Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-13 / 111. szám

4 2005. MÁJUS 13., SZOMBAT KULTÚRA Terepszemle a múzeumi világnap küszöbén A 2005-ös kiadvánnyal a huszonkilencedik évfolya­mához érkezett a Nógrád megyei múzeumok évköny­ve. Az eddigi csaknem három évtizedes múltja során a sorozat minden egyes száma sok tanulságos isme­rettel, érdekes tudnivalóval, színvonalas olvasmány­nyal szolgált mindazok számára, akik érdeklődnek lakóhelyük, szőkébb és tágabb környezetük szellemi értékei iránt. A napokban megjelent legfrissebb év­könyv azonban talán a megelőzőknél is több kurió­zumot, olvasásra - és ezennel bemutatásra - érde­mes írást, dolgozatot tartalmaz. A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2005 A legfrissebb múzeumi évkönyv Presrts Antal által tervezett címlapja A mintegy a május közepi, mú­zeumi világnapra megjelent 275 oldalas évkönyv első negyede két, manapság is alkotó Madách-díjas személyiségről szól hatvanadik születésnapjuk alkalmából. A kollégák, barátok nevében Ko­vács Anna megyei múzeumigaz­gató köszönti Kapros Márta ba­lassagyarmati néprajzos főmuze­ológust és Szvircsek Ferenc salgó­tarjáni történészt, címzetes mú­zeumigazgatót, mondván, hogy jeles elődeik - mások mellett Nagy Iván, Manga János, Zólyomi József, Dornyay Béla, Belitzky Já­nos, Szabó Béla, Molnár Pál, Hor­váth István - nyomában járnak, s „van miért tisztelnünk, becsül­nünk őket, van mit tanulnunk tő­lük és van mit szeretni bennük... ” S mindezt igazolandó közli az év­könyv az ünnepeltek egy-egy tes­tes tanulmányát: Kapros Mártától a „Főkötők és főkötőhasználat a Karancs vidékén”, Szvircsek Fe- renctől pedig „A nógrádi szénbá­nyászat az első ötéves terv idő­szakában (1950-1954)” (részlet a készülő „Uj bányászkönyv”-ből) címmel. Mindkét mű szerves folytatása annak a tudományos tevékenységnek, amivel a szer­zők eleddig is előszeretettel fog­lalkoztak. De, hogy munkássá­guk jóval szélesebb körű e téma­köröknél, azt tényszerűen bizo­nyítja az a publikációs jegyzék, amelyik Kapros Márta esetében műfajonként, Szvircsek Ferenc­nél pedig évenkénti - 1974-től 2005-ig - bontásban sorolja fel a legfontosabb irományokat. Impo­záns mindkét lista, s remélhető­en még gazdagszik a következő évek, évtizedek során! A továbbiakban az évkönyv hét fejezetet - Történelem, Ré­gészet, Néprajz, Irodalomtörté­net, Művészettörténet, Termé­szettudomány és Közlemények - tartalmaz, nyilván nem vélet­lenül. Azért, mert e tudományte­rületeken végeznek munkát a hivatásos muzeológusok, a me­gyében dolgozó, illetve ide kötő­dő szakemberek és e témákban van a nyilvánosságnak szánt mondandójuk. Mind a tizenhat opus méltó lenne a kiemelésre, de ehelyütt csak szubjektív tal­lózásra van lehetőség. Például Kazareczki Noémi írásának mél­tatására, tekintve, hogy a szerző egy, már kevéssé ismert, de a fő­városban szép karriert befutott zeneszerző és karnagy, a Varsányban született Berta Ist- vd/r( 1884-1974) tartalmas élet­útját rajzolja meg a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban ta­lálható hagyaték alapján. Sokkal jobban ismertek PraznovszkyMi­hály „Egy nógrádi női szereple­hetőség Mikszáth Kálmánná visszaemlékezései alapján” cí­mű tanulmányának szereplői, viszont sok újdonsággal szolgál a társadalmi tradíciók, a vidéki életmód és a családi szervezet azon jellemzőinek elemzése, amelyek hatással voltak a mohorai Mauks Ilona nevelteté­sére, életkörülményeinek alaku­lására is. Amint azonban Mik­száth Kálmánnal megismerke­dett, sorsa válaszút elé került: „az apa által meghatározott élet­elv, azaz a biztonságos otthon pél­dázata, vagy a Mikszáth által megrajzolt fényes jövő, amely in­kább volt bizonytalan, mint való­ságos. Mi tudjuk mit választott, de ez az új típusú élet már Pesten várta őt” - írja Praznovszky Mi­hály. Máig ható tanulságai van­nak K. Peák Ildikó „Egy kis „szocmodern” című írásának, amelyben a Nógrádi Történeti Múzeumban található képzőmű­vészeti gyűjtemény jobbára a ’70-es, ’80-as évtizedben a fel­sőbb párt- és állami szervek megbízásából, felkérésére szüle­tett (rézkarc)albumainak (példá­ul Nógrád megye munkásmoz­galmi története I-II.) sajátossá­gait mutatja be. Megállapítja, hogy e grafikai lapok fontos kor­dokumentumok egyrészt azért mert készítői Nógrád megye ak­kori képzőművészeti életének legjelesebb képviselői voltak, másrészt pedig azért, mert a megrendelő politikai igénye, a tematikus tartalom általában már a „szocreált” követő modem formanyelven szólalt meg, sőt az alkotók közül néhány „ironiku­san kitekint a szocialista kulisz- szák mögül a ma nézője felé is. ” Ugyancsak képzőművészeti tár­gyú, de másként érdekes, má­sért fontos Shah Gabriella mun­kája, amelyik részleteket tesz közzé a pásztói születésű grafi­kusművész, Csohány Kál­mán (1925-1980) és fele­sége levelezéséből. A jó negyedszázada elhunyt Csohány Kálmán özvegye azóta is gondosan őrzi, ápolja férje szellemi ha­gyatékát, rendszerezi műveit, a róla szóló, vele foglalkozó szakmai iro­dalmat. Mivel a művész­telepi tartózkodások, az egyéb művészeti megbí­zások miatt sokat éltek távol egymástól, sokszor kényszerültek gondolata­ikat, érzelmeiket levél­ben kicserélni. Az 1952 és 1979 közötti levélvál­tások teljes anyaga is el­készült, Shah Gabriella ebből készített válogatást oly mó­don, hogy a levelekből, levélrész­letekből nemcsak Csohány Kál­mán életpályája, művészi mun­kássága, oeuvre-je ismerhető meg jobban, hanem magánembe­ri mivoltához is közelebb kerül­het az olvasó. A levelek részint a művész, részint az özvegy vissza­emlékezéseivel is kiegészülnek. 1958-ra például így emlékezik Csohány Kálmánná: „Egy új, nagy barátság is fűződik ehhez a kor­hoz. Gaál Pista talált Kálmánra, bátyjának volt Kálmán osztálytár­sa Pásztón, ott egy cserkészcsapat­ban voltak. Évek óta nem tudtak egymásról Nagy öröm volt újra ta­lálkozni... Pista már nemzetközi elismerést kapott a Pályamunkás­ok c. kisfllmjéért. - Nemcsak a kö­zösgyökerek, hanem a közös ízlés­világ, az igény a nagyfokú művelt­ségre a zenében, irodalomban és a képzőművészetben. ” A zárórészben - „Közlemé­nyek” cím alatt - kapott helyet Kerényi Ferenc írása „Velünk élő klasszikusok?” (Váraüan-véletlen találkozások és tanulságaik) cím­mel. A neves irodalom- és szín­háztörténész - aki az idén má­sodszor részesült a nógrádi Ma- dách-díjban „Az ember tragédiá­ja” kritikai kiadásáért - a szelle­mi teljesítmények és a napi (világ)események, divatáramla­tok kapcsolatára hívja fel a figyel­met. Végkövetkeztetése szerint klasszikusaink kiajánlása érde­kében új, mozgékony, rugalmas módszereket kell keresnünk és alkalmaznunk. És persze, nem csak szavakban hirdetni, hogy a kultúra igenis stratégiai ágazat. A Bagyinszky Istvánné és Matits Ferenc által szerkesztett múzeumi évkönyv tartalma is ezt sugallja. ■ Csongrády Béla A varsányi születésű Bertha István a rádióban is vezényelt (Illusztráció Kazareczki Noémi tanulmányához) Önvizsgáló gondolatok Folytatódott a Területi Művelődési Intézmények Egye­sülete (TEMI) Nógrád Megyei Könyvtárának rendezé­sében az elmúlt év októberében útjára indított felolva­sóest-sorozat, Az eddigi előadók - dr. Csongrády Béla, Pál József, Bódi Tóth Elemér és Marschalkó Zsolt - után az új folyam első fellépője Erdős István tanár, író volt, akit a házigazda, Pádár Lászlóné könyvtárigazga­tó köszöntött az ismét szépszámú publikum körében. Elmondta, továbbra is a város életében meghatározó szerepet betöltő, a városban élő, az ide kö­tődő szerzők bemutatása, a helyi értékek megismertetése a cél. Fi­gyelemmel arra, hogy a 2006. év az 1956-os forradalom 50. évfor­dulója, három szerző meghívásá­val ezen eseménynek állítanak emléket. Közöttük az első vendég Erdős István, aki az 1956-os forradalmat megelőző, majd ahhoz kapcsoló­dó emlékeinek egy-egy tükörcse­repét villantotta fel. Első novellái ugyan csak egyetemista korában jelentek meg, de már 13 éves ko­rában írt egy versszerű szöveget. 1952-ben a szülőfaluja közeli me­zőn talált egy röpcédulát, amely az „orosz megszállók" elleni szer­vezkedésre buzdított (csak 1999- ben tudta meg, hogy az egész csak „csalimese” volt). Ennek ha­tására rablóbandát alakítottak, és begyűjtötték a forradalmi harc­hoz szükséges technikát is. Ez hozta ki belőle a „költőt”, mint­hogy neki kellett megírnia a ban­da indulóját. Amit nem kellett fel­olvasnia, mert - mint mondta - 13 éves kora óta benne él. Szten- tori hangján fújta is: „Száll az éj­ben millió keserves jajszó, / mely a zsarnoki önkény nyomán tör elő, /és válik most a fojtó légben roha­nó vérözönné, / mert jön, itt a szent virradás. ” Hozzátette: ami­kor lebuktak, az volt a szerencsé­jük, hogy a falu párttitkárának a fia is benne volt a csapatban. így mindent elsimítottak... Az előadó ezt követően elmond­ta, hogy az 1956. december 8-i sal­gótarjáni sortűz áldozatainak em­léktábla-avatása alkalmából 1989- ben ünnepi beszéd megtartására kérték fel, amelyet a megyei napi­lap csak az 1998. december 8-i számában közölt teljes egészében. Beszédéből idézett is: „Gondoljuk meg: válogatás nélkül kaszált az esztelen gépfegyverdüh, miközben itt, ezen a téren a felvonuló, tüntető állampolgárok kezében legföljebb zászlók, kendők, kalapok, meleg sálak, sapkák lehettek... Itt, ez a történelmi mértékkel mérve is pá­ratlan gyalázatosságú ütközet gyor­san eldőlt, egy-két gyors tárcserén túl már nem kellett a forró puska­csöveknek a riadt félelemben köve­telt lőszer-utánpótlás... ” Ezek után Erdős István - töb­bek között - a II. világháború utá­ni gyermekkori emlékeiből fel­bukkanó, majd már felnőttkori önvizsgáló gondolatait osztotta meg hallgatóságával. Ezekről is írt a Palócfóld 1989. évi 4. - az '56-os eseményeket felidéző és méltató - számában megjelent, Akik a hidegségből jöttünk... cí­mű esszéjében, amelyből citált is néhány sort, majd egykori lázadó attitűdjét megidézve részleteket olvasott fel az 1989-ben megje­lent Párkányjárás című kötetébe szerkesztett Stációk című novel­lájából. A „kuriózumok” sorában be­szélt arról, hogy a ’80-as évek elején írt az óvodásoknak egy le­porellószerű mesekönyvet, Hat dolgos nap címmel, amelyben a paraszti életet kívánta becsem pészni az óvodákba és a gyerek­szobákba. Elmesélte, hogyan ve­szett ködbe az egykori Déryné Színházba leadott és már szinte színpadkész, Holdaska című ko­médiája, két színház összevoná­sa, és a bürokratikus kultúrairá­nyítás miatt, s hogy milyen kö­vetkezményei voltak ennek. Sze­rencsére a zenésnek tervezett da­rabból 3-4 nóta megmaradt. Aztán még felidézte az előadó egy hatvanas évekbeli kulturális kon­ferencia hangulatát, beszélt a Ci­gánykerék és Csodarokolya c. műveiről, azaz arról, hogy írt ifjú­sági filmet a televíziónak, 1983- ban pedig zenés mesejátéka ke­rült színre. Erdős István az utóbbi időkben helytörténeti kutatási korszaka után (lásd: Nagyoroszi című szoci- ográfija, 1998) a cigányság kultú­rájának feltárásával és közkinccsé tételével foglalkozott. így a 2002- ben megjelent Messze kéklik a Duna című történeti esszéregé­nyében, és a Papa haja vagy kutya­szőr (munka)című készülő, ha­sonló műfajú művében is. A vendég színes, szellemes és könnyed volt egyszer, szinte szi­gorú és mintegy újralázadó más­szor. A lényeg: mindvégig szug- gesztív, gondolatébresztő és a szó nemes értelmében közönségszó­rakoztató is volt. ■ B. 0. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Most nincs lépcső, mert a reptéri dolgozók sztrájkolnak”. Szerencsés nyer­tesünk: Fodor Andrea Mátraszele, Kossuth út 54. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb május 18-ig jut­tassák el szerkesztőségünkbe, az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át! 1 TYÚK B r ~it DÓZIS VILÁG­NYELV ORRA ESIK IKRAKÖ RÓMAI 1501 GYERMEKI ÜDVÖZLÉS ELSÖ­TÉTÍTŐ ZSEBET ÁT­VIZSGÁL BILÉTA DARA­BONKÉNT GITÁR RÉSZE ! BEREN­DEZÉS 2­1 t t t ♦ 1 t TESTTEL TÖRTÉNŐ ÜTKÖZÉS A HOKIBAN­FAGYOS * ULRICH. BECÉZVE KIS SÁMUEL DOHÁNY RANGJEL TÁBLA NÖVÉNY VAN ILYEN­t ABLAKON ÁTNÉZHET MINDEN­KINEK AD j\ r t NÉMET NŐI NÉV ► jós ŰR­MÉRTÉK PINCÉBE KÖZPONTI SPORT­ISKOLA r SZÖGLE­TES BETŰ á KELET, RÖV. SOKAT ESZIK L 2 HAZAJÖN CSA­TANGOL HAJLÓ t ALARM f ■ L t i SZOMJ­OLTÓ­BENJÁ­MIN, BECÉZVE­V r ATRÍCIUM VEGYJELE BE­CSAPÁS NINCSE­NEK SZÜLEI SZOBÁBA AZONBAN t BAJNOKOK LIGÁJA. RÖV. NEM JÓ AJÁN­DÉKOZ \ ÉNEKLŐ SZÓCSKA NEKI­LÓDULÓ HASZNOS MADÁR BOMBA BEÁL­LÍTÁSA r~ TISZ- ; TELGÖ 17 ÓRÁRA ROMÁN KÖLTÖ, ÍRÓ VOLT f PÁRATLAN MAGNÓ ! DOBÓ VÁROSA SZOBROT ELKÉSZÍT HANGOT AD A SZALMA­t t t ROMÁN AUTÓJEL A LITER JELE KULCS, ANGOLUL HELYRAG. A -RE PÁRJA PORCIÓ­ZÁS t OROSZ HERCEG ► 1 FOGLALÓ LENGYEL TÁNC ; L NÖ1 BECENÉV ÁRNYÉK­BAN ÜL t 3 ► t MAGASRA TART ROMÁN MEGYE KICSO­DÁT? LYUK. NÉPIESEN TÉTLEN ÜST ! NÖVÉNY: ... FENYŐ t i JUTAL­MAZÁS JUTTAT, NÉPIESEN ÜZEMI RÉSZLEG L t LELKI MEGRÁZ­KÓDTA­TÁS Jt ÉVSZAK. RÉGIESEN TITKON KIFIGYEL RAGADOZÓ MADARAK NÉVELŐ L . I FÉNYES BEVONAT­I OI.ÍVIA. BECÉZVE-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom