Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-08 / 57. szám

8 VILÁGTÜKÖR 2006. MÁRCIUS 8., SZERDA mmmmmmMmMmMMmmmmmMMmmmimmm Milyen létesítményeket tart veszélyforrásnak a világ? Kiizéphatótávú ballisztikus rakéták és célterületük , ____Shahab-3 hatótáv: 1500 km, hossz: 18 m % Sh ahab4 hatótáv: 2896 km, hossz: 25 m =3 Teszt fázisban vagy fejlesztés alatt: Shahab-5: hatótáv: 4000-4300 km Shahab-6: hatótáv: 5600-6200 km Sorsdöntő vita az iráni atomról Iráni atomlétesítmények Teherán, kísérleti reaktor Arakt, nehézvizes atomreaktor, alkalmas plutónium gyártására Iszfahán, feldolgozó­telep. Az uránkon­centrátum feldolgo­zása, ami az urán­dúsítás alapanyaga Ardkan, uránfeldol­gozó üzem. A nyers uránércből itt állítanak elő koncentrátumot Busher, orosz tipusú könnyűvizes atomreaktor Natanz, laboratórium, dúsított uránt állítanak elő, ami már atom­fegyverek gyártására is használható Sagand, kiépítésre váró uránbánya. Éves termelés: 50-60 tonna Gehine, uránbánya és feldolgozóüzem évente 24 tonna koncentrált uránt állítanak elő Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök egész Európát fenyegeti rakétáival bécs A mérsékeltek szerint van remény köztes megoldásra Teheránnal Erőteljes amerikai nyo­más kíséretében folyta­tódtak a tárgyalások az iráni urándúsításról a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségben Bécsben. Csák Elemér Washington azt követelte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa sür­gősen avatkozzon közbe az atomválság ügyében. Tom Casey amerikai külügyi szóvivő sür­gette, hogy a nemzetközi testület tegyen lépéseket Teherán ellen, Washington szerint ugyanis nem hangzottak el meggyőző ér­vek a tanácskozáson. Kiszivárgott hírek szerint Irán hajlandó lenne két évre felfüg­geszteni atomprogramját, ám ez nem jelentheti nukleáris tevé­kenységének beszüntetését. Az amerikai és az európai ál­láspont eredetileg az, hogy Irán minden urándúsítási tevékeny­séget függesszen föl, s a perzsa állam atomprogramjára legalább ötéves moratóriumot szabnának ki, hogy Irán ezáltal is bizonyít­sa: békés és nem katonai célok­ra fordítaná az atomenergiát. Mahmud Ahmadinezsad irá­ni elnök kedden felszólította a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökséget: nyújtson kártérítést A NYUGAT ATTÓL fél, hogy Irán atombombát akar előállítani. Szavahihetetlennek tartja Teheránt, mert három éve ki­derült, hogy 18 éve van urán­dúsítási programja. Irán ugyan aláírta az atomsorom- páegyezményt, de bármikor felmondhatja a részvételt. bonyolítja a helyzetet, hogy Izrael, India és Pakisztán is rendelkezik a térségben atom­fegyverrel, s egyikük sem írta országának amiatt, hogy Irán 2003-ban felfüggesztette nukle­áris tevékenységét. Kína mind­eközben sürgette Teheránt, hogy működjön együtt az ENSZ nuk­leáris ügynökségével, s ragadjon meg minden tárgyalási alkalmat Bécsben. Mohamed el-Baradei, a NAÜ főigazgatója a hétfői ülést lezáró, alá a korlátozó egyezményt. Emellett az USA és Nagy-Bri- tannia is megszegte a megálla­podást, amikor atomfegyvere­ket adtak át egymásnak. A perzsa állam úgy véli: joga van önálló urándúsításra, s noha bőven rendelkezik olaj­jal, több lábra szeretné állítani energiaellátását; a folyamat külföldi ellenőrzése kiszolgál­tatottá tenné az Egyesült Álla­moknak. optimista hangvételű nyilatkoza­tában úgy vélte: nem tartja ki­zártnak, hogy gyorsan meg tud­nak állapodni a perzsa állam­mal, s ezáltal elkerülhető lesz, hogy a testület az ENSZ BT-hez forduljon. A Biztonsági Tanács az a szerv, amely a nemzetközi jog alapján elrendelheti az Irán elleni szankciókat, ha Teherán OROSZORSZÁG felajánlotta, hogy a területén állítsák elő a fűtőanyagot, de Teherán ezt egyelőre nem fogadja el. SZAKÉRTŐK SZERINT Iránnak sok évre lenne szüksége az ipa­ri méretű urándúsítás technoló­giájának elsajátítására, nem beszélve az atombombáról Iz­rael ezt másként látja, s veszé­lyesnek tartja az Irán birtoká­ban lévő nagy hatótávolságú hordozóeszközöket. folytatja atomprogramját, s ugyanez a testület dönthet az ENSZ határozatainak katonai úton történő kikényszerítésére is. Szergej Lavrov orosz külügy­miniszter figyelmeztetett: a vál­ság biztosan elmélyül, ha a BT elé kerül az ügy. A politikus egyébként Washingtonban tár­gyal a kialakult helyzetről. Az Economist Intelligence Unit elemzése rámutat: a kato­nai erő alkalmazása Irán ellen igen jelentős kockázati prémiu­mot építene be a világpiaci olaj­árba, és rövid távra 100 dolláros hordónkénti olajár is elképzel­hető lenne. A londoni elemző cég által kidolgozott alapforgató­könyv szerint (melynek 45 szá­zalékos a valószínűsége) Irán a nyomás ellenére végrehajtja programját, de ez nem vezet há­borúhoz. Ennél csak 10 száza­lékponttal kisebb a valószínűsé­ge annak, hogy a konfliktust ka­tonailag fogják rendezni a nyu­gati hatalmak. Esélylatolgatás és forgatókönyvek a válsághelyzet további alakulásáról HÍRSÁV Merkellel tárgyalt a Fidesz elnöke Berlinben elsősorban a munkanélkü­liség elleni közös fellépés le­hetőségeiről tárgyalt Orbán Viktor és Angela Merkel, a CDU elnöke. Orbán úgy nyilatkozott: a Fidesznek jól­esik, hogy Merkel asszony és pártja támogatja azt a programot, amit pártja képvisel Magyarországon. Több ezer szerb számít magyarországi kárpótlásra a vajdaságban több ezer szerb számít magyarországi kárpótlásra azok közül, akiknek közvetlen hozzátar­tozóját a magyar hatóságok ölték meg a második világ­háború alatt. 8500 embert érinthet a Magyar Ország- gyűlés által február 13-án el­fogadott kárpótlási törvény. Sólyom László a Bartók-évadon a köztársasági elnök Ró­mában Carlo Azeglio Ciampi államfővel találkozott, este részt vett a Bartók vonósné­gyes, a Muzsikás Együttes és Sebestyén Márta közös koncertjén a Capella Paolina épületében. Művészek kísérik az elnököt Nem hatékony az El) egy szakértő szerint ANAND menőn európai hírű politológus szerint a két évvel ezelőtti bővítés óta az Európai Unió nem elég hatékony. Az EurActiv.ro internetes oldalnak adott exkluzív interjúban a szak­ember elképzelhetetlennek nevezte, hogy Franciaország hozzájárul Törökország EU-tagságához. @ TOVÁBBI HÍREK: www.reggel.hu Sáron még kómában is kampánytéma Izraelben Számítógépes botrány a kijevi fordítások miatt Halálbüntetést kértek a marokkói terroristára Izraelben hivatalosan megkez­dődött a kampány a március 28- ra kitűzött parlamenti választá­sokra. Az máris látszik, hogy nem csal: Magyarországon, ha­nem a Közel-Kele­ten is durvul a hangnem, csak Izraelben tét a békefolyamat és végső so­ron a térség stabilitása. A jelen­leg kormányzó Ehud Óimért programjában további egyolda­lú kivonulásokat helyezett kilá­tásba, és illegális zsidó telepeket számolna fel. Ugyanakkor kemé­nyen fellépett a Hamasszal szemben is, vezetőit halállal fe­nyegette meg, ha nem hagynak fel az erőszakkal. A küzdelem­ben viszont egyre rosszabbul áll az ügyvezető kormányfő pártja, a Kadima. Pedig már nem szá­mít tabunak Ariel Sáron, a kó­mában fekvő izraeli miniszter­elnök sem. ■ K. F. Egyre gyakrabban feltűnik a halálos beteg politikus képe Különös meglepetéseket okozott az ukrajnai szavazóknak egy au­tomata számítógépes program. A március 25-én esedékes parla­menti választások előtt ugyanis a listákat a kompu­ter oroszról a hiva­talos államnyelvre, ukránra fordította, így történt, hogy a Kovács, Verebes, Er- nyős, Gombos és a többi, a gép számára „érthető” vezetéknév ukránul került nyil­vántartásba, következésképpen nem is hasonlít az anyakönyvi eredetire. A melléfogás nem le­becsülendő, hiszen Ukrajna te­rületén sok orosz ajkú él, a Krim félszigeten, az ország középső és keleti részén pedig egyene­sen ők vannak többségben. Egyébként hasonló sorsra jutott egy sereg utca- és helységnév is, ami végképp hibássá teszi a vá­lasztók regisztrálá­sát. A Nem így! el­nevezésű ellenzéki pártszövetség attól tart: elveszítheti az „okos gép” miatt szavazóinak tíz szá­zalékát. A ukrán választási bizottság arra szólította fel a szavazókat, ellenőrizzék és javíttassák ki az elírásokat. Azt azonban senki nem tudja, mikor lesz erre idő, s honnan veszik a pénzt az „élő” fordítók díjazására. ■ Cs. E. ■ Az orosz anya­nyelvű lakos­ságot ukráno- sította a kom­puterprogram . Halálbüntetést kért az ügyész Zacharias Moussaoui ügyében. A férfi az egyetlen vádlott a 2001. szeptember 11-én New Yorkban és Washingtonban elkövetett ter­rorakciók ügyében. A marokkói származású francia állampol­gárt a terrortámadások előtt egy hónappal tartóztatták le az Egye­sült Államokban a bevándorlási törvény megsértése miatt. A vád szerint tudott a készülő táma­dásról. „Hazudott a hatóságok­nak, és hazugsága háromezer emberéletbe került” - mondta vádbeszédében az ügyben illeté­kes Robert Spencer virginai ál­lamügyész. A védelem szerint azonban a vádlottat annak alapján kell megítélni, amit tett, és nem amit tudott. „Ne ő legyen a bűnbak azokért a hibákért, amelyeket az amerikai kormányzat szeptem­ber 11-e előtt elkövetett” - jelen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom