világra, apró szépségeire. Igényességgel, így teremthet újat a semmiből. Vagy ahogyan a névadó Bolyai János édesapjához intézte szavait: Á semmiből, egy új, más világot húzhat elő. Mesél azokról a hetekről, amikor egy osztálynyi tizenöt éves Czinke Ferenc festőművész és az ő bámulatos együttgondolkodásának köszönhetően saját kezeinek fából készített másával fejezte ki a gondolatot, az emberi feladatot: nyomot hagyni a világban. Tapasztalatai azt mutatják, egy intézményi tantestület akkor ideális, ha három generációt egyesít: a mindenre nyitott, tanulni akaró fiatalokat, a meghatározó középkorosztálybelieket, s a nagyobb tudású, tapasztalatait kollégáival szívesen megosztó idősebbeket. Madách és a Bolyai. Két remek iskolaegyéniség, sajátos, gazdag múlttal, melynek egyes fejezetei összefonódnak az emlékeivel:- A Madách gimnáziumnak az volt az érdekessége, különös vonása, hogy '48-49-ben, amikor megszüntették a szerzetes- rendeket, jó néhány szerzetesgimnáziumból a legkiválóbb embereket büntetésből ide, erre a nehéz terepre helyezték. így került a középiskolába például Hajnal Imre, a gödöllői premontrei gimnázium utolsó igazgatóhelyettese vagy Marton Kálmán, a mosonmagyaróvári piarista gimnázium tanára. Itt olyan szellemi pezsgés volt... ...Ami ma is érződik Herold László szinte minden, tanításról, iskoláról szóló szavain, gondolatain. A lélek örök fiatalságáról árulkodó lelkesültségén, mely a következő mondatát is áthatja:- Vagy a Bolyaiban? Ott nem lehetett olyat álmodni, amire fiatalok és idősek ne éreztek volna rá... _ Herold igazgató úr. Ma is sokan így beszélnek róla. így nevezik. 0 persze sokkal szívesebben mesél másról..., például a csodálatos kollégáiról. Mi azonban tudjuk: igazán igazgatott. Milyen szép és a kifejezés: igazgatni. Nem eligazítani „csak” igazgatni, ami nem befejezett forma, s magában foglalja a tiszteletre méltó alázatot, szerénységet. Herold László a Madách gimnáziumban 1952-ben lépett a katedrára, az igazgatói feladatokat itt '62-től '69-ig látta el. 1969-től dolgozott a Bolyai gimnáziumban egészen a nyugdíjazásáig, 1988-ig. Herold László az idei pedagógusnap alkalmából életművéért Eötvös-díjat vett át.
