Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-11 / 109. szám

8vO 2006. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK __________________________________/) EL ETMOD Akciótervvel az agyvérzés ellen stroke-megelőzés Éveken belül 20 millióan eshetnek a szélütés áldozatául Az Egészségügyi Világ- szervezet jelentése szerint 2020-ra a szélütés lesz az egyik vezető ok a rokkantsági és halálozá­si listákon. A kór viszont terjed, pedig könnyen megelőzhető lenne. Dreissiger Ágnes Vélhetően világméretű botrány kerekedne, ha Európában fel­ütné fejét egy ismeretlen okú, az agyat érintő kórforma. Olyan, amelyben évente négymillióan betegednének meg, másfél mil­lióan meghalnának. A túlélők harminc százaléka pedig egész további életére rokkant maradna. Márpedig nagyjából ez a hely­zet, azzal a különbséggel, hogy a betegség oka ismert, kialakulása megelőzhető. A stroke (agyvér­zés) kockázata csökkenthető lenne rendszeres vérnyomás-el­lenőrzéssel, a magas vérnyomás kialakulásának megelőzésével, illetve a meglévő hipertónia ha­tékony, életmódváltással kombi­nált kezelésével. A stroke előfordulási gyakori­sága folyamatosan emelkedik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2020-ra a szív­■ Az agyérkatasztrófát túlélők harminc szá­zaléka egész további életére rokkant marad. betegségekkel karöltve vezeti majd a vüág rokkantsági és ha­láloki listáját. Évi 20 millió fölé nő az agyvérzés áldozatainak száma. A szakmai és civil szerveze­tek évek óta forszírozzák hatéko­nyabb nemzeti és nemzetközi megelőző programok elindítá­sát. Legutóbb 2003-ban született az Európa Parlamentben 10 pon­tos akcióterv az európai stroke- katasztrófa megelőzéséről. A Stroke Szövetség Európáért nemzetközi civil szervezet pedig tegnap, az Európai Stroke-napon nyújtott át az Európa Parlament kijelölt képviselőinek petíciót. Ebben arra hívják fel mind az A legveszélyesebb kockázati tényezők - magas vérnyomás, cukorbetegség - kiküszöbölhetők egészséges életmóddal Itthon 160 ezren kaptak szélütést 2003-ban, ebből 18 ezren meghaltak 2005-ben Európában négymil­lió új szélütéses esetet láttak el. Közülük másfél millió végz& dött halállal A beteget, a csalá­dokat és az egész társadalmat nyomasztó terheket csupán ab­ban az évben 15 millió stroke- túlélő esetében kellett vállalni. Az agyi érkatasztrófa még gya­koribb az újonnan csatlakozott kelet-középeurópai országok­ban. Hazánkban 2003-ban csaknem 160 ezren kaptak szélütést, és 18 ezren veszítették életüket agyvérzés miatt A sta­tisztikák szerint a férfiak öt esztendővel hamarabb kapnak a stroke-ot, mint a nők, aminek súlyos szociális következményei vannak. A szélütés miatt le­bénult, önellátásra képtelen 60-65 éves férfi mellett még ott áll az őt ápolni képes nő, ám a 70-73 éves stroke-beteg nő már vagy özvegy, vagy a férje nincs olyan egészség állapot­ban, hogy ellássa ezt a szak­képzetteknek sem könnyű fel­adatot. Igaz, a betegek 25 szá­zaléka fiatalabb hatvanéves­nél, 8 százalékuk még ötven sincs, amikor az agyvérzés okozta bénulás rájuk tör. unió, mind a tagországok dön­téshozóinak figyelmét, hogy a kontinens harmadik leggyak­rabban halálhoz, illetve rokkant­sághoz vezető betegsége meg­előzhető lenne. A Magyar Stroke Társaság, a Neurológiai Szakmai Kollégium és az országos intézet közös programja szerint 23-25 olyan, specializált stroke-egységet kel­lene kialakítani, amelyet a men­tő negyven percen belül elér, s ahol intenzív terápiás háttérrel valóban szakszerű ellátás indul. ■ A hosszú várakozással, késlekedéssel töltött idő csökkenti a túlélés és felépülés esélyét. A centrumokban nonstop üze­melő CT, és a leletet értelmezni tudó szakember szükséges: az első néhány óra történései nem­csak az életben maradás esélyét, hanem a túlélés minőségét is meghatározzák. „A betegek felét nem közvetle­nül a stroke, hanem a nyomában fellépő trombózis és tüdőembó­lia miatt veszítjük el” - hangsú­lyozza dr. Csiba László neuroló­gus, a Stroke Társaság elnöke. Át kellene alakítani a mentő­szállítási rendszert is: a stroke nem élvez elsőbbséget, annak dacára, hogy az ellátás kimene­tele időfüggő. Ma 30 olyan osz­tály működik az országban, amelyik stroke-ellátó részlegnek tekinti magát, de Csiba tanár úr szerint csak hat-hét felel meg a követelményeknek. Sőt a stroke-os betegek közel 50 száza­lékát nem stroke- vagy neuroló­giai osztályon kezelik. A szélütés leggyakrabban hét végén következik be, ami nem jelenti azt, hogy akkor történik. A hét közben jelentkező eny­hébb, figyelmen kívül hagyott tünetekből lesz ájulás, bénulás. A mentőt csak ekkor hívják. Sok beteg pedig zsibbadás, látás­zavar, hányinger, nyelészavar és hasonló panaszok esetén először a háziorvost hívja. A várakozás­sal, késlekedéssel viszont a túl­élés és felépülés esélye romlik. Élet & Stílus rovatunk heti oldalainak témái KEDD DIVAT SZERDA AUTÓ&MOTOR ►CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Kijavíthatják önmagukat a gének? megtalálták a génterápia szakemberei a módját, ho­gyan „vegyék rá” a sejteket önmaguk kijavítására. A hi­bás gén pótlása helyett a sejt saját korrekciós mecha­nizmusát használják ki. Kutatók szerint befolyásolni lehet a súlyos betegségben szenvedők génműködését. Magyar oltóanyag az érelmeszesedés ellen az egyik legelterjedtebb be­tegség, az érelmeszesedés megelőzésére, visszafordítá­sára fejlesztett ki eljárást egy magyar kutatócsoport. A módszer lényege, hogy fokozzák annak az antitest­nek a működését, amely a koleszterinszintet tartja kor­dában. A szer klinikai teszt­jeit egy éven belül elkezdik. Gyógyítja az allergiát a szerelmes csókolózás félórányi csókolózás eny­híti az allergia tüneteit. Japán tudósok szerint a csó­kolózás csökkenti a beteg­séget okozó hisztamin termelését. A kísérletben a pároknak 30 percig kel­lett csókolózni. Ha csak összebújtak, annak nem volt pozitív hatása. A csók erősíti az immunrendszert @ TOVÁBBI ÉRDEKESSÉGEK: www.reggel.hu Országos büférazzia milliós bírságokkal, figyelmeztetésekkel ellenőrzés Az ÁNTSZ szakemberei szerint egészségtelen kínálatukkal hizlalnak az iskolai és kórházi büfék Nem volt meglepő a fogyasztó- védők és az ÁNTSZ munkatársai országos ellenőrző akciójának tapasztalata. A szúrópróbaszerű vizsgálat célpontjai az oktatási, illetve a fekvőbeteg-intézmények­ben működő büfék voltak. Az is­kolai egységekben 6,5 millió fo­rint, a kórházi büfék hiányossá­gaiért összesen 3,5 millió forintos büntetést szabtak ki. A sokmilliós retorzió azért nem okozott különösebb meglepetést, mert az idén hatályba lépett isko­lai büférendelet annyira frissnek tekinthető, hogy ilyen rövid idő alatt nem is lehetett számítani változásokra. A kórházi büfék esetében a helyzet ráadásul komplikáltabb. Számos üzemel­tető szerint szükség van a kalória­dús kínálatra. A gyenge minősé­gű kórházi koszttól ugyanis éhe­sek maradnak a betegek. A hiány­zó kalóriát pótlandó ebéd után a büfét keresik fel, ahol választék­ból nincs is hiány. Az ellenőrzése­ken kiderült: élelmiszer-kínálat szempontjából elhanyagolható a különbség az egészséges dolgo­zók számára fenntartott vállalati és a kórházi büfék között. Volt olyan kórházibüfé-üzemeltető, aki nem rejtette véka alá vélemé­nyét: ha kitiltanák az édességet, a nassolnivalókat, a kalóriadús szendvicseket (van, ahol lángost is árulnak), bezárhatná a boltot. A betegek a közeli boltokban vásárolnának. Az iskolai büfékben szerencsére megjelentek az egészséges élelmiszerek A márciusban hatályba lépett jog­szabály egyébként semmilyen élelmiszert nem helyez tiltólistá­ra, csak ajánlásokat fogalmaz meg. Azt azonban előírja az iskolai árusoknak, hogy kínálatukat egyeztessék az intézmény vezetői­vel és a szülői munkaközösség­gel. Az előírással az Oktatási Mi­nisztérium célja az volt, hogy a gyerekek legalább az iskolákban ne jussanak hozzá cukrozott, só­zott, tartósítószerekkel dúsított élelmiszerekhez. A szakemberek szerint akik rendszeresen fo­gyasztják ezeket, nagy eséllyel elhíznak, cukorbetegek lesznek, szív- és érrendszeri problémák­kal küszködnek majd. A kövérség, ezen belül a gyer­mekkori elhízás nem magyar sa­játosság. A világjelenséggel, illet­ve a belőle származó betegsé­gekkel az unió egészségügyért felelős bizottsága is foglalkozik. A szervezet folyamatosan hirdeti ilyen tárgyú intervenciós és pre­venciós pályázatait, amelyeken nemzetközi orvosi teamek, klini­kák dolgoznak. Ezekben a prog­ramokban hazánkat a Pécsi Tudo­mányegyetem gyermekklinikája képviseli. Jelenleg két, unió által támogatott programban vesznek részt, amelyek a gyermekkori el­hízást veszik górcső alá. Ezekre a Magyarországon is folyó, több fázisban zajló felmérésekre mint­egy 600-650 ezer euró áll ren­delkezésre. ■ D. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom