Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-27 / 123. szám
10 2006. MÁJUS 27.. SZOMBAT GAZDASAG A sertéshús a legnépszerűbb élelmiszer Egy felmérés szerint az Európai Unióban még mindig a legnépszerűbb a sertéshús. Ez teszi ki a húsfogyasztás felét. A 25 százalékát a baromfihús adja, míg 18 százalékot ér el a marhahús fogyasztása. Valamennyi húsféleségre jellemző a csökkenő ártendencia. Gabona helyett olajos magvakat túltermelés A gabonatöbb- let levezetésére a bioeta- nol-termelés a legcélszerűbb megoldás. Erről a napokban beszélt egy budapesti mezőgazdasági konferencián Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) főigazgatója. Majd hozzátette: uniós szakértők szerint nagyüze- mileg csak 90 dolláros hordónkénti olajárszint felett lehet gazdaságos. Emlékeztetett viszont arra, hogy a biodízel előállítása már 60 dolláros hordónkénti árszint felett is kifizetődő. Szerinte ezért az olajos magvak termelését kellene előtérbe helyezni. A Hírsávot a támogatja. A BUX-indet 2006. május 26-án 22 000 j Változás: 3,35% 21800 21600 21400 21200 21000 20800 20 600pont. 09.00 11.00 13.00 1S.00 16.30 x ora FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2000.05.20. Utolsó ár (Ft) Változás {%) MBB 22 000 +5,44 9 485 Mol OTP 7 240 +3,87 21 094 El'S 28 820 +2,93 1643 MTelekom 871 +2,47 2 233 Richter 42 000 +1,69 3 235 VESZTESEK MMR Hűmet 55 -1,79 4 Synergon 767 -1,54 Démász 16 050-1,44 __8 14 8 BorsodChem 2 365 -1,25 477 PannonFlax 979-0,31 A BUX-index az elmúlt napokban 21000 22 036 05.18 05.19 05.22 05.23 05.24 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. május 26-án. /Ft $/Ft /$ 4 4 260,98 203,67 1,28-1,33 Ft-1,48 Ft Ocent Az életképesség mércéje tanyák Keresik a kitörési pontokat a helyben való boldoguláshoz Az idősek többsége - bármilyen nehéz is a sorsa - semmiért sem hagyná ott azt a tanyát, ahol született, amit ő épített Két arcot mutat a hazai tanyavilág. Az egyik elnyűtt: omlatag (vagy már összedőlt) épületek igénytelenül művelt tájdarabkán. A másik vidám: élni akarást kiáltó új házak. Utóbbiak mellett gyakran láthatók fóliasátrak. A. Tóth Sándor Nem lehet kétséges, hogy a tanyák mint nemzeti, sőt európai értékek megőrzendők, és a hozzájuk tartozó gazdaságok környezet- és tájvédelmi szempontú fejlesztése indokolt. A Bács- Kiskun Megyei Agrárkamara gesztorságával - Homokháti speciális vidékfejlesztési célprogram címmel - öt éve elkezdődött egy szakmai munka, amelynek kiemelt célja a fen- üek elősegítése. E program legutóbbi szakaszában mintegy 200 Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megyei tanyai gazdaság életképességét vizsgálták a kamara kötelékében működő Bács Agrárház Kht. munkatársai. Közülük Agócs Bernadett szakértő osztotta meg lapunkkal a tapasztalatokat. A felmért tanyai gazdaságok mindegyike folytat mezőgazda- sági tevékenységet, csak egynek nincs földje; állatot 81 - szakosodva 38 - százalékuk tart (szarvas- marha, sertés, juh, baromfi, ló), jövedelemszerzési céllal 72 százalékuk. Néhány jellemző adat még: az érintett tanyák 78 százaléka lakás és gazdálkodás céljait egyaránt szolgálja, mintegy 3 százalékuk idegen- forgalommal is foglalkozik. A gazdaságok bevételének több mint fele növénytermesztésből, 44,7 százaléka állattenyésztésből származik, a kiegészítő tevékenység csak 4,3-at hoz. A tanyai gazdaságok alapanyagot termelnek, a vertikumban alig mérhető a szerepük. Ámbár a szolgáltatás, feldolgozás, a kiegészítő tevékenység még nem számottevő, elindult egy folyamat: a tanyás gazdák elkezdték keresni a kitörési pontokat a helyben való boldoguláshoz. Agócs Bernadett elmondta, hogy komplex vizsgálódásuk alapján a minimum 5 EUME-t teljesítő (Európai ■ Méretegység, a gazdaságok életképességének jellemzésére használt jövedelmezőségi mutató, 1 EUME 1200 euró) gazdaságokat tekintették életképesnek. A jellemző birtokméret (43 százalék) az 5-20 hektár. A vizsgálatok szerint ez az a területnagyság, amely - ha a növénytermesztés állattartással párosul - magában rejti a már életképes hagyományos tanyai gazdaság lehetőségét. A kategória gazdaságainak 15 százalékát találták életképesnek. A leggyengébb mutatói a szántóföldi növénytermesztő és a gyepgazdálkodó gazdaságoknak volt (0,5-1,2 EUME). Az életképesek mindegyike kertészettel is foglalkozik. A legeltető szarvasmarhatartók EUME-értéke: 3-4,5. Az életképesség szoros összefüggésben van a birtok nagyságával, a termelés volumenével: míg a vizsgált 50 hektár felettiek négyötöde, addig az 5-50 hektár közöttieknek csupán alig több mint negyede képes előállítani a megtartásához és fejlesztéséhez szükséges bevételt a Homokhátságon. Az 5 hektárnál kisebbek pedig meg sem közelítik az életképesség határát. Önellátásra termelnek, a piacon alkalmi szereplők, a felükben nagy élőmunka-igényű kertészkedés folyik, ami okos kihasználása a kis területnek. Móron mutatták meg a vadkertiek, milyen is a jóféle kunsági ezerjó borverseny Ha ezerjó, akkor Mór. A múlt héten a kisvárosban rendezték meg a II. Országos ezerjó borversenyt. A megmérettetésre a termelők 70 mintával neveztek. A gazdák többsége helybéli volt, de a Kunsági Borvidékről is érkeztek nevezések. Az Alföldön nagy területeken termesztik a bornak való alapanyagot, Soltvadkerten 750, Kiskőrösön csaknem 500 hektáron. Talán ennek is köszönhető, hogy a kiskunsági borászok jól szerepeltek. A kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szak- középiskola a soltvadkerti Kunság Kincse Borászai Szövetkezet egy-egy, míg a Frittmann Testvérek Kft. két aranyat szereztek. ■ Az aranyérmes borokat a zsűri újraminősítette. A döntnökök mind a muzeális, mind pedig az új borok versenyében a soltvadkerti Frittmann Testvérek 2004-es, illetve 2005- ös évjáratú mintáinak adományozták a legjobbnak járó elismerést. A móri termelők is kitettek magukért. Az újbor kategóriában a Miklós Pince és a Bozóky Családi Pincészet, míg az óborok versenyében Gruber István és a Bozóky Családy Pincészet osztozott a képzeletbeli dobogó 2., illetve 3. helyein. A verseny zsűrielnöke Módos Péter, a Magyar Borakadémia elnöke elmondta: magas színvonalú volt a verseny még akkor is, ha 2005 nem az ezerjó éve volt. Aki betartotta a technológiai követelményeket, szép borokat tudott előállítani. Majd megjegyezte: a verseny eredményei alapján elmondható: ma már Mór mellett Soltvadkert az ezerjókészítés másik fellegvára. ■ Barta Zsolt Ezerjó tőkéje: erős növekedésű, kevés számú vesszőt nevel fürtje: középnagy, vállas, tömött középérésű bora: alkoholban gazdag, kemény, kissé fanyarkás ízű m Életképesség: a gazdaságot vezető személy és az általa eltartott családtagok életszínvonalának megőrzését, a gazdaság megtartását és fejlesztését biztosító jövedelem megtermelésének képessége. Vesztésre állnak a magyar tejtermelő gazdák verseny Többen adnák el kvótájukat, mint ahányan vennének - rémisztők az előrejelzések A tejágazat mind az Európai Unió régi, mind pedig új tagállamaiban problematikus, és az ENSZ élelmezési szervezete, a FAO szerint a liberalizált piacon csak az alacsony költséggel termelők maradhatnak talpon. Laczi Zoltán Az uniós csatlakozáskor hazánknak 1947,3 ezer tonnás tejkvótát hagytak jóvá Brüsz- szelben, ebből közvetlen értékesíthető 164,4 ezer tonna, a többi a beszállítási mennyiség. Tavaly 1411 ezer tonna; döntően extra minőségű tejet vásároltak föl az országban, átlagosan 3,6 százalékos zsír- és 3,2 százalékos fehérjetartalommal. Az elmúlt egy évben csökkent a folyadéktejimport, s nőtt az export - derül ki a Magyar Agrárkamara elemzéséből. Az átvételi ár kilónként 63,7 és 66,5 forint között mozgott, ez év februárjában pedig 63,3 forintra csökkent a megnövekedett osztályon kívüli tej- mennyiség miatt. A termelés továbbra is veszteséges, ennek köszönhetően mind többen fordítanak hátat a teheneknek. Ezt támasztja alá az is, hogy miközben 11 millió kiló a kvóta vételi, 35 millió kilós az eladási szándék. A hazai termelők és feldolgozók piaci pozíciója egyre romlik az élelmiszer-kereskedelmi láncok központi beszerzési rendszere miatt. Ugyanakkor a más országokból származó termékek, leginkább a gyümölcsjoghurtok, érlelt sajtok is visz- szavetették a hazai áruk értékesítését. A tejágazat helyzete nem csak nálunk, de a legtöbb európai országban is problematikus. A vaj 25 százalékos és a sovány tejpor árának 15 százalékos csökkentése hatással van a tej termelői árára. Az egyre szigorúbb állatjóléti és környezetvédelmi előírások szintén újabb terheket rónak a tejesgazdákra. Elemzők szerint nem kizárt a jelenlegi 25-27 euro- eentes ár 20 centre csökken2005. január 66,28 2005. február 66,65 2005. december 64,49 2006. január 63,95 2006. február 63,50 FORRÁS: AGRÁRKAMARA tése sem. Ha pedig ez bekövetkezik, csak a legnagyobb, korszerűen termelő gazdaságok maradhatnak talpon. Erre következtet az ENSZ mezőgazda- sági.és élelmezési szervezete, a FAO is. Előrejelzése szerint a liberalizált piacon csak azok érvényesülhetnek, akik kilónként 18 eurocentes vagy annál is alacsonyabb költséggel termelnek. A tejtermelés költsége országonként (euró/ioo kiló) 18 alatt __________________Lengyelország, Új-Zéland_______________________________ 18-28 Csehország, Brazília, Kína, USA 28-35___________________Magyarország, Spanyolo., Németo., Dánia, Írország_______ 35-45 Ausztria, Franciaország, Hollandia, Svédország FORRÁS: FAO