Nógrád Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-05 / 80. szám

4 2006. ÁPRILIS 5., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Beruházások, felújítások: tovább fejlődhet a pásztói kistérség Pásztó és térsége látványosan fejlődött az elmúlt négy év alatt, elegendő, ha csak a ciklus első nagy beruhá­zását említjük, amellyel Pásztó és Kálló térségében megvalósult az egészséges ivóvízhálózat. Beindult a szennyvíz-beruházási program, utakat újítottak fel, hogy csak néhányat ragadjunk ki a legfontosabb fej­lesztések közül. Juhász Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára, országgyűlési képviselő, a 2. számú körzet szocialista országgyűlési képviselője­löltje azonban már a jövőre gondolt, amikor választási programját összeállította.- Az egyik legfontosabb kér­dés Pásztón a munkahelyek kér­dése - kezdte Juhász Gábor. - A régi iparterületet alkalmassá kell tenni arra, hogy új vállalkozáso­kat fogadjon be a meglévők mel­lé és szeretnénk egy ipari parkot is kialakítani. Szeretnénk elérni, hogy minden családnak legyen internetelérése, mint ahogyan új­jászervezésre szorul a városi tele­vízió is, illetőleg ezzel egyidejűleg egy városi rádió létrehozása sze­repel terveink között. Szükséges a piac, a strand felújítása, célsze­rű lenne egy fürdőközpont kiala­kítása. Reményeink szerint a kö­vetkező ciklusban megkezdődhet egy tanuszoda és sportcsarnok építése. Több önkormányzati in­tézmény szorul korszerűsítésre, felújításra: a legsürgetőbb a hely­zet a Gárdonyi iskolánál és a mű­velődési központnál. Szeretnénk helyrehozni a hasznosi várat, ami lendületet adhat az idegenforga­lomnak is és fejleszteni kell a muzslai üdülőövezetet is. A kö­vetkező ciklusban szeretnénk el­végezni a Fő utca átalakítását, ez­zel egyidejűleg szükséges a bel­város forgalmának átszervezése. Utak vonatkozásában is vannak elképzeléseink: szeretnénk, ha elkezdődhetne a Galyatetőre ve­zető elkerülő út, a Pásztó-Szé- csény összekötő út felújítása, illet­ve elkezdődne a kerékpárút épí­tése Mátrakeresztesig, valamint a Pásztó-Tar-Mátraverebély kö­zött. Az államtitkár úgy fogalma­zott: nemcsak a városra, hanem a térség többi településeire is gon­doltak a tervek összeállításakor. Az összes, csatornával még nem ellátott településen szeretnék el­kezdeni a szennyvízberuházást. Béren szükséges az általános is­kola épületének fűtéskorszerűsí­tése, a Táncsics út, a Kossuth és Petőfi út burkolása. Szeretnék nö­velni a turizmus fejlesztése érde­kében a szálláshelyszámokat, ugyancsak ezt a célt szolgálná a termálstrand, gyógyfürdő építé­se. A tervek szerint elkezdik a Bér-Buják, valamint a Buják- Ecseg közötti földút modern ösz- szekötő úttá alakítását. Csécsén befejezik a sportöltöző felújítását, elvégzik az önkormányzat és az orvosi rendelő épületének aka­dálymentesítését. Fel kell újítani a ravatalozó, az általános iskola tetőszerkezetét, aszfaltozásra szo­rulnak az utak: a tervek szerint a Gábor Áron, az Ady Endre és a Lenin út felújítását végzik majd el a következő négy évben. Egyhá- zasdengelegen a közösségi ház­ban korszerűsítik a fűtést és vi­zesblokk kialakítását is tervezik. Erdőkürtön az egyik legfonto­sabb feladatnak tartják az ivóvíz- hálózat kiépítését, fel kell újítani a önkormányzat épületét, a rava­talozót, régi igény valósulhat meg a kézi- és kosárlabdapálya kiala­kításával. Az utak felújításakor először az Árpád és a Nyárfa út kerül sorra. Erdőtarcsán ugyan­csak az ivóvízhálózat kiépítése az első és szeretnék elkezdeni az Erdőtarcsa-Héhalom közötti út­szakasz felújítását is.- Héhalomban záportározó építése szükséges, és itt is szeret­nénk egy mentőállomást létre­hozni - folytatta Juhász Gábor. - Cserélni kell az iskola nyílászáró­it, padlóburkolatát, bővíteni kell a könyvtárat, szükséges egy infor­mációs központ kialakítása. Itt is szeretnénk elkezdeni a Héha- lom-Erdőtarcsa és Héhalom- Palotás közötti útszakasz felújítá­sát. Jobbágyiban fontos feladat a közbiztonság erősítése, a fogásza­ti rendelő felújítása. Cserére szo­rul a ravatalozó tetőszerkezete, el kell végezni a művelődési ház nyílászáróinak cseréjét, burkolá­sát, festés-mázolását. Terveink szerint elkezdjük a Kálló-Va- nyarc-Szirák-Kisbágyon- Szarvasgede-Jobbágyi közötti út felújítását Kálión szintén erősíte­ni kell a közbiztonságot, elvégez­zük az önkormányzat és az orvo­si rendelő akadálymentesítését. Tervezzük egy új, nagy óvoda épí­tését, a ravatalozó felújítását, a Jó- kai-Táncsics úton járdahíd készí­tését. Szeretnénk elkezdeni a Kálló-Erdőtarcsa közötti útsza­kasz felújítását. Kisbágyonban meg kell valósítani a záportározó építését, j átszótér kialakítását ter­vezzük. Felújításra szorulnak a településrészeket összekötő utak, és járdákat is építünk a Rákóczi, Szabadság és a Kossuth úton. A képviselő kiemelte: Kozár- don szeretnék kihasználni a ter­mészet nyújtotta lehetőségeket egy erdei iskola létrehozására, a tervek szerint kialakítják a Juhar­ligeti játszóteret, megvalósulhat a sport- és szabadidő-központ léte­sítése a sportpályán. A következő ciklusban szeretnék elkezdeni a 21-es és 28-as Ecseg-Csécse­Kozárdot összekötő út felújítását. Mátraszőlősön új építési telkek, új tér kialakítását tervezik, fel­újítják a Lehel és a Major utat. Palotáson szeretnék rendbe ten­ni a tópartot, kerékpárutat kiépí­teni a tó környékén, felújítani az iskola szociális blokkját, illetve szeretnének egy tornatermet épí­teni. Az utak közül a Rákóczi és a Hunyadi út felújítását tervezik. Szarvasgedén az önkormányzat és a posta épületének átalakítása, felújítása szükséges, tervezik kö­zösségi tér kialakítását, a Béke té­ren játszótér megvalósítását. Szirákon a közbiztonság erősíté­se, a turizmus fejlesztésére a szál­láshelyek növelése szerepel a ter­vek között. Tervezik a kultúrház tetőszerkezetének és az épület vízszigetelésének felújítását, rá- vatalozó építését, a templomhoz vezető járda kiépítését. Várható­an a Csurgó, a Dózsa György és a Kertész út felújítása valósul meg a következő négy évben. Szur­dokpüspökiben a közvilágítás korszerűsítése és az Árpád út fel­újítása következik. Taron terve­zik az idősek napközi otthonának létrehozását, a művelődési ház és az orvosi rendelő épületének fel­újítását, valamint a Fő út felújítá­sát. Vanyarcon az orvosi rendelő akadálymentesítése, az öregek napközi otthonának felújítása, a szabadtéri színpad lefedése, az elektromos energia biztosítása, világítás megoldása a feladat. Szükséges egy ravatalozó építése, és cserére szorulnak a játszótéri játékok is.- Az elmondottakból kiderül, hogy a pásztói kistérségre is konkrét és reális elképzelések­kel rendelkezünk - összegezte befejezéskén t Juhász Gábor. - Ez viszont azt is jelenti, hogy együttműködő önkormányza­tokra van szükség, mert a felso­rolt fejlesztések, felújítások, be­ruházások finanszírozására szükség van az uniós pályáza­tokkal megnyerhető támogatá­sokra. Eddig is megtettem min­dent,.ami rajtam múlott, s ha a következő négy évre is megbíz­nak azzal, hogy képviseljem ér­dekeiket, egyik legfontosabb fel­adatomnak tekintem azt, hogy a választók ügyében eljárjak. ▲ Csökkent munkaképességűek, de teljes értékű emberek A dolgozók körében Borenszki Ervin és Tóth Tihamér, akiknek jelentős érdemük van abban, hogy az üzem megalakult Önmagukat kell „helyzetbe hozniuk” a civil szervezeteknek Észak-magyarországi civil fórumot és az esélyegyenlő­ségi fórum kihelyezett ülését tartották a minap Bátonyterenyén, az Ady Endre Városi Közművelődési Központ és Könyvtárban. A nap folyamán számtalan témában hangzott el előadás. Többek között dr. Lévai Katalin, az Európa Parlament (EP) tagja, az EP jogi bi­zottságának alelnöke és az emberjogi bizottság tagja is beszélt arról, hogy vajon merre tart Európa? Szenográdi Ferenc- Számunkra a munka több mint kereseti lehetőség, bizonyí­tás önmagunk előtt, hogy mi is fontos, értékes tagjai vagyunk a társadalomnak - mondta Balázs- né Katona Klára, a karancssági Rehabit Komplex Kft. dolgozója.- Igazad van, nagyon kell a pénz, de az is fontos, hogy min­ket rokkantnyugdíjasokat is em­berszámba vesznek, munkalehe­tőséget biztosítanak részünkre - tette hozzá Csonka Flóriánná.- Én csak azt mondom, Isten áldja meg azokat, akik létrehoz­ták ezt a munkahelyet, ezzel munkalehetőséget teremtettek részünkre - fűzte tovább a be­szélgetés fonalát Csonka Béláné, aki Endrefalváról jár az üzembe dolgozni.- Lelakott, elhanyagolt állapot­ban volt a falu kultúrháza. Karancsságon sok csökkent munkaképes ember él. Ők is itt laknak a faluban, hozzánk tar­toznak, az ő életük alakulásáért is felelősek vagyunk. A környe­ző településekkel is szép szám­mal laknak, ilyen emberek. Úgy gondoltuk, hogy a kultúrházat felújítva kilehetne ott alakítani olyan üzemet, ami ezeket az em­bereket foglalkoztatja. A Nógrád megyei munkaügyi tanácshoz pályázatot nyújtottunk be. Borenszki Ervin, a megyei köz­gyűlés alelnöke erősen lobbyzott a pályázatuk mellett. Neki is kö­szönhetően 12,5 millió forintot kaptunk az épület felújítására, a Rehabit Komplex Kft. megvalósí­tására - tájékoztatott Tóth Tiha­mér polgármester. Takács Zsuzsanna telephely ve­zető elmondta, hogy a különböző arányban leszázalékolt szemé­lyek, főleg papír irodai eszközö­ket, például irattartókat készíte­nek. Üzemükben 50 csökkent munkaképességű embert foglal­koztatnak.- Sokat jelent a kereset, ez biz­tosítja számunkra a megélhe­tést. Köszönjük azoknak, akik ezt létrehozták - hálálkodott az 58 éves Oláh Lajos.- Én Salgótarjánból járok ki, amit itt keresek, pótolja a nyug­díjat, így anyagi biztonságban vagyunk - nyilatkozta Kovács Gáborné.- Tíz évig szociális járandó­ságból éltem, tudom értékelni a munkahelyet - fogalmazott Ber­ki Józsefné.- Örülök, hogy van munkám, hogy dolgozhatom - tette hozzá Csonka Ervinné.- Tudja, hogy az egészben mi a legjobb? Reggel, amikor elin­dulok azt mondom, megyek dol­gozni. Mi itt valamennyien jól érezzük magunkat, ez egy nagy munkahelyi család - mondta Berki Aladárné. A vezetők felelősek azokért, akiket vezetnek, akiktől bizal­mat kaptak. Ennek szép pél­dájával találkoztunk Karancs­ságon, a Rehabit Komplex Kft.- ben. Juhász Anita Bátonyterenye. Az ünnepélyes megnyitó után - amelyen Berki Ju­dit, a Nógrád Megyei Esélyegyen­lőségi Koordinációs Iroda vezető­je köszöntötte a fórum résztvevőit - Lévai Katalin beszélt a civil szer­vezetekről és azok előnyéről, hiá­nyosságairól. A továbbiakban szó volt a Nemzeti Civil Alapprogram­ról, az etnikai kisebbségekről, a természetvédelemről és még számtalan témáról. Lévai Katalin többek között az európai parlamentben elért ered­ményeiről is beszélt a sajtó képvi­selőinek.- A nyugat- és észak-európai ci­vil szervezetek azért vannak előnyben a magyarokkal szem­ben, mert egy hosszú, szerves fej­lődés eredményeként jöttek létre és ezeknek az országoknak a kul­túrájában természetes szerepet játszanak - kezdte sajtótájékozta­tóján Lévai Katalin. - Kiépültek azok a mechanizmusok, azok a kedvezmények, amelyek követ­keztében a működésük hosszú tá­von biztosítva van. A magyar civil szervezeteknek az az egyik legna­gyobb problémájuk, hogy ezt a faj­ta biztonságot nem tudják megte­remteni. Erre a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) sem igazán kínál lehetőséget Ugyanakkor az NCA jelentősége Európában na­gyon nagy - egyfajta sikeres euró­pai modellként ér­demes bemutatni. Ezt én külföldön meg is szoktam tenni. Például a személyi jövede­lemadó egy száza­lékának megdup­lázása egy olyan specialitás, ame­lyet csak mi vezettünk be. Olyan gondolat, amelyet más országok is elsajátíthatnának. A személyes találkozások alkal­mával szeretnék impulzust, ötlete­ket adni a civil szervezeteknek ar­ra vonatkozóan, hogy hogyan tud­ják saját magukat helyzetbe hozni. Hogyan tudják a saját érdekeiket képviselni? Milyen kommunikáci­ós fogásokat kellene alkalmazni­uk? Már sokszor felhívtam a figyel­met az internetre és azokra az ak­ciókra, amelyek átlépik a média ingerküszöbét és ilyen módon a média érdeklődésébe kerülhetnek. Meg kell találni a kapcsolódási pontokat a civil szervezetek és az üzleti világ között, amelyek segítik a civil szervezetek érdekérvényesí­tését Azt látom, hogy az európai bi­zottság nem fogalmaz meg egyet­len olyan javaslatot sem, amelybe ne vonná be a civil szervezeteket ­mondta Lévai Katalin, akit a továb­biakban arról kérdeztünk, hogy m it tart az eddigi legnagyobb ered­ményének, amit az Európa Parla­mentben elért?- A roma fórum létrehozását. Ez egy nagyon nagy eredmény. Nemzetközi részvétellel működik, vagyis majdnem minden európai ország delegál roma civil szerveze­tekből tagokat. A napokban tartot­tam egy fórumot, amelyen bemu­tatták az első országjelentést a ro­mániai romák helyzetéről. A má­sik nagy eredmény, hogy én le­szek az on-line zenei licencjogok törvényalkotója, ami egy jelentős dolog, hiszen fiatal tagállam va­gyunk és máris ilyen komoly dol­gokkal foglalkozhatunk. Ezen kí­vül folyamatosan meghallgatáso­kat szervezek, amely lényege, hogy az állampolgárok panaszai direkt módon eljussanak a törvé­nyek alkotóihoz. A „Nők a hullá­mon” elnevezésű civil, nemzetkö­zi „megmozdulást" is megemlíte­ném még, amely lényege: olyan közösségi jogszabály jöjjön létre, ami kimondja, hogy az abortuszt tiltani egy rossz dolog - fogalma­zott a képviselő, aki a továbbiak­ban válaszolt arra a kérdésünkre, hogy szerinte mi a magyarorszá­gi romák legégetőbb problémája?- Nagyon sok minden. Elsősor­ban a szegénység és az iskolázat­lanság. A szegénytelepeket, koló­niákat már régen föl kellett volna számolni és az érdekképviselet te­rén is van elmaradás. Az integrált oktatást nagyon fontosnak tartom, de sajnos működik egy „rejtett tan­terv”, amely ellenük dolgozik. Egyetlen út a magyarországi ro­mák tekintetében az integráció - zárta szavait Lévai Katalin.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom