Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-30 / 125. szám
8 2006. MÁJUS 30., KEDD PANORÁMA Boszniai békefenntartók „csapdába ejtett” társaik kiszabadítását gyakorolják a Szarajevótól 65 kilométerre fekvő Kalinovikban május elején Közösen a biztonságért Brüsszel Nincs kinek telefonálni, ha Európát keresik Az unionisták nem ismerik el a népszavazás eredményét A montenegrói szerbpárti unio- nista tömb arról tájékoztatta Brüsszelt, hogy nem ismeri el a függetlenségi referendum eredményét, mert a népszavazási bizottság rendre elutasítja a szavazás tisztaságát megkérdőjelező kifogásaikat. ■ Különleges státust javasol Montenegrónak Tadics szerb elnök. A legnagyobb ellenzéki párt, a Szocialista Néppárt elsősorban a választói névjegyzékkel kapcsolatban nyújtott be panaszokat. Korábban közölték: ha a népszavazási bizottság nem ad nekik igazat, akkor az Európai Unióhoz fordulnak, nem pedig az alkotmánybírósághoz. Különleges kapcsolatokat javasolt Borisz Tadics szerb elnök Montenegrónak, amely egy hete úgy döntött, hogy kiválik a Szerbiával alkotott államszövetségből. A jövőben a két szuverén állam a skandináv országok mintájára különösen szoros kapcsolatokat tarthatna fenn, és ezzel a térségnek példát mutathatna - mondta a szerb elnök podgoricai látogatásán. ■ Cs. E. Tizenévesek az amerikaiak börtönében Brit lapértesülés szerint Guantánamo hírhedt börtöntáborában tizenéveseket is fogva tartottak az amerikaiak. Mindany- nyiukat azzal gyanúsították, hogy együttműködtek az al- Kaida terrorszervezettel. Londoni jogászok úgy tudják, több mint hatvan 18 éven aluli fiatalt vallattak a kubai támaszponton. A börtönben jelenleg is legalább tíz olyan fiú van, akik 14-15 évesek voltak letartóztatásuk idején. A tinédzserek ügyében eljáró védőknek az amerikai hatóságok azt mondták, hogy a gyanúsított fiatalokat kiskorúak börtönébe helyezték el, de az USA csak három ilyen fogoly személyét ismeri el. Ezt a három afgán fiút csupán azt követően engedték szabadon 2004-ben, hogy a sajtó révén nyilvánosságra került a nevük. ■ E. Cs. Az Európai Unió 25 tagországa arra törekszik, hogy egységesen lépjen fel ar nemzetközi porondon, s egyre határozottabb szereplő legyen a biztonság és a stabilitás fenntartásában. Csák Elemér Van-e az uniónak közös, egységes kül- és biztonságpolitikája? Ezt a kérdést Brüsszelben is gyakran felteszik, ám a válaszok eltérőek. Egy dolgot nem kérdőjeleznek csak meg: szükség van rá. Ha a méreteket nézzük, kétségtelen, hogy az unió a nemzetek közösségének globális gazdasági és pénzügyi tényezője. Csupán az a tény, hogy 458 millió emberről van szó, akik a világ össztermékének negyedét állítják elő, önmagában feltételezi a globális felelősséget a biztonságért - nemcsak az unió határain belül, hanem az egész földkerekségen. Az EU megalakulása és működése minőségileg új helyzetet teremtett a kontinensen. Míg a történelem korábban az országok közötti konfliktusok krónikája volt, a válságkezelés demokratizmusa, a közös értékek - a szuverenitás, a jogbiztonság, a szabadságjogok stb. - ápolása és védelme közös politika formálását teszi lehetővé. A közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) immár több éve az unió működésének hivatalos alapeleme, a főleg gazdasági ügyek mellett. Ami mégis bonyolulttá teszi a gyakorlati megvalósítást, az elsősorban arra vezethető vissza, hogy míg gazdasági kérdésekben - legyen szó a támogatásokról vagy a belső piac egységes normáiról - kötelező erejű jogszabályok az irányadók, a külpolitika terén mindössze miniszteri állásfoglalások születnek. A másik bonyolító körülmény, hogy a 25 tagország huszonötféle érdek és identitás. Szakadással fenyegető vitákat hozott például az iraki beavatkozás terve, amelyet az Egyesült Királyság és Spanyolország támogatott, Párizs és Berlin azonban hevesen ellenzett. Nem csoda, hogy a hatalmas Kínához vagy a dinamikusan fejlődő Indiához fűződő viszony stratégiai alakításában lehetetlen (eddig legalábbis nem sikerült) közös nevezőre hozni az álláspontokat. Egy Európai Bizottsághoz közel álló forrásunk ezzel kapcsolatban azt mondta lapunknak: valószínűleg soha nem lesz egységes kül- és biztonságpolitika; arra kell törekedni, hogy egy-egy konkrét ügyben minél nagyobb legyen a tagországok egysége. S ez utóbbi sem egyszerű feladat, mert a KKBP-val kapcsolatos döntések meghozatala jelenleg feltételezi a tagországok véleményének egyhangúságát. Az alkotmányos szerződés jócskán megerősítené a KKBP-t: ennek jele, hogy egy külügyminiszterhez hasonló poszt létrehozására is elszánta magát az EU. Az alkotmány terve azonban két sikertelen népszavazás után egyelőre meghiúsulni lászik. így most még hiába tárgyal az unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottjaként Javier Solana a tagországok nevében, formálisan az uniónak nincs külügyminisztere, aki az EU nevében alá is írhat egyezményeket. Henry Kissinger már a hetvenes években panaszkodott. „Kinek telefonáljak, ha beszélni akarok Európával?” - hangzott az akkori amerikai külügyminiszter ma is aktuális kérdése. A helyzet azonban a brüsszeli EU-diplomaták szerint nem ilyen borús. Az unió olyan területeken ért el eredményeket, mint Koszovó státusa, a palesztin és az izraeli választások, az indonéziai polgárháború, a különféle segély- programok, a kongói békefenntartás, s az iráni atomprogrammal vagy az orosz energiától való függőség problémáját illetően is egységesen lép fel a közösség. Magyarország részvétele katonai műveletekben az UNIÓ TAGÁLLAMAI eddig három katonai műveletben vettek részt: Macedóniában, Boszniában és Kongóban. A válságkezelés mindig a fogadó ország beleegyezésével vagy ENSZ-felkérésre történt. Magyarország valamilyen formában mind a három misszióhoz hozzájárult Boszniában, ami a magyar biztonságpolitika szempontjából kiemelten fontos területnek számít, százfős alakulattal vettünk részt a katonai közreműködés azonban az EU esetében csak a válságkezelés egyik formája, s a biztonságpolitika akár a hosszú távú segélyeket és a fejlesztési programokat is magában foglalhatja. mmi.wm Súlyos harcok a libanoni határon AZ ELMÚLT ÉVEK legSÚlyOsabb összecsapása zajlott le a libanoni-izraeli határon. Palesztin ellenállók katyu- sákkal lőtték az ellenséges területeket, az izraeli légierő pedig palesztin állásokat támadott Libanonban. A libanoni külügyminiszter bejelentette, hogy a bombázást háborús agressziónak tekintik. Az izraeliek az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulnak panasszal a katyu- sák miatt. Moszkva végleg eltörli a halálbüntetést szergej lavrov orosz külügyminiszter megerősítette az Európai Unió képviselőinek, hogy „Oroszország nem utasítja el a halálbüntetés betiltását kimondó emberi jogi európai egyezmény ratifikálását”. Marad a posztján a kolumbiai államfő az elnökválasztás nem hivatalos végeredménye szerint Kolumbia elnöke másodszor is Alvaro Uribe Veles lesz, miután megszerezte a voksok 62 százalékát. Uribe nagy népszerűségre tett szert a közbiztonság erősítése révén. Sorozatos robbantások az iraki fővárosban LEGALÁBB 34 EMBER meghalt hétfőn robbantások következtében, amelyeket amerikai járőrök és síita lakosok ellen követtek el Bagdadban és környékén. Sok volt a halott és a sérült @ további hírek: www.reggel.hu Jáva: eddig több mint ötezer halott MERAPi Ismét aktívabb lett a közelben működő vulkán a szigeten Tüntető tömegbe lőttek az amerikaiak Kabulban Szükségállapotot rendelt el az indonéz kormány láva szigetén a földrengés sújtotta körzetekben. A rendkívüli helyzet három hónapig marad fenn, míg a természeti katasztrófa következményeinek felszámolásához legalább egy év kell. Hírügynökségi jelentések szerint mintegy ötezer hontalanná vált embert sátortáborokban helyeztek el. Kevés az ivóvíz és az élelmiszer, de a segélyszállítmányok nehezen jutnak célba, mert a földrengésben tönkrement a jakartai repülőtér is. A világ ismét igyekszik ségíteni. Kína 2 millió dollárt, Nagy-Britannia 3 millió fontot, az Európai Unió 3 millió eurót utalt át a károsultak javára. A feEgy gyermek, aki túlélte a katasztrófát. A világ segíteni próbál. dél nélkül maradottak száma közelben működő Merap tűzhá- becslések szerint meghaladja a nyó. Szakértők nem zárják ki, kétszázezret. hogy hamarosan hatalmas kitöKözben ismét aktívabb lett a résre kerül sor. Magyar orvosok A földrengés sújtotta Indonéziában megkezdte munkáját a Baptista Szeretetszolgálat első orvoscsoportja. A három orvos közül kettő a helyi Bethesda kórházban a sérülteket látja el, a harmadik pedig a második csoport munkáját készíti elő. ők szombaton indultak el Magyarországról. Közben újabb kilenc magyar orvos utazik a Jáva szigetére; a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, valamint a Főnix Speciális Mentők csapata. Afganisztánban legalább húsz ember meghalt vagy megsérült, amikor amerikai katonák belelőttek az ellenük tüntető tömegbe. A konfliktus azért tört ki, mert a katonák Kabul közelében, a bagrami úton közlekedési balesetet okoztak, amelyben több afgán meghalt. „Az amerikai konvoj mindenen keresztülment, ami az útjába került, nem érdekelte őket, hogy civilekbe hajtanak” - jelentették szemtanúk. A helyszínen kisebb tömeg gyűlt össze, és kövekkel kezdte dobálni az amerikaiakat. Az emberek „Le Amerikával!” és „Halál Amerikára!” jelszavakat kiabáltak. Más jelentések szerint a katonák rögtön a tömegbe lőttek. Az áldozatok pontos számát nem tudni. A hírre Kabulban tüntetők özönlötték el az amerikai követség környékét, ahonnan géppuskatűz hallatszott. Több száz tiltakozó a főváros központjában álló elnöki palotához vonult. Egy rendőrőrsöt és több üzletet felgyújtottak. A külképviseleteknek otthont adó negyedet lezárták. A térségben lévő amerikai katonai támaszponton az események miatt fokozott riadókészültséget rendeltek el. ■ Cs. E. ■ Pontosan nem ismert a halottak száma.
