Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-08 / 106. szám
2006. MÁJUS 8., HÉTFŐ GAZDASAG Jogaikat féltik a dolgozók munka törvénykönyve Lazítják vagy szigorítják a jogszabályt? Nem ünnepeltek, hanem békésen tüntettek a szakszervezetek május elsején a Munka törvénykönyve szabályainak enyhítése ellen Újabb történelmi csúcson a BUX A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE pénteken minden eddiginél magasabb értéken, 25415 ponton zárt. A magasnak számító, 32,2 milliárdos napi forgalmon belül a legnagyobb, majdnem 14 milliárd forint értékben a szintén csúcson záró Richter gyógyszeripari társaság papírjaival kötöttek üzleteket. Megbírságolták a gazdasági tárcát FÉLMILLIÓ FORINTRA bírságolta a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot a Közbeszerzési Döntőbizottság. A büntetést egy kereskedelmi kutatásra kiírt pályázat miatt ítélte meg a bizottság, amelyet a M.Á.S.T. Kft. nyert 9,5 millió forint értékben, ám a vesztes GfK Hungária Kft. szerint a vállalt felmérés nem végezhető elő időre. Újabb gyorséttermek Magyarországon megkezdte a tárgyalásokat magyarországi megjelenéséről a Nordsee. A német gyorsétterem-hálózat Európa több országában több mint négyszáz üzletben árulja elsősorban halételekből álló kínálatát. Nálunk 130-140 gyorsétteremmel kell felvennie a versenyt. Duplázódhatnak a hazai ingatlanbefektetések MEGDUPLÁZÓDHATNAK az ingatlanbefektetések Magyarországon a jövőben szakértők szerint. Tavaly a külföldi befektetők közel hatmilliárd eurót (1500 milliárd forintot) ruháztak be ingatlanokba a térségben. 1998 óta összességében több mint 14,3 milliárd euró értékben vettek ingatlant a kelet-közép-európai országokban. Pannon Rugalmas keretszabályozássá alakítanák át a Munka törvénykönyvét a munkaadók. Ezzel szemben a szakszervezetek tovább erősítenék a dolgozók jogainak védelmét. Beke Károly - Tóth Marcella A Munka törvénykönyvének átalakításán dolgozik a munkavállalói, a munkáltatói és a kormányzati oldal. A munkaadók azt szeretnék, hogy a törvény- könyvet rugalmas keretjogszabállyá alakítsák át, a munkavállalói oldal viszont ezt határozottan elutasítja. A szakszervezetek szorgalmazzák, hogy az új szabályozás erősebben védeje a dolgozók érdekeit - mondta el lapunknak Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Kevés munkahelyre vonatkozik ugyanis helyi vagy ágazati kollektív szerződés, ezért a dolgozók számára csak a Munka törvénykönyve jelent védelmet. Borsik szerint a munkáltatók már most is túlzottan rugalmasan kezelik a törvényt. A szakszervezetek semmiképpen nem szeretnék, hogy a törvénysértésekhez igazítsák a jogszabály-változtatásokat. Egyre gyakoribb, hogy a munka- vállalók napi nyolc óránál többet dolgoznak, ráadásul gyakran ezért nem kapnak túlórapénzt sem. Sokan nem mernek táppénzre menni, ha megbetegednek, mert félnek, hogy elveszíthetik az állásukat - ecsetelte Borsik. Gyakran előfordul az is, hogy nem tudják kivenni a törvényesen járó szabadságot sem. Borsik elhibázott lépésnek tartaná, ha megszüntetnék az önálló munkaügyi tárcát, szerinte inkább bővíteni kellene a minisztériumot. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint azonban nem az a lényeg, hogy önálló tárcaként működik-e a munkaügyi minisztérium vagy sem, hanem hogy érdemi munka folyjon ezen a területen. A munkaadói oldal szerint azért szükséges, hogy a Munka törvénykönyvét rugalmas keretjogszabállyá alakítsák, mert nehéz ugyanazokat az előírásokat alkalmazni a különböző ágazatokra. Azt szeretnék, hogy jobban el lehessen térni a törvénykönyvtől, és a foglalkoztató szabadabban állapodhasson meg az alkalmazottal. A főtitkár leszögezte: nem az a cél, hogy méltatlan helyzetbe kerüljenek a munkavállalók. Az alapvető, mint például az egészséghez, a szabadsághoz fűződő jogokat továbbra is törvényben rögzítenék. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség az idei első negyedévben több mint 2500 esetben szabott ki munkaügyi bírságot, mintegy egymilliárd forint értékben - közölte érdeklődésünkre a hivatal. A súlyos jogsértések majdnem harmincezer munkavállalót érintettek. A munkáltatók által leggyakrabban elkövetett vétség még mindig a feketefoglalkoztatás. Emiatt eddig több mint háromezer esetben indított eljárást a főfelügyelőség. Ezek a vizsgálatok összesen 11139 embert érintettek. Emellett viszonylag gyakran sértik meg a munkáltatók a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, a kettő együtt több mint hétezer embert érintett eddig 2006-ban. JÓ TANÁCS Becsapott a sör árával az üzletlánc megtévesztés Olvasónk akciós újságban olvasta: az egyik üzletlánc egyebek mellett a szokásosnál olcsóbb sört is kínál. Az áruházban azonban csalódott: a sört a régi áron adták. Gyakran előfordul a fentihez hasonló eset - mondta Tóth Istvánná, a Budapesti Fogyasztóvédelmi Felügyelőség igazgatója. Az akciós reklámújságban az áruházlánc száz forintért kínálja a sört. A gyanútlan vásárló örömmel leszalad pár kartonért, hogy minél több pénzt takarítson meg. És a helyszínen derül ki, hogy a kedvelt ital ára magasabb, mint az újságban áll. Száz helyett mondjuk száztíz forint. Önmagában az ármegállapításban az üzletek vezetői persze szabad kezet kapnak. Ha tehát azt látjuk, hogy ugyanazon áruházlánc egyes üzleteiben ugyanaz az áru más-más áron kapható, nem érdemes háborognunk. Más a helyzet viszont az akciós termékekkel. Amennyiben az adott áruházlánc újságban (vagy más formában) azt terjeszti, hogy egy bizonyos terméket árleszállítással kínál, akkor minden boltjában ugyanazon az áron kell azt adnia. Az árakat ilyenkor a központ állapítja meg, az egyes üzleteknek tehát hozzá kell igazodniuk. Ha a fenti példában szereplő sör az áruházláncon belül valahol drágább, mint azt az akciós újságban hirdették, akkor az áruház megtévesztő reklámot csinált. Ez pedig egyenlő a vásárlók félrevezetésével, amiért büntetés, pénzbírság jár - tette hozzá a fogyasztóvédelmi szakember. ■ Rados Virág KÉRJÜK, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu A munkáltatók leggyakrabban elkövetett vétségei ■ Fekete- és színlelt szerződéssel való foglalkoztatás ■ Munkaidő meghosszabbítása a túlóra kifizetése nélkül ■ Szabadságok kiadásának elmaradása ■ Megfelelő nyilvántartás hiánya ■ Változások bejelentésének elmaradása ■ Idén több mint 2500 esetben szabott ki bírságot a munkaügyi felügyelőség. Megvizsgálja a felügyelet a bankok hiteldíjait Átláthatóbbá tennék a baromfiágazatot regisztráció A terméktanácsnál nyilvántartott termelők értékesíthetnének Megvizsgálja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), hogy egyes kereskedelmi bankok törvényesen emelték-e a lakossági hitelekkel kapcsolatos díj- és járulékterheket. Veres János pénzügyminiszter és Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke megbeszélésükön úgy ítélték meg: hasznos, ha a vizsgálatot arra is kiterjesztik, hogy az intézkedések mennyiben sértik a fogyasztók érdekeit, illetve veszélyezte- tik-e a tisztességes és átláthatóan működő piaci viszonyokat. A kormány fontosnak tartja, hogy a pénzintézetek önmérsékletet tanúsítsanak áraik, díjaik meghatározásában, különösen akkor, amikor államilag támogatott termékeket, kedvezményes kamatozású lakáshiteleket forgalmaznak - hangsúlyozza Veres János. A költségvetés jelentős összegeket fordít arra, hogy csökkentse a lakosság számára a lakáshoz jutás kiadásait. A cél az, hogy ezek a támogatások teljes egészében eljussanak a lakossághoz. Binder István, a PSZÁF szóvivője elmondta: egyelőre nem tudják megbecsülni, mikor zárulhat le a vizsgálat, hiszen ehhez számos egyedi szerződést, több banki dokumentumot, például üzletszabályzatokat kell megvizsgálniuk a felügyelet szakembereinek. ■ D. N. Új informatikai rendszert vezet be a Baromfi Termék Tanács annak érdekében, hogy megtisztítsa a gazdaságot a szürke- és feketegazdaság szereplőitől. Ennek lényege, hogy a bevezetés után csak azok a vállalatok értékesíthetnék termékeiket a piacon, amelyek rendelkeznek a terméktanács tanúsítványával. Ezenkívül minden a rendszerbe belépő termelőnek lehetővé kellene tennie, hogy a termék- tanács vagy az általa meghatározott szerv belenézhessen az adataiba. Az érdekképviselet elképzelései szerint az új rendszerből kimaradók nem vehetnének igénybe kormánytámogatást sem. Becslések szerint évente A terméktanács bármikor ellenőrizheti a regisztrált termelőket mintegy 6-8 milliárd forint bevételtől esik el az állam a szürke- és feketegazdaság miatt a baromfiágazatban. A szakmai szervezetek most készítik el javaslatukat arról, milyen jogcímeken lehessen pályázni a madárinfluenza miatt kiesett bevételeket pótló uniós támogatásokra. A minisztérium várhatóan a jövő héten elküldi Brüsszelbe a terveket. A pályázatokat csak az unió jóváhagyásával lehet kiírni - mondta el lapunknak Dékány András, az agrártárca szóvivője. Magyar- ország és az unió fele-fele arányban kompenzálja a feldolgozókat az elmaradt nyereségért és a raktározás költségeiért. ■ B. K.
