Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-20 / 142. szám
4 2006. JÚNIUS 20., KEDD NÓGRÁD MEGYE A Lajtorja néptáncosai A siker első lépése. A Lajtorja táncosai az Erkel Színházban Szenográdi Ferenc Balassagyarmat. 2003. szeptemberében alakult meg a Lajtorja Alapfokú Művészeti Iskola, ahol a gyermekek néptáncot tanulnak, az intézetet a Lajtorja Alapítvány működteti. Az iskolának az a néptánccsoport volt az elődje, amely az alapítvány égisze alatt működött, s Tamásné Veress Katalin szakmai felkészítésével 2003 januárjában Budapesten az Erkel Ferenc Színházban megrendezett gyermek-néptáncantológi- án első díjat kaptak. A megalakuláskor jóval kevesebben voltak. Ma az iskolában, 446 gyermeknek jelent a néptánc önfeledt szórakozást, kikapcsolódást. Háda Ferenc igazgató azt mondta: - Az egyik küldetéÉszak-Magyarország. a régió a belföldi turizmus szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen a Balaton és Budapest— Közép-Duna-vidék után az előkelő harmadik helyet foglalja el a hazai vendégforgalom tekintetében. A régió vendégforgalmának több mint négyötödét a belföldi turizmusnak köszönheti. 2005-ben 522 947 belföldi vendég 1 151 253 vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, amely 1,6 százalék, illetve 0,9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A tavalyi év a beutazó turizmus szempontjából is kedvező volt. A külföldi vendégek száma (82 885) 2,4 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (223 400) 3,6 százalékkal nőtt 2004-hez képest. A szállásdíjbevételekben is sünk, a néptánc ápolása, átörökítése. A másik, hogy a fiatalok sikerélményhez jussanak. A tánc nagymértékben hozzájárul az ifjúság testi és lelki harmonikus fejlődéséhez, magabiztosabbá, határozottabbá, sikerorientáltabbá teszi őket. Balassagyarmaton kívül csoportjuk működik Nagyorosziban, Rétságon, Romhányban, Bercelen, Nőtincsen, Nógrád- sápon, Szügyben. A táncosok nem csak a Lajtorja Alapfokú Művészeti Iskola „színeiben” lépnek fel, színesebbé, gazdagabbá teszik anyaiskolájuk kulturális életét is. Az iskola főállású tanárai, Kozák Katalin, Szabó József, Hortobágyi Hajnalka, Tamásné Veress Katalin, aki családi örömök elé néz és ezért jelenleg nem dolmegmutatkozik a belföldi vendégforgalom kiemelkedő jelentősége. A 2005-ben realizált 10,9 százalékos növekedés a belföldi turizmusból származó szállásdíjbevételnek köszönhető 13,8 százalékos és a külföldiek által realizált szállásdíjbevétel 1,3 százalékos növekedéséből tevődik össze. 2006 első negyedévében 86 ezer 891 vendég 174 137 vendégéjszakát1 töltött el a régió kereskedelmi szálláshelyein, amely 3,1, illetve 0,5 százalékos növekedést jelent. A közelmúltban elkészült az észak-magyarországi régió turizmusfejlesztési stratégiája, amely a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozóan vázolja fel a fejlesztési irányokat. A stratégia célja „a sokoldalú, határozott arculattal rendelkező, országosan meghagozik. A főállású tanárok mellett jó néhány óraadó is tanít az iskolában. A tanári szoba falán oklevelek, fotók, a vitrinben serlegek tanúskodnak az elmúlt pár év sikeréről. A legutóbbi szép eredményük, Kozák Katalin csoportja Pásztón a 14. regionális néptánc fesztiválon első helyezést ért el, és készülnek az országos elődöntőre. Az iskola igazgatója örömmel újságolta, hogy a városi önkormányzattól megkapták az 'ígynevezett Bobula-házat, amelyet társadalmi összefogással átalakítottak, felúj tottak, s szeptembertől alternatív közösségi házként fogják működtetni. Az épület használatáért bérleti díjat fizetnek az önkormányzatnak. tározó súlyú, nemzetközileg is megjelenített, versenyképes - a fenntartható fejlesztés elvét valló - turisztikai kínálat kialakítása és hatékony értékesítése, mely komplex társadalmi-gazdasági hatást gyakorol a régió általános fejlődésére.” A stratégiát a Regionális Marketing Centrum Kft. (RMC) Miskolc készítette, a tervezés irányítója dr. Piskóti István volt. A stratégia és a vonzerőleltár elkészítésében a regionális idegenforgalmi bizottság, a régió kistérségei és Tourinform-iródái, a Magyar Turisztikai Hivatal, valamint a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága is közreműködött. A stratégia összhangban van a nemzeti fejlesztési terv és a-- nemzeti turizmusfejlesztési stratégia elemeivel, valamint a regionális operatív programmal, illeszkedik és alapjául szolgál a 2007-2013-as fejlesztési program és EU-s pályázati források, intézkedési tervek, elképzelések megvalósításának. A regionális vonzerőleltár is a stratégia részét képezi, amely jelentősen kibővült és megújult. Rövidesen a regionális fejlesztési tanács is napirendjére tűzi a regionális turisztikai stratégia elfogadását. A régiós turisztikai fejlesztéseket tekintve 2005-ben, Nógrád megyében az alábbiak történtek: az ipolytarnóci ősvilág Pompeji turisztikai fejlesztése, Szécsény város turisztikai központjának fejlesztése (58 férőhelyes panzió és apartmanház építése), valamint a béri termálfürdő látványtervének elkészítése. További támogatást kapott projektek között van a bánki Tó Hotel szolgáltatásainak és vendégfogadó-kapacitásainak bővítése. Vonzó a régiónk Az észak-magyarországi régió 2005-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma alapján bronzérmet szerzett az ország kilenc régiójának népszerűségi listáján. A régióban lévő' kereskedelmi szálláshelyeken összesen 605 832 vendéget és 1 374 653 vendégéjszakát regisztráltak, előbbi 1,7 százalékkal, utóbbi 1,3 százalékkal haladja meg a 2004. évben mért adatokat. Szécsényben a megújult városközpont jelenthet új vonzerőt Hol a színház? A megyeszékhely kulturális élete került terítékre a közelmúltban e hasábokon egy enyhe polémia keretében. A vitatkozók némileg másképp ítélték meg a városi lét e fontos szegmensének a helyzetét. Korill Ferenc szerint Salgótarján kulturális élete összességében jobb állapotban van, mint a városi élet jó néhány más területe. Losonczi Tamás aggályosnak tartja, hogy a kulturális választék megjelenítése - úgymond - jóformán a Pécskő utcától az Arany János útig tart, azaz a városközpontra redukálódik. Nem szándékozom feléleszteni a hónapokkal ezelőtti vitát, mert nem tartom magam eléggé tájékozottnak a kultúra bonyolult rendszerében. Azt viszont régóta érzem, hogy valami nincs rendben nemcsak az egyes településrészeken, hanem a városközpontban sem. A kulturális komfortérzethez sok minden hiányzik Salgótarjánban. Ezúttal csak egyet bátorkodom említeni: a város télinyári színházi kínálatát... Egy néhány évvel ezelőtti országos statisztikai adatsor szerint Salgótarjánnak messze a legrosz- szabbak a színházlátogatási mutatói, hasonló nagyságú városokkal összehasonlítva is. A helyzet azóta sem változott számottevően, noha előszeretettel - s kvázi megelégedéssel - szoktuk emlegetni, hogy immár két bérletsorozatot tudunk produkálni. Ez azt jelenti, hogy évente - a bérleten kívüli előadásokat is figyelembe veve - mintegy 15 ezer látogatója lehet a fózsef Attila Művelődési Központban tartott, általában jó színvonalú előadásoknak. Érdemes megemlíteni, hogy a szomszédos Eger havonta „produkál” ennél több színházlátogatót. S nyári kínálatuk is irigylésre méltói.. Salgótarjánban - emlékezetem szerint - decemberben gördült fel utoljára a függöny, s talán szeptember végén „folytatódik” a szezon. Ismert, hogy a „Józsit” átalakítják, már csak ezért is illett volna valamiféle pótlásról gondoskodni. Például a másutt szokásos nyári szabadtéri programokkal. Korábban voltak ilyenek, aztán elké- nyelmesedtünk. Pedig játszóhelyek - nem is akármilyenek - akadnak bőven.... Talán érdemes lenne kicsit körültekinteni az országban, hogy máshol hogyan csinálják... Érdekes például, hogy Makó rendszeresen rendez nyári színházi sorozatokat. Az önkormányzat (a makói) egy pályázat révén 1500 fő befogadására alkalmas mobil nézőteret is tudott szerezni. Tudomásom szerint mi nem pályáztunk... Szinte hallom az érveket: „Nincs igény” „Nincs pénz”... Természetesen ezek elégséges alap nélküli magyarázkodások. Ugyanis az igényt jól szervezett propagandamunkával, s rangos produkciók idehozatalával fel lehet (lehetne) kelteni. Ez azonban ma fel sem vetődik. Pedig az építkezések miatt felszabadult „Józsi” személyzete az új szituációban bizonyíthatta volna alkalmasságát, képességeit. Meglátásom szerint fizetőképes érdeklődés is lenne a szabadtéri színházi előadások iránt. Ezt támasztja alá, hogy Zólyom, Fülek, Eger, Hollókő és Terény nyári színházi programjain mindig szép számmal lehet salgótarjániakkal találkozni. Úgy tűnik, hogy a hivatalos kultúrirányítás ma nem érez késztetést kreatív megoldásokra. Azt azonban talán megtehetné, hogy másokat inspirál erre. A jelenlegi - tunyaságot sejtető - helyzet megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan A salgótarjániak és környékbeliek igenis szeretik a színházat, s nem akarnak leszokni róla. ■ Czene Gyula Rákóczis diákok sikere SzF Szécsény. Itt a tanév vége, befejeződik a tanítás. Az iskolákban számba veszik a 2005-2006-os tanév munkáját, eredményeit. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója, Stayer László feljegyzései között ott található azon diákoknak a neve, akik a tanév során különböző versenyeken öregbítették iskolájuk hírnevét. Az 5. osztályos Ocsovai Anna neve több helyen is felbukkan. A Simonyi Zsigmond helyesírási verseny megyei győztese. A Titok országos történelmi verseny 6. helyezettje. Ugyanezen a szellemi megmérettetésen az évfolyamtárs, Lénárd László 3. lett. Kelemen Sára a 6. osztályosok Titok országos magyar verseny döntőjében 5. helyen végzett. Kurucz Bálint 4. osztályba jár, a megyei komplex művészeti feladatmegoldó versenyen 2. volt. Lovász Lilla neve után ez áll: 4. osztályos, a megyei Zrínyi matematikaversenyen 5. Az iskola tanulói évek óta nagyszerűen szerepelnek a megyei és az országos szorobánver- senyeken. Az idén a 2. osztályos Kovács Dániel a megyei versenyen 2., az országos megmérettetésen 8. lett. Kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a 3. osztályosok. Az országos döntőn Lénárd Anna, Csábi Zsófia, Csábi Miklós a 4. helyet szerezték meg. A 4. osztályos Baranyi Anna a 7. helyen végzett. Lovász Lilla 4. osztályos a Móra Ferenc nyelvtanverseny 7. helyezettje. A sport területén is kijutott a siker az iskola diákjainak. A 6-os Antal Lilla az asztalitenisz megyei döntőjén bronzérmes volt. Az első osztályos Géczi Partik a megyei sí versenyen az eredmény hirdetésen felállhatott a dobogó harmadik fokára. A diákolimpia terem-labdarúgóbajnokság körzeti döntőjén, Borda Tamás tanár úr tanítványai másodikok lettek. A torna legjobb játékosának Rádi Ri- chárdot választották. 2006. július 1., Maconka a 'fAÉűÉieí--Programok: 6:00 • Horgászverseny - 9:00 • Futó- és kerékpáros verseny 9:00 - Főzőverseny 14:00 - Muzsikál az erdő ... és még sok sok meglepetéssel várjuk minden kedves látogatónkat. ..,4 f lie ( CHEVROLET Kenderes! 0 , MÁTRA AUTOBÁZIS I BÁIONYTERENYE 1 Ope! Kenderesi ■ • T ■ -MobileCSUflHKERES* EOÉ S ÉS SZERVIZ K F Ö v BATONYTERCNVE ^QtWSTOR STYL-BAU DeMarco Divatház MACONKA 11----í a horgaszgarÁncia I HÄ RÖMKÖ \V- TAKARÉKSZÖVETKEZET '7***!*" NADASDI ELEKTRO BIZTONSÁGTECHNIKAI KFT. SALGÓTARJÁN PEUGEOT| nú* fi y * Bátonyterenye Polgármestert Hivatal 1
