Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-05 / 104. szám
2006. MÁJUS 5., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE 3 Tisztújítás a KISOSZ megyei szervezeténél Salgótarján, a kisosz Nógrád megyei szervezete 2006. április 27-én tartotta tisztújító küldött- gyűlését, melyen jelen volt a szervezet 9 küldöttje. A küldöttek megerősítették Tarnóczi Lajos elnököt tisztségében, újabb öt esztendőre. Alelnök- ként Doman László szécsényi vállalkozó, elnökségi tagként pedig Boskó Béla salgótarjáni kereskedő segíti majd a munkáját. A szervezet új vezetősége a jövőben is a megye kereskedő és vendéglátó vállalkozóinak érdekeit fogja képviselni és eszerint fog tevékenykedni - áll az állásfoglalásukban. Fogadónap Salgótarján. Morovnyán Tibor- né május 9-én (kedden) 15 órakor egészség- és nyugdíj- biztosítási ügyekben várja az érdeklődőket az MSZP városi irodáján (Kossuth út 8.) Nem mind arany... Tar. Egy tari nő csalás vétségének megalapozott gyanúja miatt tett feljelentést a pásztói rendőrkapitányságon. Elmondta, hogy általa ismeretlen személy a közelmúltban felkereste őt a lakásán és arany ékszereket kínált eladásra. Megegyezett az eladóval és az ékszerekért készpénzt adott, valamint a saját arany ékszereit is elcserélte. Később derült csak ki, hogy az ismeretlen személy által átadott „ékszerek” nem aranyból készültek. A sértett 80 ezer forint kárt szenvedett. Nincs és nem is volt Nógrád megye. Jelenleg is tart a madárinfluenza miatti kárfelmérés hazánkban, az illetékesek 15 milliárdokról beszélnek, vagyis az előzetes becslések szerint ennyi kár érte a magyar baromfitermelőket. Információink szerint legutóbb Nagybaracska térségében találtak madárinfluenza- gyanús állatot, de azóta eltelt 30 nap, így április végén már feloldották a védekezést. Dr. Csábi Mihály főállatorvostól megtudtuk: Nógrád megyében nincs és nem is volt madárinfluenza. Az unió napja Rétság. Május 9-én a művelődési központban az Európai Unió napja címmel rendeznek könyvkiállítást és vetélkedőt gyermekeknek, dr. Csáky Károly pedig a határokon átnyúló irodalmi kapcsolatokról beszél majd az érdeklődőknek. Közlemény Salgótarján. „Ezúton tájékozatjuk a Tisztelt lakosságot, hogy a vízvezeték kiváltási munkái során, a Móricz Zsig- mond út a Kercseg utcánál (vasúti átjárónál) 2006. május 5-én 23 órától 2006. május 6-án hajnali fél ötig teljes szélességben lezárásra kerül. Megértésüket és egyben türelmüket köszönjük. A kivitelező konzorcium RÓLUNK SZÓL Elrepült milliárdok... TABLÓKON A BALLAGOK Salgótarján. Újra eltelt egy tanév: mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a város üzleteinek kirakataiban megjelentek a végzős diákok tablói. Sokan megállnak előttük: van, aki gyerme- két-unokáját, rokonát keresi a tablóképeken, van, aki csak azért szemléli hosszabb ideig, mert jó megállni a fiatalok előtt, s emlékezni az elmúlt fiatalságra... Látnivalók Nógrád megyében talán most már elcsitultak a hangok a madárinfluenza témakörében, amely hónapok óta borzolta a kedélyeket. Sőt, pánikot keltett a lakosság körében, Magyarországon is. Elpusztult egy, két, három hattyú és máris kitört a pánik, elindult a nagy védekezés, az ellenanyagok gyártása... Mindez idő alatt számtalanszor szembesültem azzal, hogy nem lehetett a hentesárut kínáló üzletekben például csirkét kapni. Nem azért, mert egyáltalán nem volt, hanem azért, mert gyorsan fogyott. Lehet, hogy ennek az is volt az oka, hogy olcsóbb lett a portéka, és lehet, hogy azért sem lehetett, mert a magyar embernek mit számít egy kis madárinfluenza...?! ugyan most Ml jön majd? Ismét a kergemarhakór, vagy valami újabb bukkan fel és borzolja ismét a kedélyeket? Hát, ezt előre nem lehet még tudni. Mindenesetre az nálam kissé kiverte a biztosítékot, hogy bejelentették: már nem kell tartanunk a madárinfluenzától, amely ellen a védekezés 15 milli- árdot(!) emésztett fel. Kérdem én: mi került ennyibe...?! Annyi szárnyast biztosan nem kellett elpusztítani, hogy az több milliárdos kár legyen... szerintem hibás a média is abban, hogy ekkora összegről kell most beszélnünk. Keltették a pánikot egyes lapok, híradások, mivel szenzációt akartak, minél jobb, ütősebb anyagot. Az emberek meg csak hordták a gyakran végkimerülésben elpusztult öt-, hatéves kappanokat, amelyeket drága pénzért kellett az illetékeseknek megvizsgálniuk és megállapítani: nem a madárinfluenza miatt pusztult el a szárnyas. A mi pénzünkből, abból, amelyért százezrek keményen megdolgoznak. Az lenne a legkorrektebb, ha mindezt azok fizetnék ki, akik keltették a fölösleges pánikot. De már megszokhattuk, hogy néha még az igazságszolgáltatás is téved és ártatlan emberek éveket ülnek börtönben. így képtelenség az is, hogy mindig az fizessen, akinek valóban kellene és ne a csórébbnál csórébb, becsületesen dolgozó ember. Értelmiségi klub alakulóban TNL Salgótarján. Egy csendes hely, ahová bátran elhozhatja üzlet1 felét, barátját egy kötetlen beszélgetésre, miközben egy pohár ásványvíz, vagy kávé felszolgálása sem jelent gondot... Egy ehhez hasonló értelmiségi klubot szeretnének létrehozni a salgótarjáni Technika Házában. Az alakuló ülésre számos érdeklődő, a város életében közismert személyiség látogatott el. Az elképzelésről Riba Róbert, a házban működő környezetvédelmi központ igazgatója tájékoztatta a megjelenteket. Az ezt követő beszélgetésből kitűnt, hogy a klub arculatát meghatározhatja látogatóinak érdeklődése, igénye, a tervezett programok, s nem utolsósorban az a büfé, amelyet a városszerte ismert mesterfelszolgáló, Gabora Attila vezet. Juhász Anita A könyv ünnepélyes bemutatásának pillanatai Megjelent a „Látnivalók Nógrád megyében” című útikönyv második, javított, bővített kiadása. A Well- PRess Kiadó népszerű, hazánk megyéit bemutató Vendégváró-sorozatának legújabb tagját tegnap mutatták be a bányamúzeumban. Salgótarján. Esterházy György, a Well-PRess Kiadó ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 15 esztendeje foglalkoznak útikönyvek kiadásával, míg a népszerű Vendégváró-sorozat 12 éve indult útjára. Első Nógrád megyéről szóló könyvüket 2000-ben adták ki. Mint mondta, a második kiadás nem készülhetett volna el, ha nem kapnak támogatást Nógrád Megye Önkormányzatától. A „Látnivalók Nógrád megyében” című kötet szerkesztője Filip Gabriella, a „Kincsestár” fejezetet dr. CsongrádyBéla, lapunk korábbi főszerkesztője írta, míg a fotókat Rigó Tibor, a Nógrád Megyei Hírlap fotóriportere készítette. Filip Gabriella elmondta: a könyv alapja a 2000-ben megjelent kötet volt. A sok-sok színes fényképpel illusztrált, 232 oldalas kiadvány tájegységenként mutatja be a települések nevezetességeit, természeti értékeit, a pihenési, üdülési lehetőségeket - ez a Vendégváró-sorozat egyetlen olyan darabja, amelyben az adott megye valamennyi, települése bemutatkozik. Helyet kaptak a kötetben a helységekhez kötődő legendák, hagyományok, kiemelten szerepelnek a helyi érdekességek, különlegességek.- A könyv legnagyobb újdonsága, hogy átlépi az országhatárt, s Mikszáth Kálmán és Madách Imre nyomába szegődve elkalauzol az egykori Nógrád vármegye tájaira is - hangsúlyozta Filip Gabriella. A kötet külön fejezetet szentel a térség jellegzetes termékeinek, legnagyobb rendezvényeinek, s az ide kötődő híres emberek bemutatásának is. A „Helyi értékek” között olvashatunk például a Nógrád táncegyüttesről, a Dűvő népzenei együttesről, a Palócföld című folyóiratról, de a nógrádi ropogósról, a romhányi kerámiáról, a szécsényi palóc szőttesről, a Salgó tűzhelyről és a tarjám öblösüvegről.- Helyi szemmel, helyi érzéssel készített képek és helyi tollal, helyi gyökerekkel megfogalmazott gondolatok kerültek a könyvbe. A „felvidéki kirándulások” újabb értéket jelentenek, amely jóval több mint tájrajzi bemutatás... - mondta Dóra Ottó, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, aki köszönetét mondott a kötet szerzőinek és kiadójának. Holnaptól játék Lapunk szombati számában találhatják a kiadványhoz kapcsolódó játék első fordulóját. Öt héten keresztül kérdéseket teszünk föl a könyvről, melyre a játék mellett közölt cikkekben találhatják majd a választ. Értékelték a közbeszerzéseket A megyei közbeszerzések tapasztalatairól tájékoztatót készített a „Nógrád Gazdaságáért” Együttműködés érdekérvényesítési szakmai testületé, lévén, hogy az elmúlt időszakban több alkalommal is megjelent a helyi vállalkozók szempontjából kritikával illetett pályázati eljárás. A grémium csütörtöki ülésén áttekintették a csúcsszervezet eddigi tevékenységét, Kövesi Tibor elnökletével. TNL Nógrád megye. Az együttműködés néhány helyen már túlnőtt a spontán szerveződés határain, ezért az elnök véleményeket kért az alapítóktól a jövőbeni működési formát illetően. A legtöbben egyesület megalakítását támogatták, amellyel akár támogatás is szerezhető, s nem utolsósorban megteremtődik egy diplomás fiatal foglalkoztatásának a feltétele, az adminisztráció koordinálására. Ezt erősítette hozzászólásában Tarnóczi Lajos (KISOSZ) is, aki a műszaki szakképzés terén lát hiányosságokat megyénkben, javasolta, hogy a helyzet megoldására más megyékben már működő módszereket tanulmányozzanak, esetleg vegyenek át. Tordai Péter (NMKIK) szerint is súlyos a helyzet, különösen az építőiparban, ahol hamarosan jelentkeznek az uniós források táplálta többlet- igények, miközben a szakemberek száma a felére apadt. Kövesi Tibor jelezte, hogy a jövőben szeretnék meghívni az egyes országgyűlési képviselőket, hogy a gazdaság fejlesztésének szükségszerű teendőiről egyeztessék álláspontjaikat. Ugyancsak felmerült a régiós hovatartozás újbóli áttekintésének igénye. A közelmúltban a közbeszerzések megyei helyzetét elemezte az érdekérvényesítési szakmai testület. A részletekről dr. Institórisz András, a testület elnöke lapunknak elmondta: két év közbeszerzéseit tekintették át, a nagyobb településeken, illetve a megyei önkormányzattól kapott információk alapján. Megállapították, hogy az ezzel kapcsolatos vélemények túlzottan az érzésekre alapoznak. A számok azt mutatják, hogy amíg a helyi vállalkozók által elnyert pályázatok részaránya 2004-ben még csak 40 százalék körül mozgott, addig 2005-ben már elérte a 70 százalékot. Különösen sok az érvénytelen pályázat, különösen a formai követelményekre nem ügyelnek a pályázók. Tavaly például 61 érvényes ajánlatból csak 40 felelt meg az elvárásoknak. Igaz, volt, aki az esélytelenség miatt nem pótolta a hiányosságokat, mások viszont talán azért, mert nem vontak be profi pályázatíró céget. Lesújtó a statisztika, ha az érték alapján osztályozzuk: 2004-ban az elnyert pályázatok alig 20 százalékát, tavaly mindössze 7 százalékát nyerte el helyi cég, vagyis, hiába a számszerű növekedés, ha a „zsíros” projekteket megyén kívüliek nyerik. Dr. Institórisz András az egyes városokban szerzett példákat is megosztotta lapunkkal. Eszerint Salgótarjánban a nyertes pályázók fele megyebeli, ám az általuk elnyert munka értéke csak 21,8 százalékos. Szécsényben a helyiek által elnyert pályázat értéke a 6 és fél százalékot sem érte el. Balassagyarmatról ilyen összefüggésben nem jött adat. Az elnök szerint javítani kell a közbeszerzési információk propagandáját. Ezért kérte lapunk segítségét, amelyet mi készségesen felvállalunk a jövőben. Hamarosan induló állandó gazdasági rovatunk egy fő profilja lesz a megyei közbeszerzési felhívások közzététele. Ugyanakkor a címlistán szereplő vállalkozásoknak direkt levélben is megküldenék a pályázati felhívásokat. Az elnök arra is rámutatott, hogy növelhető leime a helyiek részvétele, ha a kiírók nem támasztanának indokolatlan kitételeket a pályázókkal szemben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy számos körülmény is alátámasztja, miért jó egy helyi vállalkozó által elnyert munka. A helyi cég sokkal jobban tettenérhető, foglalkoztatottjainak szja befizetése részben helyben csapódik le, a kifizetett bért alkalmazottai helyben költik el, ami a helyi gazdaság, kereskedelem, szolgáltatás erősítését szolgálhatja.
