Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-15 / 112. szám

i 4 NÓGRÁD MEGYE 2006. MÁJUS 15., HÉTFŐ Vakáció a Tarjáni Gyermektáborban Festői környezetben, éppen a Karancs vonulata és a Salgó felhőket bökdöső sziklacsúcsa között, a völgy al­jában helyezkedik el a Tarjáni Gyermektábor. Két ol­dalán erdő áll, a harmadikon, a Beszterce-lakótelep fe­lé a Tóstrand csónakázótava látszik, előtte a 21. szá­mú főút vesz enyhe kanyart - az aszfaltcsík azonban tisztes távolságra esik, így forgalma nem zavaró. Min­den feltétel adott itt, amit a könnyű elérhetőség mellé párosuló kellemes, szép környezet csak kínálhat! Az­tán már csak egy kis vendégszeretet kell ahhoz, hogy az itteni pihenés igazán tartalmas legyen és kikapcso­lódást jelentsen. A Tarjáni Gyermektábor Kht. ügyve­zető igazgatójával, dr. Diósiné Taracsák Judittal be­szélgettünk a részletekről. Madarak, fák: a centenárium Esőben sem adták fel a diákok: elméleti és gyakorlati természetismereti tudásukról is számot kellett adniuk A salgótarjáni Dornyay Béla Általános Iskola szervezésében május 10-én rendezték meg Salgóbányán az általános iskolások Nógrád me­gyei környezetvédelmi versenyét. Az időpont kivá­lasztásában döntő szerepet játszott, hogy éppen száz éve, 1906-ban ezen a napon rendezték meg Magyarországon először a madarak és fák napját. Nem fogadta kegyeibe az időjárás a résztvevőit: a salgóbányai megmérettetés előtt gyönyörűen sü­tött a nap, de kezdésre elborult és megeredt az eső is. Mindenesetre a megye kilenc iskolájából érke­zett résztvevők kedvét nem szegte az időjárás ­változtatni úgysem lehet rajta - s az Abonyi Gyer­mektábor faházainak teraszain, más alkalmas pontjain helyezték el hirtelen a verseny különbö­ző állomásait. Ezek rendesen erdei helyszíneken lettek volna, ha nem szakad az égi áldás. Az „aka­dályokat” jelentő feladatokat persze így sikeresen vették az általános iskolások. A fő témát a Karancs- Medves Tájvédelmi Körzet élettelen természeti ér­tékei, valamint növény- és állatvilága jelentette. A versenyt végül a salgótarjáni Kodály Zoltán Álta­lános Iskola nyerte, második lett a Nagyoroszi, harmadik az őrhalmi általános iskola. Nem várt nógrádi fordulat Csökkent az ipari termelés, elidegenedett az idegenforgalom Statisztikai adatok hiányára aligha panaszkodhatnak a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulása iránt ér­deklődő szakemberek: a KSH Miskolci Igazgatóságá­nak Salgótarjáni Képviselete a 2004. évi megyei év­könyv után a közelmúltban megjelentette a 2005/3-as tájékoztatót is. Ez a kiadvány képezte alapját az aláb­bi - közgazdász munkatársunk által készített - össze­állításnak is.- Egyszerre természetközeli és biztonságos a tábor - mondta. - A város környékének természeti szépségeit sorra látogathatják a vendégek, akik szerencsére szép számban érkeznek hozzánk. A be­vételeket - a tábor soha nem mű­ködött veszteséggel - mindig visz- szaforgatjuk a tábor állagának megóvására, fejlesztésekre. A tu­lajdonos, Salgótarján önkormány­zata pedig évente, meghatározott összeggel, költségvetéséből bizto­sított anyagi hozzájárulással segí­ti a fenntartást. A pályázati lehető­ségeket is igyekszünk kihasznál­ni a programok gazdagítására, fej­lesztésekre, bár az igaz, hogy az el­nyerhető pályázati összeg mellé mindig biztosítani kell bizonyos önrészt. Tavaly és tavalyelőtt pél­dául egyaránt két és fél milliós pá­lyázati támogatást sikerült elnyer­nünk a vizesblokkok és a foglal­koztatók felújítására. Idén is van beadott pályázatunk...- Mi lenne a legfontosabb meg­valósítandó cél?- A szálláshelyek legalább rész­ben való téliesítése! A tábor a je­lenlegi viszonyok között csak ta­vasztól őszig elégítheti ki a szállás­igényeket. Az aktív időszak a tábo­rozok számára nem a teljes év. A lehetőségek azonban adottak, a tá­borban van vezetékes földgáz, a kőépület vizesblokkjának megépí­tésével pedig a fűtési idényben is el tudnánk szállásolni a vendége­ket, szám szerint 66-ot. A város igen előrelátóan elkészíttette az er­re vonatkozó terveket is, hiszen, amennyiben pályázni lehet erre a célra, előnyt jelent, ha kéznél van a tervdokumentáció. Egyébként összesen egyszerre 177 vendég kaphat itt szállást. A tábor kihasz­náltsága, ismerve a vendéglátó ágazat nehézségeit, jónak mond­ható - átlagosan 60-65 százalékos feltöltöttséggel működik április vé­gétől október elejéig. A szállás mel­lett az étkezés is helyben megold­ható, segítünk programok, kirán­dulások, túrák szervezésében is Az, hogy megelégedetten távozza­nak innen, mindenkinek érdeke, hiszen elviszik nemcsak a tábor, hanem a város és egész Nógrád megye jó hírét is a vendégek!- Kik érkeznek ide?- Hosszú évek hagyománya, hogy nyaranta megrendezzük a nemzetközi gyermektábort, a ne­héz anyagi helyzetű családok gyermekei pedig részt vehetnek a „Kézen fogva tábor” néven meg­hirdetett nyaraláson. Nyár végén, közvetlenül a tanévkezdés előtt, a salgótarjáni középiskolások ve­szik birtokba a létesítményt mint „gólyatáborozók”. Ősszel diákve­zetőket képző tábor szervezése várható. Egyébként erdei iskolá­sokat, turistacsoportokat, osztály- kirándulásokat fogadunk általá­ban, de jönnek családok, baráti társaságok, munkahelyi közössé­gek is. Kiemelt feladatunk a nyári napközis tábor lebonyolítása. He­lyet adtunk már kerti parti meg­rendezéséhez országos konferen­cián résztvevők számára, verseny, vetélkedő, találkozó lebonyolításá­hoz. Igazi érdekesség, hogy várha­tóan az idén már harmadszor a Magyarországon élő muszlim kö­zösség tagjai jönnek el hozzánk, többségük családostól, egészen ki­csi gyerekekkel is. Az étkezésük megoldásában is találtunk megol­dást. Aztán kijönnek látogatóba vagy egész napos rendezvényekre az óvodások, a helyi kisiskolások. A szállóvendégek az ország min­den részéből érkeznek, budapesti­ek, alföldiek leginkább, de érde­kes módon Eger környékéről, Sió­fokról is vannak visszatérő cso­portjaink, közöttük olyanok is, akik már tizenhatszor voltak itt!- Bizonyára sok salgótarjáni szülőtérdekei, hogy a nyári szünet­ben, amíg dolgozik, hol és mennyi pénzért tudhatja biztonságban a gyermekét?- A Tarjáni Gyermektáborban mindenképpen! A napközis tábor az idén is megnyitja kapuit a ko­rábbi évekhez hasonló módon a tanév végét követő héten. Érdek­lődni és jelentkezni az iskolákban lehet Ezen kívül, akik még szeret­nék igénybe venni a tábor szolgál­tatásait, önköltséges táborok szer­vezésével biztosítani tudjuk. Igény szerint szervezünk naponta haza- járós, hetes turnusokat. Az öt nap költsége 8000 forint/fő. Ez az ősz­szeg tartalmazza a napi három­szori étkezést, a programok és a szabadidős tevékenységek költsé­geit. Az önköltséges bentlakásos táborozás öt napra 16 ezer forint. Ez az összeg az előbbiek mellett a szállás árát is fedezi. Ilyen önkölt­séges tábor indulásának azonban az is feltétele, hogy legalább 15 je­lentkező összejöjjön. A programok között szerepel az „Erdőjárók”, az „Ügyes kezek” tábora. Amellett, hogy értelemszerűen egyénileg is lehet utazni a Tó­strandra, a napközis táborba jövő gyermekek számára iskolabusz jellegű járat is közlekedik majd a tavalyi évhez hasonlóan- Nem elég ha a gyerekek bizton­ságban vannak, a szórakoztatásuk­ról is csak gondoskodni kell...- Igen, a szokásos játékok és sportolás mellett túrák, kézműves foglalkozások, versenyek, vetélke­dők, alkalmas időjárás esetén strandolás várja a tábor lakóit. Megismerkedhetnek a város és környéke, de a megye nevezetes­ségeivel is. Ismerősöket, jó pajtáso-, kát, barátokat is szerezhetnek a résztvevők.- Mivel magyarázható a Tarjáni Gyermektábor népszerűsége?- Elsősorban a környék termé­szeti szépségei és történelmi neve­zetességei vonzzák a vendégeket, de nem mellőzhető a szíves ven­déglátás. A tábor dolgozói min­dent a vendégért tesznek. Különö­sen a salgótarjáni bányamúzeum­nak van jó híre, de meglepően népszerűek a gyárlátogatások is. Bármüyen különös, de volt olyan csoport, amelyik a kotyházapusztai regionális hulla­déklerakót nézte meg, mint euró­pai színvonalat és igényeket kielé­gítő létesítményt. Aztán sokan használják egyfajta kündulópont- nak a Tarjáni Gyermektábort észak-magyarországi és dél-szlo­vákiai túráikhoz. Vannak, akik akár Aggtelekig is elmennek egész napos kirándulásra, illetve megtekintik a megye távolabbi ne­vezetességeit. Egyébként a salgó­tarjáni intézményektől mindig sok segítséget kapunk a programok gazdagításához, a JAMK-Ifjúsági Tanácsadó Irodától, a Gedőcz-tetői csillagvizsgálótól, a Nógrádi Törté­neti Múzeumtól, a Balassi Bálint Megyei Könyvtártól, a Létesít­mény és Sport Kht-tól. A vendé­gek megtartásához persze kell is az összefogás! Az ugyanis a fő cél, hogy az idelátogató vigye jó hírét a városnak, jöjjön el máskor is és ajánlja az itteni táborozási lehető­séget minél több ismerősének... Utóbbira persze teljesen nem ha­gyatkozhatunk, hirdetésekre, szó­rólapokra is szükség van, amelye­ket eljuttatunk a lehetséges part­nereknek, az iskoláknak. Lehető­ség szerint igyekszünk jelen len­ni a szóba jöhető web-lapokon is, kiállításokra visszük anyagainkat Ugyancsak a vendégek informálá­sát, fogadását egyszerűsíti, hogy már e-mailben is lehet bejelent­kezni, szállást foglalni nálunk.- Alkalmanként akár 177 ven­dég fogadása nem egyszemélyes munka...- A feladatok ellátásához meg­felelő dolgozói létszámmal műkö­dik a tábor, a szükséges kiszolgá­ló személyzet, rendelkezésre áll. A lényeget előrebocsátva: a gazdaság teljesítményében, a la­kosság életkörülményeiben - kü­lönösen a foglalkoztatás színvo­nalában - 2005 I-III. negyedé­vében sem következett be a várt javulás. Sőt egyes nemzetgazda­sági ágakban folytatódtak a ked­vezőtlen tendenciák, másutt új, meglepő és a megye egész gaz­dasága szempontjából is nyug­talanító jelenségek mutatkoz­tak. A kalászos gabonák termésát­laga elmaradt ugyan az elmúlt év kiugró eredményeitől, de meghaladta az 1996-2000. évek átlagát. Búzából hektáronként 4400 kg-ot takarítottak be, közel annyit, mint az előző évben. Idő­ben befejeződött az őszi növé­nyek betakarítása, a jó idő segí­tette a vetési és talaj-előkészíté­si munkákat. Jelentősen nőtt a juh-, kevésbé a szarvasmarha­állomány, viszont a sertések és a tyúkfélék száma kevesebb volt, mint az előző évben. Megyénkben az országos és a régiós növekedéssel ellentétben - szinte meglepő módon - csök­kent az ipar teljesítménye. A négy és a 49 fő feletti létszám-ka­tegóriákban egyaránt jelentő­sen, 10 százalékot meghaladóan zuhant a termelés volumene. Az értékesítés 9,5, ezen belül a bel­földi eladás 14, az export 7,4 szá­zalékkal maradt el a bázisidő­szakétól. A domináns gépipar termelésé összehasonlító áron 15 százalékkal alacsonyabb, mint a bázisidőszakban. A megyei székhelyű, négy főnél nagyobb építőipari vállal­kozások 2005 I-III. negyedév termelési értéke összehasonlí­tó áron - a megye gazdaságá­ban egyetlen üdítő színfoltként - közel 9 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A termelés volumene valamennyi alágazatban nőtt, különösen az építési terület-előkészítési munka javult. A megkötött új szerződések közel kétharmada az épületek kivitelezésére irá­nyult. Miközben a magyarországi idegenforgalom prosperál, Nóg­rád megyébe a kedvezőtlen tendencia folytatásaként - több mint 10 százalékkal kevesebb lá­togató érkezett, mint 2004 első háromnegyed évében. Különö­sen lehangoló, hogy megyénk szinte érdektelen a külföldiek szemében, az összes vendégnek (közel 38 ezer fő) alig több mint 7 százaléka érkezett más orszá­gokból. A vendégéjszakák csök­kenése is igen magas (18 száza­lékos) volt. 2005. szeptember 30-án 5,1 ezer társas és 11,3 ezer egyéni vállalkozást regisztráltak me­gyénkben, az elmúlt egy évben bekövetkezett 1,6, illetve 2,1 szá­zalékos gyarapodást követően. A társas vállalkozásokon belül a kft.-k száma dinamikusan nőtt, míg a bt-ké enyhén csökkent. Az egyéni vállalkozások össze­tételét vizsgálva az ingatlanügy, gazdasági szolgáltatás súlya a to­vább emelkedett, míg a kereske­delem, javításé enyhe csökke­nést mutat. A külföldi érdekeltségű vál­lalkozások egyébként is csekély száma az elmúlt években - és a vizsgált időszakban is - folyama­tosan mérséklődött. 2004 év végi állapot szerint az országban működő külföldi cé­gek mindössze 0,5 százaléka, szám szerint 135 tevékenykedett Nógrád megyében, miközben a megye népesség-részesedése az országosból 1,2 százalék. Nem nő a vállalkozási kedv, megyénk­ben a legkevesebb az ezer lakos­ra jutó vállalkozások száma. A megyei székhelyű megfi­gyelt gazdasági szervezetek 2005 január-szeptemberben fo­lyó áron is alig költöttek többet fejlesztésekre az előző év azonos időszakánál. Egy lakosra számít­va a megyében mindössze 62 ezer forint teljesítményérték ju­tott, ami az országos átlagnak nem egészen egyharmadát tette ki, ezzel a megyék rangsorában Nógrád az utolsó helyet foglalta el. A beruházások összetéte­lében az ipar súlya mintegy' 10 százalékkal mérséklődött, azon­ban egyharmados arányával így is ezé a gazdasági ágé a vezető szerep. A megye gazdaságának 2005 I-III. negyedévében csak a me­zőgazdaság és az építőipar telje­sítménye elfogadható. Különö­sen nyugtalanító a tíz éve töret­lenül fejlődő ipar - azon belül a gépipar - termelésének és érté­kesítésének - és főleg exportjá­nak - látványos csökkenése. Nem dinamizálódik a vállalko­zási szféra, nem vonzó a megye a külföldi befektetők, de még a turisták számára sem. A beruházások - azon belül is a gazdaság motorját képező ter­melő beruházások - alacsony színvonala a jövő szempontjából is lehangoló. Ebből a gazdasági pozícióból a fölfelé vezető út na­gyon meredeknek tűnik... ■ Dr .Baráthi Ottó A Tarjáni Gyermektábor Kht. az alábbi elérhetőségek valamelyikén várja az érdeklődőket: 3100- Salgótarján, Tóstrand Pf. 32. Tel.-/fax: 32/431-140 Mobil: 30/549-4132; 30/549-4239 E-mail: gyermektabor@starjan.hu Honlap: wvvw.tarjantabor.hu FOTÓ: FARAGÓ ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom