Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-04 / 54. szám
4 2005. MÁRCIUS 4., SZÓMBA KULTÚRA „Valahová tartozni kell 77 Mintegy két emberöltőnyivel ezelőtt létezett Salgótarjánban egy kulturális egyesület, úgy hívták: Balassa Bálint Társaság. A kezdeményezés 1933-ban fogant, de a megalakuláshoz az engedélyt csak 1936-ban kapta meg az egyesület. Célját ekképpen határozta meg: „a társaság szerény bányamécs kíván lenni, amely világítani akar a szellemi kincsekre, pódiumot óhajt adni helyi toliforgatóknak, zenészeknek, szellemi irányítóknak és vendégül kíván hívni testvéregyesületeket... Ezen egyesület nem kérni, hanem adni akar... szellemi táplálékot...” A társaság díszelnöke Förster Kálmán polgármester, elnöke Dornyay Béla tudós tanár volt. Néhány évnyi sikeres működés után a társaság a negyvenes években megszűnt. Az asztaltársasági füzetek a tagság alkotómunkájának dokumentumai Napjainkban is létezik egy hasonló nevű civil szervezet a nógrádi megyeszékhelyen Balassi Bálint Asztaltársaság címen. Küldetését lényegében ugyanúgy határozta meg, mint elődje, így létrejötte akár újraalakulás- ként is felfogható. A későbbi asztaltársaságot klubként nyolc alapító tag - köztük Handó Péter, Kelemen József, Veres Andrea, Vincze Dezső- hívta életre 1988- ban, az első összejövetelt azon év decemberében tartották. A következő, 1989. február 24-ei rendezvényre a lózsef Attila Művelődési Központ Dimenzió klubjába, az akkori vezető, Handó Péter levele invitálta a résztvevőket. Jó néhány alkotó meg is jelent s most már csak „szél kellett a vitorlához.” S megismétlődött a történelem, a bírósági bejegyzés csak három évvel később 1991 augusztusában történt meg. Ennek megfelelően hivatalosan tizenöt éve létezik a társaság. Erre a másfél évtizedre emlékeztek a minap az asztaltársaság jelenlegi tagjai székhelyükön, a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban. Bár néhány, a társasági élet szempontjából nagyon fontos, karakterisztikus alkotóegyéniség - példának okáért Brunda Gusztáv, Kelemen József Kupcsulik Ágnes, Maruzs Éva, Paróczai Csaba - hiányzott az ünnepi műhelynapról, így is rendkívül tanulságos volt mindaz, ami elhangzott. A már említett Handó Péter a társaság tevékenységének első - a bejegyzés előtti - időszakát elevenítette fel. Elmondta, hogy a megalakulás gyökerei a nyolcvanas évek derekáig nyúlnak vissza, amikor is a városszéli, úgynevezett fiatalok házában több hasonszőrű, úgymond művésziélek lakott és rendszeresen találkozott, beszélgetett, vitatkozott. A klub létrehozásának ötlete is tőlük származott. A folyamatban nagy szerepet játszott Brunda Gusztáv, aki szívügyének tartotta az elképzelés megvalósítását. Ő talált rá a harmincas évekbeli előzményekre s ilyenformán névadónak is tekinthető. Brunda Gusztáv kereste meg az akkoriban új épületbe költözött megyei könyvtár igazgatóját, néhai Kojnok Nándort is, aki támogatásáról biztosította a formálódó közösséget, minthogy szimpatikus volt számára a helyi irodalom felkarolásának gondolata. A társaság első kiadványa, a „Széllyel tün- dökleni” című antológia 1989- ben látott napvilágot borítólapján egy Balassi-idézettel: „Mind menny, föld és / vizek, ládd-é, / úgy tetszenek, / mintha megújulnának?” 1990-ben Handó Péter felsőfokú tanulmányai miatt távozott a városból, ráadásul egy szerencsétlen újságcikk politikai „vihart” kiváltván átmenetileg megtorpantotta a működést. Mint Bódi Ildikó, a következő korszak elnöke - aki az alapszabályt is megformulázta - felidézte, Kojnok Nándor sokat tett a fennmaradásért, Ő ösztönözte az egyesületté alakulást is. Ez idő tájt fogalmazódott meg az antológia helyébe lépett asztaltársasági füzetek kiadásának ötlete is, amelyet pályázat útján tudtak megvalósítani. Ugyancsak a kilencvenes évek elejétől erősödött meg a képzőművészeti vonal, megannyi kiállítás is jelezte ezt a tendenciát. Ahogy az 1991- es bírósági bejegyzés, úgy 1992 nyara is mérföldkőnek számít a társaság életében. Ekkor karolták fel a sci-fi irodalmat és lettek a Hungarocon elnevezésű, azóta rendszeresen megrendezett országos találkozó vendéglátói. De tartottak irodalom- és művészet- történeti sorozatokat is. Orbán György, aki 1998 novembere óta áll a Balassi Bálint Asztaltársaság élén és az est házigazdája is volt, elmondta, hogy számára 1990-ben kezdődött ez a történet. Paróczai Csaba hívta maguk közé, mondván „valahová tartozni kell...” Visszatekintéséből kiderült, hogy a bő másfél évtized során az asztaltársaság csaknem száz - író, muzsikáló, rajzoló, festő - ember alkotómunkájához nyújtott szervezeti keretet, erkölcsi támogatást, segítette szakmai előmenetelüket. A kollektíva hű maradt az előd elveihez és nem kapni, hanem adni akar mindenekelőtt, s ez a mai, erősen individualizált világban még inkább becsülendő törekvés. Bár a tagság értelemszerűen cserélődött, manapság is harminckét aktív tagot számlálnak. Az érdemi tevékenységhez az évek során hozzátartozott a más műhelyekkel - főként a Palócföld szerkesztőségével - való együttműködés. Tapasztalataikat kicserélendő jártak például Pestszentlőrincen a „Tűzedzők”-nél, s bemutatkoztak a fővárosi Almási téri művelődési házban is. Az Orbán György által vetített képeken a baráti összetartozás számos jele is megnyilvánult. Az asztaltársaság tagjai sem mindig elmélkednek, alkotnak, értelemszerűen nekik is szükségük van a lazításra s - névadójukhoz méltón - szeretnek jókat enni-inni és szeretik élvezni az életet. Szerepelt még a jubileum rendezvényen Marschalkó Zsol is, aki versesköteteiből olvasoti fel néhány költeményt és kinyi! vánította: sokat köszönhet e kő zösségnek. Az 1994-ben, az Újpesti Színházban bemutatott ka médiája, a „Kaméleonidász” is az asztaltárasági füzetekben ja lent meg először. A kellemes, kicsit nosztalgikus hangulathoz nagy mértékben járult hozzá a meghívott vendég, a tehetséges Bácskái Balázs remek harmonikajátéka is. A program végeztével a résztvevők megtekinthették az asztaltársaság történetének dokumentumaiból készült kiállítást, amely a Balassi Bálint Megyei Könyvtár látogatóinak is rendelkezésére áll. De bármilyen sok érdekes rekvizitum kapott is helyet a tárlókban, tizenöt, illetve tizennyolc év történéseit nyilván nem tudja átfogni, visszatükrözni, mint ahogyan semmilyen emlékezés sem képes azt a szellemiséget, értéket tetten érni, amelyet a Balassi Bálint Asztal- társaság Salgótarján művelődés- történetében képviselt és remélhetőleg képvisel a további években is. ■ Csongrády Béla Az ünnepi est házigazdája a Balassi Bálint Asztaltársaság jelenlegi elnöke, Orbán György volt „Alkotni szabadon” Salgótarjánban, a Hibó Tamás Művészeti Iskola Huta utcai bejáratánál a címben jelzett gondolat fogadja a rendszeresen oda járókat és a vendégeket. Azt, hogy milyen jól megválasztott ez a mottó, a minap a KiViSzI színjátszó csoportja által újra bemutatott „Képzelni lehet” című produkció is érzékelteti. Az összeállítás ugyanis szabadon szárnyal az irodalmi alkotások és a dalok, zenei művek között a célból, hogy láttassa a nők és férfiak mindennapos, mégis örökre titokzatos viszonyának általános jellemzőit, a vonzás és taszítás megmagyarázhatatlan motivációit. Az abszolút főszerep a lányt, a hölgyet játszó Pünkösdi Mónikának jutott, tekintve, hogy a forgatókönyv a hangsúlyt a nők álmaira helyezi. A vágyak között a színésznői ambíciók éppúgy szerepelnek, mint az a természetes emberi igény, hogy mint mindenki - ő is - szeretne révbe jutni a magánéletében is. A boldogság azonban legtöbbször nem könnyen hull az ember ölébe, meg kell tanulni azt is, hogy a jót, a beteljesülést nem elég akarni, küzdeni is kell érte. Ezt a sokszínű - gyakori átöltözéssel és helyszínváltozással járó - élethelyzetet, hangulatot Pünkösdi Mónika megpróbálja hitelesen megjeleníteni, de nyilvánvaló tehetsége, ügyessége ellenére nem rendelkezik még annyi színészmesterségbeli tudással és nem utolsósorban élettapasztalattal, hogy átütő hatást sikerüljön elérnie. A fiú, avagy férfi partnert, játszótársat megformáló Fülöp Nor- bertnek eleve szülte csak epizódszerep jut, az ő jelenléte a színpadon jószerivel azért szükséges, hogy a lány, a hölgy tudjon kivel évődni, tudja kinek elmondani, elénekelni - persze a közönségen kívül - érzelmeit, döntő mértékben a férfiakhoz kapcsolódó gondolatait, tudjon alkalmasint valakit megsimogatni, tudjon valakinek az ölébe ülni. Az egykori üvegipari tanulóműhelyben berendezett próba-, illetve színházterem a mennyezeten futó csővezetékekkel mindenesetre sajátos hangulatot teremt az egyedi karakterű színjátszáshoz a kísérletezésre mindig is hajlamos KiViSzI - és vezetője, rendezője Jakubovics Judit - számára. ■ Cs. B. Pünkösdi Mónika és Fülöp Norbert a KiViSzI „Képzelni lehet" című szerkesztett műsorában Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „A férfinak és a nőnek is megvan a maga feladata a házasságban”. Szerencsés nyertesünk: Barta Ottó Dezső, Karancsság, Alkotmány út 11. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb március 9-ig juttassák el szerkesztőségünkbe, az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!
