Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-29 / 74. szám

2006. MÁRCIUS 29., SZERDA ­3 BALASSAGYARMATI NAPLÓ HIRSAV Nők a közéletben Balassagyarmat. Hillerné dr. Farkas Julianna főiskolai docens a Palóc Nők a Holnapért Egyesület nyugat­nógrádi csoportjának meghívására március 23-án Balassagyarmatra látogatott. Szakmai programja ke­retében tapasztalatcsere céljából a helytörténeti gyűjteményben talál­kozott könyvtárosokkal, helytörté­nészekkel, levéltári és múzeumi szakemberekkel. A Madách Imre Városi Könyvtárban a Nők a köz­életben a siker és harmónia jegyé­ben című rendezvényen adott elő. Selye János szavait idézte az MSZP elnökének felesége: „a siker a túlhaladott kudarcok sorozata”. A vendéglátó-ipari főiskola műve­lődéstörténetet tanító docense, aki az „Álomvilág” elnevezésű autista alapítvány alapító tagja is egyben, többek között kifejtette: a sikeres­ség alapja saját korlátáink ismere­te, az önismeret. Szocialista fórumok Nézsa-Legénd. Március 29-én 17 órá­tól a nézsai, 18.30-tól a legéndi kul- túrházban ismerteti választási prog­ramját Lombos István országgyűlési képviselőjelölt. Az agrárium jövője Balassagyarmat. Aktuálpolitikai kér­désekről, az agrárium jövőjéről tart lakossági fórumot március 29- én 18 órától a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskolában Bállá Mihály országgyűlési képviselő. Vendége Jakab István, a Magosz elnöke. „Pozitív-negatív” Balassagyarmat. Molnár Gáspár fo­tóiból kiállítás nyílik április 1-jén 15 órakor a Tolnay Klári-emlékház kamaragalériájában. Az április 20- ig megtekinthető tárlatot Skoda Éva festőművész nyitja meg. Köz­reműködik Ember Dániel fuvola- művész. Tavaszi színházi napok Balassagyarmat. Április 4-én 11.30 órakor kezdődnek meg a Szent Im­re tavaszi színházi napok rendez­vényei a Szent Imre Keresztény Ál­talános Iskola és Gimnáziumban. A gimnázium tornatermében a Muzsikás népi együttes lép színre. 16 órakor nyílik meg az aulában Csavlek András Munkácsy-díjas festőművész kiállítása. 17 órakor a tornateremben Csernák János elő­adói estje hangzik el „Isten, kard és kasza” - Magyarországért, Erdé­lyért címmel, melyen Fábián Anna­mária, a zeneművészeti főiskola hallgatója működik közre. Jön a Muzsikás Balassagyarmat. Április 4-én a volt megyeháza dísztermében a Muzsi­kás együttes tart rendhagyó ének­órát 9.45 órától a Mikszáth Kál­mán KÉVIG Középiskola, 11.30-tól a Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium tanulói ré­szére. A herceg látogatása Balassagyarmat. 2006. március 29- én 16 órától a balassagyarmati Szent Imre tavaszi napok rendez­vénysorozat keretein belül a Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium tornatermében megtekinthető A herceg látogatása című zenés mesejáték. A színdara­bot előadják a Hibó Tamás Művé­szeti Iskola színművészet tansza­kos növendékei. A mesejátékot írta és rendezte Varga László. Balassagyarmaton bizonyíthatóan 1863-tól van hagyománya a polgári kóruséneklésnek A kórus, egykoron és most Balassagyarmat. A Szentháromság plébániatemplom kórusa 1974 óta működik Szent Felicián kórus néven. Nevét a templom egyik mellékoltárán üvegkoporsóban nyugvó római vértanúról vette. A névadás ötlete Trizna Lajostól származik, aki felismerte az akkorra már elhalványult kultuszú ereklye jelentőségét. Ja vaslatát Varga János akkori karnagy örömmel fogadta, s 1977 ben a balassagyarmati illetőségű fr. Szedő Dénessel himnuszt íratott Szent Feliciánról. Sz. A. Szent Felicián életéről sajnos nincse­nek konkrét történelmi adataink, holt­teste a római katakombákból került elő. Férfi vértanú volt, aki a nagy keresz­tényüldözések idején szenvedett vérta­núságot hitéért. Kivégzésének módja: agyonkövezés, melyről a holttest kopo­nyáján lévő törések tanúskodnak. Szent Felicián testereklyéjét gróf Balassa Pál - aki több felvidéki templom építtetője is volt - XIII. Kelemen pápától kapta ajándékba érdemeiért. Ha számba vesszük azt a tényt, hogy már 1748-ban volt a templomnak orgo­nája, joggal feltételezhetjük, hogy kóru­sa is lehetett. Balassagyarmaton bizonyíthatóan 1863-tól van hagyománya a polgári kó­ruséneklésnek. Ennek feldolgozott tör­ténetéből ismert, hogy a városi és a templomi énekkar a kezdetektől lénye­gében egy kórust jelentett, amely időn­ként a templomban is énekelt. 1898- ban került Balassagyarmatra a lévai születésű Erdélyi József kántortanító, akinek negyvenévi karnagyi munkája alatt a balassagyarmati kórus és zenei élet nagymértékű fejlődésen ment ke­resztül. 1937-től 1968-ig Straub Alajos kántortanító vezette a kórust. Az ő munkássága idejéből való a Balassa­gyarmati katolikus almanach 1948-as számában található bejegyzés, hogy a kórus teljesítményei „nem is egy vidé­ki város kulturális jellegére utalnak, hanem fővárosi templomok és püspöki székesegyházak magas nívójú zene- és énekkultúráját tükrözik vissza.” A templomi kórus életét az 1969-ben Balassagyarmatra került terényi szár­mazású Varga János karnagy lendítet­te fel ismét. 32 éves karnagysága alatt számos templomi hangversenyt rende­zett neves vendégművészek és gyak­ran a Szent Felicián kórus közreműkö­désével. Csak néhány név: Kovács End­re, Baróti István, Lehotka Gábor, Almássy László Attila, Varnus Xavér, Csavlek Etelka, Pitti Katalin, Sass Szil­via, Kodályné Péczeli Sarolta, Faragó Laura, Simándy József, Molnár András. 2001-ben Unterwéger József Zsolt vet­te át a kórus vezetését, aki balassagyar­mati születésű, s annak idején a Szent Felicián kórus köréből indult el az egy­házzenei tanulmányok felé. 1980-84 és 1988-93 között Varga János vezénylete alatt rendszeresen kísérte a kórust és orgonistaként közreműködött az egy­házzenei hangversenyeken. Karnagy­ként továbbra is a kórus legfontosabb feladatának tekinti a vasárnapi szent­misék heti rendszerességű szolgálatát, amelyet az Éneklő egyház énekeskönyv rendszeres használatával igyekszik li- turgiailag értékesebbé tenni. Többszó­lamú kórusanyag tekintetében elsősor­ban a 16-17. század könnyebb klasszi­kus műveire támaszkodik. A templomi hangversenyek is folytatódnak, a kórus több helyütt vendégszerepeit. Tavaly létrehoztak egy alapítványt a templom zenei életének fejlesztése cél­jából. Ez a kórus folyamatos, zavartalan működésének biztosítását, templomi hangversenyek szervezését és az orgo­na rendbetételét hivatott támogatni.- Az elmúlt négy év során részben ki­cserélődött a kórus tagsága. A szólam­arányok ma nagyjából megfelelőek. Leginkább a szopránba kellene még egy-két biztosan éneklő, szép hangú énekes, aki vállalja a heti egy próbát és a minden vasárnapi nagymisén való éneklést. Ez nem kis elkötelezettséget kíván, de megéri! A heti rendszeres­ségű éneklést nagyon fontosnak tar­tom, s büszke is vagyok rá, hiszen ez or­szágos viszonylatban is ritka ilyen jel­legű kórusnál. Ezt a gyakorlatot még az előző karnagy, Varga János vezette be. Ezt megőrizve a repertoáron és az ének­módon változtattam, új énekeket, új műveket tanítottam be, hiszen a zenei anyag megválasztása és az igényes elő­adásra való törekvés legalább olyan fon­tos, mint a rendszeres éneklés. A kórus nagy segítségemre van az Éneklő egy­ház énekeinek megismertetésében és meggyökereztetésében. Néhány éve kó­rusruhát is csináltattunk, amit vendég- szereplések alkalmával használunk. - mondta a karnagy.- Az új tagok jelentkezését folyama­tosan várjuk, egy kórus ugyanis so­sincs kész, hanem állandóan formáló­dik. Nagy megtiszteltetés, erőpróba és lehetőség volt számunkra a tavaly szep­tember 18-i rádiós szentmisén való éneklés. Sokan hallották idehaza és külföldön is, több helyről kaptunk ked­vező visszajelzést. Különösen jó a kap­csolatunk az ipolybalogi Szent Korona kórussal. Tavalyelőtt a mi kórusunk járt náluk, idén január 8-án ők adtak temp­lomunkban felejthetetlen hangver­senyt. Jelenleg a III. Nógrád megyei egy­házi kórustalálkozóra készülünk, amely az ősszel lesz. Közben dolgozunk folyamatosan az itthoni feladatokon, el­sősorban a közelgő nagyhét anyagán - tájékoztatott Unterwéger Zsolt. Híres művészek portréi Balassagyarmat. A közelmúltban nyílt meg Nagy Márta festőmű­vész rendhagyó kiállítása a szalézi Kollégiumban - abban az intézményben, melynek művészetre nevelő, azt megszerettető hagyományai kiemelkedőek - ahogyan dr. Rózsa Györgyné igazgatónő bevezető szavaiban említette. Sz. A. Csach Gábor művészettörténész, a művésznő volt tanítványa mesterségét ismerő és tisztelő művésznek nevezte Nagy Mártát, akit nem a kísérletezés, hanem a festészet, a grafika, a tűzzo­mánc tudománya, technikája izgat. Jól beazonosítható portrékat, hat férfit és hat nőt szemlélhetünk meg a tárlaton. A portré műfajáról szólva Csach Gábor felvetette a kérdést: a fotográfia meg­jelenése után joggal merülhet fel: van- e értelme portrét festeni? Természete­sen van, hisz a nagy hagyományú mű­faj a művész szemével láttatni kíván­ja a modell személyiségének leglénye­gesebb vonásait. A műfaj történetéről szólva a megnyitóbeszédben elhang­zott: már az antikvitásban jelen volt a hérosz és a filozófus típusa, melyek később az uralkodói ábrázolásokat és Krisztus arcának megjelenítéseit is vé­gigkísérték. A 15. századtól feltűntek a többnézetű portrék, mind reálisabb ábrázolásmódra adva lehetőséget. Nagy Márta portréi többstílusúak, vál­tozatosak. A Pál István, tereskei du­dásról festett képen megcsillan a népi motívumkincs, de példának okáért a Lyukasóra című televíziós műsor mű­vészeit ábrázoló .portrék között, Gyurkovics Tibor esetében a vibráló technika adja vissza az író impulzív lényét. Mészöly Dezső, Lator László, Faragó Laura, Kubik Anna, Ráckevei Anna portréi egyaránt mesterien tük­rözik a karaktert. 11 kisméretű zo­mánc is látható a kollégium galériájá­nak falain: többségük témájában a ta­vaszhoz kapcsolódik. A figurális ké­peken a húsvéti ünnepkör népi és ke­resztény vonásai elevenednek fel: a kiszebábú táncoltatása és folyóba do­bása éppúgy megjelenik e műveken, mint Krisztus sírba tétele. Összességében elmondható: ismét sokszínű, művészete széles skáláját felvillantó tárlattal jelentkezett Nagy Márta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom