Nógrád Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-14 / 88. szám
NÓGRÁDI KOZIGAZGATAS 2006. ÁPRILIS 14., PENTEK A törvényességi ellenőrzés 2005. évi tapasztalatai A Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi ellenőrzési és felügyeleti főosztálya ellenőrzési munkájának kiemelt területét - a korábbi évekhez hasonlóan - 2005. évben is a települési és kisebbségi önkormányzatok működésének, döntéseinek törvényességi ellenőrzése képezte. Emellett új feladatként jelentkezett a többcélú kistérségi társulások törvényességi ellenőrzése, illetve felügyelete. A fentieken túl jelentősen megnőtt az állampolgári panaszok, közérdekű bejelentések, kérelmek száma. A helyi önkormányzatok működésében a korábbi évek tendenciája érvényesült: a képviselő-testületek alapvetően törvényesen működtek, döntéseik általában jogszerűek voltak. Az önkormányzati törvény, illetve a saját szervezeti és működési szabályzatuk előírásait többségében betartották. A törvényességi észrevételek száma viszont - tekintettel a 2004. és 2005. évi költségvetési, zárszámadási rendeletek kiemelt vizsgálatára - jelentős mértékben megnövekedett. Tekintettel arra, hogy az észrevételeket az érintettek kivétel nélkül elfogadták, így sem alkotmány- bírósági, sem pedig bírósági eljárásra nem került sor. A 2005. év egyik kiemelkedő feladata volt a kistérségi szerveződés meghatározó elemeit képező többcélú kistérségi társulások létrejöttének segítése, illetve a társulások törvényességi ellenőrzéséből adódó teendők ellátása. A többcélú társulások bázisát a területfejlesztési társulások adták, amelyek átalakulása révén a megye valamennyi kistérségében létrejött az új társulási forma. Bár az ez irányú munka már az előző évben elkezdődött, de a kistérségek egy részében a 2005-ös év hozta meg a kívánt fordulatot: januárban megalakult a pásztói, júniusban pedig a bátonyterenyei többcélú kistérségi társulás. A társulási megállapodások és a társulási szervezetrendszer kialakítása - az előzetes vizsgálatok, a többoldalú konzultációk, egyeztetések eredményeként - a törvényi előírásoknak megfelelően szabályosan történt. Az egyéni jog-, illetve érdeksérelmek orvoslására irányuló beadványok többsége az eljáró szervek működését, döntéshozatali tevékenységük hiányosságait, illetőleg visszásságait kifogásolta. Ugyanakkor az elmúlt évekhez képest jelentősen megnőtt a közérdekű bejelentések száma. A bejelentők túlnyomó része továbbra is a saját sérelmeit kifogásoló magán- és jogi személy, illetőleg képviselője. Emellett - korábban soha nem tapasztaltán - jelentős arányú volt az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tisztségviselőktől, képviselőktől, önkormányzati intézményektől érkező beadványok száma. Növekedett a névtelen és a „neve elhallgatását” kérő bejelentések száma is. ■ Dr. Máthéné dr. Laczkó Mária főosztályvezető törvényességi ellenőrzési és felügyeleti főosztály Határon átívelő együttműködés A Magyar Köztársaság kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya közti határon átívelő együttműködésről szóló 200/2001. (X. 20.) kormányrendelet alapján létrejött magyarszlovák kormányközi vegyes bizottság - 2005. április 28-án Magyarnándorban megtartott ülésén - egyetértett a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal azon kezdeményezésével, mely a magyar és szlovák közigazgatási kapcsolatok bővítését irányozta elő. A közigazgatási hivatalnak Szlovákiával vannak nemzetközi kapcsolatai. Említést érdemlő partneri viszony került kialakításra a rimaszombati illetve a losonci járással, a besztercebányai kerülettel, valamint a Szlovák Köztársaság kerületi kereskedelmi felügyelőségeivel. A partneri kapcsolatok kibontakozásának eredményeként együttműködési megállapodás létrehozására került sor 2005. utolsó negyedévében az északmagyarországi régió fogyasztó- védelmi felügyelőségei, valamint a Szlovák Köztársaság kerületi kereskedelmi felügyelőségei között, melyben Heves és Borsod- Abaúj-Zemplén megye mellett annak részese volt a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége és a szlovák oldalról a besztercebányai, kassai és nyitrai felügyelőségek. A megállapodás tartalmilag magában foglalja a felek kölcsönös tájékoztatását, a piacfelügyeleti rendszerek működéséről, tájékoztatási és oktatási módszereiről, nemzetközi kapcsolataikról, fogyasztóvédelmi rendezvényeikről. Megjegyzendő továbbá, hogy a hivatal együttműködési megállapodás tervezettel rendelkezik a besztercebányai kerülettel. A tervezet gerincét képezi mind a magyar, mind pedig a szlovák közigazgatás szervezetének kölcsönös áttekintése, fejlesztési irányainak, a közszolgáltatások helyzetének megismerése és megismertetése szakmai konzultációk, fórumok útján. A hivatal támogatást nyújt az önkormányzati kapcsolatfelvételhez, illetve koordináló szerepet tölt be az egyes pályázatok közös létrehozása érdekében. Előkészítés alatt áll a szlovák belügyminisztériummal történő kapcsolatfelvétel, melynek célja a határokon átívelő együttműködés kialakítása és fejlesztése. Ebben Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Heves megyék közigazgatási hivatalai vennének részt. Vélhetően az eddig elért eredmények és a folyamatban lévő kapcsolatok fejlődése hatékonyan biztosítja a vegyes bizottság által jóváhagyott eredeti célkitűzések megvalósulását. ■ Kőszeginé Vágvölgyi Nikolett tanácsos hatósági főosztály Készült a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal támogatásával Tizenöt év a területi közigazgatás szolgálatában A hivatal munkatársainak csoportképe A rendszerváltást közvetlenül követő évek magyar közigazgatásában kiemelkedő szerepet játszottak a köztársasági megbízottak hivatalai, majd az ezt követő időkben - talán egy születésnap alkalmából nem túlzás kijelenteni - mind a mai napig jogutód szervezeteik, közismert nevükön a közigazgatási hivatalok a területi közigazgatás legfontosabb szervei. 2006. év elején ezen hivatalok elmúlt tizenöt éves tevékenységére tekintenek vissza szerte az országban. Középszinten regionális szervként a Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest megyei köztársasági megbízott szervezete, ennek területi szerveként a Nógrád megyei hivatal 1991. február 1-jén jött létre. A köztársasági elnök által kinevezett néhai dr. Skultéty Sándor címzetes államtitkár, köztársasági megbízott a hivatalvezetői teendők ellátásával néhai dr. Várkonyi Józsefet bízta meg. Az elmúlt másfél évtized alatt a hivatalok jogállása, közigazgatásban elfoglalt helye változott, feladataik kibővültek és kiteljesedtek, a személyi állomány felkészültebb, kvalifikáltabb lett, tevékenységük mindinkább ügyfélcentrikussá válik. Az 1994-es választásokat követően az Országgyűlés módosította az önkormányzati törvényt. Megszüntette a köztársasági megbízott tisztséget, ugyanakkor a kormány a 161/1994. (XII. 7.) számú rendeletével létrehozta a megyei köz- igazgatási hivatalokat, melynek élén a belügyminiszter által kinevezett vezető áll. 1994-96 között a megyei hivatalok státusa meggyengült. Ön- kormányzati tevékenységet ellenőrző hatáskörük és - zömében a belügyi ágazathoz kötődő - hatósági jogkörük ugyan megmaradt, de koordinációs jogkörüket elvesztették, működésük egyre kevésbé felelt meg a növekvő követelményeknek. Ezért (is) a kormány a 191/1996. (XII. 17.) számú rendeletével (továbbiakban: rendelet) a közigazgatási hivatalokat a kormány területi szervévé alakította át. Jelentős változást jelentett, hogy 1997. január 1-jétől - szakigazgatási szervként - a hivatalok részévé vált a fogyasztóvédelmi felügyelőség, mely a főfelügyelőség szakmai irányítása alatt éves munkaterv alapján folytat vizsgálatokat. A másik szakmailag önálló igazgatási szerve a hivataloknak az 1997. november 1-jétől létrejött megyei gyámhivatal, mely többek között ellátja a szakmai irányítást és a másodfokú hatósági jogkört a jegyzői gyámhatóságok és a városi gyámhivatalok tekintetében. Az 1998-as választásokat követően a hivatalok rövidebb ideig a Miniszterelnöki Hivatal irányítása alá kerültek, gazdálkodási szempontból viszont a belügyminisztérium költségvetési fejezetében maradtak. 2000. január 1-jétől a köz- igazgatási hivatalokat a kormány újra a belügyminiszter közreműködésével irányítja, továbbra is megmaradtak a kormány területi szerveinek, a hivatalvezető-helyettes államtitkári besorolást kapott. A továbbiakban néhány gondolatban szeretném áttekinteni a hivatal tevékenységének főbb jellemzőit. A hivatal vezetője - számos hatáskör telepítetne - eltérő jogi szabályozás kivételével ellátja a felettes szervi feladatokat mindazokban az államigazgatási ügyekben, ahol első fokon a polgármester, főpolgármester, a jegyző, a főjegyző, a képviselő- testület hivatalának köztisztviselője járt el. Ellenőrzi az első fokú hatóságok tevékenységét, közreműködik az egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakításában. Másodfokú hatósági tevékenységet végez mindazon ügyekben, ahol első fokon a helyi önkormányzat jegyzője járt el és szűk körben elsőfokú hatósági ügyeket is intéz. A polgármesteri hivataloknál végzett komplex felügyeleti hatósági, valamint cél- és témavizsgálatokon túl különféle szakmai értékelésekkel és iránymutatással, illetve az érintett köztisztviselők oktatásával, szakmai értekezletek megtartásával segíti az első fokú hatósági tevékenységet. A hivatal ellátja a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi ön- kormányzatok, valamint a kisebt)- ségi települési önkormányzatok döntéseinek törvényességi ellenőrzését - mely alapvetően a meghozott helyi rendeletek, határozatok jogszerűségének vizsgálatát jelenti - valamint a területfejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletét. Végzi a köztisztviselők képzésével, továbbképzésével, vizsgáztatásával kapcsolatos feladatokat és ellátja a területi állam- igazgatási szervek tevékenységének megyei szintű koordinációját, bizonyos szempontú ellenőrzését. Feladatkörébe tartozik a választások informatikai háttrének biztosítása, a személyi adat- és lakcímnyilvántartási, valamint az okmányirodái feladatok segítése. A jogállamiság és a demokrácia erősítése jegyében nagyjelentőségű, új intézmény alapítására került sor. A Nógrád Megyei Államigazgatási Kollégium a rendelet 12. § (1) bekezdés b) pontja alapján létrehozott, a közigazgatási hivatalvezető véleményező, összehangoló munkát elősegítő testületé, egyben a Nógrád megyei területi államigazgatási szervek átfogó együttműködésének fóruma. A kollégium célja, hogy a területi államigazgatási szervek között folyamatos együttműködés alakuljon ki a közigazgatási szolgáltatások színvonalának folyamatos javítása, az állampolgárok ügyeinek gyorsabb, szakszerűbb és barátságosabb légkörben történő intézése, problémáinak megoldása érdekében. A testület az általa elfogadott éves munka- program alapján látja el feladatait. A tárgyalt napirendek döntő többsége olyan ágazatközi vagy területi közigazgatást érintő aktuális téma, amely nemcsak a megyei szervek, hanem az országos hatóságok érdeklődésére is számot tarthat. Ez a rövid visszatekintés és bemutatkozás jól mutatja, hogy milyen nagy utat jártak be a hivatalok. Az évforduló alkalmából 2006. február 24-én dr. Szandai László hivatalvezető úr ünnepélyes keretek között emléktárgyak átadásával ismerte el azon dolgozók munkáját - dr. Máthéné dr. Laczkó Mária, dr. Mótyán János, dr. Laczkó Zoltán, Holeczjózsefnédr., Domonkos György, dr. Makovnyik Tibor, Fodorjózsejhé, Kováts Gyulánédr., Matos Ferencné, Langár Ágnes, Vadadi Lstvánné, Jakab Pétemé, Kovács Gyula - akik immár 15 éve lelkiismeretes és kitartó tevékenységükkel hozzájárultak a hivatal működéséhez. ■Dr. Szőllősné Papp Ildikó főtanácsos A fogyasztóvédelem aktuális kérdései A piacgazdaság eddigi tapasztalatai mára már az állampolgárok széles rétegei számára is nyilvánvalóvá tette, hogy a fogyasztó, mint egyén, alapvetően védtelen a termékeket forgalmazó, gyártó és reklámozó konglomerátumok ellen. Modern korunk egyik legfontosabb állami feladata éppen a vásárló információs hátrányának korrigálása, illetve a kiszolgáltatott fogyasztó megvédése. A magyar fogyasztóvédelem intézmény- rendszere három ágra (állami - önkormányzati - civil) tagozódik. Az könnyen belátható ha a hármas fogyasztóvédelmi intézmény- rendszer bármely eleme elégtelenül működik az az egész tevékenység hatékonyságát rontja. Szakmai egyetértés alakult ki abban, hogy a továbbfejlődés útja - az EU stratégiájával összhangban - az új fogyasztóvédelmi koncepció lényege a társadalmasítás és a hatósági munka erősítése, mégpedig párhuzamosan egy időben történő megvalósítása. Bízunk benne, hogy a mindenkori regnáló kormányok megtalálják a jelenleginél hatékonyabb fogyasztóvédelmi rendszer működéséhez szükséges forrásokat. Sikerként könyvelhetjük el, hogy 2005. évben a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség szűkülő humán és anyagi erőforrás mellett a munkatervben előirányzott országos és saját kezdeményezésű vizsgálatait maradéktalanul megvalósította és eleget tett a soron kívül felmerült ellenőrzési igényeknek is. Felügyelőségünk 2005. évben 22 országos és 8 saját kezdeményezésű vizsgálat során 1285 ellenőrzést végzett, ami az előirányzottól 28,5%-os túlteljesítést jelentett. Továbbra is kiemelt figyelmet és soronkívüliséget biztosítottunk a lakossági panaszügyek kivizsgálására. Az együttműködés hatékonyság növelő hatását felismerve munkánk során készségesen eleget tettünk a társhatóságok, illetve települési önkormányzatok felkérésére közös, illetve célvizsgálatra. Ellenőrzéseink eredményessége lényegesen emelkedett, a kifogásolási arány az előző évi 61,3% pontról 68,9% pontra nőtt, az országos átlagot tartósan és jelentősen meghaladva. A megyei lakosság érdekeit szolgálja, hogy évről évre egyre több saját kezdeményezésű, helyi vizsgálatra kapunk lehetőséget, nevezetesen 2005-ben ez 547 db volt. Az ellenőrzések megállapításai alapján a feltárt jogsértéseknek megfelelően megtettük a szükséges intézkedéseket. A bírságolás nem célja, hanem jogkövető magatartás kikényszerítésének végső eszköze hatóságunknak. 2005. évben a kiszabott pénzbírságok együttes összege 30 millió forint, ami 9,5 millió forinttal alacsonyabb volt az előző évitől. A panaszügyintézés fogyasztóvédelmi tevékenységünk egyik legfontosabb területe. A dinamikusan növekvő ügyfélforgalom a fogyasztók, illetve a vállalkozók tájékoztatási igényének növekedését jelenti. Az ügyfél- kapcsolatok javítása érdekében rendszeresen ügyfélelégedettség-mérést végeztünk. Áttörésként értékelhetjük a határon átívelő fogyasztóvédelmi kapcsolatok felvételét a szomszédos Szlovákiával, az együttműködési lehetőségek erősítését. A három észak magyarországi - köztük Nógrád - megye fogyasztóvédelmi felügyelőségének kezdeményezésére és szervezésében nemzetközi regionális konferenciára került sor. A jövőben is azon dolgozunk, hogy a rendelkezésre álló humán és anyagi erőforrások hatékonyságának optimalizálásával minél eredményesebben segítsük, a megyei lakosság fogyasztóvédelmi életérzésének javítását. ■ Póka György
