Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-09 / 58. szám

Szeretett kisvárosom: Rétság Lakhelyem: Rimóc Rétság Nógrád megye nyuga­ti felében a Dunakanyarhoz kö­zel fekvő kisváros. A megyeszék­helytől 70, a fővárostól 56 kilo­méterre található. Városunk a 2. számú főútvonal mentén fek­szik, emiatt természetes forgal­mi csomóponttá fejlődött ki. Rétság életében meghatározó a közúti forgalom és az autóbusz- szal való közlekedés. Viszont a vonat szerepe az idő múlásával egyre csökken. Már csak a te- heráru-szállításra és a nosztal­giavonatozásokra használják a szerelvényeket. E helység egy völgyben he­lyezkedik el, minden oldalról he­gyek és dombok veszik körül. Szomszédságunkban található a Börzsöny. Ennek közelsége fej­lettebbé teszi a város turisztikai jelentőségét. Ennek oka, hogy vadregényes turistautak teszik szebbé a tájat. A tiszta levegő és a déli lejtők napsütöttsége is vonzza a turistákat. Két szom­szédos faluban is találhatók ta­vak, Diósjenőn és Bánkon, így vízi sportra is van lehetősége az idelátogatóknak. Ezek Rétság földrajzi és ter­mészeti adottságai. Szeretem Rétságot, mert itt mindent megtalálhatok, ami a művelődéshez, a szórakozáshoz és a tanuláshoz szükséges. Ez az én szeretett kisvárosom! ■ Fejes Flóra Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium, Balassagyarmat A kultúra elhaló gyöngyszeme Amikor egy laikus azt a szót hallja, hogy Balassagyarmat, ak­kor egy Ipoly menti kisváros jut eszébe. Némelyek azt is tudni vélik, hogy Palócország főváro­sának is nevezik és birtokosa a Civitas Fortissima (legvitézibb város) címnek. Az alig 20 000 lakosú kisváros komoly történelmi és irodalmi múlttal bír. Gondoljunk csak Mikszáth Kálmánra, Madách Imrére, Nagy Ivánra, Szabó Lő- rincre és jobbágy Károlyra! Csak most, a felnőttkor küszöbén döb­benek rá, hogy egy kulturális pa­radicsomban élek. Egy paradicsomban, amely még szebb is lehetne. A XX. szá­zad elejét ábrázoló képeslapok­ról hintók, keménykalapos úri­emberek köszönnek vissza. Ba­lassagyarmat akkori megye- székhelyként fénykorát élte, de ebből a fényből mostanra nem sok látszik. Ha összehasonlítjuk egy hasonló jelentőségű város­sal, még jobban érzékelhető a különbség. Ha egy turista nyáron idejön, első útja a város terére vezet. A helybeliek meg is mutatják neki az utat. Néhány percnyi séta után megérkezik a Köztársaság térre. Párkányi Raab Péter mes­teri szobra fogadja, amely jelké­pe az 1919-es csehkiverésnek. A pillanatnyi élmény aztán közöm­bösséggé alakul, mert a kedves turista hozzá van szokva, hogy egy város főtere a jelenleg látott­nál lényegesen nagyobb. A fáradt utazó ezután szállást keres. Nagy erőfeszítést ez a fel­adat sem kíván tőle, hiszen ki­sebb panziók állnak rendelke­zésére. Azonban szeme először a tér melletti Ipoly Hotelre te­kint... A hajdanán virágzó ven­déglátó-ipari létesítmény felújí­tásra szorul. Turistánk ezután a helyi neve­zetességeket látogatja végig. Akad látnivaló bőven, hiszen megcsodálhatja a klasszicista stílusban épült hajdani várme­gyeházát, a városházát, a Szent- háromság plébániatemplomot. Kíváncsi a szerb templomra is, ahol napjainkban kiállításokat lehet megtekinteni, és sétálhat a Palóc ligetben is, megismerheti a palóc nép életmódját a Palóc Múzeumban. Március van. Fel sem eszmé­lünk, s hamarosan tombol a nyár, a legtöbben vízpart köze­lébe igyekeznek. Balassagyar­mat strandja jó alkalmat nyújt kielégíteni az effajta vizes igé­nyeket, erre viszont csak nyá­ron van lehetőség. Az úszásra vágyóknak egyelőre várniuk kell egy fedett uszoda elkészü­lésére, ezzel kapcsolatban már folynak tárgyalások. A fejlődésnek azonban van­nak kézzel fogható bizonyítékai. Elkészült a várost elkerülő főút, szinte teljesen megújult a Kenessey Albert Kórház, és az Ipoly-parton épül egy nagy bevá­sárlóközpont. Turistánk pozitív élményekkel gazdagodva térhet .haza. Balas­sagyarmat idilli kisváros a ma­gyar-szlovák határ mentén, ta­lán több figyelmet és érdeklő­dést érdemelne... ■ Széles lános Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium, Balassagyarmat A legszebb község Mikor először megláttam Te- rényt, tudtam, hogy szuper dolog lesz itt élni. Egyből megtetszett a táj szépsége és a falu nyugalma. Mennyivel másabb, mint a zajos Budapest. Az orsósmagnó-múzeumban van a világ legnagyobb magneto­fongyűjteménye. Nagyon érdekes, mert a magnetofonról az ő idejéből való zene szól. Ez a múzeum a Kossuth utcában van. Ennek az utcának egy részét a terényiek Szőlősornak hívják. Itt szinte min­den háznál terem szőlő. A falu leg­régibb házai itt találhatók. A falu­ban van a harangláb, ami egy ha­jó alakú és fából készült Ilyet épí­tenek a szlovákiai testvérfalunk­ban, Apátújfaluban is. Szent-Györ- gyi Albert Terénybe járt iskolába, ezért Vein egy bronzszobor róla a faluban. Ezt már ellopták egyszer, de a terényiek összeszedtek egy másik szoborra való pénzt. Te- rényben beindultak a terényi szín­házi napok. Ezen a négy napon előadások, koncertek és más ér­dekességek is vannak. Terény mellett van egy horgásztó, amiben fürdeni sajnos nem lehet, de azért jó, hogy van. A tó mellett egy lösz­fal húzódik, amely a Káposztás­hegy része. A Káposztás-hegyen nagyon ritka virág nő, a tavaszi ki­kerics. A települést kettészeli a Szanda-patak, ami nagyon szép. Ezen kívül még sok érdekesség ta­lálható, de nem írok le mindent, hogy aki eljön, annak is legyen va­lami meglepetése. Nekem Budapesten az volt az egyik álmom, hogy egy ilyen he­lyen lakjak. TELIESÜLTü! ■ Fáy Hanna Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium, Balassagyarmat A Nógrád megyei Rimóc szá­momra nem csak egy település a többi közül, hiszen ez az én szü­lőfalum. Születésemtől fogva itt nevelkedtem és jelenleg is itt la­kok. Szécsénytől körülbelül öt ki­lométerre, Nagylóc és Varsány között helyezkedik el. Szüleim itt nőttek fel. Engem már kisgyermekkori él­ményeim, emlékeim is idekötnek, ahogyan egész eddigi életem. Itt jártam óvodába (ekkor még in­kább csak vittek és hoztak), majd később négy évig iskolába. Lassan hat éve, hogy sulit váltva elmen­tem a szécsényi Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközép- iskolába, de ettől függetlenül to­vábbra is rimóci maradtam. Nem­zeten belül ez az otthonom. A hét­köznapokon a gimiből délutánon­ként ide jövök haza, itt alszom és kelek fel másnap reggel. Ha ké­sőbb lakhelyet váltanék, akkor sem felejteném el soha ezt a kis községet Életemet itt kezdtem és ez már nem fog megváltozni. Rimóc lélekszáma 1800 körül mozog. Egy óvodával és két épü­letben folyó általános iskolai, al­só valamint felső tagozati tanítás­sal büszkélkedhet. Van saját sportcsarnoka, amelyben edzése­ket (leginkább focit) és különféle sportrendezvényeket tarthatnak kosárlabdától a kézilabdáig. Ha nincs tél és jó az idő, a futballren- dezvényekre nemcsak a sport- csarnok áll rendelkezésre, ha­nem az ehhez megfelelő pálya is. Kerékpározáshoz a kisforgalmú utakon kívül, még inkább megfe­lelő a bicikliét, amely egészen a közeli, világörökség részének nyilvánított Hollókőig lett kiépít­ve. A templom a település legna­gyobb, legrégibb és egyben a leg­szebb építménye. A templomon kívül, a falutól nem messze van, egy kicsi kápolna. Régen építet­ték imahelyként, amikor nagy járvány söpört végig a környé­ken. Minden évben tartanak falu­napot, amikor Rimóc „szívében” a sportcsarnok mellett, egy teljes nap rendezvénysorozattal telik. Itt lakom egy faluszéli családi házban. ■ Balázs Bálint Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, Szécsény Piliny régen é$ ma A Szécsény-Salgótarján útról balra fordulva található a Vár­hegy tövében fekvő község, Piliny. Volt tulajdonosai a Bátho­ry, Pelényi, Kubinyi család. Kubinyi Andrásnak helyben gyűjtött, tudományos értékű ter­mészetrajzi anyaga volt Pilinyben a múlt században. A „pilinyi kultúraként” említett bronz-, illetve kőkori szakirodal­mi leleteket Báró Nyáry Jenő ta­lálta, aki először tartott itt ásatá­sokat. A római katolikus templom 1745-ben újjáépült, a szakembe­rek által megállapított középko­ri eredetű falmaradványok fel- használásával. A templom szen­télyének formája nyolcszögletű, mely középkori eredetre utal. A harang a XV. századból való. A templom régi fa mennyezetét festett állatalakokkal díszítették. A harangtorony kovácsoltvas ke­resztje ma a temetőben van fel­állítva. Házai régebben is meglévő jó- módúságról árulkodnak. Nem hagyományos palóc paraszthá­zak. A Szécsényi Népművésze­ti és Háziipari Szövetkezetnek a mai napig is dolgoznak az asz- szonyok néhány háznál a régi szövőszéken. Az itteni dűlőne­vek színesek és fantáziadúsak. Ilyen például a Holló, Másisten- bérc, Teknőspuszta, Nyúzó­völgy, Finkő-hegy, Köpő-völgy - érdemes bejárni valamennyit, hisz gyönyörűek és rengeteg ér­dekességet láthatunk. Sok pin­ce van a falu szélénél. A pilinyi határban igazi jó bornak való szőlő termett. A ma itt élő emberek szívesen gondolnak vissza a régmúltra és ápolják a fennmaradt emlékeket. Sokan építkeznek itt, és a régi parasztházakat megvásárolják távoli idegenek, akik nyaraló­ként használják. A falubeliek örömmel fogadják őket és segíte­nek beilleszkedni nekik. Piliny egy nagyon szép kis falu, szere­tek itt élni. Naponta innen járok Szécsénybe a Körösi Csorna Sán­dor Gimnázium és Szakközépis­kolába. ■ Lehoczki Eszter Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, Szécsény Hagyományok ápolása Lakóhelyem Varsány, kevesebb mint 2000 lakosú község Nógrád megyében, a Palócfóld szívében. Katolikus vallású magyarok lak­ják, kiknek ősei a honfoglalókkal települtek meg az Ipoly menti sík­ságon, pontosabban a Darázsdói- patak partján. A mai Varsány leg­nagyobb sajátos értéke az élő nép­rajza, a leányok és az asszonyok által ünnepnapokon ma is büsz­kén hordott gyöngyös főkötők, varrott sokszoknyák, a népdalok, a mesék és a mondák. Szé- csényhez alig 5 km-es távolságú falvacska, leginkább autóval, vala­mint autóbusszal közelíthető meg. A falu központjában a temp­lom, az újonnan felépült egész­ségügyi központ és az iskola áll. Az iskola 2000-ben Hunyadi Má­tyás nevét vette fel. Vele szemben pedig a fagyizó és a művelődési központ látható. Az első világhá­borúban a messzi orosz és olasz fronton elhunyt varsányiak emlé­két az 1924-ben a templommal szemben felállított emlékmű őrzi. A központtól nem messze a pos­ta és a takarékszövetkezet talál­ható. Szécsény irányába vezető út mellet áll, a 18. században épült Magyarok Nagyasszonya kápol­na, ami valamikor a falu határát jelölte. 1860 táján jelentősen át­alakították. A faluban néhány szép, régi palóc lakóház is fenn­maradt. Ezek egyikében, falumú­zeum várja a látogatókat. Az épü­letben a régi használati tárgya­kat, bútorokat, szerszámokat gyűjtötték össze. Varsányhoz tar­tozó Tábpusztán víztározót alakí­tottak ki az 1990-es évek elején, amelyben horgászni is lehet. A közeli Tábpuszta a középkorban önálló település volt. A sportpá­lyát a helyi labdarúgócsapat használja, valamint az a pár fia­tal, akik szeretik kamatoztatni a sporttudásukat. Összegezve, ez a közepes nagyságúnak vélt falu, elég nyugodt és meglehetősen megszokott életű község, ahol a rendezvények alkalmával az élet felpezsdül. ■ Cseri Viktória Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, Szécsény Nagyoroszi a Börzsönyben fekszik. Egy hegyről nézve gyönyörű a kilátás. A falu kö­zelében található a Drégely­vár, ahová sok turista látogat el. 2200 lakosú köz­ség. A Knaus lakókocsigyár sok embernek nyújt munkahelyet. A központban található a hmo (hely­őrségi művelődési otthon) ahol az iskolai, óvodai, nyugdíjasrendezvényeket tartják. A Szenthárom­ság téren van a római katolikus templom, ami 1865 és 1873 között épült. Ez a templom barokk stílusú, a fekete márvány oltárral jelentős kultúrtörténeti érték. Ezen a téren van az általános iskola is, ahol kezdtem tanulmányaimat. Már 14 éve élek itt. Ez az én lakhelyem és nagyon szeretem. ■ Csejk Szabina Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium, Balassagyarmat Az én falum „Mindenütt jó, de legjobb otthon!” Híd az Ipolyon Nógrádkövesd a balassagyar­mati kistérséghez tartozó, Galga menti község. A polgármesteri hivatal jóvol­tából, idén március 1-jétől bein­dult az internet. A falu gyerme­kei és ifjúsága, valamint a József Attila Általános Iskola diákjai is nagy örömmel járnak oda. Az is­kolának két épülete van, az egyik a tanulást szolgálja, a má­sik pedig a tornaterem és az ét­kezde. Kisgyermekeknek óvoda áll rendelkezésükre. Az idén új fogorvosi rendelő épül, ami egy épületen belül lesz a felnőtt- és a gyermekorvosi rendelővel. A II. világháborús halottaink emlé­kére készült emlékművet 2000- ben adták át. Az évek óta műkö­dő kőbánya több lakosunknak biztosít munkahelyet, innen az ország több részére szállítanak követ. Ez az én lakhelyem, kicsi, szo­lid, csendes de nagyon szeretem. Auerbach Boglárka Szent Imre Keresztény Általá­nos Iskola és Gimnázium, Balassagyarmat A műemlékek városa Szécsényben lakom. A város­ban kb. 6500-an élnek. Sok mű­emlék és látnivaló fogadja az ide érkezőket A tűztorony, ami a vá­ros jelképévé vált, a várkerti tó, a római katolikus templom és ko­lostor, a Szentháromság-szobor, a múzeum, az evangélikus temp­lom, s a köztéri szobrok. A művelődési központ lehetősé­get nyújt a kulturális események, rendezvények szervezésére, ott­hont ad a kluboknak, művészeti csoportoknak. Szécsény szerves részét képezi Nógrád megye kultu­rális életének. A hangulatos kisvá­ros évről évre fejlődik, gyarapodik. ■ Figler Anikó Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, Szécsény Pösténypuszta Szécsénytől kb. 5 kilométer távolságra helyezke­dik el. Az Ipoly partján található kis falu, alig 270 lakosból áll. Mű­velődési házzal, vegyesbolttal, két presszóval, templommal, temető­vel, Uletve egy hatalmas sportpá­lyával rendelkezik. Idősek és fiata­lok egyaránt lakják. Létezik egy fa­lusi vendégházunk, ami szállást biztosít nyáron az üdülni vágyók­nak. Határbüfénknél fellelhető egy röplabdapálya, amit nyáron a fia­talok örömmel használnak. Ta­vasszal és ősszel vasárnaponként focimeccseket rendeznek a sport­pályán, ahol focicsapatunk min­den héten más és más faluval mér­kőzik meg. Nagy fellendülést je­lentett számunkra a 2005. április 30-án és május 1-jén megrende­zett Ipoly-parti Európa-napok. Ren­geteg ember ellátogatott Pöstény- be, s a kis falucska néhány óra eL teltével szinte „megtelt”. Ünnepé­lyes keretek között sor került a híd alapkőletételére szlovák és magyar oldalon. Biztosítottak egy ponton- hidat is, aminek a segítségével bár­ki átkelhetett a túlsó oldalra. Május 1-jén motor-és kézműves-bemuta­tókat lehetett megnézni, majd szer­veztek egy magyar-szlovák em- lékfutásL Délután két sztárvendég, Kozsó és az Ámokfutók, illetve Sub Bass Monster szórakoztatta a kö­zönséget Hidunk várhatóan 2007- re lesz kész, így több lehetőség nyí­lik majd a határon túli területek megismerésére is. ■ Hetei Júlia Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, Szécsény SÉTA című összeállításunk cikkei lapunk honlapján (www.nogradmegyeihirlap.hu) is olvashatók. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom