Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-26 / 122. szám
Nograd Megyei Hírlap - Almanach 2006> SZANDA Polgármester: RUGÁNÉ PONGRÁCZ MÁRIA ANNA Alpolgármester: KISS ISTVÁN Jegyző: DR. SZLOBODNYIK ANDRÁS Helyi cigány kisebbségi önkormányzat: Elnök: CSONKA GÁBORNÉ Elnökhelyettes: KALÁNYOS IMRE Képviselő: CSONKA GÁBOR Községháza: 2697 Szanda, Kossuth út 31. Telefon: 35/548-006 E-mail: phszanda@profinter.hu Web: www.szanda.hu Ügyfélfogadási idő: Hétfő 8-15.30 Szerda 8-15.30 Körjegyzőség: Csütörtök 8-12 A lakosság lélekszáma: 714 fő 0-14 éves 89 fő 15-18 éves 22 fő 19-60 éves 413 fő 60 év felett 190 fő Vállalkozások száma: 14 Hagyományőrzés: „Dudások” hagyományőrző csoport Helyi adók: Gépjárműadó 2000 Ft/100 kg. Iparűzési adó 1,5 % Magánszemélyek kommunális adója: 2000 Ft/év Jeles napok, ünnepek: Falunap (május 27) Római katolikus búcsú Márton-nap (november) . Nevezetességek, érdekességek: Római katolikus templom Máriácska káponkája Mária-forrás (Szandaváralja) Bíznak az összefogás erejében A korszerűsített művelődési házban könyvtár, számítógépek állnak az érdeklődő, szórakozó fiatalok és felnőttek rendelkezésére rugáné pongrácz MÁRIA: A dinamikus polgármester egyike azoknak, aki teljes szívvel és elhivatottsággal, faluja iránti elkötelezettséggel végzi munkáját. Röviden csak annyit mond, hogy a vége felé közeledő választási ciklus programját igyekeztek végrehajtani a településen. Ennek köszönhetően kialakították a teleházat, amely Szandaváralján található. Működik a faluban az e- Magyarország pont is. A vendégházukat pályázati segítséggel 20 férőhelyesre sikerült bővíteni. Ugyancsak így oldották meg az orvosi rendelő és az óvoda korszerűsítését is. Korszerűsítették a művelődési ház fűtését és belső berendezését, akadálymentesített vizesblokkot alakítottak ki. Most pedig a tetőszerkezetet szeretnék felújítani és a külső tatarozást elvégezni. Pályázati forrást nyertek rá ugyan, de csak több éves „bontásban”. Mivel a szennyvízkezelésre eddig nem találtak megfelelő megoldást, a csatornázás lehetőségét a jogszabályok nem teszik támogathatóvá, ezért más megoldásokat keresnek. Egyedi házi szennyvízkezelésre remélnek együttműködést a falubeliekkel és támogatást szeretnének nyerni. Mivel a szélessávú internet nem valósult meg - ezzel együtt a kábeltévé sem -, ezért újból benyújtják pályázatukat. Azt mondja, hogy a balassagyarmati többcélú kistérségi társulásban való részvételük hasznos számukra. Tavaly szeptemberben pedig mikrotérségi társulást is létrehoztak Bércéi, Becske, Galgaguta és Szanda településsel az oktatás fejlesztése érdekében. Eddig önhibáján kívüli településnek számítottak, de a rendelet szerint nem tartoznak a hátrányos helyzetű települések közé. A költségvetésük alig haladja meg a százmilliót. Azt vallja, hogy a falu jövője azon múlik, hogy az itt élő emberek hogyan tudnak magukon segíteni. Számukra elengedhetetlen, hogy a helyi idegenforgalom, a vállalkozások magasabb színvonalon működjenek. Isten áldása lenne, ha akadna egy olyan vállalkozó, aki az étkeztetést lehetővé tenné egy étterem beindításával. Ehhez az önkormányzat is hozzá segítené, hiszen az erdei iskola mellett gyakran jönnek ide kiránduló csoportok, de nem mindenki szereti az önellátásra épülő szállást, s inkább elkerüli őket, ha nem tudnak helyben étkezni. dr. SZLOBODNYIK ANDRÁS: Tősgyökeres terényi, mindig is ebben a térségben élt. Államigazgatási főiskola után jogi egyetemet végzett munka mellett a háromgyerekes családapa. Életcélom lett a közigazgatás - mondja, amit bizonyít, hogy 1981 szeptemberétől dolgozik a közigazgatásban. Végigjárta a helyi közigazgatási ranglétrát. Több mint három éve körjegyzőként dolgozik Terényben és Szandán. Mosolyogva jegyzi meg, hogy a jegyző szép lehet, de okos nem. Neki minden intézkedésével meg kell találni a törvényes ésszerű középutat. A testületet, a lakosságot egyaránt szolgáljuk, s igyekszünk a helyi emberek gondjait megoldani. A hivatalban az a fontos, hogy emberséggel kezeljük az állampolgárokat, minden ügyet egyedileg, személyre szólóan kell intézni. Van, amikor a jog oldaláról, van, amikor az erkölcs, emberiesség oldaláról, a jó szó oldaláról. Ha kell, anyagiakkal segítünk. Manapság azonban már mindenre pályázni kell. Ha nem sikerül a pályázat, akkor nem keseregni kell, hanem ismételten pályázni, s minden lehetőséget kiaknázni. Terényben szlovák, Szandán cigány kisebbségi önkormányzat is működik, ezeket is támogatja. Nagyon jó az együttműködés. Szerencsére nincsenek súrlódásaik. Munkalehetőség azonban sehol sincs. Helyi szinten a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat A végzett fiatalok sajnos, menekülnek faluról. Sok a segélyezett, a nagyon idős ember. Évente 10-15 temetéshez kell a segítség, születés, házasság azonban csak egy-kettő van. Mindenekelőtt egészséget kíván mindenkinek, s ha ez megvan, akkor munkalehetőséget. Akkor lesz jövedelem, s ha az élethez megvannak az anyagi feltételek, mindenki megtalálja a boldogulását. Kiss István: Messziről, Nyíregyháza mellől származott a faluba jó három évtizede. lelenleg ő az alpolgármester. „Gyüttmentnek” mondja magát, noha már befogadta a falu a háromgyerekes gazdálkodó férfit. Nem véletlen, hiszen egyetlen ciklus kivételével a tanácsrendszertől szolgálja a közjót. A gyerekeinek diplomát adott. Agrármérnök fiával összefogva lovakkal foglalkoznak. Vállalkozásban gyepgazdálkodást, takarmánytermesztést végeznek. Nyolc-tizenhét hektáron legeltetnek, kaszálnak, termelnek. Jelenleg kilenc lovuk van, közte három kisbéri törzskanca, három sportló, egy kisbéri törzsmén, ami az állam tulajdona. 1975-től 1997-ig versenyeket is rendeztek. A Kis Cserhát Egyesületben a lovas szakosztálynak négy igazolt díjugrató versenyzője van. Korábban fogathajtó versenyzőt is indítottak. Labdarúgószakosztályt is működtetnek. Lovas oktatással is foglalkozik. A külső részek gazdasági munkáit, a közmunkásokat irányítja. A sokoldalú férfi vallja, hogy közmunkával is lehet fejlődni, pénz nélkül. Nagy vágya, hogy az egybe tartozó két kis falu lakossága békességben, nyugalomban élhessen, s olyan anyagi helyzetük legyen, amit nem fenyeget a csőd. A pincesor az egykori bortermelésre utal ruga JÓZSEF: A salgótarjáni gépiparit végzett fiatalember élete később a hadseregben folytatódott Rétságon. A rétsági dandár megszűnésével a balassagyarmati Ipoly Cipőgyárban dolgozott, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára került. Ez rendszeres ingázást jelent számára a munkahelyére. A faluban ugyanis hiányzik a munka, a megélhetés. Olyanok vagyunk, mint egy öregek otthona - mondja. A munkahelyén egyszer kezébe került a Magyar Helységnévtár 1962-es kiadása. Megdöbbenve olvasta, hogy akkor 1400 lakosa volt a falunak. Most meg éppen a fele a népesség. Nem lehet csodálkozni, mikor 14 temetés, 1 keresztelő jut az évre. Az elmúlt évtizedekben a fiatalok elvándorlása volt jellemző, az öregek egyedül maradnak. Az egész települést egy olyan város mellé kellene varázsolni, ahol könnyebb lenne az élet, lenne munka, jó közlekedés. Majdnem zsákfalu már a gyönyörű környezetű Szanda. Keserűen jegyzi meg, hogy kiestek az isten markából. Segíti a polgármestert, mert ez óriási elfoglaltságot jelent - mondja, amit közvetlenül érez, hiszen ő a férje a polgármesternek. mizera árpád: A tősgyökeres 46 éves szandai férfi képviselősége mellett fontos feladatot tölt be a faluban: a szeszfőzdét vezeti. Régebben hentes szakmunkásként Balassagyarmaton dolgozott. A húsipar megszűnése után itthon éppen szeszfőzdést kerestek. Hajlandó volt elvégezni a tanfolyamot Salgótarjánban, s így 1995 elejétől ő főzi a zamatos szandai pálinkát. Mint a pénzügyi bizottság tagja, jól tudja, milyen kevés a pénzük. Pedig nagyon kellene több utakra, iskolára, mindenre. Évtizedek óta nem volt útépítés, míg végre most sikerült a Hársfa utcát megépíteni. Pedig sokat pályáznak, de nagyon keveset nyernek. Azt tartja a fáma, hogy a szandaiak igazodását valahol nem nézik jó szemmel. Nagyon fontos lenne pedig a pályázataik befogadása, hogy élhetőbb, komfortosabb legyen a falu. S nem csak Szandán, Váralján is kellenének az utak. Ha elvisznek még két gyereket tanulni, az iskolát is be lehet zárni. A megélhetés sem könnyű a munkahelyek hiánya miatt. Viktor János: Büszke rá, hogy ő is Terény-Kiskér- pusztán született, akár világhírű földije Szent-Györgyi Albert. A szakmunkásképző után a Volánnál dolgozott másfél évtízedig, majd az EGUT Rt.-nél szerelte a gépkocsikat, közben leérettségizett. A megélhetésről azt mondja, lehetne jobb is, de sokkal A pénzügyi bizottságban dolgozik. Sok dolguk ugyan nincs, mert csak a működtetésre jut a költségvetésből. Fejleszteni nagyon szűkösen lehet, pályázatok révén. Ámde ez nagyon bizonytalan, s ha elutasítják a pályázatot, a befizetett pénz is elveszik. A falu érdeke lenne, hogy változzanak az emberek, jobban figyeljenek egymásra, meg a környezetre. S akkor talán a vezetésnek is könnyebb lenne a dolga és a kis pénzt is jobban beoszthatnák. Szomorúan mondja, hogy valamikor az út szélén nem volt szemét, most kidobálják mindenfelé, nem teszik a kukába, akkor miértfizetik a szemétszállítási díjat. i feketéné csalár ANITA: A tűzről pattant, határozott fiatalasszony három kisgyermek anyja, mellette dolgozik és hadakozik elsősorban a váraljaiakért. Az érettségizett, képzett varrónő a Szanda Kémiai Kft.- nél dolgozott, mint adminisztrátor. Most a harmadik gyerekével van gyesen. Szerényen élnek az itteni emberek, kölcsönről kölcsönre. Próbálnak kijönni úgy a pénzből, hogy legyen autó, a gyerekekre is jusson. Akármennyire is rosszul élünk, valahol mindig jobban élünk. Az óvoda összevontan működik, az iskola Szandán van. Egy kis bolt működik a faluban, nagyobb vásárlásra Gyarmatra járnak. Örül, hogy végre 4- 5 gyerek született már a faluban, ami reményre jogosít, hogy a fiatalok mernek családot vállalni. Azért is lett képviselő, mert így jobban tudja képviselni a váraljai fiatalokat. Szerinte több jó ember kellene, mert nagyon sok a csúnya szájú ember. Úgy érzi, valami baj van az emberekkel, de a közmondás szerint is jó módjában veszik meg az ember. tőtési józsefné: Az egykor könyvelő, kétunokás nagymama szívéhez a falu szépítése, rendezése áll a legközelebb, de mindenekelőtt az emberek életkörülményeinek javítása. Rendkívüli feladat ez, teljesíteni a rábízott önkormányzati feladatokat, hogy a lehetőségekhez mérten eredményes legyen a falu. Hogy milyen nehéz élni ilyen elöregedő faluban, ő látja talán a legjobban, aki szociális gondozóként naponta szembesül az idős emberek bajaival. Sok az egyedül élő idős ember. Önkormányzati feladat is, hogy javítsuk az életkörülményeiket. A mostani világban a gyerekek is inkább a saját gyerekeikre költenek, ha van miből, nem a szülőkre. Aki dolgozik, az meg nem akármikor jöhet az idős szülőhöz. Egyre jobban távolodnak egymástól az emberek, nem vagyunk közvetlenek, nem segítik egymást. Türelmetlenebbek is lettünk. Én a békességet szeretem vinni az emberek közé - mondja. Manapság egy jó szó is nagyon sokat jelent. Karl Gábor Sándor: A budapesti születésű vállalkozó és családja véletlenül került ide, amikor hétvégi házat kerestek a vidéken. Egy komfort nélküli lerobbant kis parasztházat vásároltak. Felújították, s amikor lejöttek nyaralni, egyszer csak elfelejtettek hazamenni. A pesti lakás árából nyitottak egy kis üzletet. A kis szatócsüzletben mindent lehet kapni. Két gyerekük közül a kislánya már szandai lett. Szeret kiállni másokért, s ez hozta meg neki a képviselőséget. Négy éve nagy viták voltak a faluban az önkormányzattal, s ő rendszeresen felszólalt a gyűléseken. Ő nem gondolt a képviselőségre, de a helyzet így alakult, ami azt is jelentette, hogy a falu végleg befogadta. A két önálló települést a Farkas-hegy választja el, s nagyon különböző típusú emberek laknak a faluban. A váraljaiak képviseletében igyekszik maga mellé állítani a másik két szandaváraljai képviselőt is. Meggyőződéssel jelenti ki, hogy az elmúlt száz évben nem történt itt annyi, mint az elmúlt négy év alatt.
